JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Nyílt levél Dr. Seszták Miklós Miniszter Úr részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Európai Bizottság és Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Románia, Görögország és Olaszország december 9-ei közös közleménye szerint a Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok, Magyarország kivételével, arra kérték az Európai Bizottságot, hogy, miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet. Továbbá a közös nyilatkozatban részt vevő tagállamok energiabiztonság erősítése érdekében folytatandó regionális együttműködésről is nyilatkoztak. A magyar kormány képviselője az MTI információ szerint azért nem csatlakozott a nyilatkozathoz, mert nem rendelkezett a megfelelő felhatalmazással. Mindez az Energia Tanács ülése alatt történt, ahol azt vitatták meg, hogyan biztosítható a régió energiaellátása az egyre kiszámíthatatlanabbá váló orosz lépések nyomán.

Amint az bizonyára az Ön számára sem újdonság, az Orbán-kormány a Déli Áramlatot az energiabiztonság kulcsprojektjeként kezelte, és szemmel láthatóan nincs érvényes forgatókönyve arra az esetre, ha a beruházás – ahogyan most látszik – meghiúsul. Nincs elképzelés az alternatív ellátási útvonalakra, a beszerzési és az energiaforrások diverzifikálására, ami a jelen helyzetben vétkes felelőtlenségnek minősül. Ennél már csak az érthetetlenebb, hogy amikor az Unió velünk hasonló cipőben járó tagországai a lehetséges megoldásokról tanácskoznak, akkor a magyar kormányt miért egy döntéshozatalra nem jogosult megfigyelő képviseli.

Kérem, szíveskedjék tájékoztatni róla, bevett gyakorlat-e az Orbán-kormányban, hogy a hasonló súlyú uniós tanácskozásokra felhatalmazás nélküli képviselőt küldenek? Ugyancsak tájékoztatását kérem arról, hogy miután az uniós tanácskozásról felhatalmazás nélküli képviselőjük hazatért és reményeink szerint konzultált Miniszter úrral és a kormány más képviselőivel, számíthatunk-e arra, hogy a magyar kormány az események után futva, de legalább utólag csatlakozik a közös nyilatkozathoz, vagy a kormánynak tartalmi kifogása van a nyilatkozatban megfogalmazott célokat, a regionális együttműködést illetően. Utóbbi esetben kérném az elutasítás részletes indoklását.

 

Budapest, 2014. december 10.

Tisztelettel:

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Miért ez a sietség?

A paksi bővítéssel kapcsolatban – ismereteink szerint – legalább két eljárást is kezdeményeztek az Európai Bizottságban: egy tiltott állami támogatás miatt, egy másik, melyet én indítottam a tender elmaradása miatt. Ezek az eljárások akár úgy is végződhetnek, hogy az Európai Bizottság a bővítési megállapodás módosítására szólítja fel Magyarországot. Addig, amíg az eljárások le nem zárulnak, felelőtlenség aláírni a három megvalósítási megállapodást . A sietős aláírás csak azt sugallja, hogy a kormánynak nem az ország energiabiztonsága, hanem a négyezer milliárd forint közpénz „baráti” elköltése fontos. Nem látjuk a garanciákat arra, hogy a megvalósítási megállapodások egy esetleges elmarasztaló Bizottsági döntés esetén hogyan mondhatóak fel.

