JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Közlemények

Párbeszéd: Állítsuk meg Orbán Viktort!

Közzétéve:

Az európai parlament ma meggyőző többséggel – jelentős számú néppárti képviselő támogatásával – elfogadta azt a négypárti javaslatot, amely felszólítja a Bizottságot a magyarországi helyzet szoros nyomonkövetésére, és az Európai Parlament belügyi, állampolgári, jogi és igazságügyi bizottságát hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyek  – az eddig soha nem alkalmazott –  7. cikkely aktiválásához vezethet Magyarországgal szemben.

Az Európai Parlament döntésével világossá tette, hogy nem lehet az unió alapértékeit semmibe venni. A lex CEU, a civil szervezetek vegzálása és a az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány, a Magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat Európa számára  –  és még saját pártcsaládja, a néppárti képviselők számára is –  , nyilvánvalóvá tette, hogy milyen veszélyt jelent az unióra és egész Európára nézve is Orbán Viktor és a Fidesz politikája.

A mostani, az unió történetében példátlan döntés felszólítja a Parlament állampolgári bizottságát , hogy készítsen jelentést Magyarországról, melynek nyomán az Alapszerződés 7. cikkelyében foglalt eljárás kezdeményezhető az alapvető jogok és értékek sérelme miatt.

Az állásfoglalás világossá teszi, hogy az EP jelentős többsége (393 igen, 221 nem szavazattal szemben) szerint az Orbán-kormány működése súlyosan veszélyezteti a közös európai értékek védelmét,  és szembefordul saját polgárainak többségével  is. Az állásfoglalás politikai táborokon átívelő támogatása, a jelentős számú néppárti igen szavazat arra is rámutat, hogy a Fidesz saját pártcsaládjában is komoly ellenérzések kísérik a magyar kormány tevékenységét. Az európai intézmények eddiginél határozottab fellépése gátat szabhat a demokratikus jogállam lebontásának, ezzel pedig éppen a magyar polgárok jogait, szabadságát és biztonságát védi meg az azokat veszélyeztető Orbán-kormánnyal szemben.

Itt az idő megállítani Orbán Viktort!

(Kép forrása: 24.hu)

Párbeszéd: Ha igazságot keres a kormány, ehhez először igazat kéne mondaniuk

Közzétéve:

Nem adja fel a kormány: bár a képtelen állítások sorát tartalmazó „Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációs kampányra tételes cáfolat-lista érkezett a címzettől, most kommunikációs ellentámadást indítanak, hátha sikerül meggyőzni valakit arról, hogy Magyarországnak az Európai Unió a legnagyobb ellensége. A Párbeszéd a maga eszközeivel szívesen segít, hogy kiderüljön, ki mond igazat.

Ezúttal Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vállalata magára a bohóc szerepét: neki kellett elővezetnie, hogy „csúsztatások és igaztalan állítások vannak az Európai Bizottság levelében a nemzeti konzultációval kapcsolatban”. Az államtitkár az általa észlelt sérelmekre rögtön egy hatalmas csúsztatással felelt, közölve, hogy egy európai parlamenti bizottság jelentése szerint is szigorítani kell a nem kormányzati szervezetek (NGO) vizsgálatát, ugyanúgy, ahogyan azt az Orbán-kormány is szeretné.

Mivel látjuk, hogy Tuzson úr rendkívül érzékeny az igaztalan állításokra, segítünk neki, hogy el ne tévedjen a tények erdejében. Az Európai Parlamentben a Fidesz pártcsaládja megpróbálkozott egy olyan jelentéssel, amely egyébként csupán a civil szervezetek uniós támogatásfelhasználásának ellenőrzését javasolta. Csakhogy az NGO-k (szemben például a pártfrakciók egy részével) eddig nem keveredtek a jogtalan pénzfelhasználás gyanújába, ezért a parlamenti többség elfogultnak és megalapozatlannak ítélte meg a szóban forgó jelentést. Ezért annak érdekében, nehogy a közvélemény összemossa az EP-t a Fidesszel, a jelentés zöldpárti árnyékelődaója, Jávor Benedek kezdeményezésére sürgősen levette a napirendjéről a szóban forgó dokumentum tárgyalását. Európában ugyanis senki nem kíván bosszúhadjáratot indítani a társadalmi szervezetek ellen, és még a jelentést előterjesztő néppárti képviselő is igyekezett a látszatát is elkerülni, hogy a jelentésnek bármi köze volna ahhoz, amit Magyarországon a Fidesz művel.

