JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Konferencia Paksról az Európai Parlamentben

A felvétel ide kattintva tekinthető meg. Míg képek ide kattintva láthatóak.

Program:
Nyitóbeszédek az esemény házigazdáitól:
Rebecca Harms, Jávor Benedek

Energiabiztonság, az EU-n belüli nagyszabású nukleáris befektetések energiapolitikai következményei, különös tekintettel az energiabiztonság kérdésére
Ámon Ada, elnök, Energiaklub (Magyarország)
Ámon Prezentációja ide kattintva érhető el

Stephen Thomas, energiapolitikai szakértő, a Greenwich University professzora
Stephen Thomas előadása

Politikai biztonság – az orosz-függőség tagállami kockázatai
Dr. Todor Galev, vezető kutató munkatárs, Center for the Study of Democracy (Bulgária)
Dr Todor Galev előadása

Nukleáris biztonság -Milyen fenyegetést jelent a szabályok áthágása és a korrupció jelenléte a nukleáris biztonságra?
Tóth István János, a Korrupciókutató Központ munkatársa és a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Tóth István János előadása

Az Európai Bizottság helyzetértékelése
Massimo Garribba, igazgató, DG ENERGY, Európai Bizottság

Kerekasztal, a közönség kérdései

Záróbeszédek a házigazdáktól.

 

Paksi bővítés – PM: nem lehet megkerülni az uniós jogot

Budapest, 2015. március 13., péntek (MTI) – A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az Európai Unió nem engedi, hogy Magyarország a közösségi jog figyelmen kívül hagyásával valósítsa meg a paksi atomerőmű bővítését.

Jávor Benedek, az ellenzéki párt EP-képviselője pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte: információi szerint az EU azért „vétózta meg” a paksi bővítésről szóló szerződést, mert abban nem biztosított a fűtőanyagok alternatív úton való beszerzése.
Kijelentette: „a vétó” egyelőre nem a bővítésnek, hanem a kormány „titkosítási mániára” épülő politikájának a bukását jelenti. Az EU mostani kifogására ugyanis megoldást jelenthet az aktuális finn példa átvétele, vagyis az, ha – egy kezdeti garanciális időszak után – nyílt nemzetközi tenderen döntenének a fűtőanyag beszállítójáról – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez a döntés elsősorban nem a magyar, hanem az orosz félen múlik, hiszen a fűtőanyag-beszerzés a projekt egyik legjövedelmezőbb része.
A PM politikusa kiemelte, Brüsszel a paksi bővítéssel kapcsolatban „nem fog itt megállni”, hanem maradéktalanul érvényt szerez majd az európai uniós jognak. Ez azt jelenti, hogy több akadály is nehezíti a beruházást: az EU versenyjogi biztosa tiltott állami támogatás gyanúja, a belső piaci biztos a nemzetközi tender elmaradása miatt vizsgálódik, továbbá egy kartelleljárás is zajlik az ügyben – mondta Jávor Benedek, aki szerint ezek a vizsgálatok megalapozottak, ezért a paksi atomerőmű bővítése a jelenlegi szerződéses formában nem valósítható meg.
Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken közölte: a kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve. A szóvivő hamisnak és teljesen félrevezetőnek nevezte a Financial Times című brit üzleti lap csütörtöki értesülését, miszerint leállította az Európai Unió a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását.

MTI 2015. március 13., péntek 11:54

Paksi titok: Áder aláírta, a PM a Bizottsághoz fordul

Az adatvédelmi hatóság és a jogi szakértők alkotmányossági aggályai nem voltak elegendőek Áder Jánosnak, hogy átgondolja az atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos álláspontját: a köztársasági elnök töprengés nélkül aláírta a beruházás ügyében mindent 30 évre titkosító atomtörvényt. A PM az ombudsmanhoz fordul, hogy kérjen alkotmánybírósági felülvizsgálatot, és a Bizottságnál is panaszt teszünk, mert a törvény az európai jogot is sérti.

