JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A sztrájkjoggal kapcsolatos ILO-vita keretében tett kezdeményezések -írásbeli hozzászólás

Sajnos az egész világon, nemcsak Európában, a munkavállalói és munkaadói oldal egyensúlya megbillent: a munkaadók folyamatosan növekvő, a munkavállalók pedig egyre csökkenő befolyással bírnak a munkafeltételekre.  Ebben a környezetben a munkavállalók egyik  leghatékonyabb eszköze a sztrájk. A  sztrájk joga a huszadik század óta megilleti Európában a munkavállalókat és szakszervezeteiket, az ILO 87. számú egyezménye az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jogról pedig melynek tagja minden uniós tagország, ha nem is expressis verbis mondta ki, de gyakorlatilag elismerte ezt a jogot. 2012 óta a munkaadói oldal az ILO-n belül vitatni kezdte a munkavállalókat megillető sztrájkjogot, és ezt a törekvést csendben támogatják  ázsiai, afrikai kormányok, sőt néhány európai kormány is. Ez tökéletesen elfogadhatatlan.  Európa kormányai és az Európai Bizottság számára nem az üzleti érdekek vak kiszolgálása, hanem a társadalmi párbeszéd feltételeinek biztosítása és a felek kiegyensúlyozott párbeszédének elősegítése a feladata.

Az kormányok valódi szerepfelfogásával leginkább ellentétes magatartásra „a legjobb példa” saját hazám. Magyarországon a 2010-es sztrájktörvény módosítása óta a sztrájkolás előfeltételeként a feleknek meg kell állapodni az elégséges feltételekről. Ez a gyakorlatban lehetetlenné tette a magyar munkavállalók számára a sztrájkjog gyakorlását. Pedig egyértelmű, hogy a méló  munkaviszonyok megteremtése nem lehetséges kiegyensúlyozott erőviszonyok és párbeszéd fenntartása nélkül melynek alapja a sztrájkjog.

 

kép forrása: http://hallgatoihalozat.blog.hu/2012/12/26/_hogyan_keszult_a_forradalom

Magyar EP-képviselők: szükség van az EU-ra

Az Európai Unió (EU) fenntartása, ugyanakkor az intézmények reformja mellett érveltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők azon a csütörtöki budapesti nemzetközi konferencián, amelyen az EU jövőjét vitatták meg.

(…) Jávor Benedek (PM), a Zöldek frakciójának tagja arról beszélt, hogy a választók, a magyar társadalom és az uniós intézmények között áthidalhatatlannak tűnő szakadék tátong, mert nem kerülnek terítékre a valódi kérdések, amelyekkel az EU küzd és érintik a társadalmat is. Az EU most nagyon összetett válság-együttessel néz szembe, amelyben túl sok figyelem jut a gazdasági problémákra, és kevesebb energia marad a társadalmi, szociális szempontok vizsgálatára, és ennek következménye a jelenlegi görög helyzet is – emelte ki.

Kifejtette: az uniós intézmények gyakorlatilag folyamatos válságban vannak, amióta létrejöttek, mert az integráció halad, és az intézményeknek át kell alakulniuk, sosem felelhetnek meg teljesen az adott integrációs szintnek. Egy tanulási folyamatról van szó, az intézményeknek tudniuk kell válaszolni az aktuális kihívásokra – mutatott rá.

(…)

Forrás: http://www.stop.hu/kulfold/magyar-ep-kepviselok-szukseg-van-az-eu-ra/1298647/

PM: nem sikerült rendezni a nézeteltéréseket

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint egyértelműen kiderült, hogy a német kancellár és a magyar miniszterelnök hétfőn nem tudta rendezni a két ország között hosszú évek óta meglévő konfliktusokat, nézeteltéréseket.

Erről Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője beszélt hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Angela Merkel és az Európai Unió nem tud mit kezdeni Orbán Viktor illiberális demokráciáról vallott nézeteivel, valamint Magyarország „különutas politikájával”, amely „egyéni alkukra” törekszik Oroszországgal. Jávor Benedek szerint a két kormányfő közös sajtótájékoztatóján elhangzottak arra utalnak, hogy Orbán Viktor „hintapolitikájában” Oroszország mellett tette le a voksot, hiszen sokkal inkább akar jó viszonyban maradni Vlagyimir Putyinnal, mint elkötelezni magát az egységes európai energia- és külpolitika mellett.
A brüsszeli képviselő szerint ez „rendkívül veszélyes kalandorpolitika”, a magyar társadalom pedig kizárólag elszenvedője lesz annak, ha Magyarország véglegesen hozzárögzíti magát a „globális mértékben is veszélyes” orosz „birodalmi politikához”.

