JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Elfogadható-e Európában a szegregált oktatás?

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az, hogy a kormány rendeletben kívánja szabályozni az oktatás feltételeit, megteremti a szegregáció lehetőségét. Ez szembemegy az az Európai Unió és az Európa Tanács alapértékeivel, valamint a magyar elnökség alatt elfogadott Európai Roma Keretstratégiával. A képviselő az ügyben sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai bizottsághoz.

Source: thelandscapeoflearning.com
Source: thelandscapeoflearning.com

 Balogh Zoltán miniszter a kormány nevében november 18-án egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amely értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatná a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól. Ezzel a kormány a szegregációt erősítő választ adott a bíróság szegregációt tiltó legutóbbi ítéletére.

Az EP zöld  képviselője ezért sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy lehetőleg még a szabályozás elfogadása előtt megtudjuk: a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?

 Az európai parlamenti képviselő, ha a törvény elfogadásra kerül, mindent meg fog tenni, hogy a Bizottság minél előbb vizsgálja az ügyet, és amennyiben szükségét látja, indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen.

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az ENSZ Gyermekjogi egyezményének 25. évfordulóján

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 25 éve lépett hatályba. Ennek keretében hatévente vizsgálják az Egyezményben foglaltak teljesítését az egyes tagországokban. A 2014 februárjában megküldött civil jelentés hangsúlyozza, hogy 2006-2012 között a gyermekek helyzete Magyarországon  jelentősen romlott, mára elfogadhatatlanná vált. Rosszabb mint azt akár az ország gazdasági helyzete indokolná, vagy azt a kormány láttatni szeretné. Krízishelyzet van.

Magyarországon az Eurostat frissen publikált kutatása szerint az emberek harmadát (33,5%) veszélyezteti szegénységi vagy társadalmi kirekesztettség, ami 5 százalékpontos emelkedést jelent az egy évvel korábbiakhoz képest (!). A Gyerekesély Közhasznú Egyesület legújabb adati szerint a kiskorúak 43 százalékát érinti a szegénység.

A szegénységi csapdából való kitörést elsősorban az oktatási- és a szociális-ellátórendszer feladata segíteni. Ezt a rendszert az elmúlt 5 évben folyamatosan leépítették: az iskolakötelezettségi korhatár 18-ról 16 éves korra való leszállításával, az iskolai rendszer államosításával, az állam által immár nyíltan és direkt módon támogatott iskolai szegregációval illetve a munkanélküli segély jelentős korlátozásával és közmunkává konvertálásával, a lakhatási támogatás és a legrászorulóbb gyermekeknek adott ingyenes étkeztetés ellehetetlenítésével.

Magyarország végletesen leszakadt, sok kistérségben olyan állapotok uralkodnak, amelyet eddig csak a harmadik világban láthattunk.

Kötelességünk a tarthatatlan gyermekszegénység ellen az unión belül is fellépni.

Nyílt levél Áder Jánoshoz

Tisztelt Elnök Úr!

Az országgyűlés kedden – kizárólag a Fidesz-KDNP támogatásával – megszavazta a paksi hitelmegállapodást kihirdető törvényt, amivel Magyarország egy veszélyes, ismét a devizában történő eladósodás és az Oroszországtól való gazdasági és politikai függés felé vezető útra lépett. Ugyanakkor ezen a ponton még van visszaút, és abban, hogy tovább rohanunk a szakadék felé, vagy időben fékezünk, igen sok múlik az Ön politikai bölcsességén, lelkiismeretén és felelős, a hazaszeretetet a pártszempontok elé helyező köztársasági szerepértelmezésén.

Az Együtt-PM Szövetség szerint a hitelmegállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses. A jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése: immár bírósági ítélet is kimondja: »Egy kormányhatározat 2012-ben a paksi bővítés kapcsán részletes előkészítő munka elvégzését írta elő egy, a jövőben kiírandó, a bővítés kivitelezésére vonatkozó nemzetközi pályázat kiírása céljából. A perben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alperes úgy nyilatkozott, és igazolta is, hogy a vonatkozó kormányhatározatban előírt előkészítő anyagok nem készültek el (…). A kormány nemzetközi szerződést kötött az Oroszországi Föderáció kormányával, amely alapján eldőlt, hogy bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek.« Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.

Súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése alapján »a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne«. Eközben itt egy 10 milliárd eurós hitel felvételéről van szó, amely a kamatokkal együtt több mint 7000 milliárd forintnyi devizaadósságot generál, súlyosan megterhelve a költségvetést és az adófizetők pénztárcáját. Magyarország számára ma senki nem jósol olyan növekedési pályát, amely ennek az adósságnak a »kinövését« lehetővé tenné, vagyis a tartozás minden valószínűség szerint növelni fogja a GDP-arányos államadósságot, ami alkotmányellenes helyzetet teremt.

A most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Ez egyrészt az ország évtizedekre szóló eladósodásával fenyeget, hiszen az adófizetők pénzéből törlesztenék a hitelt, és pótolnák ki a teljes beruházás hitelből nem fedezett részét. Másrészt ezzel a nukleáris ipart hozzák behozhatatlan előnybe, a fenntartható energiatermelési módokkal és az összes többi energiapiaci szereplővel szemben, akik ilyen támogatásban nem részesülnek. Minderről a magyar kormány uniós kötelezettségeit megszegve elfelejtette időben tájékoztatni a Bizottságot, ugyanakkor nemzetközi és hazai zöldszervezetek beadványa nyomán már folyik egy eljárás Brüsszelben – a zöldek jogi álláspontja szerint a magyar kormánynak már azelőtt meg kellett volna keresnie a Bizottságot, mielőtt aláírta volna a szerződéseket, ugyanúgy, ahogyan azt a britek is tették a Hinkley Point atomerőmű-projekt esetében. (A Nagy-Britanniában tervezett atomerőmű-beruházást is csak állami támogatással lehetne megvalósítani. Az ott kidolgozott, garantált átvételi árra épülő konstrukciót a brit kormány előzetesen elküldte a Bizottságnak, amely azt jelenleg is vizsgálja, és az előzetes vélemény alapján jó eséllyel el fogja utasítani). A Bizottság akkor tekint egy finanszírozási megoldást tiltott állami támogatásnak, ha a nagyberuházás állami forrást von be, gazdasági előnyt biztosít , szelektív: (azaz nem terjed ki a többi gazdasági szereplőre), versenytorzító hatású, illetve befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A beadvány alapján az új atomerőmű esetében egyszerre mind az öt kritérium fennáll, ezért a paksi beruházásnak a költségvetés által visszafizetendő hitelből történő finanszírozása olyan állami támogatásnak minősül, amelyet az uniós versenyjog nem engedélyez.

Az Együtt-PM Szövetség a fentiek miatt kéri, hogy az államrend demokratikus működése felett őrködve forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezve, amennyiben pedig az AB esetleg átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, lehetőséget biztosítva arra, hogy az uniós eljárás(ok) lezárultáig a kormány ne eszközöljön olyan kiadásokat a tervezett paksi beruházással kapcsolatban, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának.

Szabó Tímea és Jávor Bendek

a PM társelnökei

Demokrácia Magyarországon

Köszönöm a szót Elnök Asszony!

