JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

PM – Az EU vizsgálja a paksi hulladék szállítását

Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének beadványa nyomán az Európai Bizottság úgynevezett EU Pilot eljárás keretében vizsgálja a 2003-as paksi súlyos üzemzavar hulladékainak szállítását. A 11 évig az erőmű területén tárolt hulladékot 2014 nyarán, még az EU-t is csak az utolsó pillanatban értesítve szállították végső elhelyezésre Oroszországba vasúton, a polgárháborús Ukrajnán keresztül. Ez több ponton is sértheti az EU-s jogot.

Jávor szerint, aki már a szállítást megelőzően felhívta a figyelmet az ügyre, a transzport súlyos biztonsági kockázatokat hordozott, és növelte annak a veszélyét, hogy illetéktelen csoportok nukleáris anyagok birtokába kerüljenek. Az oroszországi elhelyezésről szóló 2009-es szerződés pedig – bár megkötésekor még jogszerű lehetett – ellenkezik az időközben hatályba lépett, és a szállítás időpontjában hatályos, a nukleáris hulladék kezeléséről szóló EU irányelvvel. Az EP-képviselő szerint a magyar fél ezzel megsértette az uniós jogot, annál is inkább, mert az eredeti szerződés 2013-ban, az új irányelv életbe lépését követően módosult, arról azonban a magyar hatóságok „elfelejtették” tájékoztatni az Európai Bizottságot, és kísérletet sem tettek rá, hogy összhangba hozzák a jogszabályi változásokkal.

Jávor úgy véli, a paksi 2-es blokk 2014-ben esedékes élettartam hosszabbítása is szerepet játszhatott abban, hogy 11 év után hirtelen sürgőssé vált a Paksi Atomerőműnek a hulladékok eltávolítása a blokkból, ez azonban nem eredményezhette volna a súlyosan kockázatos és jogszerűtlen szállítást. Ezzel megsértették a „biztonság minden előtt” elvet, és kétségeket ébresztettek az új paksi erőművön is ügyködő atomerőmű, hatóságok és kormány alkalmasságát illetően a nukleáris biztonság maradéktalan szavatolására.

A képviselő arra is emlékeztetett, hogy hasonló, panasza nyomán indult EU Pilot keretében szorította rá az Európai Bizottság a kormányt a paksi információk megengedhetetlenül széles körét titkosító jogszabály közelmúltbeli megváltoztatására.

Az ügy részleteiről itt olvashat: https://javorbenedek.blog.hu/2016/05/13/az_eu_vizsgalja_a_paksi_hulladek_szallitasat

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP „Az Északi Áramlat 2 hatása a közép-kelet-európai régió gázpiacára”című vitájához

A közös klíma és energiapolitikai célok, a COP21 célkitűzései, valamint az energiaellátás diverzifikálásának elve is megkérdőjelezi, az Északi Áramlat 2 szükségességét. A projekt mind az energiabiztonságra, mind az energiaellátás diverzifikálására gyakorolt hatása miatt is okot ad aggodalomra.

A szakpolitikai aggodalmak mellett egy nyilvánvalóan kettős mércére szeretném felhívni a figyelmet: Az Európai Bizottság 2014-ben azt állította, hogy a Gazprom által a közép- és kelet-európai gázpiacon gyakorolt üzleti magatartás piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, és sérti az uniós trösztellenes szabályokat. Egyúttal a harmadik energiacsomagra hivatkozva a Déli Áramlat építését is leállítatta. Ez az álláspont mind energiapolitikai, mind biztonságpolitikai szemszögből megfelelő volt.

Most azonban, hogy Németország szeretne vezetéket építeni, a Gazprom hirtelen megbízható piaci szereplőként tűnik fel, sőt a tenger alatti vezetékekre vonatkozó külön szabályokra való hivatkozással akár a harmadik energiacsomaggal is összhangban levőnek tekintheti a Bizottság a tervezett gázvezetéket.

Szigorúan jogilag ez megállhatja a helyét, azonban látni kell hogy a közép-kelet-európai régió gázpiacára is hatást gyakorló projekt engedélyezése a régió unióhoz fűződő viszonyára is alapvető hatással lesz, mivel azt a tagállamok – nem ok nélkül – kettős mérceként fogják értékelni.

