JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Levél Timmermansnak a jogállamiság magyarországi helyzetéről

Az Európai Uniónak tudni kell, hogy Orbán Viktor rendszerében leépül a demokrácia.

Az Európai Bizottság alelnöke Frans Timmermans a múlt héten fölszólalt az Európai Parlamentben a magyar demokrácia helyzetét illetően. Az Európai Unió alapértékeire és a szerződések szellemére is hivatkozva állt ki a demokráciáért a parlamenti vitában a Bizottság álláspontját képviselve. A határozott föllépés előremutató és régen várt, azonban úgy tűnik, a Bizottság még mindig illúziókat táplál Orbán Viktor rendszerét illetően.

Timmermans néhány hete a CEU törvény kapcsán úgy nyilatkozott, nem látja a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetését Magyarországon. Ezért levélben fordultam a Bizottsághoz és egy elemzésben összegyűjtöttem a magyar kormány demokráciaromboló lépéseit az elmúlt hét évből, amelyekkel a jogállamiságot lépésről lépésre lebontotta. A lista hosszú, és világosan mutatja: nem egyedi botlásokról van szó. A romboló intézkedések, köztük az új Alaptörvény áterőltetése és eseti alapú foltozgatása, a média sokszínűsége elleni állandósult támadások, a bíróságok függetlenségének megnyirbálása vagy a civil szervezetek megbélyegzése a demokrácia alapjait érintik. Az Európai Bizottságnak meg kell értenie, hogy a fölösleges udvariaskodás csak elősegíti a helyzet további romlását, és ezzel nemcsak Magyarországnak, az Európai Unió egészének is rengeteget árt.

Az itt található elemzés remélhetőleg segíti abban a Bizottságot, hogy elismerje a jogállam rendszerszintű veszélyeztetését Magyarországon.

kép forrása: twitter

Párbeszéd: a magyar demokratikus ellenzék európai parlamenti képviselői közös levélben fordultak az Európai Bizottság vezetőihez a Népszabadság ügyében

Az Európai Parlament magyar demokratikus ellenzéki képviselői (Jávor Benedek, Meszerics Tamás, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Szanyi Tibor és Újhelyi István), együtt levélben fordultak Jean-Claude Junckerhez és Frans Timmermanshoz, az Európai Bizottság első számú vezetőihez a Népszabadság puccszerű bezárása ügyében.

 

A képviselők levelükben azt a kérdést teszik fel az Európai Bizottság vezetőinek, hogy aggodalmuk kifejezésén túl, milyen konkrét lépéseket kívánnak tenni a sajtószabadság védelmében. A levél felveti azt a kérdést is, hogy vajon a legutóbbi események: az eredménytelen népszavazás körüli kommunikáció, valamint a Népszabadság precedens nélküli bezáratása elegendő bizonyítékkal szolgál-e a Bizottság számára a demokrácia sérelme Magyarországon rendszerszintű léptéket öltött és ennek nyomán elindítják-e a jogállamisággal kapcsolatos eljárást a magyar kormánnyal szemben.

 

A levél eredeti formájában, angol nyelven olvasható alább:

 

President Juncker
President

Frans Timmermans
Vice-President
European Commission

Brussels, 11th October 2016

 

Dear President Juncker, and Vice-President Timmermans,

Dear Mr. President and Vice-president,

 

On the 8th of October 2016, Népszabadság the biggest political daily, was suddenly shut down, thereby proving once more that the state of media freedom and, altogether democracy, is gradually deteriorating in Hungary.

The manner in which it’s shutting down was carried out is unprecedented and highly concerning:

On Saturday the paper’s publisher Mediaworks have suspended the publishing of Népszabadság’s print and online versions until the planned conceptual change of the paper is implemented. The executive director of Mediaworks has resigned on Saturday morning, an acting director was assigned in his place. Employees of Népszabadság were not notified prior to the suspension; instead, they found by Saturday morning that they no longer had access to even their email accounts and to the editorial offices. They received a letter by a messenger service telling them that their employment had been suspended and complemented by a strict confidentiality clause.