Jávor Benedek hozzászólása az EP antikorrupciós vitájához

A hatékony antikorrupciós fellépés hiánya, ami miatt decemberben kérdéssel fordultunk a Bizottsághoz a demokrácia és az unió hitelességét ássa alá.

Habár a megnövekedett Unió különböző történelmi múlttal, szocializációval bíró polgárokat, illetve országokat integrált, bizonyos alapértékeket közös és következetes képviselete elengedhetetlen az unió iránti megrendült bizalom helyreállításának érdekében .

Amire szükség van:

–          az egységes fellépést megerősítő közös európai anti-korrpuciós stratégiára

–          az ebben foglaltakat megvalósító szigorú szabályozásra, továbbá a definíciók és a büntetőjogi politikák egymáshoz    közelítését

–          és a mindezt végrehajtó erős európai intézményrendszerre és  határon átnyúló tagországi együttműködésre.

–           Szükséges az Európai Ügyészség mihamarabbi létrehozására hiszen ez teremti meg a feltételeit annak, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a közigazgatást és adott esetben az igazságszolgáltatást is érintő korrupció ellen.

Ha nem lépünk sürgősen, az az erősen megtépázott európai szolidaritást tovább gyengíti, hiszen, ha a kohéziós politika forrásait egyes oligarchák zsebeinek kitömésére költi Európa, akkor egyszerre fognak a pénz befizetők elfordulni és megkérdőjelezni annak értelmét, és a kohéziós politika fókuszában álló, de annak pozitív hatásait végül nem élvezők elveszteni a hitüket és a bizalmukat Európában.

Tisztelt képviselőtársaim, a hatékony fellépés elengedhetetlen, hiszen nem csupán egy szakpolitikáról  beszélünk, hanem a közös európai bizalom helyreállításának egyik sarokkövéről.

Jávor Benedek írásbeli hozzászolása a GMO vitához

Az új GMO szabályozás, melyről az Európai Parlament a Tanáccsal való december negyediki megállapodást követően második olvasatban tárgyal, a tanácsi előterjesztéshez képest nagyobb mozgásteret nyújt a tagállamoknak a GMO termesztés tiltására, de jelentős visszalépést jelent a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontjához képest. Az új irányelv legfeljebb részsikerként, de inkább sikertelenségként könyvelhető el, számos fontos kérdés, mint pl. a határon átnyúló szennyezésekből eredő károkozás, illetve a génmódosított növények termesztése révén keletkezett károkért viselt felelősség nyitott, rendezetlen maradt.

Utóbbi kérdés tartós, megnyugtató rendezését, a szennyező fizet elv tényleges érvényesítését nem sikerült elérni, mivel a Tanács sajnos nem támogatta a Parlament szigorúbb álláspontját, a szennyezés megelőzésére és kezelésére vonatkozó kötelező intézkedéseket előírását. Ehhez kapcsolódik a károkért viselt,alapvetően a biotechnológiai cégekre visszavezetendő pénzügyi felelősségének ügye, amelyre szintén csak homályos utalást tartalmaz a végső szöveg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is a vétlen fél, vagyis a károsult tagállam, annak hatósága, gazdálkodói és adófizetői viselhetik a szennyezésből eredő terheket.

A Tanácsnak határozottabban ki kellett volna állnia a GMO-mentes tagállamok jogos érdekeinek védelme mellett.

Emellett továbbra is elengedhetetlen az uniós szintű engedélyezés és a kockázatfelmérési eljárás reformja. Nem hagyhatjuk, hogy a tagállami tiltás lehetővé tétele az uniós GMO-engedélyezés felületesebbé válását eredményezze.

Jávor Benedek: tévúton jár a magyar energiapolitika

Budapest, 2014. január 5., hétfő (MTI) – Tévúton jár a magyar kormány energiapolitikája, nincs még egy európai uniós tagállam, amelyik ennyire kiszolgáltatná energetikai rendszerét Oroszországnak – jelentette ki Jávor Benedek európai parlamenti képviselő (PM) hétfőn Budapesten.