 

Eredetileg másról szerettem volna itt beszélni, de hamis váddal illeték itt Szájer és Kósa képviselő társaim a magyar civil szervezeteket, úgyhogy muszáj erre reagálni. Az a vizsgálat, ami a magyar civil szervezetek ellen zajlik, annak a gyanúsítása hétről hétre változik, az ügyészség, a rendőrség és a kormány maga sem tudja, hogy mit keres, csak valamit nagyon szeretne találni. Ezeknek a vizsgálatoknak az ügyében eddig egyetlen dolog bizonyosodott be, tisztelt képviselő társaim: az, hogy az a KEHI-vizsgálat, amit elindítottak a civil szervezetekkel szemben – ez jogszerűtlen volt, nem volt joga a KEHI-nek ezeknél a szervezeteknél vizsgálódni. Egyelőre ebben az ügyben kizárólag a magyar kormány jogsértése bizonyosodott be, és ez mindennél jobban bizonyítja azt, hogy hogyan működik Magyarországon a demokrácia, hogy hogyan működik a magyar kormány. És tisztelt képviselő társaim, egy dologra hadd hívjam fel a figyelmüket! Ez a vita nem a magyar kormányról és nem csak Magyarországról szól. Az a példa, ami Magyarországon zajlik, amit az európai intézmények hagynak itt megtörténni, az példa lehet más tagállamok más politikai erőinek a törekvéseinek a számára is. Tisztelt fideszes képviselő társaim! Olyan politikai erők számára is, amelyekkel esetleg Önök sem szimpatizálnak.

Köszönöm szépen!

 

Vizsgálják felül a paksi üzemzavar hulladékáról kötött szerződések minősítését

Jávor Benedek, az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője nyílt levélben fordult Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez, akitől azt kéri, hogy vizsgálja felül a 2003-as paksi üzemzavarból visszamaradt kiégett fűtőelemek szállítására és elhelyezésére kötött szerződések titkosságát.

A politikus csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez fordult az ügyben, de tőle egyelőre nem kapott választ.
Leszögezte, hogy a nukleáris hulladék jelenleg a paksi kettes blokkban található, és ameddig ottmarad, addig akadályozni fogja annak élettartam-hosszabbítását. Hangsúlyozta, hogy parlamenti képviselőként betekinthetett olyan korlátozott minősítésű iratokba, amelyek szerint a kiégett fűtőelemeket idén őszig Ukrajnán keresztül vasúton kellene elszállítani. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban viszont gyakorlatilag polgárháborús állapotok alakultak ki.
Jávor Benedek ezért azt is kéri Péterfalvi Attilától, hogy tartalmilag is vizsgálja meg, indokolt-e a szállításra és elhelyezésre vonatkozó szerződések tikossága. Azt ő maga is indokolhatónak tartotta, hogy például a szállítás időpontja és útvonala ne kerüljön nyilvánosságra, de úgy ítélte meg, hogy a szerződésnek vannak olyan pontjai is, amelyeket nyilvánosságra lehet hozni.

Együtt-PM (MTI)

Az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátása

Képviselőtársammal Helga Trüpel-lel nyílt levélben fordultunk Niek Jan van Damme-hoz, a Deutsche Telekom szóvivőjéhez és Timotheus Höttges vezérigazgatóhoz Sáling Gergő, az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátása ügyében.

Source: cink.hu
Source: cink.hu

Az Európai Parlament zöldpárti képviselőiként írt levelünket eljutattuk a német újságíró-szövetségnek, a német Pénzügyminisztériumnak és a hírközlést is felügyelő szövetségi hálózati ügynökségnek is. Ebben részletesen ismertetjük a DT leányvállalatának, a Magyar Telekomnak tulajdonában lévő hírportál főszerkesztőjének felmentése körüli eseményeket és feltételezéseket.

Emlékeztetjük a címzetteket arra, hogy közkeletű vélekedés szerint Sáling felmentésére nem csupán politikai nyomásgyakorlás eredményeként került sor, hanem szerepet játszhatnak ebben az Origo.hu-t tulajdonló távközlési cég által remélt állami megrendelések is.

Az Együtt-PM és a német Zöldek EP-képviselőiként arra kérjük a Deutsche Telekom vezetését, hogy sürgősen vizsgálják ki az eseményeket, mindenekelőtt pedig mentsék fel Sáling Gergőt szeződéses kötelezettsége alól, amely nem teszi lehetővé számára, hogy nyilvánosan beszéljen kirúgása körülményeiről.

Budapest, 2014. július 5.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője