JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Szerző: pmadmin

Energiaunió: félsiker Európának, teljes kudarc az Orbán-kormánynak

Közzétéve:

A PM üdvözli, hogy az EU a szorosabb energetikai együttműködés és a külső forrásoktól való függetlenedés útjára lépett; meggyőződésünk, hogy az Energiaunió minden európai polgár érdekét szolgálja. Ugyanakkor hiányoljuk a megállapodásból a világosabb klímavédelmi és fenntarthatósági intézkedéseket: a jövő Európájának energiaellátása nem épülhet a fosszilis energiaforrásokra és az atomerőművekre.

Két győztese is van az Európai Tanács energiaunióról szóló pénteki döntésének. A legnagyobb nyertesek minden bizonnyal az uniós polgárok lesznek, hiszen az energiaszállítási infrastruktúrák összekapcsolása, az egyoldalú függőségek kizárása és az egységes európai energiapiac megteremtése elsősorban az ő érdekeiket szolgálja. A PM álláspontja szerint ugyanakkor a győztesek közé tartoznak az energiaipar óriásvállalatai is, hiszen Európa vezetői láthatóan új áram- és gázvezetékek építésében, atomerőművek létesítésében, a palaolajban és a palagázban látják az energiabiztonság garanciáját, az energiahatékonyság növelésére és a megújulók szerepének erősítésére csak tartalék megoldásként tekintenek.

A PM-nek az Európai Zöldpárttal egybecsengő véleménye szerint a valódi ellátásbiztonságot és a fogyasztók megfizethető energiaellátását az segítené, ha az EU főként a saját megújuló energiaforrásaira alapozná az energiaellátást, és hatékony lépéseket tenne az energiafogyasztás csökkentéséért. Ezzel egyszerre lehetne szolgálni a fenntarthatóságot, a munkahelyteremtést, az európai gazdaság élénkítését és a valódi függetlenséget.

A Tanács ülésének fontos fejleménye, hogy Orbán Viktornak az Unió megosztására és az orosz szankciók fellazítására irányuló destruktív politikája teljes vereséget szenvedett: az EU nem kér a putyini függésből, és még az olcsóbban adott orosz gázért sem hajlandó feladni a saját értékeit. Az energiaunió Európa szempontjából így is csak félsiker, Orbánéknak viszont teljes kudarc: világossá vált, hogy az uniós energiapolitikában nincs helye az oroszbarát különutasságnak, és ezt Brüsszelben a magyar kormányfő is kénytelen volt tudomásul venni.

Brüsszel-Budapest, 2015. március 21.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

A PM egyetért Péterfalvival: túl sok a paksi titok!

Közzétéve:

A PM üdvözli Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság vezetőjének a paksi titoktörvényt elutasító álláspontját: a zöld párt is úgy gondolja, hogy a beruházás körül megengedhetetlenül sok a titok. A kormányt tarthatatlan álláspontjának felülvizsgálatára kérjük, az Európai Bizottságnál pedig panaszt tettünk, mert a nyilvánosság kizárása az uniós jogot is sérti.

Péterfalvi Attila állásfoglalásában egyértelművé tette: a minden adatra és előkészítő dokumentumra vonatkozó, a közérdekű adatigénylést „ex lege” kizáró paksi titoktörvény nincs összhangban a közpénzek és a közadatok nyilvánosságáról szóló magyar jogszabályokkal. A PM szerint ezen a ponton az Orbán-kormánynak is lépni kell. Ha már a hatalom legbelső bizalmi köreihez tartozó Pétervalvi is védhetetlennek nevezi a titkolózást, az azt jelzi, hogy a törvény nem életképes, előbb-utóbb elbukik majd valamelyik felsőbb jogi fórumon.