A régió országaiban, melyek egyébként is konfliktusok sorában állnak az Unióval, ennek az európai integráció egészének megítélését is érintő következményei lesznek.

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

Paksi bővítés: komoly baj van a referenciákkal

A szentpétervári Leningrád atomerőmű után súlyos műszaki hiányosságokra derült fény a paksi bővítés másik referenciaprojektjének szánt beruházás, az asztraveci reaktor építésénél is. A PM szerint az ijesztő orosz technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett paksi bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát.

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője néhány hónapja az épülő Leningrád 2 atomerőműről hozta nyilvánosságra (https://javorbenedek.hu/orosz-leleplezes-sulyos-kockazatok-paks-ii-prototipusanal/), hogy a beruházáson dolgozó szakemberek képesítése és a felhasznált anyagok, berendezések minősége még az orosz előírásoknak sem felel meg (a mindezt nyilvánosságra hozó erőművi alkalmazottnak pedig el kellett menekülnie Oroszországból), Jávor most a paksi bővítés másik referenciaprojektjénél, az asztraveci (Belarusz) reaktorépítésről is aggasztó információk tár a nyilvánosság elé.

A helyi sajtó értesülései szerint április közepén baleset történt az épülő atomerőműben, amelynek során súlyosan megrongálódott a majdani vezérlőterem. Az incidenst nagy valószínűséggel az okozta, hogy a késésben lévő beruházás miatt a munkálatok irányítói és a munkások nem tartják be a technológiai előírásokat, az alulfizetett dolgozók 12 órás műszakokban sokszor éjszaka is dolgoznak. A kiszivárgott hírek alapján ráadásul ez már a sokadik hasonló eset volt a 2013-ban megkezdett, eredetileg öt éves hosszúságúra tervezett építkezés során.

Korábban ismertté vált, hogy az első fehérorosz atomerőmű-beruházás előkészítésénél nem tartották be az espoo-i egyezmény előírásait, nem történt meg a kötelező egyeztetés a szomszédos országokkal – miközben a létesítmény a Neris folyó mellett fekszik, amely keresztülfolyik Vilniuson, Litvánia fővárosán, így egy esetleges baleset közvetlen veszélyt jelentene a szomszédos balti ország számára.

A PM szerint a paksi referenciaprojekteknél sorozatosan ismétlődő technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett magyarországi atomerőmű-bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát, ellenben rendszeresen demonstrálja, hogy miért és hogyan nem szabad Európába újabb orosz nukleáris üzemeket telepíteni. Magyarország számára a megoldást nem az orosz technikára, tőkére és üzemanyagra épülő atomerőmű, hanem az energiahatékonyság és a megújulók előtérbe helyezése jelenti: aki a paksi bővítéshez ragaszkodik, az az ország biztonságát teszi kockára.

Háttérinformáció angol nyelven itt és itt elérhető.

 

(Kép forrása: wikipedia.org)

PM: Az Orbán-kormány és a TTIP – vége a gazdasági szabadságharcnak?

A kormány nem tud hibázni, ha a TTIP-ről van szó: az USA-EU szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos összes eddigi megnyilatkozása hazugságnak bizonyult. A PM szerint ideje végre igazat mondani a magyar közvéleménynek, a megállapodás szövege véglegesítés előtt áll, és a most ismertté vált tartalmi elemek alapján egyre nehezebb lesz megmagyarázni az egyezmény megszavazását.

2014-ben a Külügyminisztérium stratégiai irata Magyarország szempontjából pozitív hatásúnak minősítette a demokratikus döntéshozatallal szemben a nagyvállalatok túlhatalmát intézményesítő TTIP-t. Nem sokkal később az ombudsmani hivatal zártkörű háttérbeszélgetésén szintén az hangzott el, hogy az Orbán-kormány támogatja a tervezett megállapodást. 2015-ben Orbán Viktor azt mondta, hogy az USA a kitiltási ügyben zsarolással próbálta rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba.

2016 elején az Amerikai Kereskedelmi Kamara évnyitó rendezvényén Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha”.