Ugyanakkor most, az aláírás után sincs válasz a bővítéssel kapcsolatos alapvető kérdésekre. Nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni a teljes projekt a kapcsolódó beruházásokkal együtt, nem ismerjük, hogy milyen áramár mellett térülhet meg a befektetés, nem világos, hogy a tőkeköltség beépül-e az áramárba, nem tudjuk, hogy  mi lesz az új blokkokban keletkező hulladék sorsa és nem tudjuk, hogy mekkora anyagi kockázatot vállalt a Magyar kormány a megállapodások idő előtti aláírásával.
Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy Oroszországnak a saját szempontjából fontos projektek (pl. a Déli Áramlat) finanszírozására sincs pénze, hogy Putyin megbízhatatlan üzleti partner, és hogy a nyugati világ egyértelmű biztonsági kockázatként tekint minden orosz részvételű energetikai projektre.
Ezen információk mindegyike azt támasztja alá, hogy súlyos hiba volt erőltetett tempóban elhamarkodott megállapodásokat kötni, miközben a paksi törvény benyújtásával a bővítéssel kapcsolatos információk nyilvánosságát az eddigi korlátozott lehetőségekhez képest is tovább kívánják szűkíteni – az viselkedik így, akinek titkolnivalója van.
Annak érdekében, hogy fellebbentsük a fátylat a titokról a mai napon kikértem az aláírt megállapodásokat, mielőtt a kormány jogi eszközökkel ellehetetlenítené, hogy megtudjuk, pontosan mire kötelezte el magát a paksi beruházással kapcsolatban.
Budapest, 2014. december 9.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Versenyjogi panaszt tettünk az Európai Bizottságnál

Versenyjogi panaszt tett az Európai Bizottságnál (EB) és vizsgálatot vár Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP-) képviselője, mert szerinte ellenkezik az uniós joggal, hogy az orosz Roszatom nyilvános, nemzetközi pályáztatás nélkül bővítheti a paksi erőművet.

    A politikus hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján bizonyosnak nevezte, hogy ha elindul az eljárás, akkor az unió a közbeszerzési szabályokkal ellentétesnek fogja találni a tendereztetés elmaradását.
A képviselő arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ha szerintük sem lehet nemzetközi tender nélkül dönteni az ügyben, akkor állapítsa meg a jogsértést, és szólítsa fel a magyar kormányt a megállapodás megszüntetésére.
Kérdésre válaszolva az EP-képviselő elmondta, hogy panaszát csütörtökön nyújtotta be, és a hasonló eseteket alapul véve egy-másfél év múlva születhet meg a döntés.


MTI 2014. december 8., hétfő 11:38

Biztonságot és energiát Európának!

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája tisztelettel meghívja Önt az Európai Energiabiztonsági Stratégia (EESS) témájában tartott Energiabiztonsági Konferenciára 2015. január 5-én 9:30 órára az Európa Pontba (1024 Budapest, Lövőház utca 35.).

Háttér

Az energiabiztonság kérdésköre – az EU jelentős importfüggősége és az orosz-ukrán válság miatt – erősen felértékelődött Európában.

Az aktuális geopolitikai helyzetre és a zavartalan energiaellátás kockázataira tekintettel az Európai Bizottság idén májusban közleményt jelentetett meg új európai energiabiztonsági stratégia kidolgozását sürgetve. A Bizottság közleményéhez kapcsolódva az Európai Parlament jelentést készít, melyben Jávor Benedek európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke, árnyék jelentéstevőként működik közre és a folyamat részeként a hazai szereplőkkel egyeztetést kezdeményez.

A közlemény főbb sarokpontjai a külső energia-beszerzés diverzifikálása és az energetikai infrastruktúra korszerűsítése és a nemzeti energiapolitikai döntésekkel kapcsolatos koordináció.

A szakmai egyeztetés célja a hazai érintettek szempontjainak megismerése, továbbá a közös érdekek európai szintű képviselete.

A parlamenti jelentés tervezete várhatóan 2014. december 11-éig készül el, módosító indítványok benyújtására 2015. január végéig van mód.

Program:

9:30 Regisztráció
10:00 Köszöntő és bevezető előadás: Jávor Benedek európai parlamenti képviselő, az ENVI szakbizottság alelnöke
10:30 Felkért hozzászólások
11:30 Szakmai egyeztetés a hazai érintettekkel

Jávor Benedek EP-képviselő által felkért hozzászólók:

· Dr. Aradszki András, energiaügyért felelős államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (egyeztetés alatt)

· Ámon Ada, igazgató, Energiaklub

· Deák András György, tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Világgazdasági Intézet

 

Regisztráció:

A részvétel regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát, kérjük, 2014. december 12-ig az epbudapest@europarl.europa.eu e-mail címen jelezze!