A politikus az európai energiabiztonsági stratégiáról tartott konzultáción vett részt az EP tájékoztatási irodájában, a Millenárison működő Európa Pontban, ezt követően nyilatkozott a sajtónak.     Jávor Benedek elmondta, a magyar kormány energiaügyi lépései nem illeszkednek az európai stratégiába, amelynek egyik fő célja az energiafüggőség csökkentése.
A magyar kormány különutas politikát folytat, nincs még egy tagállam, amelyik ilyen mértékben szembemenne az orosz energiafüggés leépítésével – mondta.
Az EP-képviselő példaként említette: Magyarországon „megteremtették a jogszabályi feltételeit, hogy az orosz Gazprom hozzáférjen a magyar gáztározókhoz”, és a kormány egyre inkább szűkíteni próbálja a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos megállapodások nyilvánosságát.
Az Oroszország iránti, ilyen mértékű elköteleződés komoly értetlenkedést vált ki Magyarország partnerei körében, különösen Lengyelországban és a balti államokban – jegyezte meg.     Az amerikai palagázkitermelés felfutásának várható hatását firtató kérdésre Jávor Benedek azt felelte, meggyőződése, hogy az amerikai palagázból nyert cseppfolyós földgáz esetleges megjelenése nem fogja alapvetően megváltoztatni az európai gázpiacot.     Az Európai Bizottság 2014 tavaszán javasolta új európai energiabiztonsági stratégia kidolgozását; a koncepció kiemelt eleme az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése. A 28-ak energiaszükségletük több mint felét az EU-n kívülről szerzik be; 2012-ben az EU-ban felhasznált kőolaj 90 százaléka és a földgáz 66 százaléka származott importból.

Jávor Bendek felszólalása a Bizottság 2015-ös munkaprogramjáról szóló vitában

  Benedek Jávor (Verts/ALE ), írásban . – Rendkívül aggályos, hogy az új Bizottság fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú jogszabálytervezeteket vont vissza, többek között a körkörös gazdaságot célzó csomagot és a levegőminőségre vonatkozó szabályozás-tervet, valamint az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára vonatkozó tervezeteket is.

A körkörös gazdaságra, az erőforrás-hatékonyság javítására és a hulladékok újrahasznosítására vonatkozó tervezet visszavonása azért is megdöbbentő, mert komoly társadalmi egyeztetés során készült, és mind a lakosság, mind a gazdasági szereplők hosszú távú érdekeit szolgálná. A hulladékcélok a megalapozó tanulmányok, a hatásvizsgálat és a Bizottság saját közleménye szerint is mintegy 500 000 új munkahelyet teremtenének, serkentenék az innovációt, az emberi egészségre és a természeti környezetre káros hatásokat is érdemben mérsékelnék, továbbá jelentősen csökkentenék a ritka nyersanyagok iránti keresletet.

A lépés ellen számos szervezet és tagállam tiltakozott, és az ügy súlyát jelzi, hogy a kérdést az olasz EU-elnökség vezetésével 23 tagállam nyomására a Miniszterek Tanácsa is holnapi napirendjére tűzte.

A javaslatok visszavonása azért is aggályos, mert nem világos, hogy milyen szempontok alapján készül az új verzió. Ez nemcsak a bizalom helyreállítására nem alkalmas intézkedéscsomag, de az átláthatóság feltételének sem tesz eleget.

Az átláthatóság hiánya és egyes üzleti szereplők megrendelésének követése, a Junckert érintő Luxleaks ügy fényében komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, kinek az érdekeit is képviseli ez a Bizottság.

Nyílt levél Dr. Seszták Miklós Miniszter Úr részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Európai Bizottság és Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Románia, Görögország és Olaszország december 9-ei közös közleménye szerint a Déli Áramlat gázvezeték által érintett uniós tagállamok, Magyarország kivételével, arra kérték az Európai Bizottságot, hogy, miután egyelőre nem hivatalos a bejelentés a gázvezeték építésének leállításáról, tisztázza Moszkvával a kialakult helyzetet. Továbbá a közös nyilatkozatban részt vevő tagállamok energiabiztonság erősítése érdekében folytatandó regionális együttműködésről is nyilatkoztak. A magyar kormány képviselője az MTI információ szerint azért nem csatlakozott a nyilatkozathoz, mert nem rendelkezett a megfelelő felhatalmazással. Mindez az Energia Tanács ülése alatt történt, ahol azt vitatták meg, hogyan biztosítható a régió energiaellátása az egyre kiszámíthatatlanabbá váló orosz lépések nyomán.

Amint az bizonyára az Ön számára sem újdonság, az Orbán-kormány a Déli Áramlatot az energiabiztonság kulcsprojektjeként kezelte, és szemmel láthatóan nincs érvényes forgatókönyve arra az esetre, ha a beruházás – ahogyan most látszik – meghiúsul. Nincs elképzelés az alternatív ellátási útvonalakra, a beszerzési és az energiaforrások diverzifikálására, ami a jelen helyzetben vétkes felelőtlenségnek minősül. Ennél már csak az érthetetlenebb, hogy amikor az Unió velünk hasonló cipőben járó tagországai a lehetséges megoldásokról tanácskoznak, akkor a magyar kormányt miért egy döntéshozatalra nem jogosult megfigyelő képviseli.

Kérem, szíveskedjék tájékoztatni róla, bevett gyakorlat-e az Orbán-kormányban, hogy a hasonló súlyú uniós tanácskozásokra felhatalmazás nélküli képviselőt küldenek? Ugyancsak tájékoztatását kérem arról, hogy miután az uniós tanácskozásról felhatalmazás nélküli képviselőjük hazatért és reményeink szerint konzultált Miniszter úrral és a kormány más képviselőivel, számíthatunk-e arra, hogy a magyar kormány az események után futva, de legalább utólag csatlakozik a közös nyilatkozathoz, vagy a kormánynak tartalmi kifogása van a nyilatkozatban megfogalmazott célokat, a regionális együttműködést illetően. Utóbbi esetben kérném az elutasítás részletes indoklását.

 

Budapest, 2014. december 10.

Tisztelettel:

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Jávor Benedek lesz a házigazda az idei antikorrupciós kerekasztal-beszélgetésen

A Korrupcióellenes világnapot minden év december 9-én ünnepeljük, amióta 2005-ben az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye hatályba lépett.

Azon túl, hogy Magyarországon ma már egymást érik a korrupciós botrányok és az állami szintre emelt korrupció gyakorlatilag lebénítja a magyar társadalmat, a jelenség már a régiót is egyre inkább veszélyezteti.

Éppen ezért rendkívüli jelentőségű, hogy a Korrupcióellenes világnapon Jávor Benedek, zöld EP-képviselő lesz a házigazda az Európai Zöldek által is szervezett antikorrupciós kerekasztal-beszélgetésen.

Az átláthatóság jegyében a konferencia megtalálható a honlap Eseménynaptárában is.

A meghívó itt található: Anti-corruption Day Invitation

 Jávor Benedek beszéde itt olvasható:

Ladies and Gentleman,

Let me greet you with the warmest welcome, and with great respect for your interest in defending the public interest against corruption, and for the work you do for it in your respective fields, as scholars, activists, lawmakers or otherwise. This day, December the ninth, has been international anti-corruption day for more than a decade, since the United Nations Convention against Corruption has been passed in 2003. The Convention is the first legal instrument that is global, adopts a fairly comprehensive approach to corruption, and is binding to its parties at least in some of its provisions. Sadly, the protection of whistleblowers, the brave people who risk their jobs, careers, often the peaceful and normal operation of their personal lives, and sometimes their safety and possibly even their lives, to uncover corrupt deeds, usually of powerful people, is not among the Convention’s binding provisions. The Convention only suggests to its parties that they consider adopting provisions to protect whistleblowers in their respective national legal systems. Similar is the situation at the European level. There are EU policies, including binding legislation, on several aspects of corruption, but not on whistleblower protection. In October 2013, the last Parliament clearly expressed its intention to change this, in its resolution in which it adopted the final report of the CRIM Committee, and called on the Commission to draft a directive on the subject. The last Commission, however, declined. This is part of the reason we are here now.

Democracy is in crisis, at least in some of the EU member states. I, for one, come from country which is currently taking an authoritarian turn, partly because the decay has reached the moral foundations of democracy. Corruption contributed greatly to this situation. At the core of the democratic ideal there are ideas about equality, fairness, the accountability of power, and the rule of law. Corruption is not just a criminal activity causing material loss to the economy and to public revenues. Corruption, especially if it is widespread in the power-structure, hollows out these core ideals and undermines the credibility of democracy.

