JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Vizsgálják felül a paksi üzemzavar hulladékáról kötött szerződések minősítését

Jávor Benedek, az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője nyílt levélben fordult Péterfalvi Attilához, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez, akitől azt kéri, hogy vizsgálja felül a 2003-as paksi üzemzavarból visszamaradt kiégett fűtőelemek szállítására és elhelyezésére kötött szerződések titkosságát.

A politikus csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez fordult az ügyben, de tőle egyelőre nem kapott választ.
Leszögezte, hogy a nukleáris hulladék jelenleg a paksi kettes blokkban található, és ameddig ottmarad, addig akadályozni fogja annak élettartam-hosszabbítását. Hangsúlyozta, hogy parlamenti képviselőként betekinthetett olyan korlátozott minősítésű iratokba, amelyek szerint a kiégett fűtőelemeket idén őszig Ukrajnán keresztül vasúton kellene elszállítani. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országban viszont gyakorlatilag polgárháborús állapotok alakultak ki.
Jávor Benedek ezért azt is kéri Péterfalvi Attilától, hogy tartalmilag is vizsgálja meg, indokolt-e a szállításra és elhelyezésre vonatkozó szerződések tikossága. Azt ő maga is indokolhatónak tartotta, hogy például a szállítás időpontja és útvonala ne kerüljön nyilvánosságra, de úgy ítélte meg, hogy a szerződésnek vannak olyan pontjai is, amelyeket nyilvánosságra lehet hozni.

Együtt-PM (MTI)

Sért-e uniós tenderszabályt a paksi üzlet?

Jávor Benedek írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban. Az Együtt-PM képviselője azt tudakolja, hogy nem ütközik-e uniós jogba a paksi bővítési beruházás tendereztetés nélküli odaítélése. Az Együtt-PM szerint a magyar adófizetők érdekét azt szolgálná, ha egy ilyen volumenű beruházásról csak nemzetközi tender kiírása után, a műszaki és finanszírozási ajánlatokat megversenyeztetve, átlátható körülmények között születne döntés, nem pedig Orbán és Putyin magánalkujában.

Jávor Benedek emlékeztet arra, hogy a magyar kormány a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban éveken keresztül nemzetközi tenderre, pályázaton kiválasztott technológiájú és kivitelezőjű beruházásra hivatkozott, amit az az összes előkészítő dokumentum is alátámaszt.A magyar és az orosz fél titkos tárgyalásai nyomán a beruházás átváltozott a két ország nemzetközi megállapodásában végrehajtandó atomerőmű-építéssé.

Ez nem csak a hazai lakosságot és a szakmai közvéleményt érte teljesen váratlanul, hanem az eddigi információink szerint az EU illetékes szerveit is, amelyeknek az uniós közbeszerzési és versenyjogi előírások alapján jelentős jogosítványaik vannak a beruházás jóváhagyásával kapcsolatban. Így egyelőre az sem egyértelmű, összeegyeztethető-e az EU versenyszabályaival, hogy közbeszerzési eljárás, tenderkiírás nélkül juttatták a Roszatomnak a bővítési projekt fővállalkozói és generálkivitelezői feladatai.

Jávor Benedek arra vár választ az Európai Bizottság illetékes biztosától, hogy folytat-e (vagy a közeljövőben tervez-e lefolytatni) vizsgálatot a testület a paksi tendereztetés elmaradása miatt, ha igen, akkor mikorra várható az eljárás eredménye, és mik lehetnek egy esetleges vizsgálat következményei.

Az Együtt-PM álláspontja a bővítésről kezdettől fogva egyértelmű: szükségtelen, átláthatatlan, túlárazott, az energiafüggőség és a politikai mellékhatások miatt is káros projektnek tartja a beruházást, amely nagy valószínűséggel nem valósítható meg, amíg Magyarország tag marad az Európai Unióban.
Minél előbb kiderül, hogy az orosz pénzből felépíteni tervezett orosz atomerőmű megvalósítására nincs lehetőség, annál kevesebb közpénzt kell elpazarolni a XXI. század Bős-Nagymarosára.