Áder János köztársasági elnök új, környezetvédő politikusi profilja még a kialakulása előtt darabokra tört a paksi titoktörvény aláírásával. Bár a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályok – többek között az adatvédelmi hatóság állásfoglalása nyomán – már előzetesen ismertek voltak, az Orbán-rendszert mindig lojálisan kiszolgáló Áder töprengés nélkül aláírta a közérdekű adatok nyilvánosságához és a környezeti információk megismeréséhez való jogot (vagyis az alkotmányt és az uniós jogot is) durván megsértő törvényt.

Az uniós jogszabályok megengedik ugyan a környezeti információk esetében egyes adatigénylések visszautasítását, ám azt is rögzítik: „a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket”. Az általános titkosság ebbe a szabályrendszerbe nem fér bele.

A PM szerint a jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga – szomorú, hogy erre épp a fukusimai katasztrófa négyéves évfordulóján kell emlékeztetnünk. A PM az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a jogsértés miatt: tudjuk, hogy a Fidesznek semmi sem drága, ha 4000 milliárd forintnyi közpénz elköltéséről van szó, de az alkotmányt és a nemzetközi szerződéseket a kormánynak is tiszteletben kell tartania.

Budapest, 2015. március 11.
Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője

 

 

A kormány hozza nyilvánosságra az Euroatom Ellátási Ügynökség levelét

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő felszólítja a magyar kormányt, hogy azonnali hatállyal hozza nyilvánosságra az Euroatom Ellátási Ügynökség levelét. Az európai parlamenti képviselő azon az állásponton van, hogy a magyar polgároknak legalább annyira joga van megismerni a paksi megállapodásokat, mint az európai intézményeknek.

Bizottsági információk szerint az Euratom Ellátási Ügynökség megküldte írásos véleményét az új paksi erőmű fűtőelemeivel kapcsolatos, a magyar kormány és az orosz fél között 2014. december 8-n aláírt szállítási megállapodásról. A hírek szerint az Ügynökség komoly kritikákat is megfogalmazott. Az eredeti megállapodás alapján tudomásunk szerint az új paksi reaktorok fűtőelemeit az építésért felelős orosz konzorcium szállítaná majd Paksra, jóllehet a napokban felmerült annak lehetősége, hogy a fűtőelemeket az amerikai Westinghouse szállítsa. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a kormány a szerződéseket titkosította, ezért nem ismertek a szállítási szerződés részletei.

Az Euratom szerződés alapján azonban, melynek hazánk az uniós csatlakozás óta szintén tagja, a kormány nem köthet ilyen jellegű megállapodást az Euratom Ellátási Ügynökség ellenjegyzése nélkül. Az Ügynökség feladata ugyanis a nukleáris energia és ellátás biztonságának és az Euratom szerződés betartásának felügyelete, és ilyen minőségében minden harmadik féllel kötendő szállítási szerződést jóvá kell hagynia ahhoz, hogy érvényessé válhassanak. Ez a jóváhagyás válhat most kérdésessé. Ennek fényében pedig új megvilágításba kerül a Westinghouse esetleges beszállítói szerepe is.

Brüsszel-Budapest, 2015. március 5.
Jávor Benedek, EP képviselő

 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése – Európa környezete 2015 (SOER2015)

Az Európai Parlamentben ma rendezték az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európa környezete 2015 (SOER2015) c. jelentésének bemutatóját magas rangú uniós döntéshozók és neves szakértők részvételével. A nagy érdeklődésre számot tartó esemény házigazdája Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője volt, aki a SOER2015 jelentés megállapításaival összhangban a szakpolitikák újragondolása, fenntarthatóbbá tétele mellett foglalt állást.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ötévente jelenteti meg átfogó, számszerűen megalapozott jelentését Európa környezetállapotáról. A jelentés témakörönként és országonként értékeli az előrehaladást és kitekintést ad a globális mozgatórugókra, illetve a jövőre nézve.

A legfrissebb jelentés az EU hetedik környezetvédelmi cselekvési programja mentén ad értékelést, megállapítva, hogy néhány kedvező rövid távú trend ellenére Európa még messze jár attól, hogy a cselekvési programban megfogalmazott 2050-es jövőképet, azaz a bolygónk felélése nélküli jólétet elérje. Különösen aggasztóak a biológiai sokféleségre és a különböző erőforrások használatára vonatkozó hosszú távú előrejelzések. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi környezetpolitikai és hatékonysági erőfeszítések nem lesznek elegendőek az emberi egészséget, jólétet illetve a természeti tőkét és az ökoszisztémákat fenyegető kockázatok kezeléséhez.