Az Európai Parlamentnek a bővítéssel foglalkozó csütörtöki meghallgatásán az is nyilvánvalóvá vált: az Európai Bizottság is a lehető legnagyobb nyilvánosságot sürgeti.  Az új fejlemény szégyen a javaslatot beterjesztő kormányra, és a szöveget aláíró Áder Jánosra is: nem vettek tudomást róla, hogy mit ír az Alaptörvény és az uniós jog a közérdekű adatok nyilvánosságáról. Itt az ideje, hogy a magyar és az európai jogrenddel összeegyeztethetetlen törvényt felülvizsgálják – ezt a PM a maga eszközeivel megpróbálja meggyorsítani, ezért panaszt tettünk a Bizottságánál az uniós irányelvekbe ütköző jogszabály miatt.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
Brüsszel – Budapest, 2015. március 19.

Konferencia Paksról az Európai Parlamentben

Közzétéve:

A felvétel ide kattintva tekinthető meg. Míg képek ide kattintva láthatóak.

Program:
Nyitóbeszédek az esemény házigazdáitól:
Rebecca Harms, Jávor Benedek

Energiabiztonság, az EU-n belüli nagyszabású nukleáris befektetések energiapolitikai következményei, különös tekintettel az energiabiztonság kérdésére
Ámon Ada, elnök, Energiaklub (Magyarország)
Ámon Prezentációja ide kattintva érhető el

Stephen Thomas, energiapolitikai szakértő, a Greenwich University professzora
Stephen Thomas előadása

Politikai biztonság – az orosz-függőség tagállami kockázatai
Dr. Todor Galev, vezető kutató munkatárs, Center for the Study of Democracy (Bulgária)
Dr Todor Galev előadása

Nukleáris biztonság -Milyen fenyegetést jelent a szabályok áthágása és a korrupció jelenléte a nukleáris biztonságra?
Tóth István János, a Korrupciókutató Központ munkatársa és a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Tóth István János előadása

Az Európai Bizottság helyzetértékelése
Massimo Garribba, igazgató, DG ENERGY, Európai Bizottság

Kerekasztal, a közönség kérdései

Záróbeszédek a házigazdáktól.

 

Átláthatóság és antikorrupció: a bejelentő-védelem szabályozásának elsőbbséget kell adni Európában

Közzétéve:

Az Európai Parlament ma elfogadta jelentését az Unió saját forrásainak védelméről és a csalás elleni küzdelemről. A jelentés többek között világosan felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogszabályt a közérdekű bejelentők védelmére.

DPP_0268A szavazás után Jávor Benedek, a Zöld frakció átláthatóságért felelős szóvivője az alábbiakat mondta:

“Éppen itt az ideje, hogy a bejelentő-védelem európai szinten megfelelő védelmet kapjon. Az EP képviselői ma egyértelmű üzenetben kérték a Bizottságot, hogy teljesítse ebbéli kötelezettségét. A közérdekű bejelentők szerepe a demokráciák működésében elengedhetetlen, hiszen olyan közérdekű adatokat hoznak nyilvánosságra, amelyek a köz számára fontosak, de nélkülük többnyire elsikkadnának. A Luxleaks botrány, vagy a Horváth András nevével fémjelzett áfacsalásos esete kiváló példázzák, hogy miért van szükség a védelemre.”

A jelentésben elfogadtak még egy sor fontos ajánlást, amelyek európai szinten segíthetnek a csalás, a korrupció az áfacsalások elleni küzdelemben. A jelentésben a Parlament tovább szorgalmazza az Európai Ügyészi Hivatal felállítását, annak érdekében, hogy az EU-nak végre legyen egy megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal rendelkező szerve, amely nyomozásokat folytathat a az európai forrásokat érintő csalás és korrupció leküzdése érdekében. A csalások leküzdése kulcsfontosságú, hogy az európai források ténylegesen elérhessék céljaikat és az európai polgárok megelégedésére működhessenek.