Ha a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak valóban elege van az igaztalan állításokból, a Párbeszédre mindig számíthat: a civilekkel kapcsolatban például az az igazság, hogy a Fidesz putyinista akcióját mindenki kínosnak tartja, és semmilyen azzal párhuzamba állítható próbálkozás nincs napirenden az európai intézményekben. Ez a tempó a keleti autokráciák sajátja – amelyek közé Tuzson Bence és kormánya is egyre hézagmentesebben simul be.

Brüsszel-Budapest, 2017. május 8.

 

(Kép forrása: 24.hu)

Párbeszéd – Senki nem tudja, miért nem kellett Magyarországnak betartani az EU-s jogot Paks II ügyében

Közzétéve:

Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul Jávor Benedek, mert úgy tűnik még a Bizottságban sem tudja senki pontosan mit jelent az a technikai kizárólagosság, ami miatt  az Európai Bizottság 2016 novemberében lezárta a Paks II közbeszerzésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárását.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a Bizottság döntése után megkeresett minden magyar érintett minisztériumot, szervet és vállalatot, aki Paks II tervezésében, építésében érintett lehet, valamint megkereste részletekért az Európai Bizottság Belső piaci Főigazgatóságát is, de az elmúlt 5 hónapban senki nem tudott magyarázatot adni az égető kérdésre: vajon mik azok a technikai paraméterek, amelyek a Roszatomon kívül mindenki mást kizártak a Paks II. projektből. Így azt sem tudni, miért állt jogában a magyar kormánynak az EU-ban kötelező közbeszerzési eljárás elhagyása.

“Magyarországon nem készült egyetlen olyan szakvélemény vagy tanulmány sem, amely szerint csak a Roszatom felel meg a magyar előírásoknak, sőt a második Orbán-kormány komoly tárgyalásokat folytatott más erőműépítő céggel is, mielőtt az orosz félnek adták a megbízást.” – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. Jávor az ügyben az Országos Atomenergia Hivatalt, az MVM Paks II. projektcéget, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a Paksi Atomerőmű Zrt.-t és a Miniszterelnökséget is megkereste azt tudakolva, hogy bármelyik szereplő készített-e a tender elhagyását megalapozó elemzést vagy szakmai anyagot. A válaszok egytől egyig tagadták, hogy ilyen anyagot bármely érintett készített volna. A Miniszterelnökség cinikus válasza szerint a magyar kormány nem is tudja, hogy milyen érvek miatt zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást

“Döbbenetes, hogy az Európai Bizottság is a magyar kormány keze alá játszik, és ők sem hajlandóak információt adni a döntés indokairól.” mondta a Párbeszéd képviselője, aki szerint ez azt támasztja alá, hogy Paks II. tenderének hiányát a Bizottság politikai okokból hagyta jóvá, és az eljárást, valójában megfelelően megalapozott indokolás nélkül szüntette meg. Ennek a gyanúnak a tisztázása az Európai Bizottság felelős igazgatóságai együttműködésének hiányában Juncker elnök feladata – szögezte le Jávor -, és addig nem nyugszom, amíg a nyilvánosság világos választ nem kap arra az alapvető kérdésre, hogy miként volt lehetséges az európai jog semmibe vétele egy ilyen súlyú ügyben.”

Az érintett intézmények válaszai itt, a Juncker elnöknek írt levél itt olvasható.

(Kép forrása: 24.hu)

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Közzétéve:

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Akkor is be kell tartanod a törvényeinket, ha Magyarország miniszterelnöke vagy – ez az üzenete Lázár János bejelentésének, hogy a kormány feloldja a mindenre kiterjedő paksi titkosítást. Az önkéntes titokminiszter csupán azt felejtette el hozzátenni, hogy előre megmondtuk: nem lesz jó vége, ha megpróbálják az összes részletet eltitkolni, és hogy a Párbeszéd fellépése nyomán az adatvédelmi hatóság kényszerítette rá őket a visszakozásra.

