JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Környezetpolitika

Jávor: Hamis feltevésekből áll a paksi hatástanulmány

Közzétéve:
Alacsony színvonalú a paksi bővítésről készült hatástanulmány – állítja Jávor Benedek.

A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerint a dokumentumban hamis adatok és téves megállapítások szerepelnek, ugyanakkor több lehetséges, egyelőre megoldatlan problémára is rámutat.

„A hatástanulmány alacsony színvonalú, rengeteg ponton hamis feltevésekből, hamis adatokból, téves megállapításokból indul ki, így a következtetései sem valósak, hamisak, nem fedik a valóságot. Rendkívül hiányos, számos fontos kérdés hiányzik a hatástanulmányból, és maga a hatástanulmány is ugyanakkor rámutat számos problémára. amire nem látszik egyelőre a megbízható megoldás. mindezek közül szeretném kiemelni a hűtővíznek a kérdését és a dunai hőterhelésnek a problémáját, ami várhatóan visszatérően túl fogja lépni a határértékeket” – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője.

A cikkhez tartozó videót erre a linkre kattintva érheti el.

Jávor Benedek szakmai értekezése az új atomerőműblokkok környezeti hatástanulmányáról itt érhető el.

Nem Magyarország fogja megmenteni a bolygót

Közzétéve:

Ismertté vált végre a párizsi klímacsúcson képviselendő magyar kormányálláspont: a többi EU-tagállamhoz hasonlóan mi is 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalunk, illetve egy jogilag kötelező, jegyzőkönyvi szintű globális klímaszabályozást támogatunk – derült ki az Európai Parlament budapesti tájékoztatási irodájának csütörtöki konferenciáján. Mint elhangzott, nem Magyarország fogja megmenteni a bolygót – a szén-dioxid-kibocsátásunk egy közepes kínai városénak felel meg –, viszont az energiahatékonyság elhanyagolásával magunkat hozzuk versenyképességi hátrányba.

– A vonatkozó dokumentumokban, például az ENSZ kormányközi tanácsadó testülete, az IPCC jelentéseiben rendre azt olvassuk, hogy Magyarország a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett európai államok közé tartozik, de ritkán hallunk róla, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Például azt, hogy ha globálisan 1 fokkal nő az évi átlaghőmérséklet, az nálunk akár 1,5-2 fokos felmelegedést is okozhat, méghozzá egyenlőtlen eloszlásban, azaz például kiugróan meleg és hosszú nyári időszakok formájában.

Légyszennyezettség-mérés az Eiffel-toronynál: csúcsokat döntünk
Légyszennyezettség-mérés az Eiffel-toronynál: csúcsokat döntünk
Philippe Wojazer / Reuters

A szélsőséges időjárási jelenségek, így az aszályok és az árvizek gyakoribbá válására is számítani kell, ami a mezőgazdasági termésátlagok csökkenésével is együtt jár – vázolta bevezetőjében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, a konferencia szervezője. A politikus, aki az Európai Parlament illetékes bizottságának alelnöke is, azt jósolta, hogy a folyamat jelentős ökológiai és társadalmi változásokkal is együtt jár majd: az előbbire a bükkerdők kiszáradása, az utóbbira a klímamenekültek tömegeinek megjelenése lehet a példa.

 Jávor szerint az utóbbi egy-két évben érezhetően csökkent az EU klímavédelmi lendülete: a jelenleg érvényes uniós vállalás – amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését, a megújuló energiaforrások 27 százalékos részarányának biztosítását és az energiahatékonyság 27 százalékos növelését tartalmazza – nem igényel komoly erőfeszítéseket. Az EP a múlt hónapban a Tanács fenti álláspontjánál valamivel ambiciózusabb célokat fogalmazott meg: a Parlament akár az 50 százalékos csökkentést is elképzelhetőnek tartaná, fontosnak nevezi, hogy a klímavédelem sehol ne veszélyeztesse a helyi lakosság emberi és környezeti jogait, és hogy a nemzeti klímaszabályozásokat ne lehessen megtámadni például a TTIP vitarendezési fórumai előtt.

Mint az EP-képviselő kifejtette, az uniós polgárok többsége ennél is merészebb lépéseket várna: 70 százalékuk például az Eurobarométer kutatása szerint akár teljesen is lemondana a fosszilis energiahordozókról.

Feiler József, az European Climate Foundation szakértője szerint a klímaegyezmény aláírására készülő országok eddigi felajánlásai nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a felmelegedés mértéke a visszafordíthatósági szempontból kritikusnak számító 2 fokos határ alatt maradjon, inkább a 4 fokos szintet valószínűsítik. Jó hír ugyanakkor, hogy Kína, az USA, a Vatikán és India is elkötelezte magát a klímavédelem mellett, sőt a hivatalos besorolás szerint fejlődő országnak számító Kína a fejlődők éghajlatvédelmi beruházásainak finanszírozásába is hajlandó beszállni. Szerinte Párizsban olyan keretmegállapodás születhet, amelynek a részleteiről még évekig tárgyalnak, a célkitűzéseit pedig rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.

