JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A PM egyetért Péterfalvival: túl sok a paksi titok!

A PM üdvözli Péterfalvi Attilának, az adatvédelmi hatóság vezetőjének a paksi titoktörvényt elutasító álláspontját: a zöld párt is úgy gondolja, hogy a beruházás körül megengedhetetlenül sok a titok. A kormányt tarthatatlan álláspontjának felülvizsgálatára kérjük, az Európai Bizottságnál pedig panaszt tettünk, mert a nyilvánosság kizárása az uniós jogot is sérti.

Péterfalvi Attila állásfoglalásában egyértelművé tette: a minden adatra és előkészítő dokumentumra vonatkozó, a közérdekű adatigénylést „ex lege” kizáró paksi titoktörvény nincs összhangban a közpénzek és a közadatok nyilvánosságáról szóló magyar jogszabályokkal. A PM szerint ezen a ponton az Orbán-kormánynak is lépni kell. Ha már a hatalom legbelső bizalmi köreihez tartozó Pétervalvi is védhetetlennek nevezi a titkolózást, az azt jelzi, hogy a törvény nem életképes, előbb-utóbb elbukik majd valamelyik felsőbb jogi fórumon.

Az Európai Parlamentnek a bővítéssel foglalkozó csütörtöki meghallgatásán az is nyilvánvalóvá vált: az Európai Bizottság is a lehető legnagyobb nyilvánosságot sürgeti.  Az új fejlemény szégyen a javaslatot beterjesztő kormányra, és a szöveget aláíró Áder Jánosra is: nem vettek tudomást róla, hogy mit ír az Alaptörvény és az uniós jog a közérdekű adatok nyilvánosságáról. Itt az ideje, hogy a magyar és az európai jogrenddel összeegyeztethetetlen törvényt felülvizsgálják – ezt a PM a maga eszközeivel megpróbálja meggyorsítani, ezért panaszt tettünk a Bizottságánál az uniós irányelvekbe ütköző jogszabály miatt.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
Brüsszel – Budapest, 2015. március 19.

Paksi bővítés – PM: nem lehet megkerülni az uniós jogot

Budapest, 2015. március 13., péntek (MTI) – A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az Európai Unió nem engedi, hogy Magyarország a közösségi jog figyelmen kívül hagyásával valósítsa meg a paksi atomerőmű bővítését.

Jávor Benedek, az ellenzéki párt EP-képviselője pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte: információi szerint az EU azért „vétózta meg” a paksi bővítésről szóló szerződést, mert abban nem biztosított a fűtőanyagok alternatív úton való beszerzése.
Kijelentette: „a vétó” egyelőre nem a bővítésnek, hanem a kormány „titkosítási mániára” épülő politikájának a bukását jelenti. Az EU mostani kifogására ugyanis megoldást jelenthet az aktuális finn példa átvétele, vagyis az, ha – egy kezdeti garanciális időszak után – nyílt nemzetközi tenderen döntenének a fűtőanyag beszállítójáról – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez a döntés elsősorban nem a magyar, hanem az orosz félen múlik, hiszen a fűtőanyag-beszerzés a projekt egyik legjövedelmezőbb része.
A PM politikusa kiemelte, Brüsszel a paksi bővítéssel kapcsolatban „nem fog itt megállni”, hanem maradéktalanul érvényt szerez majd az európai uniós jognak. Ez azt jelenti, hogy több akadály is nehezíti a beruházást: az EU versenyjogi biztosa tiltott állami támogatás gyanúja, a belső piaci biztos a nemzetközi tender elmaradása miatt vizsgálódik, továbbá egy kartelleljárás is zajlik az ügyben – mondta Jávor Benedek, aki szerint ezek a vizsgálatok megalapozottak, ezért a paksi atomerőmű bővítése a jelenlegi szerződéses formában nem valósítható meg.
Kovács Zoltán kormányszóvivő pénteken közölte: a kormány várakozásai szerint az intenzív egyeztetéseket követően heteken belül véglegesítik a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzemanyag-szállításra vonatkozó szerződést, az Euratom észrevételeit figyelembe véve. A szóvivő hamisnak és teljesen félrevezetőnek nevezte a Financial Times című brit üzleti lap csütörtöki értesülését, miszerint leállította az Európai Unió a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal kötött 12 milliárd eurós megállapodás végrehajtását.

MTI 2015. március 13., péntek 11:54

Átláthatóság és antikorrupció: a bejelentő-védelem szabályozásának elsőbbséget kell adni Európában

Az Európai Parlament ma elfogadta jelentését az Unió saját forrásainak védelméről és a csalás elleni küzdelemről. A jelentés többek között világosan felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogszabályt a közérdekű bejelentők védelmére.

DPP_0268A szavazás után Jávor Benedek, a Zöld frakció átláthatóságért felelős szóvivője az alábbiakat mondta:

“Éppen itt az ideje, hogy a bejelentő-védelem európai szinten megfelelő védelmet kapjon. Az EP képviselői ma egyértelmű üzenetben kérték a Bizottságot, hogy teljesítse ebbéli kötelezettségét. A közérdekű bejelentők szerepe a demokráciák működésében elengedhetetlen, hiszen olyan közérdekű adatokat hoznak nyilvánosságra, amelyek a köz számára fontosak, de nélkülük többnyire elsikkadnának. A Luxleaks botrány, vagy a Horváth András nevével fémjelzett áfacsalásos esete kiváló példázzák, hogy miért van szükség a védelemre.”

A jelentésben elfogadtak még egy sor fontos ajánlást, amelyek európai szinten segíthetnek a csalás, a korrupció az áfacsalások elleni küzdelemben. A jelentésben a Parlament tovább szorgalmazza az Európai Ügyészi Hivatal felállítását, annak érdekében, hogy az EU-nak végre legyen egy megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal rendelkező szerve, amely nyomozásokat folytathat a az európai forrásokat érintő csalás és korrupció leküzdése érdekében. A csalások leküzdése kulcsfontosságú, hogy az európai források ténylegesen elérhessék céljaikat és az európai polgárok megelégedésére működhessenek.

Strasbourg-Budapest, 2015, március 11.
Jávor Benedek

Paksi titok: Áder aláírta, a PM a Bizottsághoz fordul

Az adatvédelmi hatóság és a jogi szakértők alkotmányossági aggályai nem voltak elegendőek Áder Jánosnak, hogy átgondolja az atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos álláspontját: a köztársasági elnök töprengés nélkül aláírta a beruházás ügyében mindent 30 évre titkosító atomtörvényt. A PM az ombudsmanhoz fordul, hogy kérjen alkotmánybírósági felülvizsgálatot, és a Bizottságnál is panaszt teszünk, mert a törvény az európai jogot is sérti.

Áder János köztársasági elnök új, környezetvédő politikusi profilja még a kialakulása előtt darabokra tört a paksi titoktörvény aláírásával. Bár a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályok – többek között az adatvédelmi hatóság állásfoglalása nyomán – már előzetesen ismertek voltak, az Orbán-rendszert mindig lojálisan kiszolgáló Áder töprengés nélkül aláírta a közérdekű adatok nyilvánosságához és a környezeti információk megismeréséhez való jogot (vagyis az alkotmányt és az uniós jogot is) durván megsértő törvényt.

Az uniós jogszabályok megengedik ugyan a környezeti információk esetében egyes adatigénylések visszautasítását, ám azt is rögzítik: „a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket”. Az általános titkosság ebbe a szabályrendszerbe nem fér bele.

A PM szerint a jövőt elzálogosítani és a paksi szennyest a következő generációk nyakába rakni a köztársasági elnöknek sincs joga – szomorú, hogy erre épp a fukusimai katasztrófa négyéves évfordulóján kell emlékeztetnünk. A PM az ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a jogsértés miatt: tudjuk, hogy a Fidesznek semmi sem drága, ha 4000 milliárd forintnyi közpénz elköltéséről van szó, de az alkotmányt és a nemzetközi szerződéseket a kormánynak is tiszteletben kell tartania.

