JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Jávor: Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az Együtt-PM az E.ON-ügyben

Az Együtt-PM az első pillanattól drága, átláthatatlan és értelmetlen lépésnek tartotta az E.ON gázüzletágának MVM általi megvásárlását. Az Átlátszó által kiperelt, és ma nyilvánosságra hozott iratokból az is kiderül, hogy mennyire. A becsült értéknél akár 600 milliárd forinttal is többet fizethetett a kormány az adófizetők pénzéből. Jávor Benedek ezért hűtlen illetve hanyag kezelés miatt feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Az Együtt-PM EP-képviselője szerint az első pillanattól kezdve kétséges volt a tranzakció indokoltsága, az érte kínált pénz pedig minden szakértői becslés szerint sokszorosa volt az üzletág valódi értékének. Hiába követelték azonban, hogy a kormány hozza nyilvánosságra azokat az elemzéseket, amelyek megindokolták az adás-vételt, és a döbbenetesen magas, több mint 260 milliárd forintos árat, a kormány kerek-perec megtagadta, hogy a nyilvánosság előtt számoljon el az adóforintok elköltésével. Az Átlátszó által másfél éves pereskedés után megkapott, és nyilvánosságra hozott dokumentumok azt bizonyítják, hogy minden oka megvolt az Orbán-rezsimnek, hogy mélységes titokban tartsa az ügylettel kapcsolatos valamennyi dokumentumot. Minden bekért elemzés, illetve az ügyben illetékes döntéshozók maguk is a gázüzletág megvásárlásának hatalmas kockázataira, illetve a valós értékhez képest az ügylet túlárazottságára figyelmeztetett. A felkért független értékelő az E.ON gáznagykereskedő cégének piaci értékét az ún. take-or-pay kockázatok miatt negatívra, akár -600 milliárd forintra is becsülte. A legmagasabb szintű politikai döntés eredményeként mégis megvásárolt teljes csomag értéke így a 350 milliárd forintot is elérheti – a negatív tartományban. A kifizetett 260 milliárd forint így akár 600 milliárd forinttal is meghaladhatja az üzletág valódi értékét.
Jávor Benedek szerint a közpénz-százmilliárdokkal való ilyen felelőtlen bánásmód kimeríti a hűtlen illetve hanyag kezelés vétségét, ezért feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mivel a most nyilvánosságot kapott dokumentumokból az is kiderül, hogy az illetékesek, önmagukat védve a vélhetően törvénysértő ügyletben egymásra tologatták a felelősséget, a feljelentést az EP-képviselő ismeretlen tettes ellen teszi. Hogy ebben a gyalázatos és átláthatatlan ügyben kié a végső felelősség, azt az ügyészség, illetve végső soron a bíróság dolga megállapítani.

Budapest, 2014. augusztus 13.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Semmi sincs rendben a paksi atomvonat körül?

Brüsszelből is, a magyarországi illetékes szervekből is válaszokat kért az atombalesetben 11 éve megsérült paksi nukleáris kazetták ügyében Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő. Megkapta mindkét irányból, de a tartalmuk más.

Fotó: Huszti István / Index

Fotó: Huszti István / Index

Hazudott Aszódi Attila, Seszták Miklós terel, az Országos Atomenergia Hivatal pedig nem jól tudja – ez olvasható ki abból a Jávor Benedek blogján hétfőn megjelent írásból, mely a paksi atomerőmű 2003-as reaktorbalesetével, és áttételesen az aktuális blokk üzemidő-hosszabbításával kapcsolatban megjelent.

A PM Brüsszelben dolgozó politikusa megkapta a választ Günther Oettinger energiaügyi biztostól a július 2-án, a 2003-as paksi üzemzavar hulladékainak elszállításával kapcsolatban beadott kérdésére. Ezekből Jávor szerint egyértelmű, hogy semmi sem úgy van, ahogy azt hivatalosan a magyar kormányzati szervek és illetékesek állítják.

„Június 12-én sajtótájékoztatón hívtam fel a figyelmet arra, hogy a 2003-as paksi súlyos üzemzavar hulladékai – jóllehet az időközben bővitési kormánybiztossá avanzsált Aszódi Attila akkor azt nyilatkozta, hogy másfél éven belül elszállításra kerülnek – 11 év után még mindig ott dekkolnak a 2-es blokkban. Ez azért is problémás, mert ősszel lejár a blokk eredeti élettartama, a meghosszabbítás engedélyezését pedig biztosan nem segíti, hogy az összetört fűtőelem-kazetták még mindig ott hevernek” – írta blogjára a PM poltikusa.

