JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Jávor Benedek hozzászólása az EP antikorrupciós vitájához

A hatékony antikorrupciós fellépés hiánya, ami miatt decemberben kérdéssel fordultunk a Bizottsághoz a demokrácia és az unió hitelességét ássa alá.

Habár a megnövekedett Unió különböző történelmi múlttal, szocializációval bíró polgárokat, illetve országokat integrált, bizonyos alapértékeket közös és következetes képviselete elengedhetetlen az unió iránti megrendült bizalom helyreállításának érdekében .

Amire szükség van:

–          az egységes fellépést megerősítő közös európai anti-korrpuciós stratégiára

–          az ebben foglaltakat megvalósító szigorú szabályozásra, továbbá a definíciók és a büntetőjogi politikák egymáshoz    közelítését

–          és a mindezt végrehajtó erős európai intézményrendszerre és  határon átnyúló tagországi együttműködésre.

–           Szükséges az Európai Ügyészség mihamarabbi létrehozására hiszen ez teremti meg a feltételeit annak, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a közigazgatást és adott esetben az igazságszolgáltatást is érintő korrupció ellen.

Ha nem lépünk sürgősen, az az erősen megtépázott európai szolidaritást tovább gyengíti, hiszen, ha a kohéziós politika forrásait egyes oligarchák zsebeinek kitömésére költi Európa, akkor egyszerre fognak a pénz befizetők elfordulni és megkérdőjelezni annak értelmét, és a kohéziós politika fókuszában álló, de annak pozitív hatásait végül nem élvezők elveszteni a hitüket és a bizalmukat Európában.

Tisztelt képviselőtársaim, a hatékony fellépés elengedhetetlen, hiszen nem csupán egy szakpolitikáról  beszélünk, hanem a közös európai bizalom helyreállításának egyik sarokkövéről.

Jávor Benedek írásbeli hozzászolása a GMO vitához

Az új GMO szabályozás, melyről az Európai Parlament a Tanáccsal való december negyediki megállapodást követően második olvasatban tárgyal, a tanácsi előterjesztéshez képest nagyobb mozgásteret nyújt a tagállamoknak a GMO termesztés tiltására, de jelentős visszalépést jelent a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontjához képest. Az új irányelv legfeljebb részsikerként, de inkább sikertelenségként könyvelhető el, számos fontos kérdés, mint pl. a határon átnyúló szennyezésekből eredő károkozás, illetve a génmódosított növények termesztése révén keletkezett károkért viselt felelősség nyitott, rendezetlen maradt.

Utóbbi kérdés tartós, megnyugtató rendezését, a szennyező fizet elv tényleges érvényesítését nem sikerült elérni, mivel a Tanács sajnos nem támogatta a Parlament szigorúbb álláspontját, a szennyezés megelőzésére és kezelésére vonatkozó kötelező intézkedéseket előírását. Ehhez kapcsolódik a károkért viselt,alapvetően a biotechnológiai cégekre visszavezetendő pénzügyi felelősségének ügye, amelyre szintén csak homályos utalást tartalmaz a végső szöveg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is a vétlen fél, vagyis a károsult tagállam, annak hatósága, gazdálkodói és adófizetői viselhetik a szennyezésből eredő terheket.

A Tanácsnak határozottabban ki kellett volna állnia a GMO-mentes tagállamok jogos érdekeinek védelme mellett.

Emellett továbbra is elengedhetetlen az uniós szintű engedélyezés és a kockázatfelmérési eljárás reformja. Nem hagyhatjuk, hogy a tagállami tiltás lehetővé tétele az uniós GMO-engedélyezés felületesebbé válását eredményezze.

Jávor Bendek felszólalása a Bizottság 2015-ös munkaprogramjáról szóló vitában

  Benedek Jávor (Verts/ALE ), írásban . – Rendkívül aggályos, hogy az új Bizottság fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú jogszabálytervezeteket vont vissza, többek között a körkörös gazdaságot célzó csomagot és a levegőminőségre vonatkozó szabályozás-tervet, valamint az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára vonatkozó tervezeteket is.

A körkörös gazdaságra, az erőforrás-hatékonyság javítására és a hulladékok újrahasznosítására vonatkozó tervezet visszavonása azért is megdöbbentő, mert komoly társadalmi egyeztetés során készült, és mind a lakosság, mind a gazdasági szereplők hosszú távú érdekeit szolgálná. A hulladékcélok a megalapozó tanulmányok, a hatásvizsgálat és a Bizottság saját közleménye szerint is mintegy 500 000 új munkahelyet teremtenének, serkentenék az innovációt, az emberi egészségre és a természeti környezetre káros hatásokat is érdemben mérsékelnék, továbbá jelentősen csökkentenék a ritka nyersanyagok iránti keresletet.

