JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Párbeszéd – A kormány a következő iszapkatasztrófára vár

Nem tudjuk mire vélni a kormányzati tétlenséget a környezeti katasztrófák megelőzésével kapcsolatban: a hét éve történt vörösiszap-baleset óta  keveset tettek, ami a hasonló krízisek kockázatát csökkentené. A Párbeszéd szerint a vétkes tétlenség miatt a kormányra hárul a felelősség a jövőben esetlegesen bekövetkező környezeti haváriákért.

2010 október negyedikén szakadt át az ajkai vörösiszap-tároló gátja. A tíz emberéletet követelő, példátlan szennyezéssel járó baleset óta nem csak azt tudjuk, hogy a hazai hatósági és szabályozási rendszer most se nagyon lenne képes megvédeni az embereket a hasonló katasztrófáktól, amelyek költségei ismét az adófizetőket terhelnék, hanem azt is, hogy az Orbán-kormány-szerint ez így van rendjén. Annak idején a kabinet alighanem maga is hozzájárult a balesethez, hiszen nem sokkal előtte szervezték át az ellenőrző hatóságokat, pártkatonákat ültetve a szakértők helyére – azóta pedig gyakorlatilag fel is számolták a környezetvédelmi hatóságokat.

Ennél is súlyosabb vétek azonban, hogy semmilyen következtetést nem vontak le az esetből. Az eltelt hét év során többször is leszavazták a Párbeszédnek a nemzetközi jó gyakorlatok alapján összeállított, a kötelező környezeti felelősségbiztosítás és biztosítékadás bevezetését célzó törvényjavaslatát (amely a nagy környezeti kockázatú cégek tulajdonosait érdekeltté tenné a megelőzésben, baj esetén pedig levenné a pénzügyi terheket az adófizetők válláról), mindenfajta érdemi magyarázat nélkül. Még a folyosói beszélgetésekben is csak annyi hangzott el, hogy Orbán Viktor a gazdasági fejlődést félti a környezetvédelmi szabályoktól – mintha létezne fenntartható gazdaság a környezeti értékek megóvása nélkül.

A Párbeszéd szerint itt az ideje, hogy a magyar környezeti szabályozás is elérkezzen a XXI. századba: a törvényeknek és a hatóságoknak nem az egyre inkább Fidesz-közelbe sodródó nagy környezetszennyezők anyagi érdekeit, hanem a társadalom és az egészséges környezet szempontjait kell szolgálniuk. Hiba az is, hogy a vörösiszap-baleset valódi felelőseit futni hagyták – az viszont megengedhetetlen, hogy semmit sem hajlandók tenni az Illatos úttól a Hortobágyig sokfelé megtapasztalt katasztrófaveszély mérsékléséért. A magyar kormány tétlensége miatt az európai szabályozás szigorítása az egyetlen esély a kockázatok mérséklésére, ezért minden eszközzel folytatom az erőfeszítéseket, amelyeket a vonatkozó uniós környezeti felelősség irányelv megújításáért eddig is kifejtettem.

Brüsszel-Budapest, 2017 október 4.

                               Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

(Kép forrása: kettosmerce.blog.hu)

Folytatjuk az ellenőrzést ! – Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselőjének közleménye

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja ellenőrző látogatása során információkat gyűjtött az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, és a bizottság tagja fontosnak és tanulságosnak nevezte a látogatást. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez csupán a munka első lépése, a bizottság a következő hónapokban, bekért dokumentumok feldolgozása nyomán alakítja ki végső álláspontját a megvizsgált projektekről, és az uniós pénzek hazai elköltéséről.

Az ellenőrzés nem csupán a tényleges szabálytalanságok feltárását célozta, ugyanolyan fontos volt a forrásfelhasználás észszerűségének, a finanszírozott projektek hasznosságának értékelése, és a szabálytalanságok, illetve a korrupció feltárását és szankcionálását célzó intézmények működésének feltérképezése.

Jávor szerint ezen szempontok alapján erősen kétséges például a felkeresett felcsúti kisvasút hasznossága, és a 4-es metrónál sem csupán a korrupció, hanem az egész projekt alacsony kihasználtsága érdemel figyelmet. Kiemelkedően fontosnak nevezte azt a kérdést, hogy a magyar ellenőrző intézmények, mindenekelőtt az ügyészség miért nem lépnek fel hatékonyabban számos, a kormányhoz közeli korrupciógyanús ügy kapcsán. Hozzátette: a 2020 utáni időszak EU-s költségvetésének tervezésekor elemi érdeke lenne Magyarországnak, hogy meggyőzze az Unió donorországait, hogy helyes célokra, helyesen költik el itthon a pénzüket. A gyanús esetek sokasága, a magyar intézmények tétlensége és a kormány ellenállása a független Európai Ügyészséghez való csatlakozással szemben éppen az ellenkező üzenetet testesíti meg a rövidesen elkezdődő vitában. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a rendelkezésre álló uniós források tekintetében.

Az EP-képviselő azt mondta, a kormány az alapvető nemzeti érdeket sérti, amikor a megbízható, átlátható és célszerű rendszer kialakítása helyett a jogi kiskapuk keresésére, a gyanús projektek erőltetésére, és a baráti üzleti körök támogatására használt döntési jogköreik foggal-körömmel való védelmezésre összpontosít. Az Unió kohéziós politikája ilyen feltételek mellett nem tudja az ország gazdasági felzárkózását eredményezni, ahogy Magyarországon az elmúlt 13 évben tapasztaltuk.

Budapest, 2017. szeptember 20.

Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője

 

(Kép forrása: fejervar.hu)

Párbeszéd: Törvénytisztelő európai uniós tagállamként a bírósági döntéseket végre kell hajtani!

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. A testület mai döntésében nem fogadta el a magyar kormány érveit, amellyel megtámadta azt a tanácsi határozatot, amely szerint Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.

A Párbeszéd szerint egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat világos :  az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A Párbeszéd úgy gondolja, hogy az Európai Bíróság döntését végre kell hajtani, annak elutasítása végső soron az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené, így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak, az ország képes a feladatok ellátására és a kis számú menekült befogadására.

A Párbeszéd korábban ismertette konkrét megoldási javaslatait. A letelepedési kötvénybizniszt kell véglegesen megszüntetni, mert az valódi kockázatokat és korrupciót jelent. A párt felszólítja a kormányt: viselkedjen végre teljes jogú tagként és a hisztériakeltés vagy elterelés helyett aktívan vegyen részt a közös ügyek megoldásában.

Brüsszel-Budapest, 2017. szeptember 6.

Jávor Benedek

(Kép forrása: wikipedia.org)

Európa a láthatáron! – 4. szám

Itt a nyár Brüsszelben beáll az uborkaszezon, Magyarországon viszont tombol a plakátkampány. Pénteken megkezdődik a vizes vb, amely az újságok címlapjai szerint nap mint nap produkál visszaélésgyanús eseteket, de a verseny ideje alatt biztos vagyok benne, hogy a szurkolás fogja lekötni a honi közönséget. Remélem, hogy élvezetes versenyek lesznek, a visszaéléseket pedig fel fogjuk tárni, ennek érdekében alapítottuk Juhász Péterrel a Közérdekvédelmi Központot, és ezért dolgozik a magyar sajtó még szabad része és sok politikustársunk. Mielőtt azonban elmerülnénk a habokban, még itt az alkalom, hogy hírlevélben számoljak be az elmúlt két hét újfent színes munkájáról. Ez idő alatt ráerősítettem a közösségi médiára, amennyiben részt vettem egy, a Politico szervezte twitter-chatben és online fogadóórát is tartottam. Foglalkoztam Paks földrengésbiztonságával, és panaszt nyújtottam be a Bizottsághoz a civil-törvény ügyében. A második héten újra Strasbourgban ülésezett a parlament, és két felszólalás és sok találkozó, bizottsági ülés mellett egy magyar látogatócsoportot is tudtam fogadni.

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Második alkalommal tartottam facebookon közvetített online fogadóórát

Trumpról a Magyar Narancsban

A Bizottsághoz fordulok Paks földrengésbiztonságának ügyében

Látogatócsoport

Hivatalos panaszt nyújtottam be az Európai Bizottságnak a civiltörvény miatt

Fenntarthatóságot Európában!

Felszólalásom az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv elfogadása kapcsán

Interjú jelent meg velem a B1 blogon

A Közérdekvédelmi Központtal bejelentést tettem az elhíresült örökmozgó-ügyben

Politico chat

Videóüzenet a budapesti Pride felvonulóihoz

Végül egy kis vidámság Strasbourgból 🙂

Néhány nemzetközi sajtómegjelenésem

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Közérdekvédelmi Központ: vizsgálatot követel az ingyenenergia-gép miatt

Súlyos visszaélések történhettek annak a közel félmilliárd forintos támogatásnak a megítélése során, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium jogelődje egy ingyen energiát fejlesztő gépre adott uniós forrásból. A Közérdekvédelmi Központ nevében Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő vizsgálatot kér az OLAF-tól és az Európai Bizottságtól. 

Az Átlátszó portál szerint a MAG Zrt. 490 millió forinttal támogatta uniós fejlesztési forrásból egy ingyenergia-gép fejlesztését.  A cikk szerint az „Állandó mágnesek között ébredő erők munkavégzését felhasználó mágnes motor kutatása és kifejlesztése” megnevezésű projekt támogatásáról 2013 júliusában született döntés annak ellenére, hogy a pályázó a tudományos ismereteket semmibe véve és azoknak ellentmondva azt ígérte, hogy külső energiabevitel nélkül állít elő energiát, ellentmondva ezzel a fizika összes törvényének.

A beruházás méltó tagja az értelmetlen közpénz-pazarlás egyre bővülő sorának, melyben olyan eredményekkel büszkélkedhetünk, mint például a bodrogkeresztúri 40 centiméteres kilátó, a berettyóújfalui sík bobpálya, az értelmetlen és balesetveszélyes Tisza-tavi biciklis kilátó és a tucatjával felépített szellemfürdők.

A Közérdekvédelmi Központ nevében Jávor Benedek, a program egyik alapítója bejelentést tett az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) és az Európai Bizottságnál az Európai Unió költségvetését károsító cselekmény gyanúja miatt. A bejelentésben azt kéri, vizsgálják ki, történt-e visszaélés a támogatási eljárásban és a magyar hatóságok megfelelő gondossággal jártak-e el a pályázat elbírálásakor.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 30.

Európa a láthatáron! – 3. szám

Szokatlan meleg érkezett Brüsszelbe néhány hete. Ez részben közelíti a hőérzetet az otthonihoz, részben összhangban van azzal, hogy az év első fele globálisan a második valaha mért legmelegebb időszak volt. A nagy meleg biztos sokakban a nyári szünet előérzetét is kelti, de a feladatok és történések mennyiségében nem tapasztaltam csökkenést.
Az elmúlt bő két hétben részt vettem nyilvános beszélgetéseken és konferenciákon Budapesten, Párizsban és persze Brüsszelben, jártam Törökországban és barátaimmal továbbvittem néhány a szivemnek kedves projekt ügyét, válaszoltam a sajtó megkereséseire és nyilatkoztam magyar médiumoknak.

 

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Isztambulban jártam

Átláthatóság, üvegzseb

Készülő jelentésem a kárfelelősségi irányelvről

A paksi hitel növelni fogja az államadósságot

Ötpárti külpolitikai beszélgetés

Hogyan jelennek meg az európai viták a magyar médiában?

Európai Ügyészség Magyarország nélkül

Fontos győzelem : elfogadták az iskolai szegregációt tiltó törvénymódosítást

Nemzetközi tapasztalatcsere az EP működéséről

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Nemzetközi tapasztalatcsere az EP működéséről

tájáról érkező nemzeti parlamentek delegációnak tartottam előadást az EP bizottságainak működéséről. Hogyan érhetők el kompromisszumok egy parlamentben, ahol egyetlen frakciónak sincs többsége? Mit teszünk az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében? Hogyan biztosítjuk, hogy az állampolgárok közvetlenül tájékozódhassanak a munkánkról? Miként tartjuk a kapcsolatot a civil szervezetekkel és a sajtóval? Az izgalmas beszélgetésben olyan különböző országok képviselői tették fel kérdéseiket és osztották meg tapasztalataikat, mint Peru, Nigéria, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Myanmar vagy Szenegál.
(kép forrása: ENVI Secretariat)