A sérült, sugárzó elemek elszállítása, melyre Paks orosz cégekkel szerződött, egyelőre túl kockázatos az orosz-ukrán helyzet miatt, mert noha az orosz illetékesek korábban a szállítás veszélytelenségét hangoztatták, ez még a maláj légitársaság MH17-es járatának lelövése előtt történt. Jávor szerint azonban az is kérdéses, hogy erről a szállításról és az újrafeldolgozásról, elhelyezésről kötött szerződéseket jóváhagyatta-e a magyar kormány az Európai Bizottsággal – ahogyan arra az Euratom szerződés kötelezi?

Miután hasztalan kért erre vonatkozóan érdemi választ Seszták Miklós fejlesztési minisztertől, a Paksi Atomerőmű július elején azt állította a képviselőnek küldött levelévben, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkezik az EU-tól a szállításhoz. Hasonló választ küldött az ügyben ugyancsak megkeresett Országos Atomenergia Hivatal is: az OAH azzal nyugtatta Jávort, hogy úgy tudják, az MVM minden engedélyt megszerezett a helyzet lebonyolításához.

Jávor szerint ezekkel az állításokkal a gond az, hogy ezzel ellentétes állítások szerepelnek Oettinger válaszaiban. Az EU energiaügyi biztosa ugyanis hivatalosan azt közölte a magyar EP-képviselővel, hogy a sérült fűtőelemek elszállításának tényéről a magyar kormány csak néhány nappal a tervezett szállítás előtt tájékoztatta az Európai Bizottságot. És mivel nincsenek birtokában a szállításról, illetve az újrafeldolgozásról és elhelyezésről kötött szerződéseknek, így azt sem tudják megmondani, hogy azok megfelelnek-e az Euratom egyezménynek.

Oettinger egy hónappal azután válaszolt Jávornak, hogy az MVM Paksi Atomerőmű és az OAH levelében állította: benyújtották azokat Brüsszelnek notifikációra. (hvg.hu)

Vizsgálják felül a paksi üzemzavar hulladékáról kötött szerződések minősítését

Jávor Benedek, az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője nyílt levélben fordult Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez, akitől azt kéri, hogy vizsgálja felül a 2003-as paksi üzemzavarból visszamaradt kiégett fűtőelemek szállítására és elhelyezésére kötött szerződések titkosságát.

A politikus csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez fordult az ügyben, de tőle egyelőre nem kapott választ.
Leszögezte, hogy a nukleáris hulladék jelenleg a paksi kettes blokkban található, és ameddig ottmarad, addig akadályozni fogja annak élettartam-hosszabbítását. Hangsúlyozta, hogy parlamenti képviselőként betekinthetett olyan korlátozott minősítésű iratokba, amelyek szerint a kiégett fűtőelemeket idén őszig Ukrajnán keresztül vasúton kellene elszállítani. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban viszont gyakorlatilag polgárháborús állapotok alakultak ki.
Jávor Benedek ezért azt is kéri Péterfalvi Attilától, hogy tartalmilag is vizsgálja meg, indokolt-e a szállításra és elhelyezésre vonatkozó szerződések tikossága. Azt ő maga is indokolhatónak tartotta, hogy például a szállítás időpontja és útvonala ne kerüljön nyilvánosságra, de úgy ítélte meg, hogy a szerződésnek vannak olyan pontjai is, amelyeket nyilvánosságra lehet hozni.

Együtt-PM (MTI)

Sért-e uniós tenderszabályt a paksi üzlet?

Jávor Benedek írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban. Az Együtt-PM képviselője azt tudakolja, hogy nem ütközik-e uniós jogba a paksi bővítési beruházás tendereztetés nélküli odaítélése. Az Együtt-PM szerint a magyar adófizetők érdekét azt szolgálná, ha egy ilyen volumenű beruházásról csak nemzetközi tender kiírása után, a műszaki és finanszírozási ajánlatokat megversenyeztetve, átlátható körülmények között születne döntés, nem pedig Orbán és Putyin magánalkujában.

Jávor Benedek emlékeztet arra, hogy a magyar kormány a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban éveken keresztül nemzetközi tenderre, pályázaton kiválasztott technológiájú és kivitelezőjű beruházásra hivatkozott, amit az az összes előkészítő dokumentum is alátámaszt.A magyar és az orosz fél titkos tárgyalásai nyomán a beruházás átváltozott a két ország nemzetközi megállapodásában végrehajtandó atomerőmű-építéssé.