A SOER2015 jelentés egy 39 országra kiterjedő szakértői hálózat bevonásával készült, széles tudásanyagra, pontos, összehasonlítható adatokra épít. A tematikus jelentések részletes megállapításai, indikátor alapú elemzései mellett az összefoglaló, ún. Szintézis Jelentésből tömör információk, a leglényegesebb megállapítások, üzenetek olvashatók ki.A helyzetértékelés mellett a jelentés a termelési és fogyasztási rendszereket érintő alapvető átalakuláshoz, a zöld gazdaság irányában való elmozduláshoz konkrét megoldási javaslatokat is kínál, a meglévő szakpolitikák maradéktalan végrehajtása mellett azok újragondolását és megerősítését szorgalmazza. Hangsúlyozza, hogy új egyensúlyt kell találnunk a környezeti károk megelőzését, kezelését, helyreállítását és az alkalmazkodást illetően.

Jávor Benedek ezzel összhangban elmondta, hogy a megfelelő döntésekhez egyértelmű jelzésekre, politikai akaratra, tájékozott és cselekvő állampolgárokra, koherens, hatásos és ambiciózus szakpolitikákra, lépésekre, a végrehajtás erősítésére, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló intézményekre, alapvető szemléletváltásra van szükség.  Az Európai Bizottságnak sem szabadna visszatartani elemi fontosságú jogszabályokat, így pl. a körkörös gazdaságra vonatkozó csomagot. Az Európai Uniónak a már említett 2050-es jövőkép elérését és az állampolgárok érdekét kell néznie, amikor a jogszabályok között fontossági sorrendet állít.

A képviselő hangsúlyozta a kulcsüzeneteket, szakpolitikai elemzést és cselekvési módokat is kínáló SOER jelentés kiemelkedő jelentőségét, melynek ismerete és alkalmazása minden felelős döntéshozó kötelessége.

SOER 2015 magyar összefoglaló

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program (angol)

Jávor Benedek nyílt levele Lázár Jánosnak

Tisztelt Miniszter Úr!
A magyar kormány a jelek szerint annyira szeretné elkölteni a paksi atomerőmű-bővítés ügyében megszerezhető 4000 milliárd forintot, hogy a szavahihetősége és a morális tartása után a józan ítélőképességét is elveszítette. Annak érdekében, hogy a már a megkezdése előtt vastagon korrupciógyanús beruházást az EU-val illetve az átláthatóságra és az orosz befolyás erősödésére szintén kényes USA-val is elfogadtassák, információim szerint előrehaladott állapotban van annak a megállapodásnak a megkötése amely alapján nem csak a német Siemenset veszik be az üzletbe, hanem az amerikai Westinghouse-t is. Előbbi erősáramú és gépészeti berendezések szállításával vesz részt a projektben, utóbbi pedig az atomerőmű fűtőelemeit biztosíthatja, elsőként egy EU-tagállamban működő orosz nukleáris létesítmény esetében.
A német és az amerikai cégek bevonása a beruházás megtérülésének hiányát nem orvosolja, a társadalmi egyeztetést nem pótolja, a biztonsági kockázatokat tovább növeli, és a tetejébe az Önök összes eddigi, a jelen bővítési konstrukció mellett felhozott érvét is megcáfolja. Az új erőmű a német és amerikai részvételtől pénzügyileg éppen olyan katasztrofális marad, mint eddig. Az ország eladósítása Putyin Oroszországa felé nem változik. Önök korábban azt állították, hogy azért kellett tender nélkül, titokban szerződni a Roszatommal, mert csak ők értenek a paksi technológiához, de akkor mit keres most a Westinghouse a bővítési projektben? Ha csak a Roszatom vállalakozott az üzemanyag beszállítására és a nukleáris hulladék visszavételére, ahogy egy éve érveltek, akkor most miért a Westinghouse-től veszünk fűtőanyagot? Ha a Roszatom adta a legolcsóbb ajánlatot, akkor miért kell a Westingouse-től vásárolnunk olyasmit, ami a szerződés szerint a Roszatom feladatkörébe tartozna? Ha nem a Roszatomé a legolcsóbb ajánlat, akkor miért ők építenek minden mást, nyilvános pályáztatás nélül?
Nyilvánvaló, hogy minderre a rengeteg sebből vérző, korrupcióval átszőtt bővítési projekt diplomáciai újrapozicionálása végett szánták rá magukat, ugyanakkor szeretnénk jelezni: attól, hogy a tortát többfelé osztják, a pénzügyi csőd esélye nem lesz kisebb (sőt), ráadásul a beruházás biztonságossága is megkérdőjeleződik. A Westinghouse újabban szállít ugyan fűtőelemeket a Roszatom által épített ukrajnai erőművekbe, ezek azonban – a kétféle technológia összeházasításának nehézségei miatt – már többször okoztak üzemzavart. A biztonsági kockázatok mellett a várhatóan drágább öszvér technológia árát pedig megint csak az ország polgárai kell hogy viseljék, energiafogyasztóként és adófizetőként egyaránt. Az egyre horribilisebb árnak és az egyre abszurdabb technikai megoldásnak mikor érik el azt a kritikus szintjét, hogy Önök is belássák, ezzel az értelmetlen, méregdrága és veszélyes tervvel végleg fel kell hagyni?
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Orbán-kormány állításával ellentétben semmilyen műszaki vagy egyéb ok nem indokolja, hogy Magyarország kizárólag a Roszatomtól vásárolhat új reaktorokat. Tekintve, hogy a jelenlegi, és a létesítendő új blokkok egymástól függetlenül működnek, bármely, nyilvános tenderen kiválasztott technológia alapján megépíthető és üzemeltethető lenne az új erőmű – amelyre egyébként semmi szükség. A kétféle technológia házasítása azonban valós biztonsági kockázatokat hordoz, az a konstrukció, amelyet a minden áron való megvalósítás érdekében kitaláltak, az összes lehetséges megoldás közül vélhetőleg a legrosszabb. Nyilvánvaló, hogy Önök védhetetlen helyzetbe manőverezték magukat a titokban aláírt, Magyarországot évtizedekre az orosz érdekszférához kötő megállapodással, de ez a lépés néhány nyugati nagyvállalat fölösleges, ám annál többe kerülő bebocsátásával legfeljebb egy szűk üzleti kör számára teszi elfogadhatóbbá a bővítést: sem a magyar közvélemény, sem az uniós hatóságok álláspontját nem fogja megváltoztatni. Az EU versenypiaci biztosa máris vizsgálódik a tender elhagyása, a versenyszabályok durva megsértése miatt, és biztosak lehetnek benne, hogy a szintén tender nélkül kiválasztott amerikai beszállító megjelenése nyomán nem fogják leállítani az eljárást.
Miniszter Úr!
Az Orbán-kormány verbális szabadságharca a szemünk előtt alakul át a nemzeti érdekeket aprópénzért kiárusító politikai bolhapiaccá. Úgy fest, az USA-val is csak addig volt fontos a konfrontáció, amíg a demokráciát és az átláthatóságot kérték számon: ha felcsillan a reménye, hogy szemet hunynak az Önök visszaélései és lenyúlásai fölött, szívesen adnak nekik néhány százmilliárdot a magyar adófizetők pénzéből. Önök erre sem a parlamenttől sem a magyar választóktól nem kaptak felhatalmazást. És azt is érdemes megjegyezniük: a minden paksi dokumentumot 30 évre titkosító törvény még nincs hatályban – erről a mostani megállapodásról el kell számolniuk a nyilvánosság előtt.
Felszólítjuk a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa le az összes olyan titkos tárgyalást a paksi bővítés ügyében, amelynek a célja külföldi politikai vagy gazdasági érdekcsoportok kiszolgálása, és azonnal hozzanak nyilvánosságra minden olyan a megállapodást, amelyet a bővítési projekt jövőbeni nyugati partnercégeivel megkötöttek, vagy megkötni szándékoznak.
Budapest, 2015. március 4.
Tisztelettel:
Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő
Párbeszéd Magyarországért

Paksi bővítés: legyen titkos a helyszín is!