Fontos győzelem : elfogadták az iskolai szegregációt tiltó törvénymódosítást

A közelmúltban fél éves időhúzás után végre elfogadták a magyar parlamentben azt a törvénymódosítást, ami elejét veszi, hogy a kormány saját hatáskörben dönthessen az iskolai szegregáció fenntartásáról. Az Európai Bizottság által a panaszom nyomán indított kötelezettségszegési eljárás rákényszerítette a kormányt, hogy megszüntesse azt az uniós jogot sértő kiskaput. Az időhúzással azonban elérték, hogy a szeptemberben kezdődő iskolaévre már ne lehessen hatással a kikényszerített módosítás. A kötelezettségszegési eljárás azonban nem zárul le a törvénymódosítással. Az EB tovább vizsgálja, hogy a jogszabályi kereteken túl a gyakorlatban mi történik az oktatási szegregáció felszámolása érdekében. Információim szerint az év második felében a Bizottság tényfeltáró misszióra érkezik Magyarországára, hogy figyelemmel kísérje a fejleményeket.
A témáról bővebben a blogomon lehet olvasni.
(fotó: A Romaversitas tüntetése 2015-ben a Kúria előtt a Huszár-telepi iskolával kapcsolatos döntés nyomán, forrás: vs.hu)

Európai Ügyészség Magyarország nélkül

Az EU belügyi tanácsa a napokban döntött az Európai Ügyészség felállításáról, ám a magyar kormány döntése alapján Magyarország abban nem fog részt venni. A Fidesznek nincs szüksége semmilyen hatékony intézményre, ami Polt Péter helyett elvégezné a korrupció üldözésének munkáját. A baj az, hogy egyre világosabb: aki nem fogadja el az uniós ügyészi hivatalt, az a jövőben jó eséllyel uniós pénzekre sem számíthat. Lemondanak-e Orbánék az országnak járó eurómilliárdokról, pusztán azért, hogy senki se zavarhassa őket lopás közben?
Közleményem a témában itt olvasható.

Az ATV-ben és a HírTV-ben is körüljárták a témát.

(Kép forrása: socialplatform.org)

Hogyan jelennek meg az európai viták a magyar médiában?

Mennyire számol be a valóságról a kormányzati média amikor a magyar kormány és az Európai Unió közötti konfliktusokról van szó? Milyen mértékben torzulnak-e az információk, mire megjelennek a magyar sajtóban? Ezekre kerestük a választ a Mérték Mérték Médiaelemző Műhellyel és a Publicus Intézettel, amikor felkérésemre elkészítették az áprilisi, Európai Parlamentben lezajlott vita tartalomelemzését. A magyarországi helyzetet, azon belül is kiemelten a jogállamiságra, a CEU ügyére és a civilek elleni törvényre fókuszáló esemény a legtöbb magyar hírforrásban torzítottan, egészen más optikában jelent meg, mint ahogy a vita valójában lezajlott: A hírfogyasztók lényegében egyfajta háborús retorikával találkoztak, amiben Magyarország érdekeit Brüsszellel szemben Orbán Viktor védi, és a vita legfontosabb eleme a „migránskérdés” volt. A tanulmány a magyarországi médiahelyzet fontos kórképe, amelyet tájékoztatásul, és a magyarországi helyzet jobb megértése céljából megküldök azt az Európai Bizottságnak, illetve az Európai Parlament frakcióinak is.
Mérték jelentése itt olvasható.
Az előbb említett problémák a tájékoztatással az eredmény, a mögöttes folyamatok azonban már régóta aggasztanak. Egy az Európai Parlament zöld frakciójával közösen szervezett esemény keretében európai szakértőkkel beszélgettünk a minőségi, független média finanszírozásának lehetőségeiről. A parlament strasbourgi ülését követően pedig a European Journalist Center párizsi eseményén találkoztam a téma iránt elkötelezett szakértőkkel és újságírókkal.