Szijjártó utóbb az egészet letagadta: a PM írásbeli kérdésére az elmúlt hónapban azt válaszolta, hogy nem vagyunk döntési helyzetben, mivel még nincs végleges szöveg, és Magyarország csak egy olyan egyezményt hajlandó támogatni, amely „megfelelően tükrözi a magyar offenzív érdekeket”. Csakhogy időközben a Greenpeace nyilvánosságra hozott 240 oldalnyi TTIP-dokumentumot, amelyből kiderül, hogy már szinte az összes (szám szerint 13) fejezetet lezárták. Ráadásul kiszivárgott a Századvég Gazdaságkutató tanulmánya is, amely szerint a TTIP-től a gazdaság egyetlen területén sem várható egyértelmű előny Magyarország számára.

A PM most újabb kérdéssel fordul a miniszterhez, hogy a sok hazugság közül előkerüljön végre az igazság: itt az ideje, hogy kiderüljön, véget ért-e a gazdasági szabadságharc, és az Orbán-kormány letette-e a fegyvert a multinacionális cégek lábai előtt.

Budapest, 2016. május 3.

PM Sajtó

(Kép forrása: ttip-leaks.org)

Jávor Benedek – A nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmának koherenciája a tét a Kúria döntése nyomán

Úgy tűnik, hogy a Kúria szűk körűen értelmezte a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát, melyet a menekültügyi népszavazás kérdése érint. Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő, noha tudomásul veszi a Kúria ítéletét, továbbra is fenntartja azon álláspontját, miszerint a kormány által feltett népszavazási kérdés igenis érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit, hiszen a bel- és igazságügyi kérdések, beleértve a menekültügy és a bevándorlás kérdését is az unió és a tagországok közötti osztott hatáskörben szabályozandóak, ráadásul az EU alapszerződésein további nemzetközi szerződéseket is érint, például az 1951-es genfi konvenciót. 

Az európai parlamenti képviselő szerint a kérdés ráadásul egyáltalán nem egyértelmű, hiszen például a benne szereplő betelepítés nem jogi fogalom, az eddig még sem a magyar sem az uniós jogszabályokban nem szerepel, továbbá a kérdés nem esik az Országgyűlés hatáskörébe sem.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a Kúria koherens tud maradni a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát illetően majd akkor is, amikor a Párbeszéd Magyarország paksi atomerőmű új blokkjainak építésével kapcsolatos népszavazási kérdéséről kell döntenie. 

Brüsszel-Budapest, 2016. május 3.

(Fotó: Járdány Bence)

Illegális bevándorlás – Rebecca Harms: közös európai megoldásra van szükség

Szeged, 2016. május 2., hétfő (MTI) – Közös európai megoldásra, közös európai határőrizetre van szükség a menekültválság kezeléséért – jelentette ki Rebecca Harms európai parlamenti (EP) képviselő, az EP Greens/EFA (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) frakciójának társelnöke hétfőn Szegeden.

A határőröknek azonos szabályok szerint kellene eljárniuk a teljes uniós külső határon – mondta a német politikus a Röszkénél és Tompánál működő tranzitzónáknál tett látogatása utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az EU-nak lehetővé kellene tennie, hogy a háborús övezetekből menekülők legálisan eljuthassanak Európába és beadhassák menedékkérelmüket.

Közölte: elviselhetetlen körülményeket tapasztalt a tranzitzónák előtt, a kerítés Szerbia felőli oldalán. Rebecca Harms elfogadhatatlannak nevezte, hogy a menedékkérőknek – akár beteg gyerekekkel is – hetekig kell várakozniuk kérelmük beadására a szabad ég alatt.

Az EP képviselő hangsúlyozta, bár a magyar hatóságok azzal indokolják a tranzitzónákban folyó eljárást, hogy így lépnek fel az embercsempészet ellen, a bűnözők a zónák közvetlen közelében is tevékenykednek. Gyakran ők azok, akik eldöntik, kik lépjenek be oda és kik válasszák az illegális utat – mondta.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője arról beszélt, hogy a tranzitzónákban kérelmüket beadókat rövidebb vagy hosszabb várakozás után nyílt befogadóállomásokon helyezik el, ahonnan 95 százalékuk a hatóság közlése szerint is eltűnik, feltehetően továbbmegy Ausztriába vagy Németországba.
A képviselő szerint ezért hazugság a kormány állítása, hogy erre az eljárásra Európa védelméért van szükség. A magyar állam ma azzal foglalkozik, hogy a határon megnehezíti a szíriai, iraki vagy afgán polgárháború elől menekülők sorsát, majd pedig gyakorlatilag elengedi őket – jelentette ki a politikus, hozzátéve: ez humanitárius és biztonsági szempontból is a lehető legrosszabb megoldás.
Jávor Benedek véleménye szerint a határon kialakult helyzetet a magyar hatóságok idézték elő azzal, hogy nem fejlesztették a menekültügyi rendszert az érkezők számának megfelelően.
(Forrás: MTI)
(Fotó: Járdány Bence)

