JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata

A Bizottság három kulcsterületet azonosított, ahol Magyarország súlyos problémákkal küzd az EU környezetvédelmi politikáinak végrehajtása során a friss Végrehatási Jelentésében (EIR). Az egyikben a kormány nem csinál semmit; a másikban csinált valamit, amit reformnak hívott, de bár ne tette volna; a harmadikban pedig konkrétan szembe megy az ajánlásokkal.

A légszennyzés ügyében, amely 13.000 korai halálozásért felelős, és a becslések szerint 1500 milliárd forint kárt okoz, a teljes kormányzati érdektelenség látszik. A főváros meg még azt – például a fővárosi behajtási díj bevezetését – is elszabotálta, amire uniós szerződéses kötelezettsége volt.

A hulladékgazdálkodási rendszer szétbarmolását és központosítását azzal adták el, hogy a piac nem elég hatékony a célok elérésben, majd csináltak egy új szisztémát, ami a piac átrendezésén, az árak eltérítésén, és a korrupciós lehetőségek kiszélesítésén túl másra nem nagyon alkalmas, a célokat meg még annyira sem éri el, mint az előző.

„A Natura 2000 hálózat kiegészítése területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel és azokhoz az árvízkockázat kezelését (az árvízkockázat minimalizálását) is magában foglaló árterületmegóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.” kapcsán meg csak annyit mondok: Római-part.

A Magyarországról szóló fejezet itt olvasható:
http://ec.europa.eu/environment/eir/pdf/report_hu_hu.pdf

 

Brüsszel-Budapest

2017. február

 

(kép: Római-part Budapesten, Wikipédia)

Párbeszéd: Teljes körű tájékoztatást a paksi meghibásodásról!

Tegnap műszaki okokból a paksi atomerőmű egyes blokkjának mindkét generátorát le kellett állítani, és a blokk átmenetileg kiesett a termelésből. Az eseményről a nyilvánosság nem a Paksi Atomerőmű Zrt.-től, a tulajdonos magyar államtól vagy a hatóságtól szerzett tudomást, hanem sajtóértesülések alapján. Ez megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyek az erőmű kommunikációs gyakorlatával és a nukleáris energia magyarországi felhasználásának nyilvánosságával kapcsolatosak.

 

A Párbeszéd ismételten felhívja a figyelmet, hogy az atomerőmű iránti társadalmi bizalom megteremtésének legalapvetőbb kritériuma az információkhoz való széles körű és naprakész hozzáférés. Az Orbán-kormány jogalkotása sorozatosan éppen ennek az ellenkezőjét valósítja meg. Felszólítjuk a Paksi Atomerőművet, hogy haladéktalanul részletekbe menően tájékoztassa a nyilvánosságot a meghibásodással kapcsolatos valamennyi releváns információról, amelynek érdekében a mai napon közérdekű adatigényléssel fordultunk az atomerőműhöz. Ha a magyar kormány nem képes vagy nem akarja megteremteni az elvárható nyilvánosságot és adathozzáférést, jobban teszi, ha lemond a nukleáris energia fejlesztésével kapcsolatos valamennyi tervéről.

 

Budapest-Brüsszel, 2017. január 19.

Jávor Benedek nyílt levele Dr. Seszták Miklós miniszterhez

Dr. Seszták Miklós

Miniszter

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

2016 októberében Ön a kormány nevében benyújtott egy törvényjavaslatot energetikai törvények módosításáról címmel, melyet az Országgyűlés elfogadott, és amelyet 2016. évi CXLII. törvényként cikkelyeztek be. A törvény kiegészítette az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt egy olyan passzussal (67.§ dh pont), amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben elvonja a Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatásköreit létesítés alatt álló nukleáris létesítményekkel kapcsolatban.

Nemcsak én, hanem több civil szervezet is már a törvény benyújtásakor előre jelezte a kormánynak, hogy a jogszabály elfogadása uniós jogot sért, mi több kollégám, Szabó Tímea képviselő módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, az uniós jogsértés elkerülése érdekében. Sajnos minden erőfeszítés hasztalan volt, a kormány a javaslatot nem vonta vissza és a törvényt az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadta.