The political purpose behind the cessation of the newspaper is beyond question. The speculations about an ownership change in Mediaworks have already reared their heads previously this, suggesting that the change is likely to be politically motivated and that the publisher would become the possession of an oligarch close to Prime Minister Viktor Orbán. Neither the public and the subscribers nor the employees of the paper were informed at any step in the process of the assumed change.

What happened on Saturday is unprecedented and deeply concerning in Europe. An opposition paper, revealing many uncomfortable, controversial and provoking stories and developments regarding government officials, ministers and government-favoured entrepreneurs being shut down with all of its employees suspended, where the entire crew was basically cued by their own publisher is a truly disturbing and alarming development in the state of affairs of Hungarian democracy.

 

Dear Mr. President and Vice-president,

 

Last year the Commission raised concerns, albeit claimed no systemic threat with regard to the situation of democracy in Hungary. Despite numerous infringement procedures and the articulated concerns of the Commission, only marginal and minor improvements have so far been implemented while there is a growing democratic deficit in nearly every sector in Hungary. In fact, the current shameless violation against media pluralism now stands as a salient example.

The country now stands after a senseless and invalid referendum spent billions of public money on only to legitimize the anti-migration propaganda of the government, whose asylum-laws, furthermore, the Commission itself assumed to be violating fundamental human rights. The severe damages done to media pluralism have already been outlined in this propaganda in which the public media clearly and unreservedly proved itself to be the underdog of the government.

We are now turning to you with great concern about the state of democracy in our country and would like to inquire: does the Commission see any reason to take action at last with regard to the process of democratization in Hungary at this stage?

 

We are looking forward to your response.

 

Yours sincerely,

Benedek Jávor
Tamás Meszerics
Csaba Molnár
Péter Niedermüller
István Újhelyi
Tibor Szanyi

 

(Fotó:  MTI – Balogh Zoltán)

A zöld energia jövője a villamosenergia-törvény tervezett módosításának tükrében – Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek

Orbán Viktor

miniszterelnök

 

Budapest

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Engedje meg, hogy az Európai Parlament magyar képviselőjeként, és az EP által jelenleg tárgyalt Eredményjelentés a megújuló energiáról, valamint a Körkörös gazdaságra való áttérésről című előterjesztések árnyékelőadójaként a kormány egyik legutóbbi törvényjavaslata kapcsán az alábbi észrevételekkel és kérdésekkel forduljak Önhöz.

A kormány a közelmúltban a parlament elé terjesztette „A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot. A módosítás elvben a megújuló energiaforrásból termelt áram működőképes támogatási rendszerét lenne hivatott megteremteni, a valóságban azonban inkább a már jelenleg is torz és a zöldenergiát hátrébb soroló magyar energiapiacot deformálná tovább érthetetlen és diszkriminatív, az uniós előírásokkal is ellentétes szabályaival.
Érthetetlen számomra, miért emeli ki külön is a javaslat a hulladék, mint energiaforrás felhasználásának elősegítését (miután a bevezetőben már rögzítette, hogy megújuló energiának legfeljebb csak a biomassza-hulladékból származó energia számíthat). A megfogalmazás alapján a jövőben lehetőség lenne Magyarországon a hulladékégetőkből származó áram kiemelt kedvezményezésére, ami kifejezetten szembemegy az uniós szabályozással. Amint az ugyanis bizonyára Ön előtt is ismert, az uniós hulladék keretirányelv szerint az ún. hulladékhierarchiát hulladékgazdálkodási prioritási sorrendként kell alkalmazni, vagyis Magyarország nem adhat kiemelt támogatást a hulladékégetésnek, amikor még nem aknázta ki a hulladékmegelőzésben, az újrahasznosításban, a szelektív gyűjtésben és hasznosításban lévő lehetőségeket. Az Európai Parlament által jelenleg is tárgyalt, a körkörös gazdaságra való áttérésről szóló új csomag még egyértelműbbé teszi, hogy az EU célja az anyagáramlás körkörössé tétele a hulladékmegelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás eszközeivel. A hulladékégetés ösztönzése tételesen ellentétes ezekkel a célkitűzésekkel.