Strasbourg-Budapest, 2015, március 11.
Jávor Benedek

Paksi titok: Áder aláírta, a PM a Bizottsághoz fordul

Közzétéve:

Az adatvédelmi hatóság és a jogi szakértők alkotmányossági aggályai nem voltak elegendőek Áder Jánosnak, hogy átgondolja az atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos álláspontját: a köztársasági elnök töprengés nélkül aláírta a beruházás ügyében mindent 30 évre titkosító atomtörvényt. A PM az ombudsmanhoz fordul, hogy kérjen alkotmánybírósági felülvizsgálatot, és a Bizottságnál is panaszt teszünk, mert a törvény az európai jogot is sérti.

Áder János köztársasági elnök új, környezetvédő politikusi profilja még a kialakulása előtt darabokra tört a paksi titoktörvény aláírásával. Bár a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályok – többek között az adatvédelmi hatóság állásfoglalása nyomán – már előzetesen ismertek voltak, az Orbán-rendszert mindig lojálisan kiszolgáló Áder töprengés nélkül aláírta a közérdekű adatok nyilvánosságához és a környezeti információk megismeréséhez való jogot (vagyis az alkotmányt és az uniós jogot is) durván megsértő törvényt.

Az uniós jogszabályok megengedik ugyan a környezeti információk esetében egyes adatigénylések visszautasítását, ám azt is rögzítik: „a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket”. Az általános titkosság ebbe a szabályrendszerbe nem fér bele.

A PM szerint a jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga – szomorú, hogy erre épp a fukusimai katasztrófa négyéves évfordulóján kell emlékeztetnünk. A PM az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a jogsértés miatt: tudjuk, hogy a Fidesznek semmi sem drága, ha 4000 milliárd forintnyi közpénz elköltéséről van szó, de az alkotmányt és a nemzetközi szerződéseket a kormánynak is tiszteletben kell tartania.

Budapest, 2015. március 11.
Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője

 

 

Betörtek Jávor Benedek irodájába

Közzétéve:

Vasárnap éjszaka betörtek Jávor Benedek budapesti irodájába.  Az idő közben megkerült tettesek rendkívüli gondossággal gyűjtötték össze az irodában fellelhető iratokat. A korrupciós ügyekben és a paksi beruházás okán gyakran felszólaló képviselő megnyugtatott mindenkit, hogy természetesen fontos dokumentumokat nem tudtak elvinni. Mindenesetre a tolvajok ezzel is felhívták a figyelmet, hogy a környezet megóvása érdekében a jövőben is a lehető legkevesebb papír alapú dokumentumot használjunk.

Az egész eset a felmerülő kellemetlenségeken és károkon kívül azért is különös, mert korábban a képviselő kocsiját törték fel ismeretlen tettesek és a laptopjával távoztak.

 

 

 

A kormány hozza nyilvánosságra az Euroatom Ellátási Ügynökség levelét

Közzétéve:

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő felszólítja a magyar kormányt, hogy azonnali hatállyal hozza nyilvánosságra az Euroatom Ellátási Ügynökség levelét. Az európai parlamenti képviselő azon az állásponton van, hogy a magyar polgároknak legalább annyira joga van megismerni a paksi megállapodásokat, mint az európai intézményeknek.

Bizottsági információk szerint az Euratom Ellátási Ügynökség megküldte írásos véleményét az új paksi erőmű fűtőelemeivel kapcsolatos, a magyar kormány és az orosz fél között 2014. december 8-n aláírt szállítási megállapodásról. A hírek szerint az Ügynökség komoly kritikákat is megfogalmazott. Az eredeti megállapodás alapján tudomásunk szerint az új paksi reaktorok fűtőelemeit az építésért felelős orosz konzorcium szállítaná majd Paksra, jóllehet a napokban felmerült annak lehetősége, hogy a fűtőelemeket az amerikai Westinghouse szállítsa. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a kormány a szerződéseket titkosította, ezért nem ismertek a szállítási szerződés részletei.

