JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Jávor Benedek bevinné Horváth Andrást az EP-be

Jávor Benedek PM-es EP-képviselő Horváth András egykori adóellenőr részvételével szeretne egy meghallgatást szervezni Brüsszelben.

IMG_5704-X2

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának tagja EP-meghallgatást kíván kezdeményezni az Egyesült Államok által kitiltott magyar vezető köztisztviselők ügyével kapcsolatban. Azt szeretné – közölte szerdán Strasbourgban magyar újságírókkal -, ha ezen a meghallgatáson Horváth András egykori adóellenőr, „aki annak idején a NAV-ügyet kirobbantotta”, be tudna számolni az általa feltárt információkról. 

Jávor szerint az amerikaiak által elrendelt beutazási tilalom összefüggésben állhat azokkal a korrupciós, illetve áfacsalási ügyekkel, „amelyeket a magyar nyomozati szervek az elmúlt hónapokban nem voltak hajlandóak érdemben vizsgálni”.

„Eljött az ideje annak, hogy az európai intézmények is szembenézzenek ezzel az üggyel” – mondta az EP-képviselő. Indoklása szerint nem tartható fenn egy uniós tagállamban olyan „megcáfolatlan gyanú”, miszerint az adóhatóság szemet huny egy ezer milliárd forintos nagyságrendet meghaladó áfacsalási ügy fölött. Az ügy – tette hozzá – nem csak Magyarországot érinti, hiszen a határokon átnyúlik, és szlovák, román, illetve egyéb vonatkozásai is vannak, tehát egyértelmű az európai illetékesség. Jávor Benedek „kínosnak” mondta, hogy az Egyesült Államok olyan lépést tesz egy uniós tagállammal szemben, amellyel kétségbe vonja, hogy ez az uniós tagállam „megfelel-e a korrupciómentesség elvárt minimumának”.

A magyar EP-képviselő elmondta: az európai parlamenti meghallgatás kezdeményezése mellett az Európai Bizottsághoz is kíván fordulni az ügyben. Szerinte az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek arra kell törekednie, hogy – amennyiben lehetséges – oszlassanak el minden gyanút a magyar adóhatóság korrupciós érintettségének ügyében, ha pedig bebizonyosodik, hogy a NAV valóban érintett ilyen korrupciós ügyekben, akkor annak legyenek meg a következményei mind nemzeti, mind uniós szinten.

hvg.hu

Magyar módosítók a genetikai biztonságért

Több frakció képviselői által támogatott módosító javaslatokat adott be Jávor Benedek, az Együtt-PM EP-képviselője a készülő új európai GMO-szabályozáshoz.

10450161_728211510553650_692966119793396497_n

A javaslatok jelentősen csökkenthetnék a mezőgazdasági géntechnológia használatával kapcsolatos kockázatokat. A Jávor Benedek által kezdeményezett módosító-csomaghoz a néppárti és a szocialista képviselőcsoport tagjai közül is többen csatlakoztak. Szerepel a javaslatokon Jo Leinen, az EP környezetvédelmi bizottsága korábbi vezetőjének aláírása is. A módosítók egyrészt a termesztésbe vont GMO-k határon átterjedő hatásaival kapcsolatban fogalmaznak meg egységes európai minimumkövetelményeket, másrészt pedig egy olyan alap felállítását indítványozzák, amelyek a multinacionális biotechnológiai cégek befizetéseiből táplálkoznának, és GMO szennyezés esetén alkalmasak lennének a károk fedezésére. Jelenleg ugyanis – ahogyan azt számos magyarországi eset is mutatja – a betárcsázás és a terméskiesés költségeit a vétlen fél fedezi (vagyis a károsult gazdák osztoznak rajta az adófizetőkkel), miközben a GMO-k alkalmazásából nyert profitból nem részesülnek.
Jávor szerint eljött az ideje, hogy az EP az eddigieknél hatékonyabban lépjen föl a természetvédelmi és az egészségügyi érdekekért, és hogy a biotechnológiai óriásvállalatok felelőtlenségének árát ne a gazdák és a hatóságok fizessék meg, erre pedig módosító javaslatok elfogadása megfelelő eszköztárat biztosíthat.

Budapest, 2014. október 17.

Együtt-PM Sajtó

Nem szólalhatott fel Paks ügyében, Strasbourghoz fordult Jávor Benedek

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Jávor Benedek, mert véleménye szerint csorbult a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor Kövér László házelnök nem engedte, hogy EP-képviselőként felszólalhasson a paksi bővítésről szóló parlamenti vitanapon.

Az Együtt-PM-es politikus csütörtökön, Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a szeptember 26-i vitanap előtt egy héttel levélben kért felszólalási lehetőséget a házelnöktől, szerinte ugyanis a bővítés kérdése európai uniós téma. Miután a házbizottság az ügyben nem tudott konszenzusos döntést hozni, Kövér László saját hatáskörben úgy döntött, hogy a téma nem európai uniós, ezért nem tette lehetővé Jávor Benedeknek a felszólalást.

Jávor Benedek úgy értékeli, Kövér László döntésével megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.

Ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy a testület állapítsa meg a határozat jogszerűtlenségét, és írjon elő jogalkotási kötelezettséget Magyarország számára, mert a vonatkozó országgyűlési törvény és a házszabály rendelkezései nem megfelelőek – ismertette Jávor Benedek, aki emellett nem vagyoni jellegű kártérítésre is igényt tart.

hvg.hu

A szocialisták mentették meg Navracsicsot

Ebben a helyzetben részben Jean-Claude Juncker, részben a magyar kormány kezében van a döntés, mivel Navracsics Tibort személyében nem utasították el, nem kérhet új jelöltet az Európai Bizottság elnöke, új feladatot kell adnia a magyar jelöltnek – ezt Jávor Benedek mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A Párbeszéd Magyarországért Európai Parlamenti képviselője szerint nagy valószínűleg a meglévő biztosi poszton igazít majd Juncker, valószínűleg kiveszi Navracsics Tibor hatásköréből az állampolgársági ügyeket. A politikus elmondta: a magyar médiatörvény komolyan szerepet játszik ebben a történetben, Navracsics Tibort azért utasítják el, mert tevékenyen részt vett ennek kialakításában. Hozzátette: az igazán meglepő, hogy a történteket a fideszes nyilatkozatok sikertörténetként adják elő. Ez a poszt alapvetően is minimális jogkörökkel járt volna, ez eleve egy vékonyka poszt, ha ebből még hámoznak, az megalázó a kormánnyal és Navracsics Tiborral szemben is – fogalmazott.

Jávor Benedek hangsúlyozta: a jelöltek többsége már átment, úgyhogy a mozgástér nagyon kicsi. A PM EP-képviselője elmondta: a baloldalról érkező támadásokról annyit, hogy ahhoz, hogy Navracsics ne kenődjön fel a falra, az európai szocialisták kellettek. A politikus kijelentette: az, hogy a magyar jelölt, ha botladozva is, de átesett a küszöbön, annak köszönhető, hogy a szocialisták megmentették őt. Hozzátette: a szakbizottságban a néppártól jobbra álló pártok ugyanolyan kritikusak voltak Navracsiccsal szemben, mint a liberálisok. Jávor Benedek szerint a legvalószínűbb forgatókönyv Navracsics Tiborral kapcsolatban az, hogy szűkítenek a feladatkörén, ami természetesen óriási siker lesz a Fidesz szemében. Navracsics Tibor próbált úgy csinálni, mintha semmi köze nem lett volna soha a magyar kormányhoz, mintha eddig valami páholyból figyelte volna aggodalommal az eseményeket, de átlátnak az európai képviselők a szitán – vélekedett.

atv.hu

Forradalmi a hangulat Navracsics meghallgatása előtt

Ma este 18 órakor kezdődik Navracsics Tibor uniós biztosi meghallgatása az Európai Parlamentben. Habár az EP-képviselő Jávor Benedek szerint minden jelölt marad majd a bizottságban, mégis úgy véli, az illetékes képviselők megszorongatják a volt külügyminisztert a kérdéseikkel. Brüsszelben beszélgettünk a Zöldek képviselőjével Navracsics meghallgatása előtt.

European_Commision

Este hattól negyvenöt európai parlamenti képviselő intéz kérdést három órán át Navracsics Tiborhoz, akire Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az oktatás, kultúra, ifjúságpolitika és uniós polgárság biztosának posztját bízná. A meghallgatások után, amennyiben a tárcában érintett bizottságok koordinátorai nem jutnak konszenzusra, a képviselők szavazhatnak a jelölt alkalmasságáról.

Navracsics Tibort is a veszélyeztetett biztosjelöltek közé sorolják, ez azt jelenti, hogy van esély arra, hogy alkalmatlannak találják, és elvetik a kinevezését. Hasonlóan vélekedtek a hétfőn már meghallgatott svéd Cecilia Malmströmhöz, aki a kereskedelmi biztos lesz. Az Európai Parlament két nagy pártja, a szociáldemokrata párt és a néppárt, úgy tűnik, egy jövőbeni nagykoalíció reményében kölcsönösen átengedi egymás jelöltjeit, de Malmström viharos meghallgatása után ez a feltételezés meginogni látszott, végül azonban a svéd politikust megszavazták.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő Brüsszelben azt mondta, hogy a meghallgatás nem pusztán színjáték, habár „szóban mindenki erősen tud kiabálni, de más elkaszálni valakit”. „Azonban az Európai Parlamentben nem úgy néz ki, hogy a frakció kiadja az ukázt, és mindenki megnyom egy gombot” – folytatta. Ha a képviselők nagyon megszorongatják a jelöltet a meghallgatáson, utána a koordinátoroknak nem marad más választásuk, mint szavazásra bocsátani a kérdést. És elmondása szerint a szociáldemokratákon belül „forradalmi a hangulat”, azonban nem Navracsics „az első számú közellenség”. A legnagyobb vitát a spanyol Miguel Arias Cañete váltja ki, aki olajérdekeltségei ellenére kívánja az éghajlat- és az energiapolitikai biztosi posztot betölteni. Jávor szerint a legnagyobb sajtóérdeklődésre Cañete számíthat, és nem véletlen, hogy egy időpontra került a meghallgatása Navracsicséval, hisz így könnyebben megosztható a figyelem.

A két rizikós konzervatív politikust azzal kívánják biztosítani, hogy másnap reggelre helyezték a szocialisták által támogatott, francia Pierre Moscovic meghallgatását, akinek a gazdasági stabilitásért kéne felelnie. Jávor szerint egyértelmű, hogy ha Cañete vagy Navracsics bukik, másnap reggel bukik velük Moscovic is. „Ugyanakkor én azt valószínűsítem, hogy át fog menni mindenki” – vallotta be Jávor.

Navracsics meghallgatásával kapcsolatban a Zöldek képviselője elmondta: „az a kérdés, hogy mennyire pörög fel a hangulat” a kérdések és a válaszok során. Habár Navracsics számíthat a portfólióját és jövőbeni oktatási biztosi munkáját firtató kérdésekre is, nem vitás, hogy az Orbán-kormány az uniós elvekkel összeegyeztethetetlen intézkedései miatt fog kereszttűzbe kerülni. A helyszínen keringő információk szerint szóba kerülhet a médiaszabályzás épp úgy, mint a civil szférát érintő intézkedések, amelyek „kiverték a biztosítékot az európai szocialistáknál”.

Jávor szerint nincs semmiféle uniós összeesküvés Magyarország ellen, hanem inkább belefáradtak a magyar kérdésbe. „Ha valami összeesküvés van, akkor az az, hogyan ne foglalkozzunk Magyarországgal” – vallotta be.

Az este forgatókönyve szerint Navracsics egy tizenöt perces nyitóbeszédet mond, majd megkapja a kérdéseit az illetékes parlamenti szakbizottságoktól, így a Kulturális és Oktatási, illetve az Ipari, Kutatási és Energiaügyi bizottságoktól. A parlamenti szakbizottságok a meghallgatást követően huszonnégy órán belül értékeli a jelölt teljesítményét. Nagy valószínűség szerint ez az értékelés össze fog csúszni Cañete meghallgatásával. A biztosjelöltek meghallgatásai október 7-én fognak végleg lezárulni. Az Európai Parlament a tervezettek szerint október 22-én hagyja jóvá a Juncker-bizottságot, ami november elsején kezdi meg munkáját.

(hvg.hu)

Paks: európai ügy az atomerőmű-bővítése

A kormánypárti frakciók a házbizottságban úgy döntöttek, hogy a paksi bővítés témája nem európai integrációs napirend, így az országgyűlés pénteki vitanapján a magyar EP-képviselők nem szólalhatnak fel. Az Együtt-PM szerint a paksi, orosz részvételű bővítés olyan projekt, amelyet észérvekkel képtelenség megvédeni, ezért a kormány mindenfajta vitától elzárkózik. 