Kis győzelem a jogállam magyarországi híveinek, és nagy bukás Orbánéknak: ha hihetünk az atom-ügyben elvétve igazmondáson kapott Lázár Jánosnak, a kormány kénytelen feloldani a titokban megkötött paksi paktum megvalósítási megállapodásainak (voltaképpen a minimum 4000 milliárd forintos beruházás kivitelezési, finanszírozási és üzemeltetési szerződéseinek) a titkosságát. A magyar adófizetők pénzével és a következő generációk biztonságával üzletelő Orbán-kabinet természetesen nem magától vált hirtelen az átláthatóság elkötelezett hívévé.

A szokatlan lépésnek hosszú előzménye van: Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője 2014 decemberében titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) a három megállapodás titkosításának felülvizsgálata érdekében. Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője vagy tudatosan, vagy kapacitáshiányát elhallgatva,  gyakorlatilag bárminemű tájékoztatás nélkül kétségek között hagyni bárkit, aki a jogállam eme intézményében még bízott, de választ nem adott. Végül már az ombudsmannak is közbe kellett avatkoznia, de két és fél éves időhúzás után végre megszületett a döntés: a mindenre kiterjedő titkolózás a magyar jog alapján sem tartható.

Péterfalvi minap megérkezett, minden ésszerű időn túli válasza szerint „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Gratulálunk a NAIH elnökének, hogy mintegy 30 hónapnyi munkával sikerült rájönnie arra, amit minden jogtisztelő polgár tudott már a titkosítás pillanatában – és Lázár Jánosnak is az igyekezetéhez, hogy megpróbálja a kormány nagylelkűségének beállítani az információszabadsághoz való jogaink részleges biztosítását – nagyszerű képet festenek a magyar jogállam állapotáról. Egyben felszólítjuk az érintetteket a bővítési dokumentáció teljeskörű nyilvánosságának megteremtésére: bárhogy ügyeskednek is, 4000 milliárd adóforint elköltése nem a magánügyük, előbb-utóbb minden döntésükkel és minden fillérünkkel el fognak számolni. De a jogállam híveinek joguk van megkövetelni, hogy ez inkább előbb következzen be, mint később: jogunk van ugyanis tudni egy olyan szerződés részleteiről, amelyeknek végsősoron a törlesztőrészleteit minden hónapban mi fizetjük ki az energia árán felül.

Éppen ezért, és hogy mindenki láthassa, hogyan működnek a magyarországi jogállami intézmények, Jávor Benedek adatkéréssel fordul Péterfalvi Attilához, hogy kiderüljön mi is történt az elmúlt két és fél évben.

Péterfalvi Attila válasza: NAIH-2017-paks titokfelügyelet válasz

Brüsszel, 2017. április 28.

(Fotó: Botos Tamás)

Párbeszéd: Az államfő kezdeményezzen népszavazást Paksról!

Közzétéve:

Áder János köztársasági elnök a Trefort gimnázium diákjaival beszélgetve azon sajnálkozott, hogy az emberek nem tudnak olyan népszavazási kérdést megfogalmazni a paksi bővítésről, amely megfelelne a Nemzeti Választási Bizottság elvárásainak. A Párbeszéd szerint a sajnálkozás helyett a köztársasági elnök akár cselekedhetne is: ha fontosnak tartja, hogy a nép döntsön, éljen elnöki jogosítványaival, és kezdeményezzen ő népszavazást!

A köztársasági elnök gimnazistákkal folytatott beszélgetése során a legelvontabb környezetvédelmi témák mellett aktuális kérdésekkel is szembesült: az egyik diák például szóba hozta a paksi bővítést, illetve a beruházással kapcsolatos népszavazási kezdeményezéseket. A köztársasági elnök szerint azért nem népszavazás döntött Paks kérdésében, mert eddig nem volt megfelelő, az NVB által elfogadható kérdés, pedig van jogi lehetőség a referendumra, „ha valaki meg tud fogalmazni egy megfelelő kérdést”.