Figyelembe véve, hogy a módosítás nem pusztán az európai jogot, hanem a nukleáris biztonság legfontosabb garanciájának tekinthető hatósági függetlenséget is sérti, és így Magyarország és Európa polgárainak biztonságát veszélyezteti, panasszal fordultam az Európai Bizottsághoz. Álláspontom szerint az elfogadott jogszabály több ponton megsértette az „acquis communautaire”-t és e jogsértés felszámolása szolgálja Magyarország környezetbiztonságának érdekét.

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány nemcsak Magyarországon nem egyeztetett senkivel a jogszabály változtatásáról, beleértve az Országos Atomenergia Hatóságot, de nem tájékoztatta az Európai Bizottságot sem (nem végezte el a jogszabály előzetes notfikációját), megsértette a tagállamok vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét.

Tartalmilag pedig az atomenergia törvény 67.§ dh pontja sérti a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló irányelvet, amely előírja a nukleáris szabályozó hatóságok függetlenségét és ellenőrzési és engedélyezési jogát.

Tisztelt Miniszter Úr,

Az uniós jogsérelem az ügyben olyannyira nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság minden valószínűség szerint kötelezettségszegési eljárást fog indítani. Annak érdekében, hogy egy újabb európai „megfeddést” elkerüljünk, kérem Önt, hogy a kormány nevében a legsürgősebben terjesszen elő az Országgyűlés számára olyan javaslatot, amely a kérdéses rendelkezéseket törli.

Tájékoztatását, és együttműködő segítségét előre is köszönöm!

Brüsszel, 2017. január 12.

                              Tisztelettel:

                                                                                                                    Jávor Benedek

                                                                                                        európai parlamenti képviselő

Párbeszéd: a nukleáris biztonság fontosabb az oligarchák gazdagodásánál!

Az atomtörvény példátlanul kockázatos és felelőtlen módosítását fogadta el tegnap a kormánytöbbség: mostantól a törvényben előírt engedélyezési eljárások elképesztően rugalmassá válnak, a nukleáris hatóság szerepe pedig sok esetben jelképessé zsugorodik Magyarországon. A Párbeszéd az uniós hatáskörök folytán illetékes európai szervekhez fordul az EU-jogot is megsértő lépés miatt, a jogszabályváltozás ugyanis egész Európa nukleáris biztonságát súlyosan veszélyezteti.

 

A nukleáris létesítmények tulajdonosváltásához ezentúl nem kell az Országos Atomenrgia Hivatal (OAH) engedélye, a nukleáris hatóságnak az érdemi engedélyezés helyett ezentúl csak a bejelentés tudomásulvétele lesz a szerepköre, az OAH hatósági döntéseitől miniszteri rendelettel, vagyis fellebbezés lehetősége nélküli politikai döntéssel is el lehet térni, az építési engedély a létesítési engedély előtt is kiadható (vagyis előállhat az az abszurd helyzet, hogy olyan helyen kap engedélyt az atomerőmű-építkezés, ahol a szakhatóságok szerint nem létesülhetne atomerőmű), a reaktortartályok vagy a generátorok gyártását pedig a létesítési engedély kiadása előtt is jóváhagyják – ilyen és hasonló jogi képtelenségek szerepelnek mostantól az országgyűlés fideszes többsége által megszavazott új atomtörvényben.

Az Orbán-kormány láthatóan képtelen kivárni, amíg az illetékes hatóságok az összes releváns körülményt mérlegelve eldöntik, megvalósítható-e a tervezett paksi bővítés: annak érdekében, hogy mihamarabb hozzákezdhessenek az orosz gigahitel lehívásához és elköltéséhez, kockára tennék akár a biztonságunkat is. A Párbeszéd haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordul, a nukleáris létesítmények engedélyezésében ugyanis a hatáskörök egy része az uniós szerveknél van: megengedhetetlennek tartjuk, hogy a fideszes mohóság veszélybe sororja Magyarország és egész Európa nukleáris biztonságát. A hatósági szigornak itt különösen komoly szerepe lenne, hiszen a Paksra szánt orosz reaktortípus rövid történetét máris fatális balesetek és műszaki meghibásodások színesítik.

Értjük, hogy hatalmas a 3-4000 milliárd forintos bővítés vonzereje, az Orbán-klientúra pedig képtelen várni a lopással, ez azonban aligha lehet szempont az ország legdrágább és legveszélyesebb beruházásának engedélyezésénél: ha a jogszabályokat nyíltan a kormányzati holdudvar pénzügyi igényeihez igazítják, abból akár egy Csernobilhoz hasonló újabb nukleáris katasztrófa is következhet.

 

Brüsszel-Budapest, 2016. december 7.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Párbeszéd: Megsérült reaktortartályt építhetnek be Paks II-be?

A Roszatom nyilatkozata alapján az osztroveci atomerőmű építése során korábban leejtett és a belorusz fél által visszautasított sérült reaktortartály Paksra is kerülhet. A Párbeszéd EP-képviselője elképesztőnek tartja a Roszatom hozzáállását és tart tőle, hogy az eddig is mindenben a Roszatom érdekeit képviselő magyar kormány elfogadhatónak találja az orosz javaslatot.

Jávor Benedek szerint sorozatos problémák adódnak a Paks II prototípusának számító erőművekkel. Korábban a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése során egy orosz nukleáris munkatárs leleplező adatközlései nyomán megdöbbentő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet. Az első üzembe álló harmadik generációs orosz atomerőmű Novovoronyezsben a közelmúltban – alig három hét működés után – leállt, mert rövidzárlat következtében működésképtelenné vált a generátor.

Még idén júniusban pedig a magyar kormány maradéktalan bizalmát és támogatását élvező Roszatom a fehéroroszországi osztroveci atomerőmű építése során egyszerűen leejtette a reaktortartályt. A belarusz kormányzat akkor teljesen egyértelműen a reaktortartály cseréjét kérte az orosz cégtől.

Az S&P Platts közlésére hivatkozva Jávor azt állítja, hogy a Roszatom szerint a sérült reaktortartályt, némi javítás után, bárhol felhasználhatják a jövőben építendő atomerőművekben. Az orosz cég a lehetőségek között külön nevesítette Paks II-t is.

A képviselő szerint egy korábban már sérült – Fehéroroszország által is cserére kötelezett – reaktortartály beépítése semmilyen körülmények között nem elfogadható. Elképesztőnek nevezte a Roszatom ötletét, ami mindent elmond a cégben uralkodó biztonsági kultúráról. Jávor ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy az eddig is Roszatom-lobbistaként tevékenykedő magyar kormány nem fog ellenállni az orosz szándékoknak, így Paksra egy egyébként is problémás atomerőmű típus kicsit sérült, de „Lázár Jánosnak még jó lesz!” megjelölésű alkatrészei kerülhetnek. Jávor Benedek a miniszter válaszát követeli arra a kérdésre, hogy milyen a garanciákat tud adni arra, hogy ez nem következhet be?

Brüsszel-Budapest, 2016. november 23.

 

(Kép forrása: energynewsbd.com)

Párbeszéd – Paks II.: vitatható döntés, további várható jogvitákkal

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottság mai döntése a Paks II építésével kapcsolatos, a közbeszerzés elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárásáról nem meglepetés, rossz hír ugyanakkor a magyar adófizetőknek és további jogvitákat vetít előre.

Jávor már nyáron arról beszélt, hogy hamarosan megszülethet a megállapodás az EB és a magyar kormány között. Ugyanakkor a Bizottság által panaszosként neki még augusztusban megküldött levél alapján úgy véli, hogy a döntés valótlanságokon és téves jogértelmezésen alapul, megszületését követően pedig további jogi viták valószínűsíthetőek. Azaz a döntéssel korántsem zárult le a Paks II. ügyében folyó vita – már csak azért sem, mert a projekt állami támogatásáról szóló vizsgálat még mindig folyamatban van.

A kötelezettségszegési eljárás lezárásáról szóló döntés részletesebb elemzéséhez annak részleteit is látni kell majd, várom, hogy a Bizottság, mint panaszos félnek megküldje a részletes indoklással ellátott határozatot, és az nyilvánosságra is hozza – mondta a Párbeszéd EP-képviselője. Szerinte ugyanakkor, ha a Bizottság azt az érvelést használta, hogy a közbeszerzés szabályainak kikerülésére azért kerülhetett sor, mert az oroszokon kívül senki nem volt képes a magyar technikai és biztonsági szabályozás elvárásainak megfelelni, akkor a Bizottság jelenlegi döntése várhatóan még több jogi kihívás elé állítja a paksi projektet, illetve a magyar kormányt és az Európai Bizottságot. Amennyiben ugyanis a döntés indokolása a fentieken alapul, akkor a magyar szabályozás az unió alapjainak tekinthető belső piac szabadságának elveivel ellentétes lehet, melynek ugyanúgy komoly következményei lehetnek.