Az Együtt-PM szerint temérdek bizonyítéka van annak, hogy az atomerőmű-bővítés miért érinti az Európai Uniót.
Az EU külön szerződésben szabályozza a nukleáris energia használatát, az Euratom Szerződés az uniós alapszerződés része.
Napról napra egyértelműbb: nem Moszkvában, hanem Brüsszelben fog eldőlni, hogy a beruházás a tervezett formában megvalósulhat-e. Az eddig megfogalmazott kifogások – a magyar kormány uniós jogszabályt sérthetett a tender elhagyásával, tiltott állami támogatásnak minősülhet, ha az építés költsége nem jelenik meg a paksi áram árában, az orosz gigahitel miatt veszélybe kerül az uniós deficitkorlát – mind az EU hatáskörébe tartoznak, és ezekben az ügyekben a Bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat.
Az új Bizottság következő öt éves ciklusra szóló egyik fontos céljának az egységes európai energiapiac („energiaunió”) megteremtését tekinti. Ezt mutatja az energiaunióért felelős biztottsági alenöki pozíció megteremtése is. Az Európai Unió idei energiabiztonsági stratégiáját is több ponton sérti az orosz pénzből, orosz technológiával, orosz részvétellel megvalósuló bővítés, hiszen a közös stratégia központi eleme Európa orosz energetikai és gazdasági függésének leépítése. Ráadásul az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt bevezetett illetve bevezetendő uniós szankciók önmagukban is kérdésessé tehetik a beruházást, hiszen megakadályozhatják, hogy az orosz pénzintézetek forráshoz jussanak, vagy megtilthatják, hogy EU-tagállamok startégiai ágazatokban orosz technológiát importáljanak.
Mindössze ennyi köze van az EU-nak a magyar atomerőmű-bővítéshez. A kormány bűntudta miatt ezekről nem eshet szó pénteken a parlamentben. Az Együtt-PM álláspontja ugyanakkor világos: Magyarország az energiarendszerek összekapcsolására, a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére épülő európai energiapolitikával sokkal jobban járna, mint az orosz függést bebetonozó, az országot eladósító atomerőművel.
Mint EP-képviselő külön kezdeményeztem, hogy a fentiek miatt felszólalhassak a vitanapon. Ezt a kormánytöbbség leszavazta: a jelek szerint tragikusnak tartanák, ha az európai érvrendszer is megjelenne a vitában.

Budapest, 2014. szeptember 26.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Ne támogassa a kormány a globális szabadkereskedelmet!

Miközben a kormány a szavak szintjén buzgón harcol a multik, a génkezelt növények és a mohó bankok ellen, lelkesen támogatja a globális szabadkereskedelmi megállapodást, ami a fogyasztóvédelem romlásának, a GMO-knak és a pénzügyi szolgáltatóknak is szabad utat adna. A Párbeszéd Magyarországért szerint, a magyar érdekeket nem Orbán-beszédekkel, hanem a hazai gazdaság kiszolgáltatottságát növelő nemzetközi törekvések elutasításával kell megvédeni.

Source: storify.com
Source: storify.com

A Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett „Trójai faló” akció nagyon helyesen hívja fel a figyelmet az USA és az EU között tervezett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, rövid nevén TTIP veszélyeire. A gazdaság minden területére kiható megállapodásról zárt ajtók mögött, titokban folynak a tárgyalások, azonban a kiszivárgott információk alapján tudjuk: az egyezmény kinyitná a sorompókat a génkezelt vetőmagok és élelmiszerek előtt, perelhetővé tenné az államokat, ha a multinacionális cégek érdekeit sértő törvényeket hoznak – mondjuk a saját állampolgáraik egészségének védelmében –, és újra lehetővé tenné a pénzpiac teljes liberalizálását, ami a 2008-as nagy gazdasági összeomláshoz vezetett.

A magyar kormány és az irányítása alatt álló média úgy tesz, mintha nem is tudna a TTIP-ről, hiszen nehéz lenne elmagyarázni, hogyan támogathat Orbán Viktor verbális szabadságharcot folytató kormánya egy olyan egyezményt, amely komoly egészségügyi és környezeti kockázatokat is jelent hazánk számára. A Párbeszéd Magyarországért szerint, a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos kormányzati magatartás világosan megmutatja az Orbán-kormány igazi arcát: szabadságharcról beszél, de közben kiszolgálja a nemzetközi gazdasági érdekcsoportokat – ahelyett, hogy a multikkal szemben a magyar emberek oldalára állna.

Budapest, 2014. szeptember 24.

Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja,
az Együtt-PM szakpolitikusa

Jávor Benedek,
az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

A Szocialisták támogatják az Ökotárs Jávor Benedek általi jelölését a Szaharov díjra

Jávor Benedek PM-es politikus, zöldpárti EP-képviselő kezdeményezte, hogy jelöljék az emberi jogok, a szólásszabadság és a demokratikus értékek védelméért kifejtett tevékenységet elismerő Szaharov díjra a norvég pénzeket elosztó Ökotárs Alapítványt.

Source: levego.hu
Source: levego.hu

A szociáldemokrata frakció magyar képviselői, MSZP-s és DK-s politikusok is támogatják a kezdeményezést.

Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának magyar tagjai szerdán aláírásukkal támogatták a zöldpárti EP-frakcióban tevékenykedő Jávor Benedek (Együtt-PM) képviselő kezdeményezését, amely arra irányul, hogy jelöljék Szaharov-díjra a magyarországi Ökotárs Alapítványt.

Az MSZP-s Szanyi Tibor és Ujhelyi István, illetve a DK-s Molnár Csaba és Niedermüller Péter közös nyilatkozata szerint ezzel is szolidaritásukat kívánják kifejezni mindazon civil szervezetekkel, amelyeket „az orbáni rezsim politikai kereszttűz alá vett”.

Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az egyik utolsó demokratikus védvonalat, a független civil szférát is erőszakosan fel akarja számolni Magyarországon, aminek hangosan és határozottan megálljt kell parancsolni” – hangsúlyozták nyilatkozatukban az EP szociáldemokrata frakciójának politikusai.

A Szaharov-díjat évente ítéli oda az Európai Parlament az emberi jogok, a szólásszabadság és a demokratikus értékek védelméért kifejtett kiemelkedő tevékenység elismeréseként. Ahhoz, hogy valaki a jelöltek közé kerüljön, legalább negyven EP-képviselő aláírása szükséges.

(MTI)

A szabadságharc első „eredménye” Navracsics gyenge pozícióra való jelölése

Az Európai Unió oktatásügyi, kulturális ifjúsági és állampolgári biztosának jelölték Navracsics Tibort. Az biztos, hogy főnöke sorozatos unióellenes kirohanásai és saját eddigi tevékenysége miatt a meghallgatások nem ígérnek sok jót. A magyar biztosjelöltnek csupa olyan feladat jutott, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, ami azt is jelenti, hogy nem veszik komolyan a magyar jelöltet. A pozíció tehát gyenge, épp ahogy a jelölt.

Nehéz lesz majd a kulturális sokszínűség mellett érvelni úgy, hogy itthon a politika megmondja, hogy mi az igazi kultúra, hogy az ifjúságot hogyan kell nevelni, és hogy az állampolgári önszerveződéseket az adóhivatal vagy más hatóságok közreműködésével akarja ellehetetleníteni. A civil társadalom felszámolására folyamatosan törekvő kormány minisztere erős ellenállásra számíthat a meghallgatások során, különös tekintettel a norvég civil alapot kezelő Ökotárs Alapítvány elleni – egész Európát megrázó – megfélemlítő rendőri fellépésre.
A jelölés önmagában – finoman szólva is – megosztja az európai parlamentet. Abban a testületben, ahol a demokratikus alapjogok természetesek, nehéz elvonatkoztatni attól, hogy Navracsics Tibor tevőleges részt vállalt az elmúlt évek rombolásában, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásától kezdve, a bírák korai nyugdíjazásán át, a médiatörvényig. És a civilek elleni rendőrattak ellen sem emelt szót.
Mindezek után a politikai perverzió kategóriájába tartozna, ha megszavaznám Navracsics Tibor kinevezését. Ezt nem fogom megtenni.

Budapest, 2014. szeptember 10.

Jávor Benedek, az Együtt-PM Szövetség európai parlamenti képviselője