Nem látunk magyarázatot arra sem, hogy miért kívánja a kormány a szélerőműveket kiemelni az egyébként egységes szabályozásból. A villamosenergiarendszer kapacitáshiányára vonatkozó hivatkozásokat nem tartjuk reálisnak: én magam is jelen voltam a közelmúltban azon a szakmai konferencián, ahol a MAVIR elnöke nyilvánosan bejelentette, hogy még 400 MW-nyi kapacitás kényelmesen elférne a hálózaton – ez több, mint a jelenleg meglévő összes hazai szélerőmű. Ennél a passzusnál sokkal inkább a szélenergia kormányzati diszkriminációjának újabb jelét észleljük, ami aligha független attól a ténytől, hogy az Önök kormányra kerülése óta egyetlen új szélerőmű építésére sem adtak engedélyt, ami példátlan az Európai Unióban.

Erre a fajta negatív kivételezésre ráadásul semmilyen uniós jogszabály nem ad felhatalmazást. Ráadásul a megújuló energia irányelv konkrét feladatként is előírja a tagállami kormányok számára, hogy teremtsék meg a zöldáram fogadásának hálózati feltételeit („A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a szállítási és elosztási hálózati infrastruktúra, az intelligens hálózatok, a tároló létesítmények és a villamosenergia-rendszer fejlesztésére a villamosenergia-rendszer biztonságos működésének lehetővé tétele érdekében, mivel ez biztosítja a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés – többek között a rendszerek tagállamok közötti, továbbá tagállamok és harmadik országok közötti összekapcsolása révén történő – továbbfejlesztését”) – ezt a kötelezettséget a kormány 2010 óta látványosan szabotálja.
Azt sem tartjuk elfogadható és előremutató intézkedésnek, hogy nem normatív alapon, hanem pályázati úton kívánják biztosítani a zöldáram ártámogatását – a hasonló pályázati rendszerek Magyarországon rendre visszaéléseket szülnek –, az árakat pedig csak rendeletben rögzítenék: a legtöbb uniós tagállamban sok évre előre törvényben szavatolják az átvételi árakat, ez biztosítja ugyanis a zöldenergia-befektetések megtérülésének hosszú távú tervezhetőségét.

Az Európai Parlamentben Magyarországot képviselő politikusként, illetve az Eredményjelentés a megújuló energiáról, valamint a Körkörös gazdaságra való áttérésről szóló előterjesztések árnyékelőadójaként nem csak a készülő szabályozás negatív hatásait érzékelem, hanem azokat a támogatási és gazdaságfejlesztési lehetőségeket is, amelyektől az ország elesik az európai energiapolitikai célok figyelmen kívül hagyása miatt. Ezért kérem, szíveskedjék tájékoztatni róla, hogy mikor számolja föl a kormány a szélerőművek építésének korlátozását, ami egyre inkább elszigeteli országunkat az európai energiapiacon zajló progresszív folyamatoktól.

Kérem továbbá, hogy fontolják meg a törvényjavaslat összhangba hozását a vonatkozó uniós jogszabályokkal – ellenkező esetben a Magyarország szempontjából egyértelműen káros, a lakosságot, a vállalkozásokat és a környezeti tendenciákat hátrányosan érintő törvénnyel szemben minden lehetséges európai fórumon fel fogok lépni egy valóban fenntartható, a környezet és a hazai fogyasztók számára is előnyös energiaszabályozás megteremtése érdekében.

 

Budapest, 2016. április 19.

 

Tisztelettel:

 

Jávor Benedek

európai parlamenti képviselő

 

 

 

Nyílt levél Lázár János részére

Dr. Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Április 30-án tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a paksi bővítés kapcsán nem folyik semmilyen eljárás Brüsszelben, „leszámítva Jávor Benedek EP-képviselő bejelentéseit, valamint néhány más magyar bejelentést. Ha megtisztel a képviselő, itthon is meg tudjuk beszélni ezt az ügyet”. Miniszter úr azt is hozzátette, hogy „állunk minden vita elé”.

Örömmel hallottam miniszter úr kijelentéseit, hiszen évek óta a nyilvános vita szükségességét hangsúlyozom, és ennek hiányát a paksi bővítés egyik legsúlyosabb hiányosságának tekintem. Ennél fogva természetesen örömmel állok miniszter úr rendelkezésére, hiszen már korábban is számtalanszor kezdeményeztük a nyílt vitát, de ezt a kormány mindannyiszor elutasította!
Miniszter úr kijelentései reményeim szerint megteremtik a lehetőséget arra, hogy a sajtó nyilvánossága előtt tisztázzuk azokat a kérdéseket a paksi bővítés kapcsán, melyekről az ország közvéleményét elmulasztották tájékoztatni! Milyen háttérszámításokra alapozva kötöttek megállapodást Oroszországgal? Miért maradt el a nemzetközi tender? Miért akadályozták meg, hogy a magyarok népszavazáson nyilváníthassanak véleményt a beruházásról?

Megannyi kérdés, amikre eddig nem kaptunk választ. Bízva abban, hogy a kormány képviseletében ön immár hajlandó lesz konkrétumokat elárulni, örömmel elfogadom kedves invitálását, és kész vagyok egy sajtónyilvános vitán megvitatni ezeket a kérdéseket.

Brüsszel, 2015. május 5.
Üdvözlettel,Jávor Benedek

Levél Lázár Jánoshoz

Jávor Benedek nyílt levele Lázár Jánosnak

Tisztelt Miniszter Úr!
A magyar kormány a jelek szerint annyira szeretné elkölteni a paksi atomerőmű-bővítés ügyében megszerezhető 4000 milliárd forintot, hogy a szavahihetősége és a morális tartása után a józan ítélőképességét is elveszítette. Annak érdekében, hogy a már a megkezdése előtt vastagon korrupciógyanús beruházást az EU-val illetve az átláthatóságra és az orosz befolyás erősödésére szintén kényes USA-val is elfogadtassák, információim szerint előrehaladott állapotban van annak a megállapodásnak a megkötése amely alapján nem csak a német Siemenset veszik be az üzletbe, hanem az amerikai Westinghouse-t is. Előbbi erősáramú és gépészeti berendezések szállításával vesz részt a projektben, utóbbi pedig az atomerőmű fűtőelemeit biztosíthatja, elsőként egy EU-tagállamban működő orosz nukleáris létesítmény esetében.
A német és az amerikai cégek bevonása a beruházás megtérülésének hiányát nem orvosolja, a társadalmi egyeztetést nem pótolja, a biztonsági kockázatokat tovább növeli, és a tetejébe az Önök összes eddigi, a jelen bővítési konstrukció mellett felhozott érvét is megcáfolja. Az új erőmű a német és amerikai részvételtől pénzügyileg éppen olyan katasztrofális marad, mint eddig. Az ország eladósítása Putyin Oroszországa felé nem változik. Önök korábban azt állították, hogy azért kellett tender nélkül, titokban szerződni a Roszatommal, mert csak ők értenek a paksi technológiához, de akkor mit keres most a Westinghouse a bővítési projektben? Ha csak a Roszatom vállalakozott az üzemanyag beszállítására és a nukleáris hulladék visszavételére, ahogy egy éve érveltek, akkor most miért a Westinghouse-től veszünk fűtőanyagot? Ha a Roszatom adta a legolcsóbb ajánlatot, akkor miért kell a Westingouse-től vásárolnunk olyasmit, ami a szerződés szerint a Roszatom feladatkörébe tartozna? Ha nem a Roszatomé a legolcsóbb ajánlat, akkor miért ők építenek minden mást, nyilvános pályáztatás nélül?
Nyilvánvaló, hogy minderre a rengeteg sebből vérző, korrupcióval átszőtt bővítési projekt diplomáciai újrapozicionálása végett szánták rá magukat, ugyanakkor szeretnénk jelezni: attól, hogy a tortát többfelé osztják, a pénzügyi csőd esélye nem lesz kisebb (sőt), ráadásul a beruházás biztonságossága is megkérdőjeleződik. A Westinghouse újabban szállít ugyan fűtőelemeket a Roszatom által épített ukrajnai erőművekbe, ezek azonban – a kétféle technológia összeházasításának nehézségei miatt – már többször okoztak üzemzavart. A biztonsági kockázatok mellett a várhatóan drágább öszvér technológia árát pedig megint csak az ország polgárai kell hogy viseljék, energiafogyasztóként és adófizetőként egyaránt. Az egyre horribilisebb árnak és az egyre abszurdabb technikai megoldásnak mikor érik el azt a kritikus szintjét, hogy Önök is belássák, ezzel az értelmetlen, méregdrága és veszélyes tervvel végleg fel kell hagyni?
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Orbán-kormány állításával ellentétben semmilyen műszaki vagy egyéb ok nem indokolja, hogy Magyarország kizárólag a Roszatomtól vásárolhat új reaktorokat. Tekintve, hogy a jelenlegi, és a létesítendő új blokkok egymástól függetlenül működnek, bármely, nyilvános tenderen kiválasztott technológia alapján megépíthető és üzemeltethető lenne az új erőmű – amelyre egyébként semmi szükség. A kétféle technológia házasítása azonban valós biztonsági kockázatokat hordoz, az a konstrukció, amelyet a minden áron való megvalósítás érdekében kitaláltak, az összes lehetséges megoldás közül vélhetőleg a legrosszabb. Nyilvánvaló, hogy Önök védhetetlen helyzetbe manőverezték magukat a titokban aláírt, Magyarországot évtizedekre az orosz érdekszférához kötő megállapodással, de ez a lépés néhány nyugati nagyvállalat fölösleges, ám annál többe kerülő bebocsátásával legfeljebb egy szűk üzleti kör számára teszi elfogadhatóbbá a bővítést: sem a magyar közvélemény, sem az uniós hatóságok álláspontját nem fogja megváltoztatni. Az EU versenypiaci biztosa máris vizsgálódik a tender elhagyása, a versenyszabályok durva megsértése miatt, és biztosak lehetnek benne, hogy a szintén tender nélkül kiválasztott amerikai beszállító megjelenése nyomán nem fogják leállítani az eljárást.
Miniszter Úr!
Az Orbán-kormány verbális szabadságharca a szemünk előtt alakul át a nemzeti érdekeket aprópénzért kiárusító politikai bolhapiaccá. Úgy fest, az USA-val is csak addig volt fontos a konfrontáció, amíg a demokráciát és az átláthatóságot kérték számon: ha felcsillan a reménye, hogy szemet hunynak az Önök visszaélései és lenyúlásai fölött, szívesen adnak nekik néhány százmilliárdot a magyar adófizetők pénzéből. Önök erre sem a parlamenttől sem a magyar választóktól nem kaptak felhatalmazást. És azt is érdemes megjegyezniük: a minden paksi dokumentumot 30 évre titkosító törvény még nincs hatályban – erről a mostani megállapodásról el kell számolniuk a nyilvánosság előtt.
Felszólítjuk a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa le az összes olyan titkos tárgyalást a paksi bővítés ügyében, amelynek a célja külföldi politikai vagy gazdasági érdekcsoportok kiszolgálása, és azonnal hozzanak nyilvánosságra minden olyan a megállapodást, amelyet a bővítési projekt jövőbeni nyugati partnercégeivel megkötöttek, vagy megkötni szándékoznak.
Budapest, 2015. március 4.
Tisztelettel:
Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő
Párbeszéd Magyarországért

