JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Felhívás a járművek károsanyag-kibocsátásának európai szintű csalásának kivizsgálására

Valóban túl nagy kérés, hogy olyan földrészen éljünk, ahol biztonságos lélegezni?

Mivel az uniós szabályok által előírt teszteljárások vészesen hiányosak, jelenleg 10-ből 9 dízelmotorral felszerelt jármű káros anyag kibocsátása átlépi a megengedett mértéket. Ma uniós szinten folyik a küzdelem, hogy a laboratóriumi körülmények között, új eljárások alapján tesztelt jármű általi kibocsátások a valós vezetési körülményeket pontosan tükrözzék.

A levegőszennyezésnek hatalmas ára van: Európában 400.000-re tehető az ezzel összefüggő korai halálozások száma évenként. De ez súlyos anyagi veszteséget is jelent, hiszen a levegőszennyezés minden évben 766 milliárd eurós terhet jelent az Európai Unió számára.

40 millió uniós állampolgár van kitéve a szálló mikropor-szennyezés (PM10) az európai határértékeket meghaladó szintjének. A PM10 a levegőszennyezés egy súlyos formája, melyet többek közt a dízelautók bocsátanak ki.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a német Volkswagen autógyártó 11 millió dízel hajtású járműve esetében csalt a kibocsátási teszteken, így még nehezebbé vált, hogy mindenki számára biztosítsuk a tiszta levegőt. Ez példátlan egészségügyi botrány.

A „dízelgate” botrány egyértelműen bizonyította, hogy az Unió által a járművek károsanyag-kibocsátásra kiszabott határértékeket nemhogy nem tartják tiszteletben a gyártók, de szándékos csaláshoz folyamodnak úgynevezett „blokkoló rendszerek” segítségével, amelyek úgy játsszák ki a jelenlegi teszteket, hogy a jármű nitrogén-oxid kibocsátását az úton kibocsátott valós mértéknél kevesebbnek mutatják. A nitrogén-oxid levegővel érintkezve nitrogén-dioxidot képez, amely mérgező hatású az emberi egészségre. A Volkswagenen túl a botrány valószínűleg más gyártókat is érint.

A „tiszta dízel” mítoszának életben tartásával a gyártók megpróbálják elkerülni az európai szintű számonkérést. Zöld európai parlamenti képviselőként, kérjük az Unió intézményeit, hogy ne dőljenek be az ipari lobbinak, melynek eredménye a magánérdekek a lakosság egészségének kárára történő védelme lenne.

Nem fogadjuk el, hogy az általunk képviselt embereket azért mérgezzék folyamatosan, hogy az autógyárak bevételeit hizlalják. Teljes átláthatóságot kérünk, valamint kérjük a szabályok szigorú betartatását.

Álláspontunk szerint az Európai Bizottságnak azonnali vizsgálatot kell indítania az európai piac benzin és dízel hajtású járműveivel kapcsolatban annak érdekében, hogy felmérjék, a gyártók milyen mértékben használnak a csalás érdekében blokkoló rendszereket mind a nitrogén-oxid, mind az egyéb szennyező anyagok, így a szén-dioxid kibocsátásában.

Az Európai Uniónak lépeseket kell tennie az Európában élők érdekében.

 

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

 

A petíciót támogató európai parlamenti képviselők:

Molly Scott Cato
Keith Taylor
Jean Lambert
Karima Delli
José Bové
Eva Joly
Yannick Jadot
Pascal Durand
Michèle Rivasi

Volkswagen botrány: az Audi valódi arca

A szeptember végén kirobbant Volkswagen botrány hatására szembe kellett néznünk a német autógyártók valódi értékrendjével. A manipulált motorok esete nem csak egyszeri botlás volt a cégcsoport részéről, hanem rávilágított az általános, kizárólagosan profit-orientált hozzáállásukra is. Engedjék meg, hogy egy konkrét példával is szemléltessem, miről beszélek.

 

A világ egyik legnagyobb motorgyára Győrben, Magyarországon található. Az Audi állít itt elő motorokat. 2009 óta többek közt több mint 2 millió olyan trükkös egységet, amelyekkel az Audit is tulajdonló Volkswagen-csoport a közelmúltban lebukott.

 

A gyár, amely tucatnyi autó-összeszerelő üzemet lát el szerte Európában, nem rendelkezett elegendő kapacitással, így az Audi bővítésre szánta el magát. A bővítés helyszíneként egy Natura 2000-es védelem alatt álló területre esett a választásuk. Mivel az Audi a magyar exportteljesítmény közel egy tizedét adja önmagában, a természetpusztító beruházás nem ütközött túl nagy hatósági ellenállásba.

 

Egyetlen civil környezetvédő, Zsák Ferenc kérdőjelezte csak meg a beruházás jogszerűségét, vele azonban először peren kívül megegyezni látszott az Audi, majd rendkívül különös körülmények között feljelentették és bíróság elé citálták.

 

Azóta az „ártatlan” Audiról kiderült, hogy milliószámra gyártott és hozott forgalomba csaló, a környezetet és az európai polgárok egészségét károsító motorokat. A Natura 2000 terület elpusztításáért cserébe előírt ökológiai kompenzációs intézkedések nagyrészt sikertelennek bizonyultak. A bíróság 3 év börtönbüntetésre ítélte Zsák Ferencet egy abszurd per keretében. Az Audi és a Volkswagen pedig továbbra is az európai környezeti menedzsment szabványának, az ISO 14001 minősítésnek büszke tulajdonosa. Meddig?

Iszapömlés – A vörösiszap-katasztrófára emlékezett az EP delegációja Kolontáron

Kolontár, 2015. október 2., péntek (MTI) – Az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa áldozataira emlékezett az Európai Parlament (EP) delegációja pénteken Kolontáron. Ulrike Lunacek, az EP alelnöke kiemelte, hogy az európai gyakorlat szerint a károkozó cég fizet, és ennek az elvnek a megerősítésére van szükség Magyarországon is.

Felidézte, öt évvel ezelőtt is járt a helyszínen, akkor kártérítést sürgetett a károsultaknak, valamint magyar és európai szinten is annak átgondolását szorgalmazta, hogy milyen lépésekre van szükség a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében.
Hozzátette: jó érzés látni, hogy azóta a károsultak új otthonokba költözhettek és az áldozatoknak emléket állítottak.
Ulrike Lunacek úgy fogalmazott, arra a kérdésre keresi a választ, milyen jogszabályi változás történt Magyarországon annak érdekében, hogy a károkozó cég vállalja ilyen esetben a felelősséget.
Jávor Benedek, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnöke azt mondta, a vörösiszap-katasztrófa örökre beírta Kolontár nevét a magyar történelembe, a legfontosabb teendő a károkozó pénzügyi felelősségét megteremtő jogi szabályozás megalapozása.
Az európai parlamenti képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa közölte: a vörösiszap-katasztrófa emberéleteket követelt, súlyos környezeti károkat és példátlan szennyezést okozott, a helyreállítás pedig az adófizetők 40 milliárd forintjából történt meg. Olyan európai szintű jogi szabályozásra van szükség, amely a károkozó felelősségét állapítja meg – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, a katasztrófa előzményei messzire nyúlnak vissza: tervezési, üzemeltetési hiányosságok és a hatósági felügyelet nem megfelelő volta okozta azt, hogy 2010 októberében a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójában átszakadt a gát és az erősen lúgos zagy elárasztotta a területet.
Hozzátette, az elsődleges feladat a kár mérséklése volt, és a katasztrófavédelem munkatársainak sikerült megakadályozniuk, hogy a szennyeződés elérje a Dunát. Ezután megkezdődött az újjáépítés, az emberek új otthont és kártérítést kaptak.
Kitért arra: jelenleg nincsen olyan szabályozás, amely a károkozót rákényszerítené arra, hogy ilyen esetben anyagilag helytálljon. Ezért az EP környezetvédelmi bizottságában más képviselőkkel együtt kezdeményezték, hogy a jövő héten plenáris ülésen vitassák meg Strasbourgban, miként értékelik a katasztrófa következményeit és mit kívánnak tenni a hasonló események megelőzése érdekében, valamint ezzel kapcsolatban egy konferenciát is szerveznek – jelezte Jávor Benedek.
Tili Károly, Kolontár független polgármestere arról beszélt, hogy bár az anyagi kárpótlást megkapták az érintettek, erkölcsileg óriási kár érte őket, amely a mai napig feldolgozhatatlan. A kárpótlás egy részét közösségi célokra fordították, az infrastruktúrát fejlesztették, szennyvízcsatornát építettek, művelődési ház épült és egy buszt is kapott a település – foglalta össze a polgármester. A megemlékezés folytatásaként az Európai Parlament delegációja koszorút helyezett el a vörösiszap-katasztrófa kolontári és devecseri helyszínén.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult.

