JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Paks: európai ügy az atomerőmű-bővítése

A kormánypárti frakciók a házbizottságban úgy döntöttek, hogy a paksi bővítés témája nem európai integrációs napirend, így az országgyűlés pénteki vitanapján a magyar EP-képviselők nem szólalhatnak fel. Az Együtt-PM szerint a paksi, orosz részvételű bővítés olyan projekt, amelyet észérvekkel képtelenség megvédeni, ezért a kormány mindenfajta vitától elzárkózik. 

Az Együtt-PM szerint temérdek bizonyítéka van annak, hogy az atomerőmű-bővítés miért érinti az Európai Uniót.
Az EU külön szerződésben szabályozza a nukleáris energia használatát, az Euratom Szerződés az uniós alapszerződés része.
Napról napra egyértelműbb: nem Moszkvában, hanem Brüsszelben fog eldőlni, hogy a beruházás a tervezett formában megvalósulhat-e. Az eddig megfogalmazott kifogások – a magyar kormány uniós jogszabályt sérthetett a tender elhagyásával, tiltott állami támogatásnak minősülhet, ha az építés költsége nem jelenik meg a paksi áram árában, az orosz gigahitel miatt veszélybe kerül az uniós deficitkorlát – mind az EU hatáskörébe tartoznak, és ezekben az ügyekben a Bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat.
Az új Bizottság következő öt éves ciklusra szóló egyik fontos céljának az egységes európai energiapiac („energiaunió”) megteremtését tekinti. Ezt mutatja az energiaunióért felelős biztottsági alenöki pozíció megteremtése is. Az Európai Unió idei energiabiztonsági stratégiáját is több ponton sérti az orosz pénzből, orosz technológiával, orosz részvétellel megvalósuló bővítés, hiszen a közös stratégia központi eleme Európa orosz energetikai és gazdasági függésének leépítése. Ráadásul az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt bevezetett illetve bevezetendő uniós szankciók önmagukban is kérdésessé tehetik a beruházást, hiszen megakadályozhatják, hogy az orosz pénzintézetek forráshoz jussanak, vagy megtilthatják, hogy EU-tagállamok startégiai ágazatokban orosz technológiát importáljanak.
Mindössze ennyi köze van az EU-nak a magyar atomerőmű-bővítéshez. A kormány bűntudta miatt ezekről nem eshet szó pénteken a parlamentben. Az Együtt-PM álláspontja ugyanakkor világos: Magyarország az energiarendszerek összekapcsolására, a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére épülő európai energiapolitikával sokkal jobban járna, mint az orosz függést bebetonozó, az országot eladósító atomerőművel.
Mint EP-képviselő külön kezdeményeztem, hogy a fentiek miatt felszólalhassak a vitanapon. Ezt a kormánytöbbség leszavazta: a jelek szerint tragikusnak tartanák, ha az európai érvrendszer is megjelenne a vitában.

Budapest, 2014. szeptember 26.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Ne támogassa a kormány a globális szabadkereskedelmet!

Miközben a kormány a szavak szintjén buzgón harcol a multik, a génkezelt növények és a mohó bankok ellen, lelkesen támogatja a globális szabadkereskedelmi megállapodást, ami a fogyasztóvédelem romlásának, a GMO-knak és a pénzügyi szolgáltatóknak is szabad utat adna. A Párbeszéd Magyarországért szerint, a magyar érdekeket nem Orbán-beszédekkel, hanem a hazai gazdaság kiszolgáltatottságát növelő nemzetközi törekvések elutasításával kell megvédeni.

Source: storify.com
Source: storify.com

A Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett „Trójai faló” akció nagyon helyesen hívja fel a figyelmet az USA és az EU között tervezett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, rövid nevén TTIP veszélyeire. A gazdaság minden területére kiható megállapodásról zárt ajtók mögött, titokban folynak a tárgyalások, azonban a kiszivárgott információk alapján tudjuk: az egyezmény kinyitná a sorompókat a génkezelt vetőmagok és élelmiszerek előtt, perelhetővé tenné az államokat, ha a multinacionális cégek érdekeit sértő törvényeket hoznak – mondjuk a saját állampolgáraik egészségének védelmében –, és újra lehetővé tenné a pénzpiac teljes liberalizálását, ami a 2008-as nagy gazdasági összeomláshoz vezetett.

A magyar kormány és az irányítása alatt álló média úgy tesz, mintha nem is tudna a TTIP-ről, hiszen nehéz lenne elmagyarázni, hogyan támogathat Orbán Viktor verbális szabadságharcot folytató kormánya egy olyan egyezményt, amely komoly egészségügyi és környezeti kockázatokat is jelent hazánk számára. A Párbeszéd Magyarországért szerint, a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos kormányzati magatartás világosan megmutatja az Orbán-kormány igazi arcát: szabadságharcról beszél, de közben kiszolgálja a nemzetközi gazdasági érdekcsoportokat – ahelyett, hogy a multikkal szemben a magyar emberek oldalára állna.

Budapest, 2014. szeptember 24.

Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja,
az Együtt-PM szakpolitikusa

Jávor Benedek,
az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Semmi sincs rendben a paksi atomvonat körül?

Brüsszelből is, a magyarországi illetékes szervekből is válaszokat kért az atombalesetben 11 éve megsérült paksi nukleáris kazetták ügyében Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő. Megkapta mindkét irányból, de a tartalmuk más.

Fotó: Huszti István / Index

Fotó: Huszti István / Index

Hazudott Aszódi Attila, Seszták Miklós terel, az Országos Atomenergia Hivatal pedig nem jól tudja – ez olvasható ki abból a Jávor Benedek blogján hétfőn megjelent írásból, mely a paksi atomerőmű 2003-as reaktorbalesetével, és áttételesen az aktuális blokk üzemidő-hosszabbításával kapcsolatban megjelent.

A PM Brüsszelben dolgozó politikusa megkapta a választ Günther Oettinger energiaügyi biztostól a július 2-án, a 2003-as paksi üzemzavar hulladékainak elszállításával kapcsolatban beadott kérdésére. Ezekből Jávor szerint egyértelmű, hogy semmi sem úgy van, ahogy azt hivatalosan a magyar kormányzati szervek és illetékesek állítják.

„Június 12-én sajtótájékoztatón hívtam fel a figyelmet arra, hogy a 2003-as paksi súlyos üzemzavar hulladékai – jóllehet az időközben bővitési kormánybiztossá avanzsált Aszódi Attila akkor azt nyilatkozta, hogy másfél éven belül elszállításra kerülnek – 11 év után még mindig ott dekkolnak a 2-es blokkban. Ez azért is problémás, mert ősszel lejár a blokk eredeti élettartama, a meghosszabbítás engedélyezését pedig biztosan nem segíti, hogy az összetört fűtőelem-kazetták még mindig ott hevernek” – írta blogjára a PM poltikusa.

A sérült, sugárzó elemek elszállítása, melyre Paks orosz cégekkel szerződött, egyelőre túl kockázatos az orosz-ukrán helyzet miatt, mert noha az orosz illetékesek korábban a szállítás veszélytelenségét hangoztatták, ez még a maláj légitársaság MH17-es járatának lelövése előtt történt. Jávor szerint azonban az is kérdéses, hogy erről a szállításról és az újrafeldolgozásról, elhelyezésről kötött szerződéseket jóváhagyatta-e a magyar kormány az Európai Bizottsággal – ahogyan arra az Euratom szerződés kötelezi?

Miután hasztalan kért erre vonatkozóan érdemi választ Seszták Miklós fejlesztési minisztertől, a Paksi Atomerőmű július elején azt állította a képviselőnek küldött levelévben, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkezik az EU-tól a szállításhoz. Hasonló választ küldött az ügyben ugyancsak megkeresett Országos Atomenergia Hivatal is: az OAH azzal nyugtatta Jávort, hogy úgy tudják, az MVM minden engedélyt megszerezett a helyzet lebonyolításához.

Jávor szerint ezekkel az állításokkal a gond az, hogy ezzel ellentétes állítások szerepelnek Oettinger válaszaiban. Az EU energiaügyi biztosa ugyanis hivatalosan azt közölte a magyar EP-képviselővel, hogy a sérült fűtőelemek elszállításának tényéről a magyar kormány csak néhány nappal a tervezett szállítás előtt tájékoztatta az Európai Bizottságot. És mivel nincsenek birtokában a szállításról, illetve az újrafeldolgozásról és elhelyezésről kötött szerződéseknek, így azt sem tudják megmondani, hogy azok megfelelnek-e az Euratom egyezménynek.

Oettinger egy hónappal azután válaszolt Jávornak, hogy az MVM Paksi Atomerőmű és az OAH levelében állította: benyújtották azokat Brüsszelnek notifikációra. (hvg.hu)

Vizsgálják felül a paksi üzemzavar hulladékáról kötött szerződések minősítését

Jávor Benedek, az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője nyílt levélben fordult Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez, akitől azt kéri, hogy vizsgálja felül a 2003-as paksi üzemzavarból visszamaradt kiégett fűtőelemek szállítására és elhelyezésére kötött szerződések titkosságát.

A politikus csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez fordult az ügyben, de tőle egyelőre nem kapott választ.
Leszögezte, hogy a nukleáris hulladék jelenleg a paksi kettes blokkban található, és ameddig ottmarad, addig akadályozni fogja annak élettartam-hosszabbítását. Hangsúlyozta, hogy parlamenti képviselőként betekinthetett olyan korlátozott minősítésű iratokba, amelyek szerint a kiégett fűtőelemeket idén őszig Ukrajnán keresztül vasúton kellene elszállítani. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban viszont gyakorlatilag polgárháborús állapotok alakultak ki.
Jávor Benedek ezért azt is kéri Péterfalvi Attilától, hogy tartalmilag is vizsgálja meg, indokolt-e a szállításra és elhelyezésre vonatkozó szerződések tikossága. Azt ő maga is indokolhatónak tartotta, hogy például a szállítás időpontja és útvonala ne kerüljön nyilvánosságra, de úgy ítélte meg, hogy a szerződésnek vannak olyan pontjai is, amelyeket nyilvánosságra lehet hozni.

Együtt-PM (MTI)

Sért-e uniós tenderszabályt a paksi üzlet?

Jávor Benedek írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban. Az Együtt-PM képviselője azt tudakolja, hogy nem ütközik-e uniós jogba a paksi bővítési beruházás tendereztetés nélküli odaítélése. Az Együtt-PM szerint a magyar adófizetők érdekét azt szolgálná, ha egy ilyen volumenű beruházásról csak nemzetközi tender kiírása után, a műszaki és finanszírozási ajánlatokat megversenyeztetve, átlátható körülmények között születne döntés, nem pedig Orbán és Putyin magánalkujában.

Jávor Benedek emlékeztet arra, hogy a magyar kormány a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban éveken keresztül nemzetközi tenderre, pályázaton kiválasztott technológiájú és kivitelezőjű beruházásra hivatkozott, amit az az összes előkészítő dokumentum is alátámaszt.A magyar és az orosz fél titkos tárgyalásai nyomán a beruházás átváltozott a két ország nemzetközi megállapodásában végrehajtandó atomerőmű-építéssé.

Ez nem csak a hazai lakosságot és a szakmai közvéleményt érte teljesen váratlanul, hanem az eddigi információink szerint az EU illetékes szerveit is, amelyeknek az uniós közbeszerzési és versenyjogi előírások alapján jelentős jogosítványaik vannak a beruházás jóváhagyásával kapcsolatban. Így egyelőre az sem egyértelmű, összeegyeztethető-e az EU versenyszabályaival, hogy közbeszerzési eljárás, tenderkiírás nélkül juttatták a Roszatomnak a bővítési projekt fővállalkozói és generálkivitelezői feladatai.

Jávor Benedek arra vár választ az Európai Bizottság illetékes biztosától, hogy folytat-e (vagy a közeljövőben tervez-e lefolytatni) vizsgálatot a testület a paksi tendereztetés elmaradása miatt, ha igen, akkor mikorra várható az eljárás eredménye, és mik lehetnek egy esetleges vizsgálat következményei.

Az Együtt-PM álláspontja a bővítésről kezdettől fogva egyértelmű: szükségtelen, átláthatatlan, túlárazott, az energiafüggőség és a politikai mellékhatások miatt is káros projektnek tartja a beruházást, amely nagy valószínűséggel nem valósítható meg, amíg Magyarország tag marad az Európai Unióban.
Minél előbb kiderül, hogy az orosz pénzből felépíteni tervezett orosz atomerőmű megvalósítására nincs lehetőség, annál kevesebb közpénzt kell elpazarolni a XXI. század Bős-Nagymarosára.