Nyílt levél Dr. Seszták Miklós Miniszter Úr részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Európai Bizottság és Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Románia, Görögország és Olaszország december 9-ei közös közleménye szerint a Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok, Magyarország kivételével, arra kérték az Európai Bizottságot, hogy, miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet. Továbbá a közös nyilatkozatban részt vevő tagállamok energiabiztonság erősítése érdekében folytatandó regionális együttműködésről is nyilatkoztak. A magyar kormány képviselője az MTI információ szerint azért nem csatlakozott a nyilatkozathoz, mert nem rendelkezett a megfelelő felhatalmazással. Mindez az Energia Tanács ülése alatt történt, ahol azt vitatták meg, hogyan biztosítható a régió energiaellátása az egyre kiszámíthatatlanabbá váló orosz lépések nyomán.

Amint az bizonyára az Ön számára sem újdonság, az Orbán-kormány a Déli Áramlatot az energiabiztonság kulcsprojektjeként kezelte, és szemmel láthatóan nincs érvényes forgatókönyve arra az esetre, ha a beruházás – ahogyan most látszik – meghiúsul. Nincs elképzelés az alternatív ellátási útvonalakra, a beszerzési és az energiaforrások diverzifikálására, ami a jelen helyzetben vétkes felelőtlenségnek minősül. Ennél már csak az érthetetlenebb, hogy amikor az Unió velünk hasonló cipőben járó tagországai a lehetséges megoldásokról tanácskoznak, akkor a magyar kormányt miért egy döntéshozatalra nem jogosult megfigyelő képviseli.

