JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Jávor Benedek új népszavazási kérdést nyújtott be

Budapest, 2016. március 30., szerda (MTI) – Új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi atomerőművi blokkok építése ügyében a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerdán Budapesten.

A politikus, miután benyújtotta a szükséges iratokat, elmondta: kezdeményezésük arra irányul, hogy Magyarország mondja fel az Oroszországgal kötött megállapodást. Véleménye szerint ez az ügy „minden magyar állampolgárt húsbavágóan érint”, hiszen évtizedeken keresztül évi sok száz milliárd forintos kötelezettséget jelent a magyar költségvetésnek.

A magyar embereknek alapvető joguk és érdekük, hogy véleményt nyilvánítsanak erről a „teljesen eszement” beruházásról, amely Magyarországot évtizedekre eladósítja, Oroszországhoz köti, ellentmond az unió számos előírásának és jogszabályának, ellenkezik az unió energiapolitikai célkitűzéseivel, „de mindenekelőtt a józan ésszel, az ország érdekeivel, és meggyőződésem szerint a magyar állampolgárok többségének akaratával is” – mondta Jávor Benedek.

Utalva arra, hogy két éve már nyújtott be népszavazási kérdést az ügyben, a politikus elmondta: miután az NVB hitelesítette a kormány kvótareferendum-kérdését, kíváncsian várja, kettős mércét alkalmaznak-e a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ha ugyanis a kormány kérdése megállt ebből a szempontból is, akkor ennek is meg kell állnia – jelentette ki.

Úgy folytatta: kifejezetten ezért fogalmazták át a kérdést is a kormányéhoz nagyon hasonlóra. Kérdésük így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt a Magyarország kormánya és az Orosz Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény megszüntetésének a kezdeményezésére?”.

Budapest, 2016. március 30. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselõje (j) és Szilágyi Péter, a PM politikusa 2016. március 30-án a Nemzeti Választási Iroda elõtt, ahol Jávor Benedek új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi bõvítésrõl. MTI Fotó: Kallos Bea
Budapest, 2016. március 30.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselõje és Szilágyi Péter, a PM politikusa 2016. március 30-án a Nemzeti Választási Iroda elõtt, ahol Jávor Benedek új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi bõvítésrõl.
MTI Fotó: Kallos Bea

Ha az NVB mégis kettős mércét alkalmaz majd, akkor a Kúriához fordul – mondta a PM politikusa.
Jávor Benedek először – Szigetvári Viktorral, az Együtt – a Korszakváltók Pártja társelnökével közösen – 2014 januárjában nyújtott be népszavazási kérdést ebben a témában. Akkor előbb eljárási és formai szabálytalanságok miatt, az újbóli benyújtás után pedig az alaptörvényre hivatkozva utasították el a kérdés („Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”) hitelesítését.

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvény 2014. január 12-én lépett hatályba.

(MTI)

(Kiemelt kép forrása: Kallos Bea, MTI)

Az MTI beszámolója az ‘Oroszország az európai energiapiacon’ címmel rendezett konferenciánkról

Budapest, 2016. március 18., péntek (MTI) – Az európai uniós országok, köztük Magyarország Oroszországtól való energiafüggőségére hívták fel a figyelmet az előadók a Policy Solutions és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja pénteki budapesti konferenciáján.

Kép forrása: Policy Solutions
Kép forrása: Policy Solutions

  Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az Oroszország az európai energiapiacon címmel rendezett fórumon a menekültválság mellett az energiafüggőséget nevezte Európa legégetőbb, legizgalmasabb problémájának. Úgy vélte: Oroszország önmagában kockázatot jelent Magyarország és az Európai Unió számára, és ez részben energiapiaci folyamatokon keresztül „kúszik be” az EU-ba. Szerinte ez a kockázat nem szűkíthető le a gázpiaci függőségre, viszont ennek felismerése hiányzik az európai és a magyar döntéshozatalból. A gázpiaci függőség mellett a nukleáris függőségre, valamint az orosz cégek energiapiaci tulajdonosi jelenlétére hívta fel a figyelmet, például a gáztározók esetében.
    Jávor Benedek emellett arra is utalt, hogy az orosz titkosszolgálat energiapolitikai döntéshozatalra irányuló aktivitása erősödött az utóbbi időben, ami biztonságpolitikai szempontból is jelentős kockázatokat hordoz.
    A politikus ezért sürgős cselekvést tart szükségesnek: ismerni kell a kockázatokat, és el kell szakadni attól, hogy a gázforrások diverzifikálására szűkítsék a probléma megoldását; szigorúan végre kell hajtani a létező uniós szabályokat és jogalkotásra is szükség van.
    Jávor Benedek Magyarországot az orosz függőség szempontjából kiemelten veszélyeztetettnek nevezte és – utalva a paksi bővítésre és a magyar energiapolitikára – bírálta a magyar kormányt, amely szerinte aktívan tovább növeli a függőséget.
    A magyar energiapolitika európai léptékben is kockázattá vált – jelentette ki Jávor Benedek a magyar kormány felelősségét hangsúlyozva.
    Boros Tamás, a Policy Solutions politikai elemző és tanácsadó intézet stratégiai igazgatója előadásában bemutatta az intézet által, az európai Zöldekkel együttműködésben készített tanulmányt, amelyben 11 közép-kelet-európai országot, valamint Ausztriát, Finnországot, Görögországot és Németországot vizsgálták meg az orosz energiafüggőség szempontjából, illetve a két legfontosabb orosz energiapiaci szereplő, a Gazprom és a Roszatom szerepét térképezték fel. 
    Boros Tamás szerint a tanulmány arra mutat rá, hogy a közép-kelet európai országok többsége komoly függőségben van az orosz energiaimporttól, ezen belül Magyarország az egyik legkevésbé független ország, hiszen a gáz, az olaj és a nukleáris energia szempontjából is erős a kötődése Oroszországhoz. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a függőség nem egyoldalú, hiszen Oroszország ugyanúgy rá van szorulva az Európából érkező pénzekre.
    Julia Sokolovicova, a közép- és kelet-európai Greenpeace tanácsadója a Roszatom európai projektjeivel kapcsolatban az Oroszországtól való függőség erősödését hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az atomenergiai projektek gyakran jóval drágábbak a tervezettnél, illetve, hogy a Roszatom nem átlátható üzleti partner. (MTI)

BESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswy

 

Írásbeli hozzászólás: Migráció és menekültek Európában

Humanitárius válság van Európában: emberek, akik a háború elől életüket féltve menekülnek,  fáznak és éheznek,  többek között Magyarországon is. Nem csak hosszú távú és működőképes megoldásra, hanem gyors, emberséges cselekvésre is szükség van.  Meg kell adni minden lehetséges erkölcsi és anyagi támogatást a befogadóknak, az ellátást végző szervezeteknek, anélkül, hogy politikai és egyéb elkötelezettségüket firtatnánk. Egyben fel kell lépni minden uszítás és kirekesztés ellen, amely már a történelemben számos emberi katasztrófa okozója volt.

 

Szeretném megköszönni a magyar és európai polgároknak az önzetlen segítséget, amit a bajban nyújtottak sokszor az erre hívatott szervezetek mellett és néha, mint hazámban, helyettük is.

 

A jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan, hogy egyes kormányok tehetetlenek vagy ellenségesek és nem akarnak részt venni a közös európai megoldásban.

 

Közös Európai menekültpolitikára és átfogó integrációs rendszerre van szükség. A tagállamok között a menedékkérők igényeit messzemenőkig figyelembevevő automatikus elosztási rendszert kell létrehozni. Hosszú távon pedig meg kell teremtetni a legális és biztonságok utat, hogy a háború elől menekülők elérhessék Európát.

 

Most van az a pillanat, amikor Európának félre kell tenni egoizmusát, politikai nézetkülönbségeit és egységesen kell fellépni a menekültek érdekében, mielőtt a közelgő tél még sanyarúbb helyzetbe hozza az európai értékekben bízó, életüket joggal féltő menekülteket.

Betörtek Jávor Benedek irodájába

Vasárnap éjszaka betörtek Jávor Benedek budapesti irodájába.  Az idő közben megkerült tettesek rendkívüli gondossággal gyűjtötték össze az irodában fellelhető iratokat. A korrupciós ügyekben és a paksi beruházás okán gyakran felszólaló képviselő megnyugtatott mindenkit, hogy természetesen fontos dokumentumokat nem tudtak elvinni. Mindenesetre a tolvajok ezzel is felhívták a figyelmet, hogy a környezet megóvása érdekében a jövőben is a lehető legkevesebb papír alapú dokumentumot használjunk.