A Párbeszéd szerint a megoldáshoz Áder Jánosnak csupán az alkotmányt kell fellapoznia: ha valóban fontosnak tartja, hogy a magyar állam legdrágább és legkockázatosabb beruházásáról a magyar nép döntsön, éljen az alaptörvényben rögzített elnöki jogkörével, és jogi stábjával konzultálva találjon szerinte jogszerű kérdést, és kezdeményezzen ő maga népszavazást a tervezett bővítésről!

A Párbeszéd biztos benne, hogy a nukleáris energia magyarországi jövőjéről érvényes döntést csak a magyar választók hozhatnak. Áder Jánosnak hatalmában áll ezt lehetővé tenni.

Brüsszel, 2017. április 25.

 

(Kép forrása: 444.hu)

Párbeszéd: Paksi hitel- orosz érdekhálóban Magyarország

Közzétéve:

A tervezett paksi bővítésért felelős kormánytag, Lázár János szerint Magyarország néhány héten belül megkezdi a paksi orosz hitel lehívását, majd a fölvett hitelrészt azonnal vissza is fizetjük. A Párbeszéd szerint az abszurd eset világosan mutatja, hogy az elkapkodott bővítési ügyletben a rosszul megkötött paksi szerződésekkel az Orbán-kormánynak nincs mozgástere: követnie kell az orosz diktátumot, akkor is, ha az ellentétes a magyar érdekkel.

Lázár szerint a valószínűleg lehívjuk az aktuális hitelrészt, majd 60 napon belül törlesztjük. Ennek természetesen nincs semmi értelme, mégis jelzésértékű: Magyarország szeretne kihátrálni az elkapkodva, előkészítés nélkül, Orbán és Putyin 2014-es váratlan megállapodása nyomán megkötött hitelszerződésből, de nem tud szabadulni. Bár Lázár János az elmúllt egy évben számtalanszor elmondta, hogy nem fogjuk igénybe venni az orosz kölcsönt, inkább a piaci finanszírozást választjuk, Vlagyimir Putyin februári látogatásakor az orosz elnök világossá tette, hogy nincs kibúvó. Így nem csak a máig közel egymillió euróba kerülő rendelkezésre tartási jutalékot kell folyamatosan fizetni, hanem a további hitelterheket is – egy olyan hitelért, amelyre nincs szükségünk.

Az eset egyértelművé megmutatja, hogy a hitelszerződés milyen rendkívül erős garanciákkal védi az orosz fél érdekeit, miközben Magyarország nem rendelkezik eszközökkel saját érdekeinek érvényesítésére. A helyzet ráadásul az, hogy nem csupán a hitelszerződés, hanem az egész paksi szerződéscsomag hasonló szellemben fogant, és végső soron sokkal inkább orosz tollbamondásnak, mint egyenlő felek szerződésének tekinthető. A kivitelezés kapcsán sokat emlegetett „turn key” szerződés például, amely kormány szerint garantálja, hogy a beruházás esetleges költségemelkedése az orosz fél kockázata, és Magyarország a szerződött összegért kész erőművet kell, hogy kapjon, valójában szintén tele van kiskapukkal, és nem garantálja, hogy nem tud drágulni a projekt. A kölcsönszerződéshez hasonlóan ez is rendkívül rugalmas az orosz fél szempontjából, arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények mentik fel a Roszatomot a szerződött  ár betartása alól.

A megvalósítási szerződés egyértelművé teszi például, hogy ha a költségtúllépés a magyarországi engedélyezési eljárás elhúzódása miatt következik be, akkor az a magyar fél kizárólagos felelőssége. Az engedélyezési eljárások viszont az eredeti tervekhez képest már most is körülbelül egy év csúszásban vannak. Hogy ez a csúszás költségnövekedést okozó határidőtúllépés-e, az csupán a két fél alkujától függ. A két fél közül a magyar kormány pedig szemmel láthatólag semmilyen mozgástérrel nem rendelkezik, az orosz fél által diktáltak végrehajtásán túl.