Ez nem csak a hazai lakosságot és a szakmai közvéleményt érte teljesen váratlanul, hanem az eddigi információink szerint az EU illetékes szerveit is, amelyeknek az uniós közbeszerzési és versenyjogi előírások alapján jelentős jogosítványaik vannak a beruházás jóváhagyásával kapcsolatban. Így egyelőre az sem egyértelmű, összeegyeztethető-e az EU versenyszabályaival, hogy közbeszerzési eljárás, tenderkiírás nélkül juttatták a Roszatomnak a bővítési projekt fővállalkozói és generálkivitelezői feladatai.

Jávor Benedek arra vár választ az Európai Bizottság illetékes biztosától, hogy folytat-e (vagy a közeljövőben tervez-e lefolytatni) vizsgálatot a testület a paksi tendereztetés elmaradása miatt, ha igen, akkor mikorra várható az eljárás eredménye, és mik lehetnek egy esetleges vizsgálat következményei.

Az Együtt-PM álláspontja a bővítésről kezdettől fogva egyértelmű: szükségtelen, átláthatatlan, túlárazott, az energiafüggőség és a politikai mellékhatások miatt is káros projektnek tartja a beruházást, amely nagy valószínűséggel nem valósítható meg, amíg Magyarország tag marad az Európai Unióban.
Minél előbb kiderül, hogy az orosz pénzből felépíteni tervezett orosz atomerőmű megvalósítására nincs lehetőség, annál kevesebb közpénzt kell elpazarolni a XXI. század Bős-Nagymarosára.

Budapest, 2014. július 11.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Európai parlamenti bizottsági posztot kapott Jávor Benedek

Jávor Benedeket választotta első alelnökévé az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága tegnapi alakuló ülésén. Az Együtt-PM képviselője, aki az előző ciklusban három éven át a magyar parlament fenntartható fejlődési bizottságának elnöke volt, egyhangú szavazással nyerte el a tisztséget.

10450161_728211510553650_692966119793396497_n

Az Unió és a bizottság előtt komoly feladatok állnak: a hulladékgazdálkodási terület újraszabályozása, az Európai Tanács által már jóváhagyott új GMO-szabályozás megvitatása, az 2030-as klíma- és energiacsomag, az Andor László által előterjesztett zöld munkahelyteremtési program, a hulladéktermelés nélküli gazdaság modelljének kidolgozása, a megújulókra, az okos hálózatokra és az európai infrastruktúrák összekapcsolására épülő energiarendszer megerősítése – mondta Jávor Benedek.

(hvg.hu)

Az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátása

Képviselőtársammal Helga Trüpel-lel nyílt levélben fordultunk Niek Jan van Damme-hoz, a Deutsche Telekom szóvivőjéhez és Timotheus Höttges vezérigazgatóhoz Sáling Gergő, az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátása ügyében.

Source: cink.hu
Source: cink.hu

Az Európai Parlament zöldpárti képviselőiként írt levelünket eljutattuk a német újságíró-szövetségnek, a német Pénzügyminisztériumnak és a hírközlést is felügyelő szövetségi hálózati ügynökségnek is. Ebben részletesen ismertetjük a DT leányvállalatának, a Magyar Telekomnak tulajdonában lévő hírportál főszerkesztőjének felmentése körüli eseményeket és feltételezéseket.

Emlékeztetjük a címzetteket arra, hogy közkeletű vélekedés szerint Sáling felmentésére nem csupán politikai nyomásgyakorlás eredményeként került sor, hanem szerepet játszhatnak ebben az Origo.hu-t tulajdonló távközlési cég által remélt állami megrendelések is.

Az Együtt-PM és a német Zöldek EP-képviselőiként arra kérjük a Deutsche Telekom vezetését, hogy sürgősen vizsgálják ki az eseményeket, mindenekelőtt pedig mentsék fel Sáling Gergőt szeződéses kötelezettsége alól, amely nem teszi lehetővé számára, hogy nyilvánosan beszéljen kirúgása körülményeiről.

Budapest, 2014. július 5.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába fog kerülni a paksi bővítés

Az Együtt-PM számításai szerint minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába fog kerülni a paksi bővítés – hívta fel a figyelmet hétfői, budapesti sajtótájékoztatón Jávor Benedek megválasztott EP-képviselő és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő.

hetszazezerpaks_pm

Utóbbi hangsúlyozta, hogy a szövetség a lehető leghatározottabban tiltakozik a hitelszerződés aláírása és az erőmű bővítése ellen. Meggyőződésük szerint nem lehet aláírni egy olyan megállapodást, amelyikről nem folytattak társadalmi egyeztetést, ami „iszonyúan sokba kerül” és amire semmi szüksége nincs az országnak.

