JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Médiatár

Brüsszelben lassan mondták, hogy a magyar rendőr is értse

Közzétéve:
Az áldozat nem tehető felelőssé a nemi erőszakért – röviden így foglalható össze az Európai Bizottság véleménye, amelyet a magyar rendőrség bűnmegelőző kampányfilmjeivel kapcsolatos írásbeli kérdésre adott.
Az Európai Bizottság szerint semmi nem igazolhatja a nőkkel szembeni erőszakot, az államnak pedig nem a potenciális áldozatok, hanem az elkövetők magatartásának megváltoztatásáért kell küzdenie.

A kérdést a Zöldek két politikusa, Michele Rivasi és Jávor Benedek tette föl Vera Jurova igazságügyi biztosnak. A politikusok beadványa szerint a magyar rendőrség videókampányt indított, amelyben a nemi erőszakért a nőket hibáztatja, mivel azok úgymond kihívják maguk ellen a sorsot: alkoholt fogyasztanak, kihívóan öltözködnek és táncolnak. Az EP-képviselők azt kérdezték, hogy a „Tehetsz róla, tehetsz ellene” kampány megfelel-e az uniós jognak.

A biztos válaszában leszögezte, hogy a Bizottság a nők elleni erőszak minden formáját, így a nemi erőszakot is határozottan elítéli. Jurova álláspontja szerint az európai szabályozás alapján a sértetteknek nem kell bizonyítaniuk, hogy nem felelősek a nemi erőszakért. A biztos idézi a Tanács egy 2012-es, konszenzussal – vagyis a magyar kormány egyetértésével – elfogadott állásfoglalását, amely megerősíti, hogy sem a szokás, a hagyomány, a kultúra, a magánélet vagy a vallás, sem pedig az úgynevezett „becsület” nem hozható fel a nemi erőszak igazolására, illetve a tagállamok azon kötelezettségének kikerülésére, hogy a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formáját megelőzzék és felszámolják.

Jurova szerint a sértettek jogairól szóló irányelv hatálya minden bűncselekmény, így a nemi erőszak sértettjeire is kiterjed. Az irányelv előírásai alapján a sértetteket a sajátos szükségleteiknek megfelelő bánásmódban kell részesíteni: könnyen hozzáférhető, bizalmasan működő segítő szakszolgálatokat kell rendelkezésre bocsátani, ahol tisztelettel és tapintattal kezelik őket. A 2006/54/EK irányelv pedig megtiltja a nemi alapon történő megkülönböztetést, ideértve a szexuális zaklatást is. Az irányelv értelmében szexuális zaklatásnak minősül „a szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nonverbális vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és különösen, amennyiben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezetet teremt”.

A biztos arra is emlékeztet az írásbeli válaszban, hogy a Bizottság a nők elleni erőszakkal szembeni zéró tolerancia és a bűnelkövetők megbüntetésére irányuló tagállami felelősség hatékony tudatosítása érdekében nemzeti figyelemfelhívó kampányokat finanszíroz, és abban is segítséget nyújt, hogy a tagállamok megismerhessék egymás sikeres szakpolitikai megoldásait.

A mostani már a második határozott válasz, amiben az EB a magyar kormány diszkriminációs és emberi jogi gyakorlatára reagál. A múlt héten a hazai iskolai szegregációs politikát ítélték el egy írásbeli kérdésre adott, hasonlóan egyértelmű reakcióban.

nol.hu

Kép forrása: A TASZ Facebook-oldala

Adócsalási vád – Horváth András és Vágó Gábor petícióval fordul az Európai Parlamenthez

Közzétéve:

A „magyar áfacsalási ügy” miatt petícióval fordul az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságához Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, valamint az adóhivatal két egykori alkalmazottja, Horváth András és Vancsura István – közölte Vágó Gábor, Horváth András és Jávor Benedek, a PM EP-képviselője hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Jávor Benedek azt mondta, hogy Magyarországon a becslések szerint a költségvetés körülbelül évi  ezermilliárd forinttól esik el az áfacsalások miatt, európai szinten pedig évente kétszázmilliárd euró elvesztése sújtja a kormányokat. Az EU bevételei a tagállamok áfabevételeihez kötöttek, így az elmaradó áfamennyiség közvetlenül érinti az unió költségvetését – fejtette ki, hozzátéve: a magyar áfacsalási ügy nem pusztán tagállami probléma, abban közvetlenül érintett az EU.
Az ellenzéki politikus szerint a petíció megfelelő eszköz arra, hogy az európai intézményrendszert mozgásba hozzák, amelyik így megteheti a szükséges lépéseket.
Vágó Gábor elmondta: petíciójukban leírják, hogyan zajlott le Magyarországon a több mint másfél éve kirobbant áfacsalási botrány. Szeretnék elérni, hogy az EP állítson fel egy olyan bizottságot, amelyik európai szinten is ki tudja vizsgálni az áfacsalások rendszerét, az Európai Bizottságtól pedig kérik, hogy kezdeményezzen konkrét vizsgálatot a magyarországi áfacsalásokkal kapcsolatban – ismertette.
Hozzáfűzte: kérelmezik, hogy az Európai Parlament tegyen lépéseket egy európai ügyészség felállításának érdekében, ugyanis azt látják, hogy a magyar ügyészség „nem lép”. Azt is kérik, hogy az Európai Parlament ösztönözze az aktívabb együttműködést a tagállamok hatóságai között és dolgozzon ki egy koherens és átfogó korrupcióellenes stratégiát.
Petíciójukkal azt is megpróbálják elérni, hogy az EP vizsgálja át a bejelentők védelmének rendszerét, mert Magyarországon azt tapasztalják, hogy a hatóságok nem a korrupciót, hanem annak bejelentőit vizsgálják – közölte Vágó Gábor.
Horváth András arról beszélt, hogy 15 hónapja állt a nyilvánosság elé azokkal az állításaival, amelyek szerint az adóhivatal „asszisztál” a csalásokhoz, de azóta semmiféle kormányzati vizsgálatot nem folytattak az ügyben.
Az esemény végén Vágó Gábor, Horváth András és Vancsura István kamerák előtt írták alá a petíciót, amelyet még hétfőn elküldenek.

MTI 2015. február 9.

 

Miért harcol a kormány a rezsicsökkentés ellen?

Közzétéve:

Az államadósság és a munkanélküliség elleni, bukással végződött csaták után az Orbán-kormány most az energiahatékonyság ellen indított harcot: hamarosan uniós eljárás indulhat az országgal szemben egy olyan irányelv átvételének elszabotálása miatt, amely fenntartható rezsicsökkenést biztosíthatott volna a magyar családoknak. A Párbeszéd Magyarországért szerint újra bebizonyosodott, hogy a kormány az orosz energiafüggés fenntartásában érdekelt.

A napelemadó után itt az újabb csapás a zöld energetikai megoldásokra: az Orbán-kormány nem hajlandó honosítani az EU energiahatékonysági irányelvét, és emiatt kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Az említett irányelv az államot és az energiaszolgáltatókat is kötelezné, hogy segítsenek a lakosságnak kevesebb energiát fogyasztani – most bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány ezt nem akarja.

Az irányelvet január végéig kellett volna (utolsó határidőként) a magyar jogba ültetni. A szabályozás előírná, hogy évente a kormányzati épületek 3 százalékát energetikailag korszerűsíteni kell, a közbeszerzéseknél az energia-hatékony megoldásoknak előnyt kell élvezniük. Szorgalmazná az okos mérés bevezetését, és kikényszerítené, hogy az energiaszolgáltatók a bevételeik adott hányadát a lakossági energiatakarékosság támogatására fordítsák – ez utóbbival évente akár 100 ezer lakás hőszigetelését is meg lehetne oldani.