Déli Áramlat: eddig tartott a keleti nyitás

A Párbeszéd Magyarországért  szerint végleg megbukott az egyoldalú orosz energiafüggés politikája – ideje végre az energiafüggetlenségre, a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére koncentrálnunk. Magyarországnak saját érdekéből is az európai utat kell követnie: nem az egyébként is vállalhatatlan Putyin-rendszerhez kell dörgölőznünk, hanem diverzifikálnunk kell a beszerzési forrásainkat, és a saját lábunkra kell állnunk. 

Orbán Viktor mindent egy lapra tett fel, és veszített: nem fogunk olcsó gázt kapni a Déli Áramlaton keresztül Putyintól drága atomerőmű-beruházásért cserébe. Az üzletből a drága atomerőmű maradt.

Hogy a különutas magyar energiastratégia mennyire gyenge lábakon áll, azt az elmúlt napok fejleményei látványosan megmutatták: az orosz forrásból orosz tulajdonú csővezetéken orosz gázt szállító, vagyis az Oroszországtól való függőségünket bebetonozó Déli Áramlat koncepciója az első európai szankciók és az alacsony olajár miatt összeomlott, Putyin pedig cserbenhagyta utolsó európai csatlósát, Orbán Viktort. Az eset nem csak a végzetesen utat tévesztett magyar kül- és gazdaságpolitikai tévelygéseire mutat rá, hanem arra is, hogy Magyarországnak saját jól felfogott érdekéből is az európai utat kell követnie: nem az egyébként is vállalhatatlan Putyin-rendszerhez kell dörgölőznünk, hanem diverzifikálnunk kell a beszerzési forrásainkat, és a saját lábunkra kell állnunk.

A PM szerint a magyar érdek nem a Moszkvában diktált energiapaktumok szolgai törvénybe iktatása – mint amit legutóbb a gáztörvény minapi módosításánál láttunk -, hanem az energiahatékonyság növelése, a családok energiatakarékossági beruházásainak támogatása és a megújulókban rejlő lehetőségek kiaknázása. Ehhez Magyarországnak nem orosz gázra, hanem önálló, az európai energiabiztonsági stratégiához is illeszkedő energiapolitikára van szüksége.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az ENSZ Gyermekjogi egyezményének 25. évfordulóján

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 25 éve lépett hatályba. Ennek keretében hatévente vizsgálják az Egyezményben foglaltak teljesítését az egyes tagországokban. A 2014 februárjában megküldött civil jelentés hangsúlyozza, hogy 2006-2012 között a gyermekek helyzete Magyarországon  jelentősen romlott, mára elfogadhatatlanná vált. Rosszabb mint azt akár az ország gazdasági helyzete indokolná, vagy azt a kormány láttatni szeretné. Krízishelyzet van.

Magyarországon az Eurostat frissen publikált kutatása szerint az emberek harmadát (33,5%) veszélyezteti szegénységi vagy társadalmi kirekesztettség, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent az egy évvel korábbiakhoz képest (!). A Gyerekesély Közhasznú Egyesület legújabb adati szerint a kiskorúak 43 százalékát érinti a szegénység.

A szegénységi csapdából való kitörést elsősorban az oktatási- és a szociális-ellátórendszer feladata segíteni. Ezt a rendszert az elmúlt 5 évben folyamatosan leépítették: az iskolakötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra való leszállításával, az iskolai rendszer államosításával, az állam által immár nyíltan és direkt módon támogatott iskolai szegregációval illetve a munkanélküli segély jelentős korlátozásával és közmunkává konvertálásával, a lakhatási támogatás és a legrászorulóbb gyermekeknek adott ingyenes étkeztetés ellehetetlenítésével.

Magyarország végletesen leszakadt, sok kistérségben olyan állapotok uralkodnak, amelyet eddig csak a harmadik világban láthattunk.

Kötelességünk a tarthatatlan gyermekszegénység ellen az unión belül is fellépni.

Ferenc pápa felszólalt az Európai Parlamentben

Ne csak a gazdaság körül forogjon Európa, hanem tekintsen az emberre is, védje és oltalmazza az emberi méltóságot – hangoztatta Ferenc pápa kedden Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén mondott beszédében.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője az MTI-nek nyilatkozva az oktatás és a környezetvédelem ügyében hangsúlyozott pápai gondolatokra hívta fel a figyelmet. Az egyházfő egyfelől nagyon határozottan kiállt amellett, hogy az emberi méltóság csak akkor érvényesülhet, ha a fiatalok olyan lehetőséghez jutnak az oktatás révén, ami segíti őket képességeik kibontakoztatásában – mondta.
Másfelől Ferenc pápa kiemelte, hogy a teremtett világ védelme minden ember feladata – mondta Jávor Benedek, és hozzátette: az egyházfő külön is megemlítette a megújuló energiaforrások fejlesztésének fontosságát.

A római katolikus egyházfő szólt arról, hogy Európát megviselte, „öregessé tette” a válság, pedig a kontinens népeiben hatalmas alkotó energia lakozik.
A válság – állapította meg a pápa – növelte a fiatalok és az idősek magányosságát, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az uniós intézményekbe vetett bizalom. Az egyházfő bírálta a fogyasztásközpontú életfelfogást, és úgy vélekedett, hogy a nagy európai ideálok elvesztették vonzerejüket.
„Európának sürgősen újra fel kell fedeznie önmaga arculatát, lelkiségét” – mondta az EP-képviselőknek.
Ferenc hangsúlyozta, hogy az egyéni szabadság kiteljesedését összhangba kell hozni a közjóért való munkálkodás szempontjaival. „El kell mélyíteni az emberi jogok kultúráját” – fogalmazott, és elítélően szólt arról, hogy még ma is előállnak olyan helyzetek, amikor emberekkel úgy bánnak, mint tárgyakkal.
Az egyházfő szerint Európa a népek olyan családja, amelyet az egység és a sokszínűség köt össze, és a kontinensnek a szolidaritáson, valamint a szubszidiaritás – az ügyekhez közeli döntéshozatal – elvén kell nyugodnia. Kiemelte, hogy a társadalom alapját a család jelenti.
Ferenc pápa beszélt arról is, hogy helyre kell állítani a munka becsületét, és méltó munkakörülményeket kell biztosítani, el kell kerülni emberek kizsákmányolását. Hangsúlyozottan szólt a környezet megvédésének felelősségéről. Síkra szállt a jobb élet reményében Európába menekülők befogadása mellett, hangsúlyozva: nem engedhető meg, hogy a Földközi-tenger a menekültek tömegeinek hullámsírja legyen, és az is tűrhetetlen, hogy emberek milliói haljanak éhhalált, miközben nap mint nap több tonnányi élelem kerül a szemétbe.
Martin Schulz EP-elnök a pápa mintegy háromnegyed órás beszédéről azt mondta, hogy az útmutatást nyújt az irányt tévesztett és irányt kereső világban.

 

Kárpáti János,  MTI

Új fejezet a korrupcióüldözésben: a PM üdvözli és támogatja az Antikorrupciós Szövetség létrejöttét

A PM üdvözli és támogatja Horváth András és több, az antikorrupciós küzdelemben elismert személy részvételével létrejött civil kezdeményezést, az Antikorrupciós Szövetséget. A PM ígéretet tesz, hogy minden pártok felé irányuló kezdeményezésnek és elvárásnak eleget tesz, segíti az új civil kezdeményezést.

Az elmúlt negyedszázad kormányzati tevékenységeiben eltérő mértékben, de jelen volt a korrupció. Az elmúlt négy évben viszont a Fidesz rendszerszintűvé tette az állam kifosztását. A szakpolitikai döntések során az elsődleges szempont a közpénzen élősködő oligarcha-hálózat kiszolgálása és a közpénzfosztás volt.