Kérem, szíveskedjék tájékoztatni róla, bevett gyakorlat-e az Orbán-kormányban, hogy a hasonló súlyú uniós tanácskozásokra felhatalmazás nélküli képviselőt küldenek? Ugyancsak tájékoztatását kérem arról, hogy miután az uniós tanácskozásról felhatalmazás nélküli képviselőjük hazatért és reményeink szerint konzultált Miniszter úrral és a kormány más képviselőivel, számíthatunk-e arra, hogy a magyar kormány az események után futva, de legalább utólag csatlakozik a közös nyilatkozathoz, vagy a kormánynak tartalmi kifogása van a nyilatkozatban megfogalmazott célokat, a regionális együttműködést illetően. Utóbbi esetben kérném az elutasítás részletes indoklását.

 

Budapest, 2014. december 10.

Tisztelettel:

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Nyílt levél Áder Jánoshoz

Tisztelt Elnök Úr!

Az országgyűlés kedden – kizárólag a Fidesz-KDNP támogatásával – megszavazta a paksi hitelmegállapodást kihirdető törvényt, amivel Magyarország egy veszélyes, ismét a devizában történő eladósodás és az Oroszországtól való gazdasági és politikai függés felé vezető útra lépett. Ugyanakkor ezen a ponton még van visszaút, és abban, hogy tovább rohanunk a szakadék felé, vagy időben fékezünk, igen sok múlik az Ön politikai bölcsességén, lelkiismeretén és felelős, a hazaszeretetet a pártszempontok elé helyező köztársasági szerepértelmezésén.

Az Együtt-PM Szövetség szerint a hitelmegállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses. A jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése: immár bírósági ítélet is kimondja: »Egy kormányhatározat 2012-ben a paksi bővítés kapcsán részletes előkészítő munka elvégzését írta elő egy, a jövőben kiírandó, a bővítés kivitelezésére vonatkozó nemzetközi pályázat kiírása céljából. A perben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alperes úgy nyilatkozott, és igazolta is, hogy a vonatkozó kormányhatározatban előírt előkészítő anyagok nem készültek el (…). A kormány nemzetközi szerződést kötött az Oroszországi Föderáció kormányával, amely alapján eldőlt, hogy bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek.« Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.

Súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése alapján »a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne«. Eközben itt egy 10 milliárd eurós hitel felvételéről van szó, amely a kamatokkal együtt több mint 7000 milliárd forintnyi devizaadósságot generál, súlyosan megterhelve a költségvetést és az adófizetők pénztárcáját. Magyarország számára ma senki nem jósol olyan növekedési pályát, amely ennek az adósságnak a »kinövését« lehetővé tenné, vagyis a tartozás minden valószínűség szerint növelni fogja a GDP-arányos államadósságot, ami alkotmányellenes helyzetet teremt.

A most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Ez egyrészt az ország évtizedekre szóló eladósodásával fenyeget, hiszen az adófizetők pénzéből törlesztenék a hitelt, és pótolnák ki a teljes beruházás hitelből nem fedezett részét. Másrészt ezzel a nukleáris ipart hozzák behozhatatlan előnybe, a fenntartható energiatermelési módokkal és az összes többi energiapiaci szereplővel szemben, akik ilyen támogatásban nem részesülnek. Minderről a magyar kormány uniós kötelezettségeit megszegve elfelejtette időben tájékoztatni a Bizottságot, ugyanakkor nemzetközi és hazai zöldszervezetek beadványa nyomán már folyik egy eljárás Brüsszelben – a zöldek jogi álláspontja szerint a magyar kormánynak már azelőtt meg kellett volna keresnie a Bizottságot, mielőtt aláírta volna a szerződéseket, ugyanúgy, ahogyan azt a britek is tették a Hinkley Point atomerőmű-projekt esetében. (A Nagy-Britanniában tervezett atomerőmű-beruházást is csak állami támogatással lehetne megvalósítani. Az ott kidolgozott, garantált átvételi árra épülő konstrukciót a brit kormány előzetesen elküldte a Bizottságnak, amely azt jelenleg is vizsgálja, és az előzetes vélemény alapján jó eséllyel el fogja utasítani). A Bizottság akkor tekint egy finanszírozási megoldást tiltott állami támogatásnak, ha a nagyberuházás állami forrást von be, gazdasági előnyt biztosít , szelektív: (azaz nem terjed ki a többi gazdasági szereplőre), versenytorzító hatású, illetve befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A beadvány alapján az új atomerőmű esetében egyszerre mind az öt kritérium fennáll, ezért a paksi beruházásnak a költségvetés által visszafizetendő hitelből történő finanszírozása olyan állami támogatásnak minősül, amelyet az uniós versenyjog nem engedélyez.