Az egész eset a felmerülő kellemetlenségeken és károkon kívül azért is különös, mert korábban a képviselő kocsiját törték fel ismeretlen tettesek és a laptopjával távoztak.

 

 

 

Orbán Viktor Oroszország előretolt bástyájává alakítja Magyarországot

Jávor Benedek kedd esti sajtótájékoztatóján Vlagyimir Putyin budapesti látogatására, illetve az orosz elnök és a magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagálva úgy fogalmazott: a sajtótájékoztató után egyetlen kérdés maradt nyitva, „mit is csinált Vlagyimir Putyin Magyarországon”.

Az európai parlamenti képviselő szerint a bejelentett megállapodásokat részben helyettes államtitkári szinten szokták megkötni, a hosszú távú gázszerződésben bennmaradt gáz lehívásáról szóló megállapodások pedig már korábban megszülettek, ezért emiatt sem volt szükség a találkozóra.
Jávor Benedek kitért arra is: délután a Fiumei úti temetőben „az ellenforradalmi emlékmű” megkoszorúzásával elárulták Magyarország múltját, este pedig elárulták Magyarország jövőjét. A sajtótájékoztatón világossá vált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Oroszország előretolt bástyájává alakítja Magyarországot, az orosz érdekek határozott képviseletét vállalja az EU-n belül – jelentette ki.
Az ellenzéki politikus szomorú történelmi pillanatnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök letette a voksot „egy birodalmi hangot megütő, agresszív külpolitikát valló” Oroszország mellett. „Ennek az Oroszországnak lettünk a legvidámabb barakkja” – mondta Jávor Benedek.

 

Adócsalási vád – Horváth András és Vágó Gábor petícióval fordul az Európai Parlamenthez

A „magyar áfacsalási ügy” miatt petícióval fordul az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságához Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, valamint az adóhivatal két egykori alkalmazottja, Horváth András és Vancsura István – közölte Vágó Gábor, Horváth András és Jávor Benedek, a PM EP-képviselője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Jávor Benedek azt mondta, hogy Magyarországon a becslések szerint a költségvetés körülbelül évi  ezermilliárd forinttól esik el az áfacsalások miatt, európai szinten pedig évente kétszázmilliárd euró elvesztése sújtja a kormányokat. Az EU bevételei a tagállamok áfabevételeihez kötöttek, így az elmaradó áfamennyiség közvetlenül érinti az unió költségvetését – fejtette ki, hozzátéve: a magyar áfacsalási ügy nem pusztán tagállami probléma, abban közvetlenül érintett az EU.
Az ellenzéki politikus szerint a petíció megfelelő eszköz arra, hogy az európai intézményrendszert mozgásba hozzák, amelyik így megteheti a szükséges lépéseket.
Vágó Gábor elmondta: petíciójukban leírják, hogyan zajlott le Magyarországon a több mint másfél éve kirobbant áfacsalási botrány. Szeretnék elérni, hogy az EP állítson fel egy olyan bizottságot, amelyik európai szinten is ki tudja vizsgálni az áfacsalások rendszerét, az Európai Bizottságtól pedig kérik, hogy kezdeményezzen konkrét vizsgálatot a magyarországi áfacsalásokkal kapcsolatban – ismertette.
Hozzáfűzte: kérelmezik, hogy az Európai Parlament tegyen lépéseket egy európai ügyészség felállításának érdekében, ugyanis azt látják, hogy a magyar ügyészség „nem lép”. Azt is kérik, hogy az Európai Parlament ösztönözze az aktívabb együttműködést a tagállamok hatóságai között és dolgozzon ki egy koherens és átfogó korrupcióellenes stratégiát.
Petíciójukkal azt is megpróbálják elérni, hogy az EP vizsgálja át a bejelentők védelmének rendszerét, mert Magyarországon azt tapasztalják, hogy a hatóságok nem a korrupciót, hanem annak bejelentőit vizsgálják – közölte Vágó Gábor.
Horváth András arról beszélt, hogy 15 hónapja állt a nyilvánosság elé azokkal az állításaival, amelyek szerint az adóhivatal „asszisztál” a csalásokhoz, de azóta semmiféle kormányzati vizsgálatot nem folytattak az ügyben.
Az esemény végén Vágó Gábor, Horváth András és Vancsura István kamerák előtt írták alá a petíciót, amelyet még hétfőn elküldenek.