Tizenöt helyett immár harminc évre akarja titkosítani az Orbán-kormány a paksi bővítés szerződéseit. A PM-nek sokkal jobb ötlete van: vagy egyáltalán ne kössenek szerződéseket (így nem kell semmit titkosítani, és egyébként is minden úgy lesz, ahogy az oroszok akarják, fölösleges ezt lepapírozni), vagy pedig ne csináljanak olyasmit, amit csak titokban lehet elkövetni.
unnamed
A magyar közvéleménynél már a teljes paksi dokumentáció 15 éves titkosítása is kiverte a biztosítékot, az Orbán-kormány azonban emeli a tétet: most már 30 évre akarnak mindent titkosítani – nem csak a műszaki és az üzleti adatokat, hanem az előkészítő anyagokat is, vagyis tényleg mindent, amiből a külvilág megérthetné, mit és mennyiből építenek.
Ha tényleg az a cél, hogy külső kontroll nélkül lehessen elkölteni 4000 milliárd forintnyi közpénzt, a PM-nek lennének jobb ötletei:
– egyáltalán ne kössenek szerződéseket, mindig fizessünk ki minden számlát, amit a Roszatom és alvállalkozói benyújtanak (a valóságban most is ez fog történni, de a javaslatunk alapján meg lehetne spórolni rengeteg papírmunkát),
– egész Tolna megyét nyilvánítsák műveleti területté, és titkosítsák a beruházás helyszínét is, így mindenféle civil és hatósági okvetetlenség nélkül lehetne hazatalicskázni a milliárdokat.
Ha viszont a kormány és a Fidesz-közeli holdudvar nem az évszázad lopására készül, akkor fölösleges mindent titkosítani: a tisztességes szerződéseket nem kell félteni a nyilvánosságtól.
Budapest, 2015. február 27.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Európai energiaunió Magyarország nélkül?

A PM üdvözli az Európai Bizottság bejelentését az energiaunió megteremtéséről, ugyanakkor érthetetlennek tarja, hogy a magyar kormány folyamatosan olyan lépéseket tesz, amelyek gyengítik Magyarország és Európa energiabiztonságát. Az energiaellátás olyan terület, ahol a magyar és az európai érdekek egybeesnek: itt a külön út nem függetlenséget, hanem növekvő orosz befolyást eredményez.

Az európai energiaunió deklarált célja Európa külső energiafüggőségének csökkentése, az energiabiztonság növelése, az Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottság mérséklése. A magyar kormány lépései látványosan szembemennek ezzel a szándékkal.

Tavaly titkos szerződést kötöttünk egy orosz technológiájú, orosz hitelből felépülő, az üzemanyag-ellátás és a hulladékkezelés terén is Oroszországra támaszkodó atomerőmű felépítéséről.

Orbán megállapodott Putyinnal a hosszú távú gázszerződés meghosszabbításáról, miközben még érvényes az Európai Tanács tavalyi döntése, hogy a tagállamok nem szerveznek kétoldalú találkozókat az orosz vezetéssel.

A magas áron visszavásárolt gáztároló kapacitásainak egy részét bérbe adtuk a Gazpromnak. Így a kormány önként lemondott arról, hogy a Gazprom mindenkori ár- és ellátási politikájától függetlenítse magát.

Orbán Viktor a Bizottságot kikerülve egyeztetett Putyinnal és a török miniszterelnökkel a Déli Áramlatot kiváltó orosz gázvezeték nyomvonaláról.

Ezek a kormányzati intézkedések nem az energiauniót, hanem a kiszolgáltatottság tartósítását szolgálják. A PM szerint az Orbán-kormány Európa és Magyarország energiabiztonságát is aláássa. Ha az uniónak nincsenek eszközei a közös döntések végrehajtásának kikényszerítésére, akkor a Putyinnal kollaborálók miatt az energiaunió csak álom marad.

Brüsszel-Budapest, 2015. február 25.

Jávor Benedek EP képviselő