Budapest, 2014. július 11.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátása

Képviselőtársammal Helga Trüpel-lel nyílt levélben fordultunk Niek Jan van Damme-hoz, a Deutsche Telekom szóvivőjéhez és Timotheus Höttges vezérigazgatóhoz Sáling Gergő, az Origo.hu főszerkesztőjének elbocsátása ügyében.

Source: cink.hu
Source: cink.hu

Az Európai Parlament zöldpárti képviselőiként írt levelünket eljutattuk a német újságíró-szövetségnek, a német Pénzügyminisztériumnak és a hírközlést is felügyelő szövetségi hálózati ügynökségnek is. Ebben részletesen ismertetjük a DT leányvállalatának, a Magyar Telekomnak tulajdonában lévő hírportál főszerkesztőjének felmentése körüli eseményeket és feltételezéseket.

Emlékeztetjük a címzetteket arra, hogy közkeletű vélekedés szerint Sáling felmentésére nem csupán politikai nyomásgyakorlás eredményeként került sor, hanem szerepet játszhatnak ebben az Origo.hu-t tulajdonló távközlési cég által remélt állami megrendelések is.

Az Együtt-PM és a német Zöldek EP-képviselőiként arra kérjük a Deutsche Telekom vezetését, hogy sürgősen vizsgálják ki az eseményeket, mindenekelőtt pedig mentsék fel Sáling Gergőt szeződéses kötelezettsége alól, amely nem teszi lehetővé számára, hogy nyilvánosan beszéljen kirúgása körülményeiről.

Budapest, 2014. július 5.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába fog kerülni a paksi bővítés

Az Együtt-PM számításai szerint minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába fog kerülni a paksi bővítés – hívta fel a figyelmet hétfői, budapesti sajtótájékoztatón Jávor Benedek megválasztott EP-képviselő és Szabó Tímea független országgyűlési képviselő.

hetszazezerpaks_pm

Utóbbi hangsúlyozta, hogy a szövetség a lehető leghatározottabban tiltakozik a hitelszerződés aláírása és az erőmű bővítése ellen. Meggyőződésük szerint nem lehet aláírni egy olyan megállapodást, amelyikről nem folytattak társadalmi egyeztetést, ami „iszonyúan sokba kerül” és amire semmi szüksége nincs az országnak.

A bővítés az ország éves GDP-jének tíz százalékába, minden egyes magyar embernek hétszázezer forintjába kerül – hívta fel a figyelmet Szabó Tímea. Hozzátette, hogy 2007-ben Orbán Viktor még arról beszélt, hogy Magyarország nem akar a Gazprom legvidámabb barakkja lenni. Úgy fogalmazott: remélik, hogy most a miniszterelnök kimondja, hogy „Magyarország nem lehet a Roszatom legvidámabb barakkja”.

Jávor Benedek arról beszélt, hogy a hitelszerződés jogszerűtlen, mert megsérti az alaptörvényben lefektetett adósságplafont valamint az uniós jogot is. Hangsúlyozta, hogy eközben a nemzeti vagyontörvénnyel is ellentétes, mert a megállapodás nem magyar, hanem külföldi választottbíróság elé utalja a vitás kérdéseket.
Az Együtt-PM úgy számol, hogy a körülbelül háromezer milliárdos hitel után az ország összesen nagyjából hétezer milliárdot fog visszafizetni, ami „elviselhetetlen” terheket ró majd a költségvetésre – mondta.

Azok a fideszes képviselők, akik igennel szavaznak a hitelszerződésre, azok a „saját oligarchaköreik” védelmében a magyar családok érdekeivel ellentétesen cselekszenek – jelentette ki.

(MTI)

Új GMO-szabályozás: győzelem vagy kapituláció?

A hazai agrártárca 100 százalékos magyar győzelemnek nevezi, a Greenpeace jogi buktatókkal és csapdákkal teli félmunkának tartja a környezetvédelmi miniszteri tanácsa által elfogadott új GMO-szabályozást. Az Együtt-PM szerint a valóság a Greenpeace értékeléséhez áll sokkal közelebb: olyan megoldás született, amely a multinacionális GMO-cégeket hozza helyzetbe az engedélyezésben.