Budapest, 2015. március 11.
Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője

 

 

A kormány hozza nyilvánosságra az Euroatom Ellátási Ügynökség levelét

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő felszólítja a magyar kormányt, hogy azonnali hatállyal hozza nyilvánosságra az Euroatom Ellátási Ügynökség levelét. Az európai parlamenti képviselő azon az állásponton van, hogy a magyar polgároknak legalább annyira joga van megismerni a paksi megállapodásokat, mint az európai intézményeknek.

Bizottsági információk szerint az Euratom Ellátási Ügynökség megküldte írásos véleményét az új paksi erőmű fűtőelemeivel kapcsolatos, a magyar kormány és az orosz fél között 2014. december 8-n aláírt szállítási megállapodásról. A hírek szerint az Ügynökség komoly kritikákat is megfogalmazott. Az eredeti megállapodás alapján tudomásunk szerint az új paksi reaktorok fűtőelemeit az építésért felelős orosz konzorcium szállítaná majd Paksra, jóllehet a napokban felmerült annak lehetősége, hogy a fűtőelemeket az amerikai Westinghouse szállítsa. Amit biztosan tudunk, az az, hogy a kormány a szerződéseket titkosította, ezért nem ismertek a szállítási szerződés részletei.

Az Euratom szerződés alapján azonban, melynek hazánk az uniós csatlakozás óta szintén tagja, a kormány nem köthet ilyen jellegű megállapodást az Euratom Ellátási Ügynökség ellenjegyzése nélkül. Az Ügynökség feladata ugyanis a nukleáris energia és ellátás biztonságának és az Euratom szerződés betartásának felügyelete, és ilyen minőségében minden harmadik féllel kötendő szállítási szerződést jóvá kell hagynia ahhoz, hogy érvényessé válhassanak. Ez a jóváhagyás válhat most kérdésessé. Ennek fényében pedig új megvilágításba kerül a Westinghouse esetleges beszállítói szerepe is.

Brüsszel-Budapest, 2015. március 5.
Jávor Benedek, EP képviselő

 

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése – Európa környezete 2015 (SOER2015)

Az Európai Parlamentben ma rendezték az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európa környezete 2015 (SOER2015) c. jelentésének bemutatóját magas rangú uniós döntéshozók és neves szakértők részvételével. A nagy érdeklődésre számot tartó esemény házigazdája Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője volt, aki a SOER2015 jelentés megállapításaival összhangban a szakpolitikák újragondolása, fenntarthatóbbá tétele mellett foglalt állást.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ötévente jelenteti meg átfogó, számszerűen megalapozott jelentését Európa környezetállapotáról. A jelentés témakörönként és országonként értékeli az előrehaladást és kitekintést ad a globális mozgatórugókra, illetve a jövőre nézve.

A legfrissebb jelentés az EU hetedik környezetvédelmi cselekvési programja mentén ad értékelést, megállapítva, hogy néhány kedvező rövid távú trend ellenére Európa még messze jár attól, hogy a cselekvési programban megfogalmazott 2050-es jövőképet, azaz a bolygónk felélése nélküli jólétet elérje. Különösen aggasztóak a biológiai sokféleségre és a különböző erőforrások használatára vonatkozó hosszú távú előrejelzések. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi környezetpolitikai és hatékonysági erőfeszítések nem lesznek elegendőek az emberi egészséget, jólétet illetve a természeti tőkét és az ökoszisztémákat fenyegető kockázatok kezeléséhez.

A SOER2015 jelentés egy 39 országra kiterjedő szakértői hálózat bevonásával készült, széles tudásanyagra, pontos, összehasonlítható adatokra épít. A tematikus jelentések részletes megállapításai, indikátor alapú elemzései mellett az összefoglaló, ún. Szintézis Jelentésből tömör információk, a leglényegesebb megállapítások, üzenetek olvashatók ki.A helyzetértékelés mellett a jelentés a termelési és fogyasztási rendszereket érintő alapvető átalakuláshoz, a zöld gazdaság irányában való elmozduláshoz konkrét megoldási javaslatokat is kínál, a meglévő szakpolitikák maradéktalan végrehajtása mellett azok újragondolását és megerősítését szorgalmazza. Hangsúlyozza, hogy új egyensúlyt kell találnunk a környezeti károk megelőzését, kezelését, helyreállítását és az alkalmazkodást illetően.

Jávor Benedek ezzel összhangban elmondta, hogy a megfelelő döntésekhez egyértelmű jelzésekre, politikai akaratra, tájékozott és cselekvő állampolgárokra, koherens, hatásos és ambiciózus szakpolitikákra, lépésekre, a végrehajtás erősítésére, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló intézményekre, alapvető szemléletváltásra van szükség.  Az Európai Bizottságnak sem szabadna visszatartani elemi fontosságú jogszabályokat, így pl. a körkörös gazdaságra vonatkozó csomagot. Az Európai Uniónak a már említett 2050-es jövőkép elérését és az állampolgárok érdekét kell néznie, amikor a jogszabályok között fontossági sorrendet állít.

A képviselő hangsúlyozta a kulcsüzeneteket, szakpolitikai elemzést és cselekvési módokat is kínáló SOER jelentés kiemelkedő jelentőségét, melynek ismerete és alkalmazása minden felelős döntéshozó kötelessége.

SOER 2015 magyar összefoglaló

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program (angol)

Kötelezettségszegési eljárás: vége a MET arany éveinek

Kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen az uniós energiaszabályozás sorozatos megsértéséért. Ezzel az Orbán-kabinetnek immár papírja lesz róla, hogy amit az energiapiacon művel, az nem csak a józan ésszel és a magyar fogyasztók érdekeivel, de az EU előírásaival is ellentétes. Bár a hírekben ez nem szerepel, de az eljárás véget vethet a Fidesz-közeli MET kivételezett helyzetéből fakadó harácsolásának is. 
              
 A Fidesz máris beindította a mantrát arról, hogy Brüsszel a rezsicsökkentést támadja, ezért fontos tisztázni néhány kérdést.
  • 1.Az eljárás a 2011-es harmadik energiacsomag átvételének elmulasztásáért indult, amikor még szó sem volt rezsicsökkentésről.
  • 2.Ahol a harmadik energiacsomagot következetesen végrehajtották (mint például Csehországban), ott az energiaárak az elmúlt években a magyarországiaknál kedvezőbben alakultak, méghozzá piaci alapon.
  • 3.Az EU és Magyarország között az egyik vitapont a tarifaszerkezet: Magyarországon rakódik a legtöbb adó és díj az energiaárakra, ami egyértelműen fölfelé nyomja az árakat, miközben ellehetetleníti az elengedhetetlenül szükséges beruházásokat az energiaszektorban.
  • 4.A fő konfliktusforrás, hogy a szolgáltatók egyenlő feltételekkel férnek-e hozzá az ausztriai Baumgartent Magyarországgal összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásaihoz. A szabadpiacon ugyanis jelenleg olcsóbb a gáz, mint Magyarországon, ám ehhez csak két szereplő fér hozzá,az MVM és az E.On, ami az Európai Bizottság  szerint a versenyjogi szabályokkal ellentétes. Amit ehhez a hozzátehetünk, hogy a kormány által létrehozott helyzet még korruptabb, mint amilyennek látszik. A hozzáféréshez jutott E.On gázüzletágat a kormány azóta felvásárolta, az MVM pedig arcpirító korrupciós akció keretében a rendelkezésre álló kapacitást azonnal továbbszerződte egy offshore hátterű oligarcha-cégnek, a MET-nek, amely a simlis üzlet eredményeként 2012-ben 50 milliárd forint osztalékot juttatott titokzatos tulajdonosainak – köztük Garancsi Istvánnak, Orbán egyik legfontosabb strómanjának.  Ennek az óriásmutyinak tehet be az EB eljárása – nem csoda, hogy a kormány idegeskedni látszik.
Sokadszorra derül ki, hogy a Brüsszel ellen vívott „szabadságharc” mekkora átverés: megint az EU-nak kell megvédenie a magyar embereket – ezúttal a kormányzati segítséggel az energiapiacon kalózkodó, Orbán-közeli oligarchákkal szemben. A PM elvárja, hogy az Orbán-kormány vonja le a konzekvenciákat, és ne a magyar adózókkal fizettesse meg az energiapiaci mutyi utáni büntetést.
      
Budapest, 2015. március 2.
Jávor Benedek, EP képviselő

Paksi bővítés: legyen titkos a helyszín is!

Tizenöt helyett immár harminc évre akarja titkosítani az Orbán-kormány a paksi bővítés szerződéseit. A PM-nek sokkal jobb ötlete van: vagy egyáltalán ne kössenek szerződéseket (így nem kell semmit titkosítani, és egyébként is minden úgy lesz, ahogy az oroszok akarják, fölösleges ezt lepapírozni), vagy pedig ne csináljanak olyasmit, amit csak titokban lehet elkövetni.
unnamed
A magyar közvéleménynél már a teljes paksi dokumentáció 15 éves titkosítása is kiverte a biztosítékot, az Orbán-kormány azonban emeli a tétet: most már 30 évre akarnak mindent titkosítani – nem csak a műszaki és az üzleti adatokat, hanem az előkészítő anyagokat is, vagyis tényleg mindent, amiből a külvilág megérthetné, mit és mennyiből építenek.
Ha tényleg az a cél, hogy külső kontroll nélkül lehessen elkölteni 4000 milliárd forintnyi közpénzt, a PM-nek lennének jobb ötletei:
– egyáltalán ne kössenek szerződéseket, mindig fizessünk ki minden számlát, amit a Roszatom és alvállalkozói benyújtanak (a valóságban most is ez fog történni, de a javaslatunk alapján meg lehetne spórolni rengeteg papírmunkát),
– egész Tolna megyét nyilvánítsák műveleti területté, és titkosítsák a beruházás helyszínét is, így mindenféle civil és hatósági okvetetlenség nélkül lehetne hazatalicskázni a milliárdokat.
Ha viszont a kormány és a Fidesz-közeli holdudvar nem az évszázad lopására készül, akkor fölösleges mindent titkosítani: a tisztességes szerződéseket nem kell félteni a nyilvánosságtól.
Budapest, 2015. február 27.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Európai energiaunió Magyarország nélkül?

A PM üdvözli az Európai Bizottság bejelentését az energiaunió megteremtéséről, ugyanakkor érthetetlennek tarja, hogy a magyar kormány folyamatosan olyan lépéseket tesz, amelyek gyengítik Magyarország és Európa energiabiztonságát. Az energiaellátás olyan terület, ahol a magyar és az európai érdekek egybeesnek: itt a külön út nem függetlenséget, hanem növekvő orosz befolyást eredményez.

Az európai energiaunió deklarált célja Európa külső energiafüggőségének csökkentése, az energiabiztonság növelése, az Oroszországgal szembeni kiszolgáltatottság mérséklése. A magyar kormány lépései látványosan szembemennek ezzel a szándékkal.

Tavaly titkos szerződést kötöttünk egy orosz technológiájú, orosz hitelből felépülő, az üzemanyag-ellátás és a hulladékkezelés terén is Oroszországra támaszkodó atomerőmű felépítéséről.

Orbán megállapodott Putyinnal a hosszú távú gázszerződés meghosszabbításáról, miközben még érvényes az Európai Tanács tavalyi döntése, hogy a tagállamok nem szerveznek kétoldalú találkozókat az orosz vezetéssel.

A magas áron visszavásárolt gáztároló kapacitásainak egy részét bérbe adtuk a Gazpromnak. Így a kormány önként lemondott arról, hogy a Gazprom mindenkori ár- és ellátási politikájától függetlenítse magát.