http://greenfo.hu/hirek/2015/10/03/a-vorosiszap-katasztrofara-emlekezett-az-ep-delegacioja-kolontaron?referrer=rss

http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=117516

http://nepszava.hu/cikk/1071944-ot-ev-a-vorosiszap-katasztrofa-arnyekaban/

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/102322_a_vorosiszap_katasztrofara_emlekezett_az_ep

http://tenyek.hu/belfold/188014_a-vorosiszap-katasztrofara-emlekezett-az-ep-delegacioja.html

http://www.hirado.hu/2015/10/02/a-vorosiszap-katasztrofara-emlekezett-az-ep-delegacioja-kolontaron/?source=hirkereso

Miként érvényesíthetők Európában a jövő nemzedékek érdekei?

Hogyan segíti az európai szintű jó kormányzást a magyar helyettes ombudsman példája, és hogyan valósulnak meg az EU-ban az ENSZ napokban elfogadott fenntartható fejlődési céljai?

Ezeket a kérdéseket vitatták meg az ENSZ diplomatái, európai döntéshozók, érdekképviseleti szervezetek és kutatók a Jávor Benedek európai parlamenti képviselő elnökletével tartott tanácskozáson, amelyen a jövő nemzedékek jogainak uniós szintű, intézményesített képviseletének lehetséges módjait vizsgálták, a nemzetközi és nemzeti tapasztalatok tükrében. 

Az eszmecserén EP képviselők, civil szervezetek, szakpolitikai elemzők, valamint működő érdekképviseleti intézmények vezetői – többek között Szabó Marcel, a magyar Alapvető Jogok Hivatalának jövő nemzedékek ügyével foglalkozó helyettes ombudmanja – vettek részt.

Az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendjéhez és más globális folyamatokhoz való kapcsolódásra Pásztor János ENSZ főtitkár-helyettes, a globális célok EU-s végrehajtási módjaira Karmenu Vella környezetvédelmi, tengerügyi és halászati biztos üzenete világított rá.

Az ülés résztvevői a nemzetközi fejlemények, aktualitások és az egyes országokban – köztük Magyarországon – működő intézmények tapasztalatainak áttekintése mellett a friss kutatások, elemzések eredményeire támaszkodva a generációkon átívelő igazságosság gyakorlati megvalósításáról, az uniós szintű érdekképviselet lehetséges formáiról, annak funkcióiról, előnyeiről és a kihívásokról cseréltek eszmét.

A tanácskozáson Karl Falkenberg, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának volt főigazgatója a jelenlegi szakpolitikai eszközök erősítését, a koherencia növelését és a végrehajtás jobb nyomon követését sürgette.

Jávor Benedek is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi eszköztár és keretrendszer nem megfelelő, a jövő nemzedékek szempontjai tendenciózusan alulértékeltek. A jelenlegi döntések nem számolnak a hosszú távú következményekkel. Ahhoz, hogy a jövő generációk szempontjai kellő súlyt kapjanak, a méltó élethez való joguk és a választás szabadsága adott legyen, elengedhetetlen az intézményes képviselet.

Jávor Benedek továbbra is küzd a jövő nemzedékek jogainak szisztematikus védelméért és határozott lépéseket tesz, hogy az uniós szintű döntéshozatalban és a szakpoltikákban minden esetben alaposan mérlegeljék a hosszú távú hatásokat, beleértve a még meg született generációkra vonatkozóakat is.

Brüsszel-Budapest, 2015. szeptember 29.

VW- botrány: Vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az európai zöldek

A hét elején kirobbant Volkswagen, majd a tegnapi BMW, Audi, Skoda botrány újfent bebizonyította, hogy a multinacionális vállalatok a végletekig képesek elmenni bevételük maximalizálása érdekében. A német autógyártók nem csak a fogyasztókat verték át szánt szándékkal a károsanyag-kibocsátását manipuláló szoftvere segítségével, hanem a környezetet és az emberi egészséget is súlyosan károsították, melynek az egész társadalomra nézve vannak számszerűsíthető költségei.

A német autógyártók csalására az Amerikai Egyesült Államokban derült fény, ami megkérdőjelezi az európai környezetvédelmi szabályozások és azok végrehajtásának hatékonyságát is. Amerikával ellentétben az Európában a forgalomba kerülő autók tesztelését a gyártók által finanszírozott mérnökök végzik, így véleményük semlegessége legalábbis megkérdőjelezhető. A témában jártas civil szervezetek tanulmányai alapján egy átlagos autóvezető esetében legalább 40%-os a különbség van az autók valódi és a gyártók által kommunikált kibocsátásai között.

A napvilágra került bizonyítékok után mennyi bizalmunk lehet fogyasztóként a Volkswagenben, vagy bármelyik másik autógyártóban? Mit tesz ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság, amikor évente félmillió európai polgár hal meg idő előtt a légszennyezés következményeként?

Az EP zöld frakciója vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni, hogy késedelem nélkül vizsgálják ki az ügyet. Fel fogjuk szólítani az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát, mert sürgősen új, független szakértők által végzendő tesztelési folyamatra van szükség.

Legalább ilyen fontos, hogy az új szabályok bevezetéséig a tagállamok hatékonyabban tartassák be az érvényben lévő szabályokat és vessenek véget a fogyasztók hamis adatokkal történő rendszeres és tudatos átverésének.

 

Budapest – Brüsszel 2015. szeptember 25.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Kötelessége-e Magyarországnak a világ rászorulóit segíteni? – Ötpárti vita

Az ENSZ várhatóan a napokban fogadja el a 2015 utáni fenntartható fejlesztési menetrendjét és az ehhez kapcsolódó fenntartható fejlesztési célokat, melyek végrehajtása minden ENSZ tagállam kötelessége. Erről a múlt héten tárgyalt a Parlament, hozzászólásomat itt olvasható.

Ennek apropóján szeptember 24-én délután 4 órától a HAND Szövetség vitát szervez Magyarország és a magyar politikusok felelőssége a világért címmel a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásáról, ütköztetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártok álláspontját a következő kérdésekben:

 

  • Hogyan segíthet Magyarország még hatékonyabban a fejlődő országokban élőknek?
  • Miért kell a GDP egy részét nemzetközi fejlesztésre fordítani?
  • Mit kezdjünk a háborúkból hozzánk érkező emberekkel?

 

A vita résztvevői:

    • Manninger Jenő (FIDESZ), országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottság tagja
    • Harangozó Gábor (MSZP), országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság tagja
    • Mirkóczki Ádám (Jobbik), országgyűlési képviselő, Honvédelmi és Rendészeti bizottság, valamint Nemzetbiztonsági Bizottság tagja
    • Szél Bernadett (LMP), országgyűlési képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja
    • Jávor Benedek (PM), európai parlamenti képviselő, az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke

 

A rendezvény helyszíne az Arany10 Kultúrház (V.ker Arany J.u.10).

További információk itt.

A kolontári katasztrófa tanulságai – vita az Európai Parlamentben

Kezdeményezésem alapján a vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulója alkalmából az eset tanulságait vitatta meg tegnap az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága. Az egybehangzó vélemények szerint a hasonló esetek megelőzése érdekében nem történtek meg a szükséges lépések sem tagállami, sem európai szinten.

A parlamenti bizottság egyöntetűen támogatta egy határozat elfogadását, ami előrelépést hozhat több területen, így a hatósági ellenőrzések javítását, a szennyező fizet elvének jobb érvényesítését, továbbá egy kötelező kárfelelősségi rendszer kialakítását illetően.

Az illetékes szakbizottság alelnökeként kezdeményeztem, hogy az Európai Parlament szóbeli kérdést intézzen az Európai Bizottság és a Tanács felé, és határozatot fogadjon el a vörösiszap-katasztrófa tagállami és európai szintű tanulságairól. A végül hétpárti együttműködéssel beterjesztett kérdést a szakbizottság tegnap vitatta meg. A határozattervezet megállapításaival összhangban a vita hozzászólói leszögezték, hogy a tragédia részben a meglévő jogszabályok nem megfelelő végrehajtására, a hatósági engedélyezés és ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. A képviselők hangsúlyozták, hogy a kármentesítés és helyreállítás költségei az ipari létesítmény tulajdonosa helyett az államot, azaz az adófizetőket terhelte.

A hasonló esetek megelőzése, valamint a károk minimalizálása érdekében számos lépést kell még tenni: a tagállamok feladata a jogszabályok, környezeti előírások betartatása és a hatósági munka feltételeinek javítása a megfelelő kapacitások biztosítása, a felelősségi körök lehatárolása és az együttműködések erősítése útján.

Az Európai Uniónak is vannak teendői, részben a jogalkotás, részben iránymutatások, ajánlások kidolgozása és a hatósági munka európai szintű támogatása terén. A javaslat – az EU 7. Környezetvédelmi Akciótervével összhangban – felszólítaná az Európai Bizottságot a jelenlegi gyakorlat javítására, a veszélyes technológiák hathatós és gyors kiküszöbölésére.

A határozattervezet többet között egy ipari balesetekre vonatkozó kötelező kárfelelősségi rendszer kialakítását is sürgeti, és a szolidaritás elvére építve további biztosítékokat építene a rendszerbe.

Az Európai Parlament plenáris tanácskozásán október első hetében szerepel a javaslat, elfogadása esetén a Bizottság – és a tagállamok – a szükséges lépéseket nem halogathatják tovább.

Budapest, 2015. szeptember 4.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője

(kép forrása: hu.wikipedia.org)

Itthon veszélyben a hulladékkezelés, Európában létrejöhet a körkörös gazdaság a hulladék újrahasznosításáért!

A magyarországi hulladékkezelés egyre nagyobb probléma, miközben a kormány inkompetens a kialakult helyzet kezelését illetően. A megoldást a PM törvényjavaslata mellett egy átfogó EU-s szabályozás jelentheti. Ennek első lépéseként az EU elfogadta a körkörös gazdaságról szóló jelentést, amely mélyreható változást sürget, többek között a hulladékkezelést illetően.

A PM szerint hiába szállították el például az Illatos úti veszélyes anyagokat, a veszélyes hulladékok országszerte komoly veszélyt jelentenek a környezetre és a közelében élő emberekre. A helyzetet nehezíti, hogy a rezsicsökkentés keretében a 2011-es szinten befagyasztották a lakossági hulladékkezelés díjait, a szolgáltatók költségeit viszont mesterségesen megnövelték, többek között a lerakási járulékkal, a regisztrációs és felügyeleti díjjal, illetve a 27 százalékos áfával.  Emiatt mára olyan helyzet alakult ki, hogy az önkormányzati kommunális szolgáltatók alig tudják ellátni feladatukat. A PM ezért azonnali beavatkozást követel és egy környezeti kármentesítési alapot hozna létre.

Az Illatos úti veszélyes hulladékkal, vagy a selypi azbeszthulladékkal kapcsolatos botrány is felhívta a figyelmet arra, hogy valami nagyon nincs rendben a hulladékgazdálkodás terén. A rezsicsökkentés a csőd szélére sodorta a kommunális szolgáltatókat, miközben emberek tömegei élnek olyan környezetben, mely veszélyt jelenthet az egészségükre. A kormány korábban megígérte, hogy a jövőben létrehoz egy kárenyhítési alapot abból a célból, hogy az Illatos útihoz hasonló telepeket fel lehessen számolni. Az ígéret azonban nem tűnik megalapozottnak a jövő évi költségvetésben, ezért a PM azt javasolta közel két hónapja, hogy hozzanak létre 5 milliárd forintos forrással egy környezeti kármentesítési alapot. Tarthatatlan ugyanis, hogy a kormány hanyagsága miatt kelljen bárkinek is környezetszennyező és veszélyes hulladékok közvetlen közelében élnie.