A bővítés az ország éves GDP-jének tíz százalékába, minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába kerül – hívta fel a figyelmet Szabó Tímea. Hozzátette, hogy 2007-ben Orbán Viktor még arról beszélt, hogy Magyarország nem akar a Gazprom legvidámabb barakkja lenni. Úgy fogalmazott: remélik, hogy most a miniszterelnök kimondja, hogy „Magyarország nem lehet a Roszatom legvidámabb barakkja”.

Jávor Benedek arról beszélt, hogy a hitelszerződés jogszerűtlen, mert megsérti az alaptörvényben lefektetett adósságplafont valamint az uniós jogot is. Hangsúlyozta, hogy eközben a nemzeti vagyontörvénnyel is ellentétes, mert a megállapodás nem magyar, hanem külföldi választottbíróság elé utalja a vitás kérdéseket.
Az Együtt-PM úgy számol, hogy a körülbelül háromezer milliárdos hitel után az ország összesen nagyjából hétezer milliárdot fog visszafizetni, ami „elviselhetetlen” terheket ró majd a költségvetésre – mondta.

Azok a fideszes képviselők, akik igennel szavaznak a hitelszerződésre, azok a „saját oligarchaköreik” védelmében a magyar családok érdekeivel ellentétesen cselekszenek – jelentette ki.

(MTI)

Milliárdos vagyona van a legsikeresebb magyar gázszerelőnek

Jávor Benedek szerint nem az a hír, hogy már nyilvános, hanem az, hogy eddig miért nem volt az Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata. Az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője szerint a Felcsút polgármesterének vagyona már nem meglepő. (A video a képre kattintva megtekinthető. Jávor Benedek 2:05 perctől látható)

Bence hirado jó

„Eddig is tudtuk, hogy Mészáros Lőrinc a legsikeresebb magyar gázszerelőként négy év alatt beverekedte magát a 100 leggazdagabb ember közé, úgy tűnik, hogy a nemzeti gázszerelő vállalkozások ideje jött el, akik egész megkülönböztetett lehetőséghez jutnak a magyar gázszerelési piacon”- nyilatkozta Jávor Benedek, aki szerint Mészáros Lőrinc példája összefoglalja az egész Orbán-rendszer természetét.

Régóta próbálta megszerezni Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármesterének vagyonnyilatkozatát a 444.hu. A portál beszámolója szerint Mészáros több mint 900 milliós osztalékot vett fel cégeiből. Egyik saját cége például több mint másfél millió forintot fizet neki havonta tanácsadásért. Takarékbetétben tart 400 milliót, készpénzben pedig 20 milliót. Emellett rengeteg földje is van.

Tóbiás József szerint, miközben a kormány bevezeti a reklámadót, aközben vannak olyan cégek, amelyek – bár extraprofitra tesznek szert – az általános szabályok szerint adóznak. Az MSZP megbízott frakcióvezetője a Mészáros Lőrinchez és a Simicska Lajoshoz köthető társaságokat tartja ilyennek. Az MSZP ezért tőlük is több adót szedne be. „Az igazság azt követeli meg, hogy minden olyan cég, amely közösségi forrásból tisztességtelen haszonra tesz szert, annak osztaléka után 75 százalék adót fizessen. Higgyék el képviselőtársaim, van miből”- magyarázta.

Tóbiás hozzátette: a nagyobb cégcsoportok egy év alatt csaknem 80 milliárd forint osztalékot fizettek ki. Tállai András szerint 2010 előtt olyan gazdaságpolitikát folytattak, ami a külföldi multiknak kedvezett. Az államtitkár szerint most más a helyzet. „Az ön által felsorolt közbeszerzésen nyert cégek közül én nem hallottam külföldit, csak magyar neveket. Ezek a magyar cégek, ezek a magyar emberek, akiket ön negatív színben tüntet fel, magyar embereket alkalmaznak, magyar embereknek adnak munkát”- mondta Tállai.

Jávor Benedek szerint nem az a hír, hogy már nyilvános, hanem az, hogy eddig miért nem volt az Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata. Az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője szerint a Felcsút polgármesterének vagyona már nem meglepő.

„Eddig is tudtuk, hogy Mészáros Lőrinc a legsikeresebb magyar gázszerelőként négy év alatt beverekedte magát a 100 leggazdagabb ember közé, úgy tűnik, hogy a nemzeti gázszerelő vállalkozások ideje jött el, akik egész megkülönböztetett lehetőséghez jutnak a magyar gázszerelési piacon”- nyilatkozta Jávor Benedek, aki szerint Mészáros Lőrinc példája összefoglalja az egész Orbán-rendszer természetét.