A Párbeszéd szerint immár egyértelmű, hogy a tender nélkül a Roszatomnak adott a paksi projektről súlyosan hátrányos szerződéseket sikerült kötnie a magyar kormánynak. A döntés egyik okaként hivatkozott orosz finanszírozásról ma már látszik, hogy előny helyett inkább súlyos teher, és könnyen lehet, hogy az ajánlatok megversenyeztetése esetén nem csak a finanszírozásra, hanem a beruházás megvalósítására is lett volna jobb ajánlat. Az is látszik azonban, hogy az orosz érdekhálóból a kormány immár nem tud szabadulni: a szerződésekből szinte lehetetlen kihátrálni, pedig már a kormány számára is nyilvánvaló, hogy vállalhatatlanul rossz üzletet kötött. A magyar érdekeket súlyosan sértő megállapodás Orbán Viktort vétke: a miniszterelnöknek kell korrigálnia a saját hibáját, vállalva természetesen a politikai felelősséget is azért, hogy a magyar gazdaságot kiszolgáltatta a putyini Oroszországnak.

Párbeszéd: a Kúriához fordulunk a paksi népszavazás érdekében

Közzétéve:

A Nemzeti Választási Bizottság elutasította Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által benyújtott népszavazási kérdést a paksi bővítés és a magyar energiapolitika ügyében. Az NVB rossz szokásához híven politikai megrendelést teljesített, amikor az egyértelműség hiányára hivatkozva elutasította a képviselő kérdését. “A kifogás teljesen megalapozatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az NVB a jogszerűség helyett a párthűséget tekinti vezérlő elvnek” – reagált a döntésre Jávor, aki közölte, a döntéssel szemben kifogással él a Kúriánál.

 Az EP-képviselő által benyújtott kérdés a következő volt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”  Az NVB szerint a kérdés az “egyértelműség hiánya” miatt nem hagyható jóvá. Az a testület fogalmazta meg ezt az állítást, amely korábban a teljességgel értelmetlen és homályos kvótanépszavazási kérdést, amelyről a kormány sem tudta egyértelműen megmondani, hogy pontosan mire vonatkozik, és mi következik belőle, fenntartások nélkül átengedte.

 Jávor szerint a kérdésben szereplő Energiastratégia elfogadása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre, így arra vonatkozóan nem lehet nemzetközi szerződésbe ütközést kifogásolni, amivel korábbi népszavazási kezdeményezéseit elutasították – örömteli, hogy eddig az NVB is eljutott. Az újonnan kitalált érv azonban szintén teljesen megalapozatlan, az NVB döntése pedig nem csak az alapvető demokratikus elveket sérti a kormány napi politikai érdekeinek érvényesítése érdekében, hanem Magyarország energetikai jövőjét illetően is katasztrofális hatású. Jávor Benedek bejelentette, hogy a magyar energiapolitikát vakvágányra terelő végzetes döntések megakadályozása érdekében a Kúriához fellebez az NVB döntésével szemben. Egyben rámutatott, hogy a Párbeszéd további, az üggyel kapcsolatos kérdése is az NVB döntésére vár, amely egyértelmű döntési lehetőséget teremtene az Energiastratégia két részleteiben kidolgozott forgatókönyve között. Ennél a kérdésnél az egyértelműség hiánya sem lehet ok – kíváncsian várjuk, hogy mit izzad ki magából kínjában a Választási Bizottság.

 A Párbeszéd szerint súlyos hibát követ el a kormány, amikor Magyarországot a XXI. században egy múlt századi, idejétmúlt energiapolitikához köti, és mindezt az emberek megkérdezése nélkül. Ezért elengedhetetlen a népszavazás megtartása a kérdésben. A Párbeszéd reméli, hogy a Kúria a jogszerűség talaján maradva utat enged a kezdeményezésnek. 

Korrupció korlátok nélkül: Magyarország kimarad az Európai Ügyészségből

Közzétéve:

Az Európai Tanács legutóbbi ülésén végleg eldőlt: többek között a magyar kormány ellenállása miatt nem lesz minden tagállamra kiterjedő hatáskörű Európai Ügyészség (EPPO). Néhány tagállam, köztük hazánk nem kívánt részt venni az európai hatáskörrel rendelkező szervezet munkájában, ezért az várhatóan csak a tagállamok egy részének együttműködéseként fog létrejönni. 

