JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Korrupció korlátok nélkül: Magyarország kimarad az Európai Ügyészségből

Az Európai Tanács legutóbbi ülésén végleg eldőlt: többek között a magyar kormány ellenállása miatt nem lesz minden tagállamra kiterjedő hatáskörű Európai Ügyészség (EPPO). Néhány tagállam, köztük hazánk nem kívánt részt venni az európai hatáskörrel rendelkező szervezet munkájában, ezért az várhatóan csak a tagállamok egy részének együttműködéseként fog létrejönni. 

A kimaradó tagállamokban – így Magyarországon – az Európai Ügyészség nem rendelkezik majd jogkörrel arra, hogy vizsgálja és szankcionálja az uniós pénzügyeket érintő ügyeket. A Párbeszéd EP-képviselője hagsúlyozta, hogy a tagországok, közöttük Magyarország is, az uniós csatlakozással kötelezettséget vállaltak, hogy az EU pénzügyi érdekeit azonos eszközökkel védik meg mint saját pénzügyi érdekeiket. Ez a valóságban eddig sem teljesült, de most egyértelműen megmutatkozik hogy a magyar kormány éppen ezért kíván kimaradni az ügyészi együttműködésből, mert maga is a érdekelt a pénzügyi csalásokban és más olyan bűncselekményekben, amelyek veszteséget okoznak nemcsak az európai, de a magyar kötségvetésnek is. A kormány kimaradásával is egyértelművé tette, hogy a bűncselekmények felderítése helyett, azok biztonságos elkövetésében érdekelt. Hatalmas nyereség ez a Fidesz körüli oligarcháknak és az áfacsalásokkal trükköző cégeknek, mert így szorosabb ellenőrzés nélkül űzhetik államilag támogatott praktikáikat.

Jávor  üdvözölte, hogy a tagállamok többsége a józan észre hallgat, de egyúttal hangsúlyozta, hogy a megerősített együttműködéssel létrehozott ügyészi hivatalnak pont az a rákfenéje, mint a adóversenynek: azon országok, amelyek nem működnek együtt a többiekkel, a rendszer kijátszására alkalmas kiskaput hoznak létre. Ez oda fog vezetni, hogy  az európai áfacsalásokat ezek után, majd nem Németoszágban, vagy Franciaországban hajtják majd végre, hanem az eddigieknél is nagyobb arányban Magyarországon vagy Lengyelországon keresztül. Magyarország lépésről lépésre az EU adózási fekete lyukává változik.

Az európai parlamenti képviselő szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Unió következő 7 éves költségvetésében, a támogatások az EPPO határkörét képezzék, hiszen csak így lehet biztosítani az alapszerződéseben vállalt és megkésett kötelezettséget.  “A magyar kormány is alá fogja magát vetni az EPPO hatáskörének, ha az európai pénzekhez csak úgy juthatnak hozzá.” – mondta.

A Párbeszéd Korrupcióellenes Ügyészségre vonatkozó, az Országgyűlésben a múlt héten negyedszer benyújtott javaslata így még aktuálisabbá vált, hiszen nem számíthatunk arra, hogy egy hatékony európai intézmény elvégzi az uniós forrásokkal és bevételekkel kapcsolatos elengedhetetlenül szükséges, szigorú vizsgálatokat, és Polt Péter lesz a garanciája a korrupció visszaszorításának. Ez pedig még viccnek is rossz.

 

Strasbourg, 2017. március 14.

 

(Kép forrása: euorpeday.europa.eu)

A Párbeszéd Fukusimáról: Csak Orbánék nem tanultak a katasztrófából

Hat éve, 2011 március 11-én történt a világ történetének egyik legdrágább és legveszélyesebb műszaki katasztrófája, a fukusimai atomerőmű-robbanás, amelynek a kártételeit máig nem sikerült helyrehozni. A Párbeszéd szerint az évforduló tanulsága egyértelmű: az atomnál nincs kockázatosabb energiatermelési mód, az olcsó atomenergia csak a korrupt politikusok nyilatkozataiban létezik. 

Bár a magyar közvéleményt rendre azzal etetik, hogy Fukusimában természeti katasztrófa történt, valójában emberi hibák és technikai hiányosságok sorozata vezetett a történelem legsúlyosabb atombalesetéhez. A közvetlen előzmény valóban egy 9-es erősségű tengeralatti földrengés, és az általa kiváltott, 13 méter magas hullámokat generáló szökőár volt, ám a japán kormány számára készített független parlamenti bizottság 2012-es jelentése szerint a balesetet felelőtlenségek és mulasztások sorozata okozta, amelyek a tervezésben, a kivitelezésben, a hatósági felügyeletben és az üzemeltetésben is jelen voltak. A károk szinte felfoghatatlanul nagyok: a reaktorzónát még ma is lehetetlen megközelíteni, a romeltakarító robotok egymás után mondják fel a szolgálatot, emberek százezreit kellett kitelepíteni, a talaj és a tengervíz is tartósan elszennyeződött, a sugárszennyezett víz az erőmű területéről jelenleg is a tengerbe szivárog.

A japán kormány szerint 20 trillió jent, azaz mintegy 52 ezer milliárd forintot kell a kárelhárításra költeni: ez a magyar költségvetési főösszeg háromszorosa, a tervezett paksi bővítés árának pedig a tizenkétszerese. Ennyi pénze természetesen nincs a balesetért felelős vállalatnak, a kár döntő hányadát az adófizetők állják.

Bár a katasztrófa idején az atomipar nemzetközi és magyar propagandistái rendre azt hangoztatták, hogy Fukusima nem ismétlődhet meg, a valóságban az atomenergia használatba vétele óta 20-25 évenként sor kerül egy hasonló súlyosságú atombalesetre, amit biztosítók már be is áraztak – többek között az ebből adódó drágulás következménye a fejlett világban tapasztalható atomerőmű-bezárási hullám. Magyarország különösen veszélyeztetett, miután az Orbán-kormány egy tavalyi törvénymódosítással megszüntette a paksi erőművet és a tervezett bővítést felügyelő nukleáris hatóság önállóságát, és kormányrendeletekkel felülírhatóvá tette a korábban megfellebbezhetetlen hatósági döntéseket – miközben mindenütt a világon a felügyeleti jogkörök erősítésén, a biztonság növelésén fáradoznak.

A Párbeszéd szerint a kormány példátlan felelőtlensége egy újabb érv amellett, hogy Magyarországnak a meglévő paksi blokkok leállása után ki kell szállnia az atomenergiából. Fukusima megmutatta, hogy az olcsó atomenergia csupán politikai mítosz: a nukleáris energiatermelésnél drágább és veszélyesebb megoldás nem létezik, a kockázatot pedig mindig közösen viseljük.

 

2017.03.11.

Budapest

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

Párbeszéd: százmilliárdokat veszíthetünk a lopáskönnyítő törvény miatt

A Párbeszéd közbelépése nyomán az Európai Bizottság is vizsgálja az összes magyar vasúti beruházást titkosító törvényt. A Bizottság szerint csak átlátható vasúti projektekhez jár uniós pénz: Orbánék lopáskönnyítő törvényjavaslata százmilliárdos támogatásokat veszélyeztet.

A magyar parlament tavaly elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely 30 évre titkosítja a vasúti járművek üzemeltetésével összefüggő műszaki adatokat. A jogszabály a budapesti HÉV, a metrók, a MÁV, a GYSEV és a kisvasutak folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseinek technikai illetve pénzügyi részleteire is vonatkozik, átláthatatlanná téve a jelentős részben uniós támogatásokból megvalósuló beruházásokat.

A Párbeszéd már a szavazás idején is az Orbán-kormány legújabb közpénz-eltüntetési kísérletének tekintette a törvényjavaslatot, és az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal, ha Magyarországon a vasúti járművek biztonságos üzemeltetésére vonatkozó összes adat titkossá válik.

Úgy tűnik, aggodalmainkat az uniós intézmények is osztják: a Bizottság válasza szerint ahhoz, hogy a vasúti ágazatban piaci viszonyok érvényesüljenek, a hálózatra vonatkozó információkhoz könnyű és méltányos hozzáférést kell biztosítani. Ami pedig az uniós finanszírozást illeti, valamennyi projektnek meg kell felelnie az átláthatóság feltételeinek (ez némiképp leegyszerűsítve azt jelenti, hogy titkosított vasúti beruházásokra az EU nem ad pénzt). A válaszlevél azt is rögzíti, hogy Bizottság elemezni fogja a magyar törvényt annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az uniós kötelezettségeknek.

A Párbeszéd szerint bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány lopáskönnyítő lépése uniós támogatási források százmilliárdjait sodorta veszélybe. A tanulság egyértelmű: vagy az ország érdekei szempontjából káros törvényt kell sürgősen másikra cserélni, vagy a lenyúlási lehetőséghez ragaszkodó kormányt.

Brüsszel, 2017. március 8.

                                               Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő

A Bizottság felé intézett írásbeli kérdés itt olvasható. A Bizottság válasza a linkre kattintva elérhető: Bizottság válasz

(Kép forrása: fejervar.hu)

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy magyar adófizetők csúnyán megfizessenek Paks II-ért

Az Európai Bizottság mai döntése egyértelművé tette, hogy a magyar kormány minden korábbi hazug állításával szemben igenis van az új paksi atomerőmű finanszírozásában állami támogatás. Az Európai Bizottság ezzel elismerte, hogy a Paks II beruházás nem egy gazdasági alapon megtérülő befektetés, ahogy azt a Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a kezdettől fogva állította.

A Bizottság végül jóváhagyta az állami támogatást a projektben, de ezzel nem tett többet, mint elismerte, hogy a hülyeséghez való jog tagállami alapjog – hangsúlyozta a zöld párti képviselő. Sajnálatosan azonban ez a kormányzati hülyeséghez való jog azt eredményezi, hogy a magyar adófizetők pénzéből a kormány több ezer milliárdot egy a környezte káros és az emberi életre veszélyes, letűnőben lévő technológiába fektet, ahelyett, hogy a környezettel harmonizáló, hosszútávon olcsóbb megújuló energiaforrásokba fektetne be.

A meg nem térülést mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Bizottság szigorú feltételeket támasztott a magyar adófizetők pénzügyi veszteségének korlátozására: az Európai Bizottság egyrészt kötelezte a kormányt, hogy Paks II-t külön gazdasági társaságként kezelje, nehogy Paks I bevételéből kozmetikázzák az új atomerőmű veszteségeit, továbbá a Bizottság megtiltotta, hogy a cég bevételeit bármilyen formában újra befektessék, sőt a bármikor felmerülő profitot a magyar költségvetésbe kell visszafizetni. Ezen felül kötelezte a kormányzatot, hogy az áramot átlátható, diszkriminációmentes árveréseken, illetve a nyílt energiatőzsdén adják el.

Jávor szerint az Európai Bizottság is hibát követett el, mert ahogy azt az Egyesült Királyságbeli Hinkley Point C építendő új atomerőmű esetén is tette – az EURATOM Szerződésre hivatkozva bármilyen kormányzati érvet elfogad kivételes indokként, mind az egyébként tiltott állami támogatás jóváhagyására, mind pedig az uniós jog által megkívánt közbeszerzési eljárás kikerülésére, egyszerűen azért, mert nukleáris létesítményekről van szó. A képviselő emlékeztet, hogy az uniós szerződések együttes értelmezése alapján a Bizottságnak egyértelműen a megújuló energiaforrásoknak kellene prioritást adnia a nukleáris energia helyett.

A Párbeszéd képviselője arra is emlékeztetett, hogy az eljárás során Günther Oettinger és Klaus Mangold gyanús utazásai révén egy átláthatatlan és ellenőrizhetetlen lobbitevékenység is részévé vált az eljárásnak, ami különösen kétségessé teszi annak kimenetelét. Jávor szerint ugyanakkor további jogvitákra lehet számítani az ügyben az Európai Bíróság előtt, és ahogy korábban is, mindent meg fog tenni, hogy a bővítésről végül a számlát álló magyar adófizetők beleszólása nélkül ne lehessen döntést hozni, és véleményüket népszavazáson kérjék ki. A magyar energiapolitika és az azt megalapozó dokumentumok – így az Energiastratégia – súlyosan elavultak, és az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Magyarország a helyes irányba forduljon a megújulók és az energiahatékonyság fejlesztésével, és ne fusson energetikai zsákutcába a XXI. században

Az európai parlamenti képviselő csalódásának adott hangot a Bizottság eljárását illetően is: Jávor Benedek szerint komolyan aggályos, és elszomorító, hogy ilyen súlyú, Európa egyik precedens értékű nukleáris erőmű építésével kapcsolatos döntését a Bizottság az ügy szóbeli megvitatása nélkül, írásbeli eljárásban hozta meg.

Brüsszel-Budapest, 2017. március 06.
Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője
(Fotó: Kisbenedek Attila)

Párbeszéd: a magyar kormánynak gőze sincs, miért zárta le a kötelezettségszegési eljárást a Bizottság

Egyre homályosabb a paksi bővítési tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás ügye: az Európai Bizottság tavaly novemberben lezárta a procedúrát, de a döntés teljes indokolását a szokásokkal ellentétben azóta sem közölték sem a nyilvánossággal, sem a panaszos Jávor Benedek EP-képviselővel. Sőt, mint egy, a Párbeszéd képviselőjének Lázár János által küldött levélből kiderül, még a magyar kormánnyal sem. A Párbeszéd szerint, ha eddig hiába keresték a védhető jogi érveket egy védhetetlen politikai döntéshez, akkor azokat ezután sem fogják megtalálni. 

Érdekes fejlemény: vagy Lázár János nézi madárnak a nyilvánosságot, vagy az Európai Bizottság a magyar kormányt. Lázár közlése szerint ugyanis ők sem tudják, hogy miért zárta le az EB a 2015 novemberében indított kötelezettségszegési eljárását a paksi tender elmaradásának ügyében. A miniszter vagy szégyentelenül hazudik, vagy azt állítja, hogy a Bizottság úgy hozhat döntéseket a tagállamok ügyes-bajos dolgairól, hogy azok okairól, mikéntjéről az érintetteknek fogalma sincs, a szabadságharcos magyar kormány pedig mindezt szó nélkül tudomásul veszi.

Emlékeztetőül: 2014 januárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin minden előrejelzés nélkül, teljes titokban megállapodott Moszkvában a paksi bővítésről. Az ügyletről az Európai Bizottságot is csak utólag tájékoztatták. A magyar kormány első körben nemzetközi szerződésre hivatkozva indokolta, hogy miért kerülte ki az európai versenyszabályokat, annak ellenére, hogy tendereztetés nélkül elvileg egy olajkályhát sem hozhatna be senki az EU belső piacára. Az ügyben a Bizottság is eljárást indított. Miután az eredeti érvek, majd az azt követő magyarázatok is elbuktak, tavaly tavasszal teljesen váratlanul azzal állt elő a magyar kormány, hogy ún. „technikai kizárólagosság” áll fenn, azaz a két új paksi blokkot technikai okok miatt a Roszatomon kívül senki más nem képes szállítani. Az érv önmagában erősen kétséges, ráadásul a bővítési eljárás során korábban soha senki másnak nem jutott eszébe, hogy a magyar előírások miatt ez a helyzet fennállhatna.

Már úgy tűnt, hogy hosszas vizsgálódás és egy kötelezettségszegési eljárás végén az EU elmeszeli a nyilvánvalóan jogsértő orosz vircsaftot, ám a végső döntés előtt Günther Oettinger – Klaus Mangold, orosz lobbista magángépén – Budapestre érkezett, és nem sokkal később megszületett a precedens nélküli verdikt: a Bizottság megszüntette az eljárást, de rendes indokolást azóta sem tettek közzé. A bővítésért felelős kormánytag, Lázár János a Párbeszéd EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek azt válaszolta, hogy még a kormány sem kapta meg a döntés kifejtését és indoklását, amire (ha igaz) nem nagyon van példa a bizottsági gyakorlatban. Az indokokról kizárólag annyit tudunk, hogy egyes magyarországi előírások miatt Magyarországra atomerőművet a Roszatomon kívül más nem szállíthat. De hogy melyek ezek a különös előírások, azt már nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy ha léteznek, akkor miért nem sértik az uniós jogot.

 

A Lázár Jánosnak címzett levél itt olvasható: Lázár János levél

Népszavazást a paksi bővítésről! – Megjelenések

Videók

HírTV – Jávor: Nagy hibát követ el hazánk

Magyarország nagy hibát követ el azzal, hogy évtizedekre elkötelezi magát az atomenergia mellett – mondta a Magyarország élőben című műsorunkban Jávor Benedek.

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/javor-nagy-hibat-kovet-el-hazank-1388631

HírTV –  Újabb ellenzéki párt kezdeményez népszavazást

Meg kell kérdezni az embereket arról, hogy milyen energiastratégiát kövessen Magyarország – véli a Párbeszéd.

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/ujabb-ellenzeki-part-kezdemenyez-nepszavazast-1388566

 

Cikkek

Híradó – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a paksi bővítés leállításáért

Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője budapesti sajtótájékoztatóján.

http://www.hirado.hu/2017/03/03/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovites-leallitasaert/?source=hirkereso

Index –  A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez Paks 2 leállításáért

Miután az LMP csütörtökön öt népszavazási kérdést adott le, a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen.

http://index.hu/belfold/2017/03/03/a_parbeszed_is_nepszavazast_kezdemenyez_paks_2_leallitasaert/#

24.hu – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen

http://24.hu/belfold/2017/03/03/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-atomeromu-bovitese-ellen/#

Magyar Nemzet Online – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez Paks ügyében

Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

http://mno.hu/belfold/a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-paks-ugyeben-1388564

Origo –  Paks: a Párbeszéd is népszavazást kezdeményez

http://www.origo.hu/itthon/20170303-paksi-bovites-a-parbeszed-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-bovites-leallitasaert.html

444 –  Az LMP után a PM is népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről

https://444.hu/2017/03/03/az-lmp-utan-a-pm-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovitesrol?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=az-lmp-utan-a-pm-is-nepszavazast-kezdemenyez-a-paksi-bovitesrol

KlubRádió – Paksi bővítés – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez

http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=206404

Paksi bővítés – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a bővítés leállításáért

Budapest, 2017. március 3., péntek (MTI) – Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A tervezett népszavazási kérdés szövege: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”

Jávor Benedek emlékeztetett, hogy korábban már próbálkozott két népszavazási kérdéssel, de azokat elutasították, mert a referendum nemzetközi szerződést írna felül.

A mostani kérdés viszont egy magyar jogalkotási aktusra vonatkozik, ezért azzal kapcsolatban nem lehet nemzetközi kötelezettségvállalásokra hivatkozni – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban többen, köztük az LMP is adott be népszavazási kérdéseket. Véleménye szerint annál jobb, minél több kérdés fekszik a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt, mert annál nagyobb az esélye, hogy valamelyiket átengedik. Kérdésre válaszolva hozzátette, ha az LMP beadványa kap zöld utat, azt is támogatják, mert az a fontos, hogy egységesen lépjenek fel, és lehetővé tegyék a népszavazás kiírását.

Jávor Benedek arra is kitért, hogy kampányuk részeként kifejlesztettek egy internetes alkalmazást, amelyen keresztül a választók e-mailben kérhetik az országgyűlési képviselőket arra, hogy vizsgálják felül az energiastratégiát.

A politikus indoklásként azt mondta, a kormány évek óta azt állítja, hogy a bővítésre azért van szükség, mert az ország energiaellátásának nincs más alternatívája. Eközben viszont kísérletet sem tettek arra, hogy érdemi alternatívát vázoljanak fel a két új blokkal szemben – hangsúlyozta.

Az EP-képviselő bemutatta a német Wuppertal intézet, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány „Zöld Magyarország – Energia útiterv” című tanulmányát, amelyik 2050-ig vizsgálja a lehetséges forgatókönyveket.

A becslés szerint a megújuló energiák használatával és az energiahatékonyság növelésével a beruházási költségek akár harminc százalékkal alacsonyabbak lehetnek a paksi bővítésre szánt összegnél – közölte.

Ráadásul a vizsgált időszakban az ország energiaigénye mintegy negyven százalékkal csökkenthető, a szén-dioxid-kibocsátása a harmadára eshet vissza, miközben hazai munkahelyek tízezrei jöhetnek létre – ismertette megállapításaikat Jávor Benedek.

 

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

 A Párbeszéd reagálva az elmúlt hetek eseményeire, különös tekintettel a 4-es metróval kapcsolatos nyomozás eredménytelenségére, valamint az Orbán Viktort és családját érintő kétes pénzügyekről szóló hírekre, ismét benyújtotta az Országgyűlésnek a korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát. A kormányoldal eddig három alkalommal utasította el a tárgysorozatba vételt, ami világosan jelzi, hogy a Fidesz ellenérdekelt egy hatékony korrupcióellenes intézményrendszer kialakításában.

Polt Péter Szabó Tímeának adott írásbeli válaszából kiderült, hogy az eddigi 4-es metróval kapcsolatos nyomozások bár 2009 óta zajlanak, nem hoztak eredményt. Eddig mindösszesen két embernél tartottak házkutatást, egynek pedig sikerült megszöknie.

 A Párbeszéd szerint értékelhetetlen az ügyészség eddigi tevékenysége a 4-es metró ügyében. Polt válaszából az látszik, hogy a szervek egymásnak adogatták az ügyet és húzták az időt, egészen addig, amíg az OLAF jelentése el nem készült. Az ügy ismét rávilágít arra, hogy a Polt Péter vezette ügyészség képtelen feltárni a politikához kapcsolódó korrupciós ügyeket, legyen szó aktív kormányzati politikusok érintettségéről vagy a 2010 előtti időkről. 

 A Párbeszéd úgy véli, hogy csak egy független, korrupcióellenes ügyészség adhat garanciát arra, hogy az olyan ügyek, mint a 4-es metró körüli visszaélések, vagy Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc vélt vagyoni összefonódása, feltárásra kerüljenek.

 

Budapest, 2017. február 15.

 Párbeszéd Sajtó

 

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az Európai Parlament amerikai beutazási tilalommal kapcsolatos vitájához

A mai napon vitát folytatott le az Európai Parlament az amerikai beutazási tilalom firss fejleménye kapcsán, melyen Federica Mogherini az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett. A vitához Jávor Benedek írásbeli hozzászólásában a következőket tette hozzá:

Trump elnöki rendelete pökhendi és fölösleges lépés, semmilyen módon nem jelent megoldást a valós problémára, egyszerűen csak egy zsigeri populista válasz. Tovább bomlasztotta az amúgy is gyenge bizalmat a nemzetközi szintéren és erősíti a konfliktusok esélyét. Ez az intézkedés tehát nem csak jogszerűtlen és ellentétes az emberséggel, hanem egész egyszerűen ostoba, értelmetlen és eredménytelen.

 

(Fotó: Gage Skidmore – Kép forrása: en.wikipedia.org)