European Parliament logo

Az EP elítélte Orbán halálbüntetéssel kapcsolatos állításait és a migrációs kérdőívet – Jávor Benedek reagál

A halálbüntetés bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel és az Alapvető Jogok Chartájával, áll az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában. A képviselők bírálták a magyar kormány által elindított „felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlanˮ nyilvános konzultációt. Az EP a magyarországi helyzet mielőbbi értékelését várja a Bizottságtól.

A Parlament a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok állapotának éves felmérésére az egész Unióban alkalmas mechanizmus létrehozására is felszólította a Bizottságot.

Az állásfoglalást 362 szavazattal, 247 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.

A május 19-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke részvételével lezajlott vitát lezáró állásfoglalásban a képviselők elítélték Orbán Viktor többször elhangzott nyilatkozatát a halálbüntetés magyarországi bevezetésének lehetőségéről, és hangsúlyozzák: a miniszterelnök feladata, hogy „jó példával járjon előˮ.

A halálbüntetés bevezetése a 7. cikk szankcióit vonná maga után

A halálbüntetés „nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékeiˮ, jelentették ki a képviselők, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése „a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené”. Az állásfoglalás kiemeli: az uniós szabályok áthágása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkében leírt eljárást vonja maga után, amelynek eredménye a tanácsi szavazati jog megvonása is lehet.

A migrációs kérdőív félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan

A képviselők a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos nyilvános konzultációját és az ahhoz kapcsolódó országos plakátkampányt is bírálták. Bár „a nyilvános konzultáció fontos és értékes eszköz lehet a kormányok számára, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek élvezik a lakosság támogatását ˮ, azonban a magyar „konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, és elfogult és közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok között ˮ.

Hatékonyabban kell ellenőrizni a demokrácia és a jogállamiság meglétét

A képviselők felkérik a Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárásátˮ, és 2015 szeptemberéig számoljon be arról, hogy Magyarország megsértette-e az Unió alapját képező értékeket.

A Bizottságnak emellett egy olyan mechanizmusra vonatkozó javaslattal is elő kellene állnia, amely az egész Unióban vizsgálná a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állapotát. A Bizottság ennek segítségével tartathatná be a tagállamok által az Alapvető Jogok Chartájában és az Európai Unióról szóló szerződésekben vállaltakat, vélik a képviselők. A Parlament felkérte az állampolgári jogi, bel. és igazságügyi bizottságot, hogy az év végéig egy, a Parlament egésze által is megszavazandó nem jogalkotási állásfoglalással járuljon hozzá a Bizottság munkájához.

Háttér

Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 28-án kijelentette, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Ezután az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz április 30-án a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést követő nyilakozatában úgy fogalmazott, hogy Orbán biztosította arról, hogy a magyar kormánynak nincsenek a halálbüntetés ismételt bevezetésére vonatkozó tervei, illetve hogy a magyar kormány tiszteletben tartja az Európai Unió szerződéseit és jogszabályait. Egy nappal később, május 1-jén azonban Orbán Viktor a magyar közszolgálati rádióban már arról beszélt: az uniós tilalmat elvetve tagállami szinten kellene dönteni a halálbüntetés bevezetéséről. Egy június 4-i nyilatkozatban a miniszterelnök ismét kijelentette: Magyarország nem szándékozik bevezetni a halálbüntetést.

A bevándorlással kapcsolatos ún. nemzeti konzultációt májusban indította el a kormány.

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága május 7-én vitatta meg azután, hogy a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit és a Parlament elnökét tömörítő elnökök értekezlete a magyarországi helyzet sürgős megvitatására kérte fel a testületet.

Eddig az EP sajtóközleménye

Jávor Benedek

Ez a bejegyzés az alábbi nyelveken érhető el: angol