Corrupt dealings are done in secrecy. So corruption is not just a matter for law-enforcement, because in many cases it is invisible to law-enforcement authorities until somebody decides to break the secrecy. The secrecy is maintained by the powerful people involved in corruption in great part by the potential threat they might mean to those who, in possession of inside information, would uncover their secrets. The ability of powerful people to crush the lives of those who might want to uncover their wrongdoings is at the heart of corruption. So whistleblower-protection is not just a policy area among many others related to corruption, it is a tool without which effective anti-corruption policy is impossible.

Yet, the legal provisions for whistleblower-protection are surprisingly scarce in many EU countries. Very few EU countries have a comprehensive legislation providing for safe and accessible procedures available for whistleblowers, and effective guaranties that would safeguard them against the retaliation and vengeance of those whose corrupt deeds they reported. About half of the member states have some partial legislation on the subject providing legal protection to employees who come forward to report wrongdoings they witnessed. In some EU countries the legal protection of whistleblowers is next to none.

Whistleblowers speak out, because they feel it is their moral obligation. They do so at great personal cost. As it is reflected in a collection of really heart-breaking stories of the lives of whistleblowers who followed their moral instincts published in Guardian just about two weeks ago, even in countries like the UK, which is among the few EU countries where the legal framework for whistleblower protection can be regarded as well-developed, whistleblowing might have devastating consequences on both the professional careers and personal lives of those who undertake it. Whistleblowers are seldom given credit for what they have done for the public good. By blowing the whistle they usually unleash an enemy that is powerful and has every resources to use the law against them. They do so, because they care for what is right and what is wrong. It should be clear that the law and the society stands by their side.

If there was a progress in some member states in this respect, it was, to a large extent, because of the activism and endurance of NGOs that are active in this field. I am proud that I can be a partner in your work, and I hand over the floor to experts and representatives in the hope of a fruitful cooperation towards our shared objectives.

Biztonságot és energiát Európának!

Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája tisztelettel meghívja Önt az Európai Energiabiztonsági Stratégia (EESS) témájában tartott Energiabiztonsági Konferenciára 2015. január 5-én 9:30 órára az Európa Pontba (1024 Budapest, Lövőház utca 35.).

Háttér

Az energiabiztonság kérdésköre – az EU jelentős importfüggősége és az orosz-ukrán válság miatt – erősen felértékelődött Európában.

Az aktuális geopolitikai helyzetre és a zavartalan energiaellátás kockázataira tekintettel az Európai Bizottság idén májusban közleményt jelentetett meg új európai energiabiztonsági stratégia kidolgozását sürgetve. A Bizottság közleményéhez kapcsolódva az Európai Parlament jelentést készít, melyben Jávor Benedek európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke, árnyék jelentéstevőként működik közre és a folyamat részeként a hazai szereplőkkel egyeztetést kezdeményez.

A közlemény főbb sarokpontjai a külső energia-beszerzés diverzifikálása és az energetikai infrastruktúra korszerűsítése és a nemzeti energiapolitikai döntésekkel kapcsolatos koordináció.

A szakmai egyeztetés célja a hazai érintettek szempontjainak megismerése, továbbá a közös érdekek európai szintű képviselete.

A parlamenti jelentés tervezete várhatóan 2014. december 11-éig készül el, módosító indítványok benyújtására 2015. január végéig van mód.

Program:

9:30 Regisztráció
10:00 Köszöntő és bevezető előadás: Jávor Benedek európai parlamenti képviselő, az ENVI szakbizottság alelnöke
10:30 Felkért hozzászólások
11:30 Szakmai egyeztetés a hazai érintettekkel

Jávor Benedek EP-képviselő által felkért hozzászólók:

· Dr. Aradszki András, energiaügyért felelős államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (egyeztetés alatt)

· Ámon Ada, igazgató, Energiaklub

· Deák András György, tudományos főmunkatárs, MTA KRTK Világgazdasági Intézet

 

Regisztráció:

A részvétel regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékát, kérjük, 2014. december 12-ig az epbudapest@europarl.europa.eu e-mail címen jelezze!