(ATV Híradó)

 

Alaptörvényt sért a magyar-orosz hitelszerződés

A nemzeti vagyonról szóló törvényt, és az Alaptörvényt is sérti a paksi atomerőmű-bővítésről szóló magyar-orosz hitelszerződés, mondta el az ATV Start-ban Jávor Benedek, a PM megválasztott EP-képviselője.

Jávor szerint a szerződés a megválasztott bíróságokra vonatkozó rendelkezése a nemzeti vagyonról szóló törvénybe ütközik, és az Alaptörvénynek az adósságplafonra vonatkozó rendelkezését is sérti, hiszen a háromezer milliárd forintnyi orosz hitel a magyar gdp mintegy tíz százalékával növeli az államadósságot. Mint mondta, minden jogorvoslati lehetőséget ki fognak használni annak érdekében, hogy bebizonyítsák, hogy a törvényt meg kell semmisíteni. A szerződés egyébként az európai versenyjogot is sérti, hiszen a beruházás állami finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül – tette hozzá. Jávor azt is elmondta: az ukrán válság miatt a fűtőelemek Oroszországból Ukrajnán keresztül történő szállítása olyan súlyos biztonsági kockázatokkal jár, amiket egyetlen épeszű kormány sem vállalhat be. Jávor szerint ez azt is jelenti, hogy a 2003-as üzemi baleset során megsérült fűtőelemeket sem lehet Ukrajnán keresztül Oroszországba elszállítani, ez pedig azért jelent súlyos problémát, mert ezeket a kiégett fűtőelemeket Magyarországon csak ideiglenesen lehet tárolni – mutatott rá Jávor, aki szerint súlyos környezeti károk is keletkezhetnek, ha a nukleáris anyagot szállító vonat balesetet szenved. Ráadásul Ukrajna egy jelentős részén nem tudni, hogy az adott térség pontosan kinek az ellenőrzése alatt áll, így azt sem lehet teljes biztonsággal állítani, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy a sugárzó hulladék illetéktelen kezekbe kerüljön. Márpedig nukleáris fegyver előállítására is alkalmas alapanyagról van szó, amely a világ összes terrorszervezete számára évtizedekre lehetővé tenné például az úgynevezett piszkos bombák gyártását – magyarázta a PM EP-képviselője.

atv.hu

Új GMO-szabályozás: győzelem vagy kapituláció?

A hazai agrártárca 100 százalékos magyar győzelemnek nevezi, a Greenpeace jogi buktatókkal és csapdákkal teli félmunkának tartja a környezetvédelmi miniszteri tanácsa által elfogadott új GMO-szabályozást. Az Együtt-PM szerint a valóság a Greenpeace értékeléséhez áll sokkal közelebb: olyan megoldás született, amely a multinacionális GMO-cégeket hozza helyzetbe az engedélyezésben.

Míg jelenleg a tagállamok az ún. védzáradék alkalmazásával, tudományos érvek felvonultatásával egy igen bonyolult eljárás végén tilthatják ki a piacukról a génkezelt fajtákat (ahogyan arról Magyarország első kézből szerzett tapasztalatokkal rendelkezik), ám az így megszerzett felmentést a lejárta előtt nagyon nehéz visszavonni, az új szabályozásban nemzeti hatáskörbe kerülhet a tilalom, és annak feloldása is. Ez látszólag jó hír, a valóságban azonban a GMO-cégek lobbinyomása Brüsszel helyett ezentúl a tagállami kormányokra nehezedik majd, ráadásul az említett nagyvállalatok részt vehetnek majd az engedélyezés illetve a tiltás folyamatában. A tagállamok viszont elesnek attól a leehetőségtől, hogy a csak lokálisan jelentkező környezeti és egészségügyi kockázatokkal (mint például Magyarország a csak a Pannon régióra jellemző ökoszisztémák sérülékenységével) igazolja tilalmat.

Az Együtt-PM szerint a még az EP jóváhagyására váró megállapodás – amit a magyar agrártárca hazai sikerként kommunikál – súlyos kockázatokat hordoz, és növeli az újabb génkezelt fajták kényszerű beengedésének veszélyét. A pártszövetség a magyar országgyűlésben kérdőre fogja vonni a kormányt azzal kapcsolatban, hogy milyen álláspontot képviselt a brüsszeli vitában, az Európai Parlamentben pedig mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország érdekeit érdemben figyelembe vevő GMO-szabályozás szülessen.

Budapest, 2014. június 14.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Szabó Rebeka, az Együtt-PM politikusa