A kimaradó tagállamokban – így Magyarországon – az Európai Ügyészség nem rendelkezik majd jogkörrel arra, hogy vizsgálja és szankcionálja az uniós pénzügyeket érintő ügyeket. A Párbeszéd EP-képviselője hagsúlyozta, hogy a tagországok, közöttük Magyarország is, az uniós csatlakozással kötelezettséget vállaltak, hogy az EU pénzügyi érdekeit azonos eszközökkel védik meg mint saját pénzügyi érdekeiket. Ez a valóságban eddig sem teljesült, de most egyértelműen megmutatkozik hogy a magyar kormány éppen ezért kíván kimaradni az ügyészi együttműködésből, mert maga is a érdekelt a pénzügyi csalásokban és más olyan bűncselekményekben, amelyek veszteséget okoznak nemcsak az európai, de a magyar kötségvetésnek is. A kormány kimaradásával is egyértelművé tette, hogy a bűncselekmények felderítése helyett, azok biztonságos elkövetésében érdekelt. Hatalmas nyereség ez a Fidesz körüli oligarcháknak és az áfacsalásokkal trükköző cégeknek, mert így szorosabb ellenőrzés nélkül űzhetik államilag támogatott praktikáikat.

Jávor  üdvözölte, hogy a tagállamok többsége a józan észre hallgat, de egyúttal hangsúlyozta, hogy a megerősített együttműködéssel létrehozott ügyészi hivatalnak pont az a rákfenéje, mint a adóversenynek: azon országok, amelyek nem működnek együtt a többiekkel, a rendszer kijátszására alkalmas kiskaput hoznak létre. Ez oda fog vezetni, hogy  az európai áfacsalásokat ezek után, majd nem Németoszágban, vagy Franciaországban hajtják majd végre, hanem az eddigieknél is nagyobb arányban Magyarországon vagy Lengyelországon keresztül. Magyarország lépésről lépésre az EU adózási fekete lyukává változik.

Az európai parlamenti képviselő szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Unió következő 7 éves költségvetésében, a támogatások az EPPO határkörét képezzék, hiszen csak így lehet biztosítani az alapszerződéseben vállalt és megkésett kötelezettséget.  “A magyar kormány is alá fogja magát vetni az EPPO hatáskörének, ha az európai pénzekhez csak úgy juthatnak hozzá.” – mondta.

A Párbeszéd Korrupcióellenes Ügyészségre vonatkozó, az Országgyűlésben a múlt héten negyedszer benyújtott javaslata így még aktuálisabbá vált, hiszen nem számíthatunk arra, hogy egy hatékony európai intézmény elvégzi az uniós forrásokkal és bevételekkel kapcsolatos elengedhetetlenül szükséges, szigorú vizsgálatokat, és Polt Péter lesz a garanciája a korrupció visszaszorításának. Ez pedig még viccnek is rossz.

 

Strasbourg, 2017. március 14.

 

(Kép forrása: euorpeday.europa.eu)

A Párbeszéd Fukusimáról: Csak Orbánék nem tanultak a katasztrófából

Közzétéve:

Hat éve, 2011 március 11-én történt a világ történetének egyik legdrágább és legveszélyesebb műszaki katasztrófája, a fukusimai atomerőmű-robbanás, amelynek a kártételeit máig nem sikerült helyrehozni. A Párbeszéd szerint az évforduló tanulsága egyértelmű: az atomnál nincs kockázatosabb energiatermelési mód, az olcsó atomenergia csak a korrupt politikusok nyilatkozataiban létezik. 

Bár a magyar közvéleményt rendre azzal etetik, hogy Fukusimában természeti katasztrófa történt, valójában emberi hibák és technikai hiányosságok sorozata vezetett a történelem legsúlyosabb atombalesetéhez. A közvetlen előzmény valóban egy 9-es erősségű tengeralatti földrengés, és az általa kiváltott, 13 méter magas hullámokat generáló szökőár volt, ám a japán kormány számára készített független parlamenti bizottság 2012-es jelentése szerint a balesetet felelőtlenségek és mulasztások sorozata okozta, amelyek a tervezésben, a kivitelezésben, a hatósági felügyeletben és az üzemeltetésben is jelen voltak. A károk szinte felfoghatatlanul nagyok: a reaktorzónát még ma is lehetetlen megközelíteni, a romeltakarító robotok egymás után mondják fel a szolgálatot, emberek százezreit kellett kitelepíteni, a talaj és a tengervíz is tartósan elszennyeződött, a sugárszennyezett víz az erőmű területéről jelenleg is a tengerbe szivárog.