PM: mindent meg kell tenni az egészségkárosító gyomirtó szer betiltásáért!

Az Európai Parlament  ma úgy döntött, hogy nem lehet feltételek nélkül újra engedélyezni a glifozátot, többek között tiltaná a használatát parkokba, kertekben és játszótereken és ha  a gyomok elleni védekezés egyéb komplex módszerekkel megoldható. Reméljük a Bizottság az új  javaslatban komolyan veszi az európai állampolgárok aggodalmát, amit a parlamenti szavazás részben kifejezett. Sajnos a teljes tilalmat nem szavazta meg a parlament, az agro-ipari lobbi tevékenységének eredményeként a szakbizottság határozott álláspontja gyengült a plenáris ülésen,  csak 7 éves újraengedélyezést javasol.

Magyarországon is, mint az egész világon a  legelterjedtebb gyomirtó szer a glifozát. Német vizsgálatok szerint azonban a szer  a lakosság 99 %-ának szervezetében már kimutatható, jelen van az ivóvízben és számos más élelmiszerben -többek között a sörben is-  és a folyamatos kitettség egészségügyi kockázatait nem ismerjük. Az emberek egészségének megőrzése nem játék, nem lehet azt mondani, hogy „talán”, ilyenkor csak igen és nem lehet a válasz. A bizottsági döntés előkészítését azonban az átláthatatlanság jellemzi, miközben a felmérések szerint a lakosság több, mint kétharmada elutasítja  a szer alkalmazását.

Tavaly az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „valószínű emberi rákkeltőnek” minősítette a glifozátot. Ezzel szemben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint nem bizonyítható a rákkeltő hatás.  Az Európai Vegyianyag Ügynökség várhatóan idén fejezi be a glifozát értékelését, amely az WHO és EFSA közötti vitás kérdést eldönthetné.

Független vizsgálatok közben bebizonyították, hogy a glifozát az emberi DNS-t károsítja és felboríthatja a hormonháztartást. Az erre vonatkozó meggyőző bizonyítékok hiányában a szer engedélyezése elfogadhatatlan felelőtlenség.

Strasbourg-Budapest, 2016. április 14.

Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő

 

(kép forrása: wikipedia.org)

Változást az egész európai politikában! – Jávor Benedek írásbeli hozzászólása a Panama-akták kapcsán tartott Európai Parlamenti vitában

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP mai ” Az adókijátszás és pénzmosás elleni meglévő intézkedések hatékonysága a Panama-akták közeltmúltbeli napvilágra kerülésének fényében ” című vitájában:

Változást az egész európai politikában!

A Luxleaks, a Dieselgate és most a PanamaPapers botrány tökéletesen megmutatja, hogy is áll ma az átláthatóság és a  közélet tisztaságának ügye Európában. Sajnos nyugodtan állíthatom:  egész Európa „megméretetett és könnyűnek találtatott”. 

A Panama-akták feltárták az egyik eszközt, amelyet a globális elit használ jövedelmei eltitkolására, kivonva magukat hazájukban a közös terhek viselése alól. Ami  mindenfajta  illegális gazdasági tevékenység  végzésének lehetőségét is megteremti.  Mindeközben egész Európában növekedik a szegénység, a közszolgáltatásokra, oktatásra, egészségügyre, a munkanélküliek, a hajléktalanok, a menekültek ellátására egyre kevesebb pénz jut az állami költségvetésekből.   