A lépés ellen számos szervezet és tagállam tiltakozott, és az ügy súlyát jelzi, hogy a kérdést az olasz EU-elnökség vezetésével 23 tagállam nyomására a Miniszterek Tanácsa is holnapi napirendjére tűzte.

A javaslatok visszavonása azért is aggályos, mert nem világos, hogy milyen szempontok alapján készül az új verzió. Ez nemcsak a bizalom helyreállítására nem alkalmas intézkedéscsomag, de az átláthatóság feltételének sem tesz eleget.

Az átláthatóság hiánya és egyes üzleti szereplők megrendelésének követése, a Junckert érintő Luxleaks ügy fényében komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, kinek az érdekeit is képviseli ez a Bizottság.

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az ENSZ Gyermekjogi egyezményének 25. évfordulóján

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 25 éve lépett hatályba. Ennek keretében hatévente vizsgálják az Egyezményben foglaltak teljesítését az egyes tagországokban. A 2014 februárjában megküldött civil jelentés hangsúlyozza, hogy 2006-2012 között a gyermekek helyzete Magyarországon  jelentősen romlott, mára elfogadhatatlanná vált. Rosszabb mint azt akár az ország gazdasági helyzete indokolná, vagy azt a kormány láttatni szeretné. Krízishelyzet van.

Magyarországon az Eurostat frissen publikált kutatása szerint az emberek harmadát (33,5%) veszélyezteti szegénységi vagy társadalmi kirekesztettség, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent az egy évvel korábbiakhoz képest (!). A Gyerekesély Közhasznú Egyesület legújabb adati szerint a kiskorúak 43 százalékát érinti a szegénység.

A szegénységi csapdából való kitörést elsősorban az oktatási- és a szociális-ellátórendszer feladata segíteni. Ezt a rendszert az elmúlt 5 évben folyamatosan leépítették: az iskolakötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra való leszállításával, az iskolai rendszer államosításával, az állam által immár nyíltan és direkt módon támogatott iskolai szegregációval illetve a munkanélküli segély jelentős korlátozásával és közmunkává konvertálásával, a lakhatási támogatás és a legrászorulóbb gyermekeknek adott ingyenes étkeztetés ellehetetlenítésével.

Magyarország végletesen leszakadt, sok kistérségben olyan állapotok uralkodnak, amelyet eddig csak a harmadik világban láthattunk.

Kötelességünk a tarthatatlan gyermekszegénység ellen az unión belül is fellépni.

Demokrácia Magyarországon

Köszönöm a szót Elnök Asszony!

 

Eredetileg másról szerettem volna itt beszélni, de hamis váddal illeték itt Szájer és Kósa képviselő társaim a magyar civil szervezeteket, úgyhogy muszáj erre reagálni. Az a vizsgálat, ami a magyar civil szervezetek ellen zajlik, annak a gyanúsítása hétről hétre változik, az ügyészség, a rendőrség és a kormány maga sem tudja, hogy mit keres, csak valamit nagyon szeretne találni. Ezeknek a vizsgálatoknak az ügyében eddig egyetlen dolog bizonyosodott be, tisztelt képviselő társaim: az, hogy az a KEHI-vizsgálat, amit elindítottak a civil szervezetekkel szemben – ez jogszerűtlen volt, nem volt joga a KEHI-nek ezeknél a szervezeteknél vizsgálódni. Egyelőre ebben az ügyben kizárólag a magyar kormány jogsértése bizonyosodott be, és ez mindennél jobban bizonyítja azt, hogy hogyan működik Magyarországon a demokrácia, hogy hogyan működik a magyar kormány. És tisztelt képviselő társaim, egy dologra hadd hívjam fel a figyelmüket! Ez a vita nem a magyar kormányról és nem csak Magyarországról szól. Az a példa, ami Magyarországon zajlik, amit az európai intézmények hagynak itt megtörténni, az példa lehet más tagállamok más politikai erőinek a törekvéseinek a számára is. Tisztelt fideszes képviselő társaim! Olyan politikai erők számára is, amelyekkel esetleg Önök sem szimpatizálnak.

Köszönöm szépen!