A PM politikusai évek óta az antikorrupciós küzdelem élvonalában harcolnak, a parlamenten kívül és a Közgép udvarán éppúgy, mint amikor az Országgyűlés elé terjesztettük antikorrupciós csomagunkat. Javaslatokat tettünk az áfacsalások felszámolása és az adóhivatal átalakításra.

Önkormányzati képviselőink vállalták az ezaminimum.hu átláthatósági feltételeit és Karácsony Gergely polgármester kezdeményezésére Zugló önkormányzata el is fogadta a legszigorúbb átláthatósági rendeletet, valamint Jávor Benedek az Európai Parlamentben aktívan fellép a korrupció feltárása érdekében, és nemrég indította el antikorrupciós weboldalát, http://antikorrupcio.hu/ címen.

A PM szerint az antikorrupciós harcban megengedhetetlen a mellébeszélés és az értelmetlen titkosítás!

Budapest, 2014. november 20.

PM Sajtó

Kivéreztetni a magyar polipot

Nevezhetnénk akár a tények szerencsétlen együttállásának is, hogy éppen az idén jelent meg az Európai Bizottság első uniós korrupcióellenes jelentése (a legfertőzöttebb tagállamok között említve Magyarországot), és most robbant ki az eddigi legsúlyosabb, az amerikai és a magyar kormány között is komoly diplomáciai feszültséget okozó hazai korrupciós botrány.

De véletlenek nincsenek: úgy tűnik, hogy a korrupció szintje az EU-ban és Magyarországon is átlépte azt az ingerküszöböt, amelyen túl már sem a probléma elhallgatása, sem a szokásos figyelemelterelő látszatintézkedések bevetése nem segít. A jelek szerint most tényleg tenni kell valamit, és csupán az lehet a kérdés, hogy várhatunk-e érdemi intézkedéseket az erre hivatott intézményektől, túllép-e a politika a verbális antikorrupción, történnek-e olyan társadalmi változások, amelyek minden intézményi és politikai földindulásnál hatékonyabban vetnek gátat a közpénzek lenyúlásának, illetve lesznek-e olyan uniós köztisztviselők és politikusok, akik vállalják a korrupció elleni érdemi fellépést.

Az említett bizottsági jelentés szerint a korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Európa számára. Egyetlen tagállam sem nevezhető korrupciómentesnek, és a jelenség összesen évi 120 milliárd euró kárt okoz (hogy legyen mihez hasonlítani: ebből a pénzből 12 új paksi atomerőművet lehetne fölépíteni). A dokumentum azt is megemlíti, hogy Magyarország azon államok sorába tartozik – Franciaország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia és Spanyolország társaságában –, ahol a közbeszerzési korrupció kifejezetten jellemzőnek számít például a közúti és vasúti szállítás, a víz- és hulladékgazdálkodás, a városfejlesztés és közműépítés területén, évente legalább 1,4 milliárd euróval (430 milliárd forinttal) megkárosítva a közösséget.
Az összeállítás több, a korrupció elleni fellépést nehezítő magyar „specialitást” említ.
„Magyarország 2006-ban fogadott el a lobbitevékenységről törvényt. De tekintettel arra, hogy nem tartalmazott visszatartó erejű szankciókat, és kevés gyakorlati hatása volt, a törvényt 2010-ben hatályon kívül helyezték. Jelenleg nincs a lobbistákra vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség vagy a köztisztviselőkre nézve olyan kötelezettség, hogy a lobbistákkal való kapcsolatokat nyilvánosságra hozzák, vagy a kapcsolattartásról valamely ellenőrző szervet tájékoztassák.” Azaz Magyarországon semmi sem akadályozza meg, hogy dohánycégek írják a trafiktörvényt, és lex ilyen-olyanok szülessenek, egyes kormányközeli lobbisták személyére szabva a magyar jogrendet.
Vagy: „A közérdekű bejelentésekről szóló törvény számos hiányossággal rendelkezik, például a bejelentést tevők nem védettek az ellenük indított eljárások ellen, ha szakmai vagy kereskedelmi titkokat fednek fel.”

Nálunk tehát egy korrupciós ügy nyilvánosságra hozatalánál a legvalószínűbb és leggyakoribb fejlemény nem az érintett szereplők, hanem a bejelentők tüzetes vizsgálata, meghurcolása, perbe fogása, ahogy azt az ezermilliárdos áfacsalással a nyilvánosság elé álló Horváth Andrásnál is láttuk. (És amiről személyes tapasztalatom is van: az országos zöldhatóságnál zajló intézményesített korrupciót alátámasztó információk publikálását követően nem a később az ugyancsak általam feltárt nyelvvizsga- és diplomabotrányába végül belebukó Tolnainé ellen, hanem ellenem indított nyomozást a rendőrség.)

Aki türelmesen végigböngészte az év elején kiadott jelentést és abban a Magyarországgal foglalkozó említéseket, aligha csodálkozhatott azon, hogy a külvilág az eddigieknél egyértelműbb fellépést várna a magyar kormánytól a korrupcióval szemben. A figyelmes olvasónak az is feltűnhetett, hogy a dokumentum csak 28 fejezetből áll (mindegyik rész egy-egy tagállammal foglalkozik), és – ahogyan a Transparency International is megállapította – hiányzik a 29., az EU-intézményrendszer korrupciójával foglalkozó fejezet. Pedig lássunk világosan: a korrupció az uniós bürokráciában is jelen van. Meglehetősen hézagos az összeférhetetlenség és a lobbizás szabályozása, a jogalkotás folyamata átláthatatlan, az EU-támogatások odaítélését és felhasználását pedig szintén körüllengi a korrupciógyanú. Az ez elleni fellépés hatékonysága pedig finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után. Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF 2012-ben 60 millió euró éves költségvetéssel nagyjából 100 millió euró korrupt módon kifizetett EU-s forrást tudott visszaszerezni. Ez az összeg a harmada az egy szem M4-es autópálya építési költségének, amelynek arcátlan túlárazása miatt én magam fordultam az OLAF-hoz még a tavasszal, és amely ügyben az OLAF nem volt hajlandó vizsgálatot folytatni.
Amikor májusi megválasztásom után hozzáláttam az EP-képviselői portfólióm összeállításához, Magyarország még nem a kormányzatot átszövő korrupció híreivel szerepelt az európai sajtóban. Ugyanakkor egyértelmű volt, hogy az antikorrupciós tematika a frakciók szintjén nincs lefedve, miközben egy Kelet-Európából érkezett zöldpárti (vagyis nem valamelyik nagy és gyakran a korrupciós ügyek által érintett pártcsalád frakciójában ülő) politikusnál nem nagyon képviselhetné senki hatékonyabban ezt a témát. Azóta bekapcsolódtam az EP történetének első antikorrupciós frakcióközi munkacsoportjának megalapításába. Elkészült és már a gyakorlatban is működik a képviselői honlapom uniós vonatkozású korrupciós ügyek anonim bejelentésére szolgáló felülete. A saját stábomat antikorrupciós szakértőkkel erősítettem meg, és együttműködést alakítottam ki a témában illetékes civil szervezetekkel Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Lépéseket tettünk egy olyan európai alap felállítása érdekében, amely a tényfeltáró újságírás számára biztosítana pénzügyi és szükség esetén jogi hátteret (ezzel kapcsolatban a bizottság már készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet most nagy erőkkel igyekeznek elhallgatni, de nem fogjuk hagyni). Dolgozunk az időnként a szendergő Csipkerózsika benyomását keltő OLAF felélesztésén és egy olyan európai főügyészség felállításán, amely az uniós forrásokkal kapcsolatos bűncselekményeket vizsgálhatná, lehetővé téve a gyanúsítottak elleni vádemelést a tagállamok bíróságain, akár a jellemzően permanens érdektelenséget mutató tagállami ügyészségek feje fölött is. (És amelynek a létrehozatalára vonatkozó szándékot a magyar kormánytöbbség parlamenti határozatban ítélte el. Ők nyilván tudják, hogy miért fájna nekik annyira egy hatékony korrupcióellenes szervezet.) Emellett pedig – írásbeli kérdések és parlamenti megszólalások formájában – számos olyan magyar vonatkozású ügyet igyekeztem felvetetni az EP és a bizottság napirendjére, amelyeknél az uniós támogatások eltérítése miatt vélhetően jelentős kár érte az európai adófizetőket és a magyar államot.
Terveink között szerepel az év elején publikált antikorrupciós jelentésre támaszkodva kezdeményezni egy átfogó európai antikorrupciós stratégia elkészítését. Az első visszajelzések a témával foglalkozó képviselőtársaim, szakértők és EU-s köztisztviselők részéről pozitívak, de persze még hosszú az út a megvalósításig.