Lukács Ákos, a fejlesztési tárca főosztályvezetője a Párizsban képviselendő magyar kormányálláspontot ismertette (nyilvános fórumon első alkalommal). A magyar kormány a többi tagállammal együtt 40 százalékos csökkentést vállal (mivel az összehasonlítási alap az 1990-es szint, mi már nagyrészt teljesítettük is a vállalást, bár a nagy kibocsátóknál, például az erőműveknél vagy a cementgyáraknál egyenként és 2005-höz képest vizsgálják a kibocsátások alakulását). Globális érvényű, jogilag kötelező és (a kiotóihoz hasonlóan) jegyzőkönyv formátumú megállapodást szeretnénk. Új információ még, hogy egymilliárd forintot már fel is ajánlottunk az ún. zöld klímavédelmi alapba, és hogy Ürge-Vorsatz Diána személyében egy magyar tag is bekerült az IPCC irányító testületébe.

Bart István, az Energiaklub társelnöke arról beszélt, hogy a kormány a szavak szintjén támogatja az európai erőfeszítéseket, a konkrét döntések és szakpolitikák viszont az ellenkező irányba mutatnak: nem segítik, hanem inkább fékezik a gazdaság klímabarát átalakulását (mondjuk a megújulókkal termelt áram támogatási rendszerének blokkolásával, a napelemadó bevezetésével, vagy legújabban a lakások energiahatékonysági korszerűsítésére szánt vissza nem térítendő támogatási ígéret visszavonásával).

Szmogba fulladt felhőkarcolók Kínában, Shenyangban: ilyet még ők sem láttak
Szmogba fulladt felhőkarcolók Kínában, Shenyangban: ilyet még ők sem láttak
Reuters

Bart szerint a világnak voltaképpen mindegy, hogy milyen a magyar klímapolitika, hiszen az összes kibocsátásunk nagyjából egy közepes kínai városénak felel meg. Ugyanakkor ha elblicceljük az energiahatékonysági- és zöldenergia-fordulatot, akkor a magyar gazdaság beleragad egy korszerűtlen és drága energiafelhasználási struktúrába, a fejlett világ pedig elhúz mellettünk – ez legalább olyan nagy kockázat, mint maga a klímaváltozás.

Az EU szerint sincs felelőse az Illatos úti szennyezésnek?

Közzétéve:

Írásbeli kérdéssel fordul az Európai Bizottsághoz Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője annak kivizsgálását kérve, hogy nem ütközik-e uniós jogszabályokba a magyar hatóságok tétlensége az Illatos úti vegyszerszennyezéssel kapcsolatban. Jávor szerint tisztázni kellene, hogy hogy a vegyi szennyezések megelőzésével és kezelésével foglalkozó SEVESO irányelv a csődbe ment cégek ártalmas környezeti hagyatékára is vonatkozik-e.

A kérdés bevezetőjében emlékeztet rá, a Budapesti Vegyiművek volt telephelyén több mint 3000 tonna veszélyes hulladékot tárolnak szabálytalanul, biztonsági óvintézkedések nélkül. A katasztrófavédelem ugyanakkor azért nem indít eljárást az ügyben, mert a mérgeket felhalmozó cég már nem működik, azaz nincs ki ellen eljárni.

A folyamatos környezeti és egészségügyi veszélyeztetés miatt Jávor Benedek azt kérdezi a Bizottságtól, hogy milyen intézkedéseket tesz az uniós testület a vegyi szennyezésekkel kapcsolatos SEVESO irányelv rendelkezéseinek betartásáért olyan esetekben, amikor a vétkes cég már csődbe ment, illetve a szennyezésért felelős üzem már nem működik.

Jávor arra is rákérdez, hogy a határértéket olykor több százezerszeresen meghaladó talajvízszennyezés kapcsán van-e az államnak rehabilitációs kötelezettsége, és hogy kinek kellene megvédenie a fővárosi ivóvízbázist a kontrollálhatatlanul terjedő vegyszerszármazékoktól.

Brüsszel-Budapest, 2015. november 10.

Budapesti Klímakonferencia a COP 21 előtt

Közzétéve:

Idén novemberben sorsdöntő tanácskozásra gyűlnek össze a világ vezetői Párizsban, hogy az ENSZ klímacsúcsán, az ún. COP21 konferencián megegyezzenek a 2020 után időszakra vonatkozó globális klímavédelmi megállapodásról. A 195 országot érintő csúcs sikere egy szélsőségekkel és visszafordíthatatlan következményekkel fenyegető klímakatasztrófa elhárításának, azaz bolygónk jövőjének záloga.

A budapesti konferencia célja, hogy felhívja a magyar társadalom és döntéshozók figyelmét a klímavédelmi megállapodás fontosságára, bemutassa a COP21 legfontosabb résztvevőinek, köztük az Európai Uniónak az álláspontját, valamint kitekintsen a magyarországi helyzetre és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéskörére.

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája tisztelettel meghívja Önt a 2015. november 12-én, 15:00 órai kezdettel megrendezésre kerülő Budapesti Klímakonferenciára. A konferencia helyszíne az Európa Pont (1024 Budapest, Lövőház utca 35.).

Program: 

14:30 – 15:00 Regisztráció

15:00 – 15:05 Lővei Andrea, irodavezető, Európai Parlament Tájékoztatási Irodája – köszöntő

15:05 – 15:15 Jávor Benedek, Európai Parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke

15:15 – 15:25 Feiler József, senior associate, European Climate Foundation: Főbb erővonalak és a tervezett megállapodás elemei a COP21 előtt

15:25 – 15:35 Bauer Zsolt, Climate Leader, Climate Reality Project: Nemzetközi kitekintés, az alulról szerveződő klíma kezdeményezések szerepe

15:35 – 15:55 Q&A

16:15 – 16:25 Dr. Makai Martina, zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: A hivatalos magyar álláspont

16:25 – 16:35 Bart István, elnökségi tag, Energiaklub: Magyar álláspont: civil szervezetek ajánlásai

16:35 – 16:45 Ongjerth Richárd, ügyvezető igazgató, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont: Polgármesterek Szövetsége / Fenntartható Energia Akciótervek Magyarországon

17:05 – 17:15 Jávor Benedek, Európai Parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke – záró megjegyzések

Regisztráció:  A részvétel regisztrációhoz kötött.
Részvételi szándékát, kérjük, az epbudapest@europarl.europa.eu e-mail címen jelezze!

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselőjének kezdeményezésére nyílt petícióval fordult mintegy 40 közéleti személyiség a magyar kormányhoz a közelgő párizsi klímacsúcs alkalmából. A képviselő petícióhoz való csatlakozásra kérte az országgyűlési képviselőket és az Európai Parlament magyar képviselőit is.

ÍRD ALÁ A PETÍCIÓT TE IS     Az utolsó lehetőség, hogy megállítsuk a klímakatasztrófát!

Jávor: azonnali lépések kellenek a klímakatasztrófa elkerülésére

Közzétéve:

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselőjének kezdeményezésére nyílt petícióval fordult mintegy 40 közéleti személyiség a magyar kormányhoz a közelgő párizsi klímacsúcs alkalmából. A képviselő petícióhoz való csatlakozásra kérte az országgyűlési képviselőket és az Európai Parlament magyar képviselőit is.

A többek közt Tamás Gáspár Miklós, Illés Zoltán, Majtényi László, Elek István, Ámon Ada, Lukács András, Fullajtár Andrea, Fülöp Sándor, Ferge Zsuzsa és Kaltenbach Jenő által is aláírt petíció arra szólítja fel a kormányt, hogy – figyelembe véve Magyarország kiemelt érzékenységét az éghajlatváltozás hatásaival szemben – lépjenek fel aktívan az ENSZ klímatárgyalásán egy szigorú és hatékony megállapodás érdekében, és támogassák az EU klímapolitikájának megerősítését.

Ezzel összhangban pedig, szakítva az elmúlt évek ezzel ellentétes döntéseivel, Magyarországon is valósítsanak meg világos és határozott klímapolitikát, egyebek mellett a megújuló energiaforrások fejlesztésével és az energiahatékonysági beruházások kiemelt támogatásával.

Jávor mai sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a november végén kezdődő ENSZ klímacsúcsig hátra lévő 25 napban folyamatos kampányt folytatnak, hogy felhívják a figyelmet a párizsi találkozó fontosságára, és az éghajlatváltozás okozta problémák súlyosságára. Ennek keretében jövő héten az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével együttműködésben konferenciát rendeznek a nemzetközi klímapolitika kérdéseiről, és a párizsi tanácskozás várható fejleményeiről. A kampány honlapján pedig folyamatosan friss híreket osztanak meg a felkészülés és a klímatárgyalások alakulásáról.

Jávor szerint az éghajlatváltozás nem tőlünk távoli, jövőbeli esemény, hanem itt és most történik velünk, ezért itt és most kell cselekednünk. „Ha nem tudjuk 2 °C fokos határon belül tartani a globális hőmérsékletemelkedést, akkor a következmények drámaiak lesznek. Az aszályok és árvizek sokasodása, a mezőgazdasági termelés csökkenése, vagy a vízhiány mellett a nemzetközi konfliktusok és polgárháborúk számának növekedésével, klímamenekültek százmillióival is számolnunk kell majd.” – mondta. „Ennek megelőzéséhez azonnali és hatékony lépésekre van szükség, és egy erős megállapodásra Párizsban.” – tette hozzá.

A petíció szövege és aláírói, valamint további információk a ww.kli-ma.hu honlapon érhetők el.

Egyes légköri szennyezőanyagok kibocsátásai

Közzétéve:

Írásbeli hozzászólásom a mai vitához:

Tegnap egyetértettünk abban, hogy sürgősen ki kell vizsgálni az autók kibocsátás-manipulációjának ügyét és haladéktalanul be kell vezetni a valós vezetési feltételekre épülő jármű-tesztet. Azt üzentük az európai állampolgároknak, hogy többé nem lehet az egészségüket és a környezetüket megóvni hivatott szabályokat büntetlenül áthágni. Ma tehát az egyetlen logikus következő lépés a légszennyező anyagok kibocsátását korlátozó jogszabály módosítása, a Környezetvédelmi Bizottság jelentése alapján.

Amennyiben ezt tesszük, európaszerte évente több mint több mint 74000 embert menthetünk meg az idő előtti haláltól a legújabb szakértői számítások szerint[1]. A légszennyezés által okozott betegségeknek jelentős gazdasági költségei vannak az egészségügyi szektorban valamint a kieső munkaidő miatt.

Ennek megelőzése érdekében kötelező révényű célkitűzéseket kell elfogadni Európában 2020-ra, 2025-re, valamint 2030-ra is. Az ammóniára, a metánra és higanyra is kötelező határértékek szükségesek a direktívában.

A hét elején, Budapest központjában levegőminőségi méréseket végeztem a Levegő Munkacsoporttal közösen. Az eredmények alátámasztották, hogy a légszennyezés haladéktalan csökkentésére van szükség: a normál városi szint tizennégyszeresére nőt a szennyezőanyagok mennyisége, amikor dízelautó haladt el mellettünk.

A Környezetvédelmi Bizottság hatásvizsgálata[2] megmutatta, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatánál szigorúbb célkitűzések elérése nem kerülne többe, miközben tízezrek életét mentené meg.

 

[1] Revision of the National Emission Ceilings (NEC) Directive (Oct 2014)- Position Paper by AirClim, Client Earth, EEB, HEAL, T&E

http://www.eeb.org/?LinkServID=9168DFDD-5056-B741-DBA5B64C92B81F9D&showMeta=0&aa

[2] Complementary Impact Assessment on interactions between EU air quality policy and climate and energy policy (Oct 2014) – Study by International Institute for Applied Systems Analysis

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2014/528802/EPRS_STU%282014%29528802_REV1_EN.pdf

Ambiciózus megegyezést szorgalmaz az Európai Parlament az ENSZ klímakonferencián

Közzétéve:

Tegnap este az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a párizsi klímakonferenciával kapcsolatos saját álláspontját. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság álláspontjaihoz képest előremutató jelentés, melynek a zöld frakció részéről Jávor Benedek volt az árnyékelőadója, a gazdaság 2050-ig történő, teljes dekarbonizációját tűzi ki célul, a globális felmelegedés 2℃alatti korlátozása érdekében.

Nagy siker, hogy a képviselők a 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés mellett javasoltak egy európai szinten kötelező érvényű, 40%-os energiahatékonysági, és egy legalább 30%-os megújuló energia célkitűzést is, ami hozzájárul majd – az amúgy nem túl előremutató- kibocsátáscsökkentési cél megerősítéséhez.

A Parlament a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos, 2020-ig történő felszámolására is felszólított. Hangsúlyozták azt is, hogy  a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek egy részét el kellene különíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására.

A Párizsi egyezménynek az EP szerint jogilag kötelezőnek kell lennie, – az emberi méltóság és jogok középpontba állításával – ki kell terjednie minden ágazatra és minden ENSZ tagállamra kötelező célokat kell meghatároznia. Emellett elengedhetetlen, hogy öt évente felülvizsgáljuk az elért eredményeket, hogy a célok kellően ambiciózusak és akár a későbbiekben tovább erősíthetők legyenek.

A képviselők szerint a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó nemzeti hozzájárulások jelenlegi formájukban legalább 3℃-os hőmérsékletemelkedéshez vezetnek majd, ezért a jelentés szorgalmazza, hogy azokat  – a legújabb tudományos eredmények alapján – vizsgálják felül.

Az EP felhívta a figyelmet arra is, hogy el kell érni azt, hogy Párizsban megkötendő egyezményt ne lehessen megkérdőjelezni semmilyen – az ipar által kezdeményezett – jogi eljárással, mint amilyen például a TTIP egyezmény tervezetében szereplő állam-befektető vitarendezési eljárás.

Brüsszel-Budapest, 2015.október 15.