MTI 2015. február 9.

 

PM: nem sikerült rendezni a nézeteltéréseket

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint egyértelműen kiderült, hogy a német kancellár és a magyar miniszterelnök hétfőn nem tudta rendezni a két ország között hosszú évek óta meglévő konfliktusokat, nézeteltéréseket.

Erről Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője beszélt hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Angela Merkel és az Európai Unió nem tud mit kezdeni Orbán Viktor illiberális demokráciáról vallott nézeteivel, valamint Magyarország „különutas politikájával”, amely „egyéni alkukra” törekszik Oroszországgal. Jávor Benedek szerint a két kormányfő közös sajtótájékoztatóján elhangzottak arra utalnak, hogy Orbán Viktor „hintapolitikájában” Oroszország mellett tette le a voksot, hiszen sokkal inkább akar jó viszonyban maradni Vlagyimir Putyinnal, mint elkötelezni magát az egységes európai energia- és külpolitika mellett.
A brüsszeli képviselő szerint ez „rendkívül veszélyes kalandorpolitika”, a magyar társadalom pedig kizárólag elszenvedője lesz annak, ha Magyarország véglegesen hozzárögzíti magát a „globális mértékben is veszélyes” orosz „birodalmi politikához”.

Tizenöt éve zúdult Magyarországra a cián

Másfél évtizede, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, ahonnan körülbelül százezer köbméternyi ciános szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófájának tizenöt év elteltével sincsenek a károkért helyt álló felelősei, sem kézzelfogható szabályozási vagy intézményi következményei. Népszabadság cikk

„(…)

Bár a baleset világosan megmutatta az ellenőrzési és engedélyezési rendszer hiányosságait, a szabályozásban semmilyen érdemi változás nem történt, ami a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-katasztrófához is hozzájárulhatott. Az Európai Parlamentben született egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok megosztottsága miatt a bizottság nem kezdeményezett ilyen jogszabályt, és hasonló lépés a jövőben sem várható.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének tájékoztatása szerint járhatóbb útnak tűnik egy olyan kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetése, amely túlságosan megdrágítaná a legnagyobb környezeti kockázatú bányászati technológiákat.”

Az unió tiltja Balog Zoltán nagy ötletét

„Az uniós jog az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést – ezt az egyértelmű választ adta az Európai Bizottság Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének kérdésére, amelyet a politikus a Balog Zoltán humánminiszter által preferált iskolai szegregációs gyakorlattal kapcsolatban tett föl. A Népszabadság cikke

Jávor Benedek az írásbeli kérdésben emlékeztetett: Magyarország 2003-ban honosította a faji egyenlőségről szóló irányelvet, azóta ez a magyar jog része. Balog Zoltán humánminiszter tárcájának javaslatára ugyanakkor nemrégiben a parlament módosította az oktatási törvényt, s ennek értelmében a kabinet rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésnek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos kritériumokat” – vagyis azokat a tényezőket, amelyek alapján a jogszabály kivételeket enged az egyenlő bánásmód alkalmazása alól.

A magyar képviselő ezzel kapcsolatban azt kérdezte a bizottságtól: az említett uniós irányelv lehetőséget teremt-e bármilyen, a nemzeti jogban szereplő kivétel engedélyezésére, ez a kivétel megvalósíthat-e jogszerűen diszkriminációt, és elfogadható-e olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben.

A válasz szerint a faji egyenlőségről szóló irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.

Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé

– márpedig az uniós jogszabály az oktatás területén nem engedélyezi a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

– A bizottság jelenleg elemzést végez, amelynek keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek – olvasható az írásbeli kérdésre adott válaszban. Jávor Benedek szerint Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás. Az EP-képviselő ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ez irányú – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta.

A Párbeszéd Magyarországért képviselője decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a bizottsághoz, a törvénymódosítás európai jogba ütközésének vizsgálatát kérve. Vera Jourová, a bizottság jogérvényesülésért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a mostani válaszban azt is rögzítette: a testület az értékelést követően indokolt esetben felveszi a kapcsolatot a hazai hatóságokkal.