Eközben július első hetében az Európa Parlament elfogadta Jávor Benedek bizottsági tevékenységének hathatós közreműködésével a körkörös gazdaságról szóló jelentést. Az EP jelentése szerint egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló új javaslatcsomagra van szükség Európában. Aminek következtében Magyarországon sem keletkeznének gazdátlan, veszélyes hulladékhalmok az ország számos részén.

Budapest, 2015. július 27.
Mach Péter, a PM elnökségi tagja

Jelentés a körkörös gazdaságról – mélyreható változásokat sürget az Európai Parlament

Az EP erős jelzést küldött a Bizottság felé a ma megszavazott körkörös gazdaságról szóló jelentésben – hangsúlyozta Jávor Benedek, a jelentéshez az ipari es energiaügyi bizottságban (ITRE) készült vélemény előadója. Hozzátette: az EP jelentése szerint egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló új javaslatcsomagra van szükség a visszavont főleg hulladékgazdálkodási célszámokat tartalmazó javaslatcsomag helyett.
A körkörös gazdaság társadalmi, technológiai és szervezeti innovációkra épít. Az Európai Unió és tagországai helyesen ismerték fel, hogy a nyersanyagokban szegény térségünk – ez Magyarországra különösen érvényes – csak egy ilyen, mélyreható változásokkal járó, fenntartható erőforrás-politikával maradhat versenyképes. Azon túlmenően, hogy a körkörös gazdaságra való áttérés csökkenti a külső erőforrásigényünket, rengeteg kiadást lehet megtakarítani, egyúttal munkahelyeket teremteni – és nem utolsó sorban a környezeti terhelésünk is csökken.
 
A parlament a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok létrehozását, az erőforrások többszörös használatát, továbbá a hulladékhierarchiában való előrelépést, így a hulladékok megelőzését, a hulladéklerakás és -égetés visszaszorítását, az újrahasznosítás ösztönzését sürgeti (konkrét célszámokkal 2025-ig és 2030-ig. Az új javaslatcsomagnak a háztartási szilárd hulladékok legalább 70%-os újrahasznosításán túl az ipari és kereskedelmi hulladékok körét is le kell fednie, és a különböző hulladékáramok (pl. építési/bontási hulladék, elektronikai hulladék, élelmiszer-hulladék) megfelelő kezelését, nagyobb arányú újrahasználatát kell javasolnia.
 
Emellett a termelési, gazdasági folyamatok optimalizálása, fenntarthatóbbá tétele is kulcskérdés: a tartós, könnyen javítható termékeket biztosító terméktervezésre, a tervezett elavulás ellen ható intézkedésekre, a kiterjesztett gyártói felelősség kereteinek javítására szólít fel az EP jelentése – a környezeti szempontokon túl a fogyasztók védelme érdekében is.
 
A jelentés az erőforrás-hatékonyság szakpolitikákon átívelő szemponttá tételét is sürgeti továbbá kötelező, 30%-os erőforrás-hatékonyság javítási célszámot ír elő (2030-ig, 2014-hez viszonyítva). Hangsúlyozza továbbá, hogy aktívan kell segíteni a fenntartható anyaggazdálkodást, a másodnyersanyagok kereskedelmét, az ipari együttműködések létrejöttét is, és a fenti változásokhoz megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell társítani, a környezetileg káros támogatásokat pedig kivezetni.
 
Magyarországnak is alapvető érdeke – a gazdaság versenyképessége és a társadalom jólléte szempontjából – egy ambíciózus, új körkörös gazdaság javaslatcsomag elfogadása, a vonatkozó kormányzati intézkedések mihamarabbi bevezetése, illetve a már működő, ebbe az irányba mutató, kisebb léptékű kezdeményezések felkarolása, kiterjesztése.