A PM megdöbbentőnek tartja, hogy az Orbán-kormány inkább büntetést fizet Brüsszelnek, de nem hajlandó hozzájárulni, hogy a családok energiaszámlája, a környezetszennyezés és az energiafüggőség fenntartható módon csökkenjen. A Fidesz láthatóan inkább az orosz energiafüggőség további fenntartásában érdekelt – erről hamarosan papírjuk is lesz az EU-tól.

Budapest, 2015. február 3.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője,

Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja

Kép forrása: http://magyarinfo.blog.hu

 

PM: nem sikerült rendezni a nézeteltéréseket

Közzétéve:

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint egyértelműen kiderült, hogy a német kancellár és a magyar miniszterelnök hétfőn nem tudta rendezni a két ország között hosszú évek óta meglévő konfliktusokat, nézeteltéréseket.

Erről Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője beszélt hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, Angela Merkel és az Európai Unió nem tud mit kezdeni Orbán Viktor illiberális demokráciáról vallott nézeteivel, valamint Magyarország „különutas politikájával”, amely „egyéni alkukra” törekszik Oroszországgal. Jávor Benedek szerint a két kormányfő közös sajtótájékoztatóján elhangzottak arra utalnak, hogy Orbán Viktor „hintapolitikájában” Oroszország mellett tette le a voksot, hiszen sokkal inkább akar jó viszonyban maradni Vlagyimir Putyinnal, mint elkötelezni magát az egységes európai energia- és külpolitika mellett.
A brüsszeli képviselő szerint ez „rendkívül veszélyes kalandorpolitika”, a magyar társadalom pedig kizárólag elszenvedője lesz annak, ha Magyarország véglegesen hozzárögzíti magát a „globális mértékben is veszélyes” orosz „birodalmi politikához”.

Tizenöt éve zúdult Magyarországra a cián

Közzétéve:

Másfél évtizede, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, ahonnan körülbelül százezer köbméternyi ciános szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófájának tizenöt év elteltével sincsenek a károkért helyt álló felelősei, sem kézzelfogható szabályozási vagy intézményi következményei. Népszabadság cikk

„(…)

Bár a baleset világosan megmutatta az ellenőrzési és engedélyezési rendszer hiányosságait, a szabályozásban semmilyen érdemi változás nem történt, ami a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-katasztrófához is hozzájárulhatott. Az Európai Parlamentben született egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok megosztottsága miatt a bizottság nem kezdeményezett ilyen jogszabályt, és hasonló lépés a jövőben sem várható.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének tájékoztatása szerint járhatóbb útnak tűnik egy olyan kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetése, amely túlságosan megdrágítaná a legnagyobb környezeti kockázatú bányászati technológiákat.”

Az unió tiltja Balog Zoltán nagy ötletét

Közzétéve:

„Az uniós jog az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést – ezt az egyértelmű választ adta az Európai Bizottság Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének kérdésére, amelyet a politikus a Balog Zoltán humánminiszter által preferált iskolai szegregációs gyakorlattal kapcsolatban tett föl. A Népszabadság cikke

Jávor Benedek az írásbeli kérdésben emlékeztetett: Magyarország 2003-ban honosította a faji egyenlőségről szóló irányelvet, azóta ez a magyar jog része. Balog Zoltán humánminiszter tárcájának javaslatára ugyanakkor nemrégiben a parlament módosította az oktatási törvényt, s ennek értelmében a kabinet rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésnek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos kritériumokat” – vagyis azokat a tényezőket, amelyek alapján a jogszabály kivételeket enged az egyenlő bánásmód alkalmazása alól.

A magyar képviselő ezzel kapcsolatban azt kérdezte a bizottságtól: az említett uniós irányelv lehetőséget teremt-e bármilyen, a nemzeti jogban szereplő kivétel engedélyezésére, ez a kivétel megvalósíthat-e jogszerűen diszkriminációt, és elfogadható-e olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben.

A válasz szerint a faji egyenlőségről szóló irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.

Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé

– márpedig az uniós jogszabály az oktatás területén nem engedélyezi a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

– A bizottság jelenleg elemzést végez, amelynek keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek – olvasható az írásbeli kérdésre adott válaszban. Jávor Benedek szerint Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás. Az EP-képviselő ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ez irányú – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta.

A Párbeszéd Magyarországért képviselője decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a bizottsághoz, a törvénymódosítás európai jogba ütközésének vizsgálatát kérve. Vera Jourová, a bizottság jogérvényesülésért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a mostani válaszban azt is rögzítette: a testület az értékelést követően indokolt esetben felveszi a kapcsolatot a hazai hatóságokkal.

Rosszkedvünk tele

Közzétéve:

2000. február elsején érkezett Magyarországra a romániai Aurul bányavállalat két nappal korábbi gátszakadása nyomán a Lápos folyóba, a Szamosba, majd a Tiszába jutott, nagyjából 100 ezer köbméternyi ciánszennyezés, és ugyanakkor került kórházba szívinfarktus gyanújával Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park (akkoriban még természetvédelmi terület és hatóság egyben) frissen leváltott igazgatója. A Népszabadság cikke

„(…)

Jávor Benedek anno még a Védegylet színeiben lobbizott a ciános bányászat európai betiltásáért. (Ezt az EP – részben magyar javaslatra – időközben határozatba foglalta, a jogszabály-kezdeményezési monopóliummal bíró bizottság viszont azóta is jegeli az ügyet.) Most európai parlamenti képviselőként (Együtt–PM) egy olyan kötelező uniós környezeti felelősségbiztosítási rendszer kidolgozásán és elfogadtatásán munkálkodik, amely a nagy környezeti kockázatú ipari tevékenységeknél fedezetet teremthetne a kártérítésekre, és talán a vállalatokat is felelősebb magatartásra ösztönözné.

A tényleges, kézzelfogható következményeket viszont úgy foglalja össze, hogy nem történt szinte semmi, a régió környezeti biztonságának szintje ma sem magasabb, mint 2000-ben. Az EP több irányelvet (bányászati, vízvédelmi stb.) módosított, ezeknek a gyakorlati hatása azonban itt a végeken egyelőre kevéssé érvényesül. Jávor szerint a magyar hatósági rendszer ma valószínűleg nem tudna olyan hatékonyan megbirkózni egy hasonló kihívással, mint tizenöt éve.

(…)”

Elfogadhatónak tartja-e a Bizottság az iskolai szegregációt?

Közzétéve:

Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért Európa parlamenti képviselője tavaly december folyamán írásbeli kérdést intézett a Bizottsághoz. Ebben a Közoktatási törvény legutóbbi módosítása kapcsán arra volt kíváncsi, hogy elfogadhatónak tartja-e a Bizottság, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönített módon tanuljanak magyar oktatási intézményekben?

A válasz – a Bizottság gyakorlatától kissé eltérően – szokatlanul pontosan és világosan fogalmaz: Věra Jourová a Bizottság Jogérvényesülésért, Fogyasztópolitikáért és a Nemek Közötti Esélyegyenlőségért Felelős Biztosa leszögezte, hogy egy ilyen jogszabály a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelvvel ellentétes.

A PM képviselője ugyancsak decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a Bizottsághoz, a törvénymódosítás európai joggal való ellentmondásának vizsgálatát kérve. Jourová biztos mostani válaszából az is kiderül, hogy a Bizottság vizsgálja a törvénymódosítást, és az értékelést követően – adott esetben – felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Jávor Benedek elmondta, hogy Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás; és külön ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ezirányú – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta. A PM mindent megtesz annak érdekében, hogy semmissé tegye ezt a szabályozást, és a Kormány minden ezzel kapcsolatos lépését továbbra is figyelemmel kíséri.

Az írásbeli kérdés és a válasz szövegét változtatás nélkül mellékeljük:

  

Írásbeli választ igénylő kérdés: P-010072/2014

a Bizottság számára

az eljárási szabályzat 130. cikke

Benedek Jávor (Verts/ALE)

 

Tárgy:        Elfogadható-e, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönített módon tanuljanak oktatási intézményeikben?

 

Magyarország az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel implementálta a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelvet. A magyar kormány nemrégiben az oktatási törvény módosítására egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amelynek értelmében a kormány rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28.§ (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit”. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

1.    A faji egyenlőségről szóló irányelv teremt-e lehetőséget bármilyen kivétel nemzeti jogban történő szabályozására?

2.    Az ilyen kivétel eredményezhet-e bármilyen módon diszkriminációt?

3.    Az irányelv megfelelő alkalmazása során a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?

HU

P-010072/2014

Věra Jourová biztos válasza

a Bizottság nevében

(29.1.2015)

 

A faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelv számos területen, beleértve az oktatást is, tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé. Az irányelv az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

 

A Bizottság jelenleg elemzést végez, amely keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek. Amennyiben a Bizottság az értékelést követően a módosítást aggályosnak tartja, felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Brüsszel elől is eltitkolta a kormány a paksi szerződést

Közzétéve:

Úgy tűnik, a magyar kormány számára is kínos azoknak a megállapodásoknak a tartalma, amelyeket az oroszokkal kötöttek a paksi bővítésről. Orbánék nem csak a közvélemény, hanem az Európai Bizottság előtt is titkolják a szerződéseket – Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője végigjárja a jogi utat a dokumentumok kiszabadításáért.

A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz-magyar megvalósítási megállapodások aláírás után Jávor Benedek levélben fordult Margarethe Vestagerhez, az Európai Bizottság versenyügyi biztosához, azt tudakolva, hogy hogy a beruházás ügyében tiltott állami támogatás miatt zajló uniós vizsgálat lezárulta előtt indokolt volt-e újabb szerződést kötni az oroszokkal. Mint emlékezetes, a magyar kormány az aláírás napján azt állította: előzetesen minden szükséges egyeztetést lefolytatott az EU-val. Ehhez képest Margarethe Vestager válaszleveléből az derül ki, hogy a Bizottság nem adott előzetes hozzájárulást a szerződések megkötéséhez, és tovább folytatja a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárást.

Természetesen magukat a megvalósítási megállapodásokat is próbáltuk megismerni, mivel úgy véljük, hogy 4000 milliárd forintnyi közpénzt nem lehet titokban elkölteni, még az Orbán-kormánynak sem. A Paksi Atomerőmű részvényeit birtokló MVM kérdésünkre azt közölte, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter titkos adattá minősítette a megállapodásokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a Paks II projektcég tulajdonosától) megtudtuk, hogy ők nem adatkezelők, ezért nem adhatnak ki semmit. Ugyanezt állítja a miniszterelnökség is, amely a megállapodások titkosítását végezte. A Paks II. projektcég pedig azt írta, hogy a kért adatok nem közérdekűek, ezért nincs módjuk azokat átadni.

Összefoglalva: az egyik titkosítja, bár nem az övé, a másik nem adhatja oda, mert titkos, a harmadik nem adatkezelő, ezért nem tud segíteni – így rejtik el az adófizetők elől az adóbefizetéseik elköltését.

Jávor Benedek az adatvédelmi hatóságvezetőjéhez fordult a szerinte jogsértő titkosítás felülvizsgálatáért, és az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény adta felhatalmazást érve betekintést kér a ma még titkos papírokba, és az Európai Parlamentben is további erőfeszítéseket tesz a tervezett bővítés hátterének tisztázásáért: az évszázad legnagyobb magyar beruházása nem maradhat Orbán Viktos és Vlagyimir Putyin magánügye.

Az EP Energiabiztonsági Stratégiája – Zugló TV (videó)

Közzétéve:

Új Energiabiztonsági Stratégiát dolgoz ki az Európai Parlament a Bizottság felkérésére.

Hogyan lehet Európa külső energiaforrásoktól való függőségét csökkenteni? – Többek között erre adott választ Jávor Benedek, az Együtt-PM Európai Parlamenti képviselője és egyben a Stratégia árnyékjelentés-tevője, a Zugló TV-nek.

A videó a képre kattintva megtekinthető.

JB_HunioTV