Budapest, 2014. július 11.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába fog kerülni a paksi bővítés

Az Együtt-PM számításai szerint minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába fog kerülni a paksi bővítés – hívta fel a figyelmet hétfői, budapesti sajtótájékoztatón Jávor Benedek megválasztott EP-képviselő és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő.

hetszazezerpaks_pm

Utóbbi hangsúlyozta, hogy a szövetség a lehető leghatározottabban tiltakozik a hitelszerződés aláírása és az erőmű bővítése ellen. Meggyőződésük szerint nem lehet aláírni egy olyan megállapodást, amelyikről nem folytattak társadalmi egyeztetést, ami „iszonyúan sokba kerül” és amire semmi szüksége nincs az országnak.

A bővítés az ország éves GDP-jének tíz százalékába, minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába kerül – hívta fel a figyelmet Szabó Tímea. Hozzátette, hogy 2007-ben Orbán Viktor még arról beszélt, hogy Magyarország nem akar a Gazprom legvidámabb barakkja lenni. Úgy fogalmazott: remélik, hogy most a miniszterelnök kimondja, hogy „Magyarország nem lehet a Roszatom legvidámabb barakkja”.

Jávor Benedek arról beszélt, hogy a hitelszerződés jogszerűtlen, mert megsérti az alaptörvényben lefektetett adósságplafont valamint az uniós jogot is. Hangsúlyozta, hogy eközben a nemzeti vagyontörvénnyel is ellentétes, mert a megállapodás nem magyar, hanem külföldi választottbíróság elé utalja a vitás kérdéseket.
Az Együtt-PM úgy számol, hogy a körülbelül háromezer milliárdos hitel után az ország összesen nagyjából hétezer milliárdot fog visszafizetni, ami „elviselhetetlen” terheket ró majd a költségvetésre – mondta.

Azok a fideszes képviselők, akik igennel szavaznak a hitelszerződésre, azok a „saját oligarchaköreik” védelmében a magyar családok érdekeivel ellentétesen cselekszenek – jelentette ki.

(MTI)

Alaptörvényt sért a magyar-orosz hitelszerződés

A nemzeti vagyonról szóló törvényt, és az Alaptörvényt is sérti a paksi atomerőmű-bővítésről szóló magyar-orosz hitelszerződés, mondta el az ATV Start-ban Jávor Benedek, a PM megválasztott EP-képviselője.

Jávor szerint a szerződés a megválasztott bíróságokra vonatkozó rendelkezése a nemzeti vagyonról szóló törvénybe ütközik, és az Alaptörvénynek az adósságplafonra vonatkozó rendelkezését is sérti, hiszen a háromezer milliárd forintnyi orosz hitel a magyar gdp mintegy tíz százalékával növeli az államadósságot. Mint mondta, minden jogorvoslati lehetőséget ki fognak használni annak érdekében, hogy bebizonyítsák, hogy a törvényt meg kell semmisíteni. A szerződés egyébként az európai versenyjogot is sérti, hiszen a beruházás állami finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül – tette hozzá. Jávor azt is elmondta: az ukrán válság miatt a fűtőelemek Oroszországból Ukrajnán keresztül történő szállítása olyan súlyos biztonsági kockázatokkal jár, amiket egyetlen épeszű kormány sem vállalhat be. Jávor szerint ez azt is jelenti, hogy a 2003-as üzemi baleset során megsérült fűtőelemeket sem lehet Ukrajnán keresztül Oroszországba elszállítani, ez pedig azért jelent súlyos problémát, mert ezeket a kiégett fűtőelemeket Magyarországon csak ideiglenesen lehet tárolni – mutatott rá Jávor, aki szerint súlyos környezeti károk is keletkezhetnek, ha a nukleáris anyagot szállító vonat balesetet szenved. Ráadásul Ukrajna egy jelentős részén nem tudni, hogy az adott térség pontosan kinek az ellenőrzése alatt áll, így azt sem lehet teljes biztonsággal állítani, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy a sugárzó hulladék illetéktelen kezekbe kerüljön. Márpedig nukleáris fegyver előállítására is alkalmas alapanyagról van szó, amely a világ összes terrorszervezete számára évtizedekre lehetővé tenné például az úgynevezett piszkos bombák gyártását – magyarázta a PM EP-képviselője.

atv.hu