JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A Bizottsághoz fordulok Paks földrengésbiztonságának ügyében

Magasabb a földrengéskockázat a paksi telephelyen, mint azt eddig gondoltuk. Ez beigazolja korábbi sejtésemet, és egyben rávilágít arra, hogy Paks II. engedélyezése során sokkal inkább a valóságot pofozgatták a projekt céljaihoz és a jogszabályokhoz, nem pedig fordítva. Mennyire bízhatunk a hatóság szigorú felügyeletében a továbbiakban, ha már most kiderült, hogy az új blokkok megépítése alapadottság, és minden mást ennek rendelnek alá?
Az új eredmények fényében vissza kell vonni az új blokkok telephelyengedélyét, és új eljárást lefolytatni! Egyben az Európai Bizottsághoz is fordulok, hogy tudomásuk van-e a korábban becsültnél magasabb földrengéskockázatról, tájékoztatta-e őket a magyar kormány, és mindennek fényében hogy látják Paks II. biztonságosságának kérdését?
részletek itt.

Az ügyről nyilatkoztam a Népszavának is, a 24.hu is írt róla, és a hvg.hu-nak is elmondtam, mi várható.

kép: atlatszo.hu

Trumpról a Magyar Narancsban

Most lett online elérhető a Magyar Narancsban egy hónapja megjelent publicisztikám, amely Amerikának a párizsi klímaegyezményből való kiléptetéséről szóló Trump-döntésról, illetve annak következményeiről szól. Talán még most is van benne némi érdekesség.

Európa a láthatáron! – 4. szám

Itt a nyár Brüsszelben beáll az uborkaszezon, Magyarországon viszont tombol a plakátkampány. Pénteken megkezdődik a vizes vb, amely az újságok címlapjai szerint nap mint nap produkál visszaélésgyanús eseteket, de a verseny ideje alatt biztos vagyok benne, hogy a szurkolás fogja lekötni a honi közönséget. Remélem, hogy élvezetes versenyek lesznek, a visszaéléseket pedig fel fogjuk tárni, ennek érdekében alapítottuk Juhász Péterrel a Közérdekvédelmi Központot, és ezért dolgozik a magyar sajtó még szabad része és sok politikustársunk. Mielőtt azonban elmerülnénk a habokban, még itt az alkalom, hogy hírlevélben számoljak be az elmúlt két hét újfent színes munkájáról. Ez idő alatt ráerősítettem a közösségi médiára, amennyiben részt vettem egy, a Politico szervezte twitter-chatben és online fogadóórát is tartottam. Foglalkoztam Paks földrengésbiztonságával, és panaszt nyújtottam be a Bizottsághoz a civil-törvény ügyében. A második héten újra Strasbourgban ülésezett a parlament, és két felszólalás és sok találkozó, bizottsági ülés mellett egy magyar látogatócsoportot is tudtam fogadni.

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Második alkalommal tartottam facebookon közvetített online fogadóórát

Trumpról a Magyar Narancsban

A Bizottsághoz fordulok Paks földrengésbiztonságának ügyében

Látogatócsoport

Hivatalos panaszt nyújtottam be az Európai Bizottságnak a civiltörvény miatt

Fenntarthatóságot Európában!

Felszólalásom az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv elfogadása kapcsán

Interjú jelent meg velem a B1 blogon

A Közérdekvédelmi Központtal bejelentést tettem az elhíresült örökmozgó-ügyben

Politico chat

Videóüzenet a budapesti Pride felvonulóihoz

Végül egy kis vidámság Strasbourgból 🙂

Néhány nemzetközi sajtómegjelenésem

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Vonják vissza Paks II. telephelyengedélyét!