Ennek az igazságtalanságnak véget kell vetnünk! Az európai jogalkotók közös felelőssége az,  hogy gátat szabjon a korlátok nélküli „adóoptimalizáslásnak”.  Ehhez első lépésként a politikai elit pénzügyeinek átláthatóságát kell biztosítani európai és tagállami szinten. Szigorú, átlátható és ellenőrizhető módon kell szabályozni a különböző politikai funkcióban lévők és családtagjaik összeférhetetlenségi, vagyonbevallási szabályait. Ugyanakkor pontosítani kell a gazdasági elitre vonatkozó átláthatósági szabályokat is.

Arról panaszkodunk, hogy az emberek nem bíznak a politikusokban, amit az a közel fél millió aláíró  is bizonyít, akik aláírták az offshore cégek és az érintett bankok számonkérését követelő kezdeményezést. Amíg  ennek nem teszünk eleget, nem fogjuk tudni visszaszerezni a választók bizalmát.

Csatlakozzon Ön is itt: www.change.org/hun-panamapapers

PM: OLAF vizsgálatot az Alstom-korrupció kapcsán!

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője az OLAF-hoz fordult a metrókocsi-beszerzési tender során felmerült korrupciós vádak kivizsgálása érdekében.

Sajtóértesülések szerint a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal vádirata alapján az Alstom 2006-2007-ben  2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt juttatott két különböző cégeken keresztül a BKV-nak annak érdekében, hogy a metrókocsitendert a cég nyerje. Magyarországon a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz hivatali vesztegetés gyanúja miatt.

Az Alstom által gyártott, a  2-es és 4-es metróvonalon közlekedő új kocsik megvásárlásához a főváros és a BKV több milliárd forintnyi európai uniós támogatást is felhasznált, ezért felmerülhet –  a korrupciós vádak beigazolódása esetén – hogy  az Európai Unió költségvetését károsító csalás is  történt, melynek során nem a legkedvezőbb megoldást választotta a főváros, és a kenőpénzt fizető vállalkozás megbízásával pénzügyi veszteség érhette az európai adófizetőket is.

Jávor Benedek ezért az EU-s források felhasználása során tapasztalható visszaélések kivizsgálására hivatott Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult, az ügy független feltárása érdekében.

Brüsszel-Budapest, 2016. április 10.

 

(kép forrása: bkk.hu)

Dunaújvárosban nincs sötét, mert a kormány ezt mondja!

Dunaújvárosban szinte vaksötét van éjszaka, mióta egy, a város fideszes vezetéséhez közel álló vállalkozó jórészt uniós forrásból felújította a település közvilágítását. Az ügyben az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és a magyar ügyészség is nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt. A PM azonban a legautentikusabb forrásból: egyenesen a kormánytól megtudta, hogy minden rendben van, Dunaújvárosban nincs sötét! A kormányzati fejekben viszont a jelek szerint van.

A botrányba fulladt dunaújvárosi közvilágítási projekt kapcsán a Párbeszéd Magyarországért helyi képviselője, Szabó Zsolt, és az EP-ben a pártot képviselő Jávor Benedek már korábban az OLAF-hoz fordult, az uniós pénzekkel való visszaélés gyanúja miatt. A két képviselő közben azonban az uniós támogatást nyújtó Miniszterelnökséget is megkereste, hogy megismerjék a finanszírozó véleményét a botrányos beruházással kapcsolatban. A napokban Csepreghy Nándor EU-támogatásokért felelős miniszterhelyettestől kapott válaszból kiderül, hogy Dunaújvárosban mindenki téved, aki sötétet tapasztal, mert a kormányzat elvégezte a projekt helyszíni ellenőrzését, és mindent rendben talált. Nincs tehát sötét, dacára az ügyészségi feljelentéshez csatolt fénymérési jegyzőkönyveknek, amelyek egyértelműen a közvilágítás elégtelenségét bizonyítják, és annak a ténynek az ellenére, hogy a városban tavaly ősz óta rendőrök kísérgetik a helyieket a sötét zebrákon.

A PM szerint azonban kormányzati ráolvasások helyett működő közvilágításra, továbbá a munkát végző kivitelező és az arról döntést hozó önkormányzat felelősségének megállapítására van szükség Dunaújvárosban.

Brüsszel – Dunaújváros, 2016. április 9.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő,
Szabó Zsolt dunaújvárosi önkormányzati képviselő, a PM elnökségi tagja

 

(kép forrása: 444.hu)