Az Euratom szerződés alapján azonban, melynek hazánk az uniós csatlakozás óta szintén tagja, a kormány nem köthet ilyen jellegű megállapodást az Euratom Ellátási Ügynökség ellenjegyzése nélkül. Az Ügynökség feladata ugyanis a nukleáris energia és ellátás biztonságának és az Euratom szerződés betartásának felügyelete, és ilyen minőségében minden harmadik féllel kötendő szállítási szerződést jóvá kell hagynia ahhoz, hogy érvényessé válhassanak. Ez a jóváhagyás válhat most kérdésessé. Ennek fényében pedig új megvilágításba kerül a Westinghouse esetleges beszállítói szerepe is.

Brüsszel-Budapest, 2015. március 5.
Jávor Benedek, EP képviselő

 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése – Európa környezete 2015 (SOER2015)

Közzétéve:

Az Európai Parlamentben ma rendezték az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európa környezete 2015 (SOER2015) c. jelentésének bemutatóját magas rangú uniós döntéshozók és neves szakértők részvételével. A nagy érdeklődésre számot tartó esemény házigazdája Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője volt, aki a SOER2015 jelentés megállapításaival összhangban a szakpolitikák újragondolása, fenntarthatóbbá tétele mellett foglalt állást.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ötévente jelenteti meg átfogó, számszerűen megalapozott jelentését Európa környezetállapotáról. A jelentés témakörönként és országonként értékeli az előrehaladást és kitekintést ad a globális mozgatórugókra, illetve a jövőre nézve.

A legfrissebb jelentés az EU hetedik környezetvédelmi cselekvési programja mentén ad értékelést, megállapítva, hogy néhány kedvező rövid távú trend ellenére Európa még messze jár attól, hogy a cselekvési programban megfogalmazott 2050-es jövőképet, azaz a bolygónk felélése nélküli jólétet elérje. Különösen aggasztóak a biológiai sokféleségre és a különböző erőforrások használatára vonatkozó hosszú távú előrejelzések. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi környezetpolitikai és hatékonysági erőfeszítések nem lesznek elegendőek az emberi egészséget, jólétet illetve a természeti tőkét és az ökoszisztémákat fenyegető kockázatok kezeléséhez.

A SOER2015 jelentés egy 39 országra kiterjedő szakértői hálózat bevonásával készült, széles tudásanyagra, pontos, összehasonlítható adatokra épít. A tematikus jelentések részletes megállapításai, indikátor alapú elemzései mellett az összefoglaló, ún. Szintézis Jelentésből tömör információk, a leglényegesebb megállapítások, üzenetek olvashatók ki.A helyzetértékelés mellett a jelentés a termelési és fogyasztási rendszereket érintő alapvető átalakuláshoz, a zöld gazdaság irányában való elmozduláshoz konkrét megoldási javaslatokat is kínál, a meglévő szakpolitikák maradéktalan végrehajtása mellett azok újragondolását és megerősítését szorgalmazza. Hangsúlyozza, hogy új egyensúlyt kell találnunk a környezeti károk megelőzését, kezelését, helyreállítását és az alkalmazkodást illetően.

Jávor Benedek ezzel összhangban elmondta, hogy a megfelelő döntésekhez egyértelmű jelzésekre, politikai akaratra, tájékozott és cselekvő állampolgárokra, koherens, hatásos és ambiciózus szakpolitikákra, lépésekre, a végrehajtás erősítésére, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló intézményekre, alapvető szemléletváltásra van szükség.  Az Európai Bizottságnak sem szabadna visszatartani elemi fontosságú jogszabályokat, így pl. a körkörös gazdaságra vonatkozó csomagot. Az Európai Uniónak a már említett 2050-es jövőkép elérését és az állampolgárok érdekét kell néznie, amikor a jogszabályok között fontossági sorrendet állít.

A képviselő hangsúlyozta a kulcsüzeneteket, szakpolitikai elemzést és cselekvési módokat is kínáló SOER jelentés kiemelkedő jelentőségét, melynek ismerete és alkalmazása minden felelős döntéshozó kötelessége.

SOER 2015 magyar összefoglaló

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program (angol)