 
A Párbeszéd sejtése beigazolódott: az Átlátszó által megszerzett dokumentumok alapján komoly problémák lehetnek a paksi telephely földrengésbiztonságát illetően. A hatóságok a helyzet tisztázása helyett az eltussolást választották azzal, hogy 2017. március 30-án kiadták az atomerőmű telephelyengedélyét. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelek szerint a hatóságok a valóságot igazítják a jogszabályokhoz az engedélyezés érdekében, és a helyzet tisztázása érdekében az Európai Bizottsághoz fordul, és felszólítja a hatóságokat a telephelyengedély visszavonására és új eljárás lefolytatására.
Jávor Benedek, az Európai Parlament képviselője már 2015-ben felvetette, hogy gondok lehetnek a paksi bővítés telephelyének földrengésbiztonságával, mivel az általa az Európai Bizottságtól megszerzett dokumentumokból a magyar kormány kérésére minden szeizmológiai eredményt kitöröltek, amit biztosan nem az „üzleti érdekek védelme” indokolt, sokkal inkább az, hogy a kormány titokban kívánta tartani a kedvezőtlen földrengésbiztonsági eredményeket.
Az Átlátszó  által most publikált tanulmányok alátámasztják Jávor Benedek korábbi sejtését: világos, hogy gondok vannak a telephely szeizmológiai veszélyeztetettségével, olyannyira, hogy a hatályos,  fukushimai baleset után megalkotott nemzetközi ajánlásoknak megfelelő magyar előírások alapján a paksi helyszínen nem is szabadna engedélyezni atomerőmű létesítését. A tanulmányok olyan aktív törésvonalakat és felszíni talajelmozdulásokat azonosítottak a térségben, amelyek kizárják a helyszínt. A tanulmányok ráadásul 2016 végén további vizsgálatokat láttak szükségesnek a nyitott kérdések tisztázására. A hatóságok ehelyett az eredeti vizsgálati eredmények módosításával, további kutatások nélkül kiadták a telephelyengedélyt a paksi atomerőmű új blokkjaira.
Mindez nem csak arra világít rá, hogy Paks II. engedélyezésénél évtizedekkel ezelőtti gyakorlatok tértek vissza a nukleáris engedélyezési folyamatokba, és a valóságot igazítják a politikai kívánságokhoz. Az ügy kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban is, hogy mennyire bízhatunk a hatóságok függetlenségében a már kiadott engedélyek (például a környezetvédelmi engedély) tekintetében, illetve a jövőbeli felügyelet és engedélykiadás során, hogy nem a politikai megrendeléseket fogják teljesíteni, hanem valóban a biztonsági szempontokat helyezik minden elé.
A Párbeszéd képviselője az új információkkal az Európai Bizottság Energiapolitikai főigazgatóságához (DG Energy) fordul, illetve felszólítja az Országos Atomenergia Hivatalt a Paks II.-re kiadott telephelyengedély visszavonására, és új eljárás lefolytatására, amelynek keretében tisztázásra kerülnek a nyitott kérdések.
Brüsszel-Budapest, 2017. július 10.
Jávor Benedek
a Párbeszéd EP-képviselője
kép forrása: átlátszó.hu

Párbeszéd:  ÁFA csalások  ellen is ható irányelvet fogadott el az Európai Parlament

 

Az Európai Parlament is megszavazta ma az unió pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel védő irányelvet, figyelmet fordítva végre az ÁFA-csalások problémájára is. A parlamenti vitában Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy az irányelv elfogadása fontos, de önmagában nem elégséges feltétele az európai csalás és korrupció elleni hatékony küzdelemnek. Ehhez szükség van a büntetőjogi eszközökkel is rendelkező Európai Ügyészségre is. Aggodalomra ad okot viszont, hogy egyes nagy uniós támogatásokban részesülő országok kimaradnak belőle. A FIDESZ képviselői a szavazáson jelen voltak, de nem nyomtak gombot, jelezve ezzel is, hogy ők az ÁFA-csalások pártján állnak.

Az Európai Parlament ma, a fideszes képviselők nélkül is, nagy többséggel   megszavazta az Európai Unió Tanácsa által elfogadott jogszabály tervezetet, amely ezzel az EU pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel védő irányelvvé vált. Jávor és a Zöldek frakciója sikeresen küzdött az egyeztetések során azért, hogy – a Tanács eredeti szándékával ellentétben – a forgalmi adóval kapcsolatos  bűncselekmények, különösen a határokon átnyúló ÁFA csalások is részét képezzék az irányelvnek.

A zöldpárti képviselő a vitában elmondta, hogy ez az irányelv alapvető fontosságú lépés, de megvalósításához szükség van az Európai Ügyészségre (EPPO) is, hogy az EU a saját pénzügyi érdekeit hatékonyabban megvédhesse, hiszen nélküle a tagországok nyomozó hatóságai saját maguk dönthetik el, hogy a közösségi érdekeket milyen mértékű védelemben részesítik. Az Európai Ügyészség  nélkül nem biztos, hogy a nemzeti hatóságok megfelelő szintű védelmet biztosítanak a közösségi érdekeknek, ha az ellentétes a tagállami politika vagy éppen politikusok érdekeivel. Nem tűnik véletlennek, hogy az uniós pénzek két legnagyobb haszonélvezője, Lengyelország és Magyarország nem kíván részt venni az európai szintű ügyészségi együttműködésből.

Jávor Benedek figyelmeztetett, hogy a kimaradásnak sajnos hosszabb távon lemorzsolódás lehet a következménye: valós veszély ugyanis, hogy az Unió az Európai Ügyészségben való részvételt teszi az uniós pénzek felhasználásának előfeltételévé.  Minden magyar állampolgár  érdeke, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra az uniós pénzek szabályos és hatékony elköltése és az uniós ügyészséghez való csatlakozás érdekében.

Strasbourg-Budapest, 2017. július 5.