Jávor Benedek szerint Paks II. energetikailag, pénzügyileg és külpolitikailag is súlyosan káros Magyarország számára, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ország feje fölül elhárítsa ezt a fenyegető veszélyt. Lázár János szavaira reagálva elmondta, köszöni a miniszter tanácsait, megfontolta azokat, de az a rossz híre van Lázár  Jánosnak, hogy változatlan erőfeszítéssel folytatja a munkát. Tudja, hogy a miniszternek – ahogy eddig is – ez nehéz lesz, de őszintén bízik benne, hogy elbírja a terheket.

Brüsszel, 2016. november 17.

Párbeszéd: Környezetvédelmi engedély Paks II-nek: kamupapír a Patyomkin-hatóságtól

Az engedélyezési folyamat során felmerült nagyon súlyos környezetvédelmi aggályok ellenére csont nélkül megkapta a zöldhatósági engedélyt az egyelőre csak a kormányzati tervekben létező paksi bővítési projekt. A tragikomikus fejlemény a Párbeszéd Magyarországért szerint sokadjára bizonyítja be, hogy a környezet és a biztonság szempontjai semmilyen szerepet nem játszanak az évszázad beruházásának elkeresztelt lenyúlási manőverben.

A Baranya Megyei Kormányhivatal kiadta a tervezett Paks 2 atomerőmű-bővítési beruházás környezetvédelmi engedélyét. Csodálkozni nincs okunk – mióta Orbánék uralkodnak, a megfélemlített és megtizedelt zöldhatóság egyetlen esetben sem lépett fel a környezekárosító kormányzati szándékokkal szemben –mégis elkeserítő, milyen szánalmas szerepet játszik a korában független szakhatóságként működő intézmény az ország környezeti és nukleáris biztonságát évtizedekre meghatározó projektben.

Az új blokkok tervezése során számos olyan kérdés és probléma merült föl, amelyeknek egyenként is meg kellett volna akasztaniuk az engedélyezés folyamatát. Tavaly egy 80 oldalas szakmai jelentésben foglaltuk össze a legfontosabb kifogásokat, amelyek közül a legfontosabb, hogy a friss vizes hűtés olyan mértékű hőterhelést fog okozni a Dunában, amely csak az erőmű rendszeres visszaterhelése és leállítása esetén teszi lehetővé a vízi élővilág túlélését biztosító határértékek betartását. Mára az is kiderült, hogy az engedélyezési dokumentációban nem szerepelt az új erőmű ideiglenes hulladéktárolója: a reaktorok úgy kapták meg a környezetvédelmi engedélyt, hogy a hatóság nem vizsgálhatta meg, milyen hatással lesz a környezetre és a biztonságra, ha a reaktorok között építik fel a kiégett fűtőelemeket több évtizedre befogadó veszélyes létesítményt.

Ezekkel az aggályokkal a kormányfelügyelet alá helyezett hatóság nem foglalkozott, világossá téve, hogy az Orbán-rendszer működtetőinek szeme előtt csak az orosz hitelből ellopható és a magyar adófizetőkre terhelhető milliárdok lebegnek: akár az emberek biztonságáról és az ország környezeti értékeiről is töprengés nélkül lemondanak a minden értelmes szakértő szerint pazarló és káros gigaberuházásért, egyszerre árulva el a ma élő és az utánunk jövő generációkat.

A Párbeszéd tovább keresi a bővítés megakadályozásának jogi lehetőségeit: nem látunk rá okot, hogy miért kellene az Orbán-klánanyagi érdekeiért kockára tenni az ország biztonságát.

javorbenedek.hu/szakmai-velemeny-az-uj-atomeromublokkok-kornyezeti-hatastanulmanyarol/

Brüsszel-Budapest, 2016. szeptember 29.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Paks II – A bevallottan veszteséges projekt

Már ősszel döntés születhet a paksi atomerőmű-bővítés uniós engedélyezése ügyében. A magyar kormányra nehéz napok és súlyos perek várnak.

 

A folyamatban lévő két eljárás közül a tiltott állami támogatás ügyében az eredmény is borítékolható, és a beruházási tender elhagyása miatt indított vizsgálat befejezése is közelebb került. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője azt valószínűsíti, hogy a kormány kénytelen lesz elfogadni azt az uniós érvelést, amely szerint a beruházás jelentős állami támogatást tartalmaz – magyarán nincs esély rá, hogy a piacon megtérüljön, és a kiadások illetve a várható bevételek különbségét az állam fogja kiegyenlíteni –, az Európai Bizottság ugyanakkor tudomásul veszi, hogy projektre (és így a támogatásra is) a magyar energiapiac egyensúlya miatt szükség van. Jávor lapunknak úgy fogalmazott, hogy az évszázad üzletéről és a Paks II-ről, mint az olcsó áram garanciájáról szóló kormányzati állítások átkerülnek a bullshit kategóriába: a bővítés – amennyiben valóban megvalósul – egy bevallottan veszteséges projekt lesz, és minden forint, amit ráköltünk, deficitet termel.

Tovább a Népszabadság cikkére

DPP_103

 

A szelet is betiltják?

Tovább szigorítja az Orbán-kormány a szélerőmű-létesítés feltételeit: feltett szándékuk, hogy Magyarországon az alacsony árú és tiszta szélenergia ne játsszon érdemi szerepet az áramellátásban. A PM szerint újabb egyértelmű bizonyíték született rá hogy a Fidesz nem érdekelt az olcsó áramban és az energiafüggőség felszámolásában.

Évről évre csökkennek a szélerőművek fajlagos beruházási költségei: a széllel termelt áram ma már az USA-ban és az EU-ban is olcsóbb, mint az atomerőművi áramtermelés, és az ára továbbra is esik, miközben az atomé a 2011-es fukusiami katasztrófa óta meredeken emelkedik. Az Orbán-kormány jó ütemérzékkel ezt a pillanatot választotta ki hogy deklarálja: az atomenergiára teszi a tétjeit, a szélerőművek létesítését pedig tovább lehetetleníti. Maga a gyakorlat fű alatt már régóta létezik – a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követő egyik első lépése éppen a folyamatban lévő szélerőmű tender visszavonása volt, és azóta egyetlen új szélerőművet sem engedélyeztek.  

Most azonban Lázár János törvénymódosító javaslatával a kormány közvetlenül magához vonná az engedélyezést,és tovább szigorítaná annak feltételeit, a gyakorlatban lehetetlenné téve új szélerőművek létesítését, rendszerbiztonsági szempontokra hivatkozva. Az indoklás természetesen hamis: a Jávor Benedek EP-képviselő és az Európai Parlament Zöld frakciójának megrendelésére készült átfogó tanulmány (Zöld Magyarország – energia útiterv) nem csak azt számolta ki, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb szélerőmű-mennyiség is kényelmesen elférne a hazai villamos energia-rendszerben. A Wuppertal Institut és az Energiaklub által készített tanulmány azt is bebizonyítja, hogy 2050-ra akár a harmadával is csökkenhetne az áram ára, ha az atom helyett a zöldenergiába és az energiahatékonyságba fektetnénk az ország erőforrásait.

A PM felhívja a kormány figyelmét: a szél akkor is fújni fog, ha betiltják – a politika mozgástere legfeljebb odáig terjed, hogy lemondunk a környezetkímélő, egyre olcsóbb szélenergiáról, és az újabb eladósodással, az orosz függés bebetonozásával, felmérhetetlen környezeti kockázatokkal, meg jókora áramár-emelkedéssel járó atomenergiához kötjük magunkat. A napelemek megadóztatása és az atompénzek titkosítása után logikus lépés a szélenergia kiirtása a rendszerből, de a magyar emberek érdekeit semmilyen módon nem szolgálná, ráadásul az európai energiapolitikai célkitűzésekkel és folyamatokkal is szembemenne. Az egyeértelmű nemzeti érdek az energiahatékonyság növelésére és az olcsó zöldenergiára épülő új energiapolitika lenne – mostantól nyilvánvaló, hogy Orbánékra ebben sem számíthatunk.

Brüsszel-Budapest, 2016. szeptember 6.

Kapcsolódó médiamegjelenések:

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/javor-csak-a-paksi-bovites-feleslegesseget-akarja-palastolni-a-kormany-1360283

 

 

PM: most szálljunk ki Paks 2-ből, mielőtt úgy járunk, mint Bulgária

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is. Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

 

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

 

A Lázár Jánosnak írt levél itt olvasható.

 

fotó: EPA/BGNES