Míg jelenleg a tagállamok az ún. védzáradék alkalmazásával, tudományos érvek felvonultatásával egy igen bonyolult eljárás végén tilthatják ki a piacukról a génkezelt fajtákat (ahogyan arról Magyarország első kézből szerzett tapasztalatokkal rendelkezik), ám az így megszerzett felmentést a lejárta előtt nagyon nehéz visszavonni, az új szabályozásban nemzeti hatáskörbe kerülhet a tilalom, és annak feloldása is. Ez látszólag jó hír, a valóságban azonban a GMO-cégek lobbinyomása Brüsszel helyett ezentúl a tagállami kormányokra nehezedik majd, ráadásul az említett nagyvállalatok részt vehetnek majd az engedélyezés illetve a tiltás folyamatában. A tagállamok viszont elesnek attól a leehetőségtől, hogy a csak lokálisan jelentkező környezeti és egészségügyi kockázatokkal (mint például Magyarország a csak a Pannon régióra jellemző ökoszisztémák sérülékenységével) igazolja tilalmat.

Az Együtt-PM szerint a még az EP jóváhagyására váró megállapodás – amit a magyar agrártárca hazai sikerként kommunikál – súlyos kockázatokat hordoz, és növeli az újabb génkezelt fajták kényszerű beengedésének veszélyét. A pártszövetség a magyar országgyűlésben kérdőre fogja vonni a kormányt azzal kapcsolatban, hogy milyen álláspontot képviselt a brüsszeli vitában, az Európai Parlamentben pedig mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország érdekeit érdemben figyelembe vevő GMO-szabályozás szülessen.

Budapest, 2014. június 14.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Szabó Rebeka, az Együtt-PM politikusa

Világnap van, környezetvédelem nincs

Orbán Viktor kormányfő a 2010-es kormányalakításkor azt állította a parlamentben, hogy az önálló környezetvédelmi minisztérium megszüntetése nem fog a környezetvédelem kormányzati súlyának csökkenéséhez vezetni. Ma már nem ígér ilyesmit, amit pedig csinál, az a rendszerváltás utáni környezetpolitika mélypontja. Az Együtt-PM a környezetvédelem világnapján arra emlékeztet: példátlan, és alkotmányellenes helyzetet teremt, hogy még a leendő miniszterek sincsenek tisztában vele, hova kerülnek az egyes környezetügyi szakterületek – ilyen körülmények között képtelenség felelős kormányzásról beszélni.

Ezekben a napokban zajlik a miniszterjelöltek meghallgatása: a szakbizottsági üléseken Seszták Miklós fejlesztési és Fazekas Sándor földművelési miniszterjelölt is beszámolt arról, hogy mik az elképzelései a hulladékgazdálkodásról, mivel egyikük sem tudta, hogy ki lesz a hulladékügy kormányzati gazdája. A vízügy a BM-nél, a zöldhatóság az FM-nél lesz, a környezeti szektor szétdúlásába belebukott Illés Zoltán helyett egy strabagos múltú Fidesz-káder lesz a csökkentett hatáskörű környezetügyi államtitkár, de a hírek szerint a közigazgatási tárcához is átkerülnek bizonyos hatáskörök.
Közös lónak túros a háta – tartja a mondás, de a környezet- és természetvédelem „közös lovának” ebben a struktúrában nem a gondozása, hanem az életben tartása lesz az igazi kihívás. Az Együtt-PM szerint a kétharmados parlamenti többség kétharmados felelősséget is jelent: ha ebbe a közös környezeti örökség megóvása nem fér bele, az mindennél többet mond arról, hogy mit gondol az Orbán-kormány erről az országról és a benne élőkről.

Ahhoz, hogy a környezetvédelemnek ne csak világnapja, hanem ereje és súlya is legyen, minimumkövetelménynek tartjuk a zöldtárca, a zöldombudsman és a zöldhatóság önállóságának illetve működőképességének helyreállítását, valamint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog visszaadását.

Budapest, 2014. június 5.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Szabó Rebeka, az Együtt-PM politikusa