A korrupció elleni küzdelem nem csak azért fontos, mert felháborít bennünket, ha a verejtékkel megkeresett jövedelmünkből befizetett adónkkal úgy bánnak a döntéshozók, mint a Csáky szalmájával. Hanem azért is, mert meggyőződésem szerint a magyar korrupció olyan méreteket öltött és olyan intézményesültté vált, hogy immár nem pusztán egy működő (gazdasági-politikai-társadalmi) rendszer bosszantó kísérőjelensége, hanem a rendszer maga. Magyarország kormányzását ma már csak a korrupciós mechanizmusokon keresztül lehet megérteni. Ez a végső motiváció a kormányzati döntések mögött, maga az ország kormányzása vált zavaró kísérőjelenséggé a korrupciót kézben tartó csoportok tevékenysége során. A korrupció megfékezése egyben ennek a végtelenül cinikus, autokratikus és antiszolidáris rendszernek a végét is jelenti. Ahhoz azonban, hogy hitelesen léphessünk fel a magyar kormányt teljesen átitató korrupcióval szemben, akkor sem szabad becsukni a szemünket, és félrefordulnunk, amikor más tagállamok vagy az unió maga bizonyul érintettnek. Nem elég – teljes joggal – simfelni a korrupt magyar kormányt, de olyan európai szabályozó- és intézményrendszert kell létrehozni, amely hatékonyan száll szembe a korrupcióval, történjen az Rómában, Brüsszelben vagy Budapesten. Semmi sem tud hatékonyabban véget vetni a korrupcióra épülő orbáni magyar modellnek.

A szerző EP-képviselő, PM.

Forrás:nol.hu.  Az írás a Népszabadság 2014. 11. 20. számában jelent meg.

Kép: Jude Potvin, http://www.michaeljournal.org/tentacles.htm

Nem szólalhatott fel Paks ügyében, Strasbourghoz fordult Jávor Benedek

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Jávor Benedek, mert véleménye szerint csorbult a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor Kövér László házelnök nem engedte, hogy EP-képviselőként felszólalhasson a paksi bővítésről szóló parlamenti vitanapon.

Az Együtt-PM-es politikus csütörtökön, Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a szeptember 26-i vitanap előtt egy héttel levélben kért felszólalási lehetőséget a házelnöktől, szerinte ugyanis a bővítés kérdése európai uniós téma. Miután a házbizottság az ügyben nem tudott konszenzusos döntést hozni, Kövér László saját hatáskörben úgy döntött, hogy a téma nem európai uniós, ezért nem tette lehetővé Jávor Benedeknek a felszólalást.

Jávor Benedek úgy értékeli, Kövér László döntésével megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.

Ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy a testület állapítsa meg a határozat jogszerűtlenségét, és írjon elő jogalkotási kötelezettséget Magyarország számára, mert a vonatkozó országgyűlési törvény és a házszabály rendelkezései nem megfelelőek – ismertette Jávor Benedek, aki emellett nem vagyoni jellegű kártérítésre is igényt tart.

 hvg.hu