A japán kormány szerint 20 trillió jent, azaz mintegy 52 ezer milliárd forintot kell a kárelhárításra költeni: ez a magyar költségvetési főösszeg háromszorosa, a tervezett paksi bővítés árának pedig a tizenkétszerese. Ennyi pénze természetesen nincs a balesetért felelős vállalatnak, a kár döntő hányadát az adófizetők állják.

Bár a katasztrófa idején az atomipar nemzetközi és magyar propagandistái rendre azt hangoztatták, hogy Fukusima nem ismétlődhet meg, a valóságban az atomenergia használatba vétele óta 20-25 évenként sor kerül egy hasonló súlyosságú atombalesetre, amit biztosítók már be is áraztak – többek között az ebből adódó drágulás következménye a fejlett világban tapasztalható atomerőmű-bezárási hullám. Magyarország különösen veszélyeztetett, miután az Orbán-kormány egy tavalyi törvénymódosítással megszüntette a paksi erőművet és a tervezett bővítést felügyelő nukleáris hatóság önállóságát, és kormányrendeletekkel felülírhatóvá tette a korábban megfellebbezhetetlen hatósági döntéseket – miközben mindenütt a világon a felügyeleti jogkörök erősítésén, a biztonság növelésén fáradoznak.

A Párbeszéd szerint a kormány példátlan felelőtlensége egy újabb érv amellett, hogy Magyarországnak a meglévő paksi blokkok leállása után ki kell szállnia az atomenergiából. Fukusima megmutatta, hogy az olcsó atomenergia csupán politikai mítosz: a nukleáris energiatermelésnél drágább és veszélyesebb megoldás nem létezik, a kockázatot pedig mindig közösen viseljük.

 

2017.03.11.

Budapest

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

Párbeszéd: százmilliárdokat veszíthetünk a lopáskönnyítő törvény miatt

Közzétéve:

A Párbeszéd közbelépése nyomán az Európai Bizottság is vizsgálja az összes magyar vasúti beruházást titkosító törvényt. A Bizottság szerint csak átlátható vasúti projektekhez jár uniós pénz: Orbánék lopáskönnyítő törvényjavaslata százmilliárdos támogatásokat veszélyeztet.

A magyar parlament tavaly elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely 30 évre titkosítja a vasúti járművek üzemeltetésével összefüggő műszaki adatokat. A jogszabály a budapesti HÉV, a metrók, a MÁV, a GYSEV és a kisvasutak folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseinek technikai illetve pénzügyi részleteire is vonatkozik, átláthatatlanná téve a jelentős részben uniós támogatásokból megvalósuló beruházásokat.

A Párbeszéd már a szavazás idején is az Orbán-kormány legújabb közpénz-eltüntetési kísérletének tekintette a törvényjavaslatot, és az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal, ha Magyarországon a vasúti járművek biztonságos üzemeltetésére vonatkozó összes adat titkossá válik.

Úgy tűnik, aggodalmainkat az uniós intézmények is osztják: a Bizottság válasza szerint ahhoz, hogy a vasúti ágazatban piaci viszonyok érvényesüljenek, a hálózatra vonatkozó információkhoz könnyű és méltányos hozzáférést kell biztosítani. Ami pedig az uniós finanszírozást illeti, valamennyi projektnek meg kell felelnie az átláthatóság feltételeinek (ez némiképp leegyszerűsítve azt jelenti, hogy titkosított vasúti beruházásokra az EU nem ad pénzt). A válaszlevél azt is rögzíti, hogy Bizottság elemezni fogja a magyar törvényt annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az uniós kötelezettségeknek.

A Párbeszéd szerint bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány lopáskönnyítő lépése uniós támogatási források százmilliárdjait sodorta veszélybe. A tanulság egyértelmű: vagy az ország érdekei szempontjából káros törvényt kell sürgősen másikra cserélni, vagy a lenyúlási lehetőséghez ragaszkodó kormányt.

Brüsszel, 2017. március 8.

                                               Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő

A Bizottság felé intézett írásbeli kérdés itt olvasható. A Bizottság válasza a linkre kattintva elérhető: Bizottság válasz

(Kép forrása: fejervar.hu)