Orbán Viktor a Bizottságot kikerülve egyeztetett Putyinnal és a török miniszterelnökkel a Déli Áramlatot kiváltó orosz gázvezeték nyomvonaláról.

Ezek a kormányzati intézkedések nem az energiauniót, hanem a kiszolgáltatottság tartósítását szolgálják. A PM szerint az Orbán-kormány Európa és Magyarország energiabiztonságát is aláássa. Ha az uniónak nincsenek eszközei a közös döntések végrehajtásának kikényszerítésére, akkor a Putyinnal kollaborálók miatt az energiaunió csak álom marad.

Brüsszel-Budapest, 2015. február 25.

Jávor Benedek EP képviselő

Brüsszelben lassan mondták, hogy a magyar rendőr is értse

Az áldozat nem tehető felelőssé a nemi erőszakért – röviden így foglalható össze az Európai Bizottság véleménye, amelyet a magyar rendőrség bűnmegelőző kampányfilmjeivel kapcsolatos írásbeli kérdésre adott.
Az Európai Bizottság szerint semmi nem igazolhatja a nőkkel szembeni erőszakot, az államnak pedig nem a potenciális áldozatok, hanem az elkövetők magatartásának megváltoztatásáért kell küzdenie.

A kérdést a Zöldek két politikusa, Michele Rivasi és Jávor Benedek tette föl Vera Jurova igazságügyi biztosnak. A politikusok beadványa szerint a magyar rendőrség videókampányt indított, amelyben a nemi erőszakért a nőket hibáztatja, mivel azok úgymond kihívják maguk ellen a sorsot: alkoholt fogyasztanak, kihívóan öltözködnek és táncolnak. Az EP-képviselők azt kérdezték, hogy a „Tehetsz róla, tehetsz ellene” kampány megfelel-e az uniós jognak.

A biztos válaszában leszögezte, hogy a Bizottság a nők elleni erőszak minden formáját, így a nemi erőszakot is határozottan elítéli. Jurova álláspontja szerint az európai szabályozás alapján a sértetteknek nem kell bizonyítaniuk, hogy nem felelősek a nemi erőszakért. A biztos idézi a Tanács egy 2012-es, konszenzussal – vagyis a magyar kormány egyetértésével – elfogadott állásfoglalását, amely megerősíti, hogy sem a szokás, a hagyomány, a kultúra, a magánélet vagy a vallás, sem pedig az úgynevezett „becsület” nem hozható fel a nemi erőszak igazolására, illetve a tagállamok azon kötelezettségének kikerülésére, hogy a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formáját megelőzzék és felszámolják.

Jurova szerint a sértettek jogairól szóló irányelv hatálya minden bűncselekmény, így a nemi erőszak sértettjeire is kiterjed. Az irányelv előírásai alapján a sértetteket a sajátos szükségleteiknek megfelelő bánásmódban kell részesíteni: könnyen hozzáférhető, bizalmasan működő segítő szakszolgálatokat kell rendelkezésre bocsátani, ahol tisztelettel és tapintattal kezelik őket. A 2006/54/EK irányelv pedig megtiltja a nemi alapon történő megkülönböztetést, ideértve a szexuális zaklatást is. Az irányelv értelmében szexuális zaklatásnak minősül „a szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nonverbális vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és különösen, amennyiben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezetet teremt”.

A biztos arra is emlékeztet az írásbeli válaszban, hogy a Bizottság a nők elleni erőszakkal szembeni zéró tolerancia és a bűnelkövetők megbüntetésére irányuló tagállami felelősség hatékony tudatosítása érdekében nemzeti figyelemfelhívó kampányokat finanszíroz, és abban is segítséget nyújt, hogy a tagállamok megismerhessék egymás sikeres szakpolitikai megoldásait.

A mostani már a második határozott válasz, amiben az EB a magyar kormány diszkriminációs és emberi jogi gyakorlatára reagál. A múlt héten a hazai iskolai szegregációs politikát ítélték el egy írásbeli kérdésre adott, hasonlóan egyértelmű reakcióban.

nol.hu

Kép forrása: A TASZ Facebook-oldala