Az Együtt-PM Szövetség a fentiek miatt kéri, hogy az államrend demokratikus működése felett őrködve forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezve, amennyiben pedig az AB esetleg átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, lehetőséget biztosítva arra, hogy az uniós eljárás(ok) lezárultáig a kormány ne eszközöljön olyan kiadásokat a tervezett paksi beruházással kapcsolatban, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának.

Szabó Tímea és Jávor Bendek

a PM társelnökei

Vizsgálják felül a paksi üzemzavar hulladékáról kötött szerződések minősítését

Jávor Benedek, az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője nyílt levélben fordult Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez, akitől azt kéri, hogy vizsgálja felül a 2003-as paksi üzemzavarból visszamaradt kiégett fűtőelemek szállítására és elhelyezésére kötött szerződések titkosságát.

A politikus csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez fordult az ügyben, de tőle egyelőre nem kapott választ.
Leszögezte, hogy a nukleáris hulladék jelenleg a paksi kettes blokkban található, és ameddig ottmarad, addig akadályozni fogja annak élettartam-hosszabbítását. Hangsúlyozta, hogy parlamenti képviselőként betekinthetett olyan korlátozott minősítésű iratokba, amelyek szerint a kiégett fűtőelemeket idén őszig Ukrajnán keresztül vasúton kellene elszállítani. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban viszont gyakorlatilag polgárháborús állapotok alakultak ki.
Jávor Benedek ezért azt is kéri Péterfalvi Attilától, hogy tartalmilag is vizsgálja meg, indokolt-e a szállításra és elhelyezésre vonatkozó szerződések tikossága. Azt ő maga is indokolhatónak tartotta, hogy például a szállítás időpontja és útvonala ne kerüljön nyilvánosságra, de úgy ítélte meg, hogy a szerződésnek vannak olyan pontjai is, amelyeket nyilvánosságra lehet hozni.

Együtt-PM (MTI)

Az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátása

Képviselőtársammal Helga Trüpel-lel nyílt levélben fordultunk Niek Jan van Damme-hoz, a Deutsche Telekom szóvivőjéhez és Timotheus Höttges vezérigazgatóhoz Sáling Gergő, az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátása ügyében.

Source: cink.hu
Source: cink.hu

Az Európai Parlament zöldpárti képviselőiként írt levelünket eljutattuk a német újságíró-szövetségnek, a német Pénzügyminisztériumnak és a hírközlést is felügyelő szövetségi hálózati ügynökségnek is. Ebben részletesen ismertetjük a DT leányvállalatának, a Magyar Telekomnak tulajdonában lévő hírportál főszerkesztőjének felmentése körüli eseményeket és feltételezéseket.

Emlékeztetjük a címzetteket arra, hogy közkeletű vélekedés szerint Sáling felmentésére nem csupán politikai nyomásgyakorlás eredményeként került sor, hanem szerepet játszhatnak ebben az Origo.hu-t tulajdonló távközlési cég által remélt állami megrendelések is.

Az Együtt-PM és a német Zöldek EP-képviselőiként arra kérjük a Deutsche Telekom vezetését, hogy sürgősen vizsgálják ki az eseményeket, mindenekelőtt pedig mentsék fel Sáling Gergőt szeződéses kötelezettsége alól, amely nem teszi lehetővé számára, hogy nyilvánosan beszéljen kirúgása körülményeiről.

Budapest, 2014. július 5.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője