JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Roma látogatócsoport az Európai Parlamentben

20 roma fiatal tett látogatást a Romaversitas Alapítványtól Jávor Benedek EP-képviselőnél, hogy betekinthessenek az Európai Unió működésébe. Találkozhattak az Európai Parlamentben dolgozó két roma képviselővel, Soraya Posttal (Svédország) és Damian Drăghicivel (Románia), a leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatásával foglalkozó Terry Reintkével (Németország), valamint néhányan Navracsics Tibor oktatási biztossal is.

Hogy a látogatás mennyire volt sikeres, arról Daróczy Gábor (Romaversitas Alapítvány igazgatója), és néhány résztvevő visszajelzése árulkodik a legjobban:

„Minden résztvevő 100%-ban pozitív visszajelzéseket adott az utazásról, és ez még akkor is fontos, hogy sokaknak ez volt az első repülőútjuk és most voltak először külföldön is. A legfontosabb változásnak azt mondhatjuk el, hogy többen is kiemelték, hogy teljesen megváltozott a véleményük a politikusokról, köszönthetően Terry Reintke lendületes stílusának, Soraya Post életútjának és személyiségének és nem utolsó sorban Jávor Benedek nyitottságának. Sok beszélgetésben azóta is vissza-visszatérő elem, hogy a Parlament hivatalos bemutatóját tartó Láng Péter által használt prezentáció még azok számára is informatív, tárgyilagos és hasznos volt, akik tanulmányaikból fakadóan foglalkoznak EU-s ismeretekkel. A Bizottság életéről és Open Society Foundations tervezett programjairól tartott bemutató is rendkívül fontos és pontos információkat adott. A visszajelzések alapján bizton állíthatjuk, hogy azok a politikusok, akikkel találkoztunk még a nagyon rövid együtt töltött idő ellenére is képesek voltak a politikusokkal szembeni sztereotípiák lebontására. Az is egyértelművé vált, hogy még a külföldi politikusok is tényleg azokért a célokért dolgoznak, amelyek minket romákat, illetve minket fiatalokat érintenek és amelyekért mi is dolgozunk. Nehezen körülírható, és megfogható az az emelkedett érzés, amit annak köszönhettünk, hogy bepillanthattunk egy frakció munkájába, és még inkább az, hogy egy számunkra nagyon fontos szavazást is meg tudtunk fordítani. Ennek köszönhetően a „politika” egy sokkal reálisabb képet kapott.” – Daróczy Gábor

Idézetek a résztvevő diákoktól:

Úgy gondolom, hogy egy nagyszerű ember vendégszeretetét élvezhettük, amit csinál és amiért harcol nagyon közel áll az én céljaimhoz is.

Én és a politika nem vagyunk igazán jóban egymással. De az útnak köszönhetően teljesen másképp látom a dolgot. Az, hogy betekintést kaptuk az EP munkájába és személyes kapcsolatba kerülhettünk a képviselőkkel számomra nagyon sokat jelentett. Hogy konkrét példát hozzak: amikor tudatosult bennem, hogy Terry Reintke német és ráadásul még politikus is hát őszintén kirázott a hideg…. De a nagyon nyílt,őszinte és felszabadult beszélgetés után szívesen teáznék vele minden héten ha tehetném. Úgy gondolom ez erős változás.

Jó volt látni azt, hogy hogyan működik a parlament így sokkal jobban átlátható volt, mint ahogy tanultunk róla. Az is nagyon jó volt, hogy sikerült befolyásolnunk egy szavazást 🙂

Az EP munkásságába betekinteni motiváló volt, mert jól esett visszahallani pár eszmét, melyeket -néha kicsit naívan- én is vallok. A frakció ülés hangulata, Soraya Post zárógondolata a cigányságról pozitív benyomást keltett. Őrizni fogom magamban. Brüsszel szép volt. A külföldi közeg, továbbá a tény, hogy muszáj az idegen nyelvet használni: jót tett velem.

Tetszett az is, hogy nem volt ránk erőltetve semmi és szabadon élvezhettük ezt a két és fél napot. Személy szerint egy kicsit szkeptikus voltam Jávor Benedekkel szemben, mint minden politikussal, de azt kell mondjam, hogy nagyon pozitívan csalódtam. Hogy úgy mondjam nem „sinterkedett”(sinterkedni = a lehető legkevesebb energiával, a lehető legnagyobb haszonra törekedve megspórolni a munka tartalmi részét (szleng). Másfelől, a parlamentről csak elméletben tanultam eddig, és jó volt látni a gyakorlatot első kézből és ráadásul egy pluszt is kaptunk azzal, hogy láthattuk mi folyik a kulisszák mögött.

A látogatásról rövid összefoglaló videó és képgaléria is készült Járdány Bence jóvoltából: (A videó a képre kattintva indítható el, a képgaléria pedig a nyilakkal is görgethető)

1.
« A 13 »

 

Az EB vizsgálja az egyházi oktatási intézmények célzott támogatását uniós forrásokból

2015 elején a Magyar Kormány pályázati kiírást tett közzé a Társadalmi Operatív Programban az egyházak köznevelési feladatainak támogatására melynek célja a bevett egyházak intézményfenntartói szerepkörének erősítése a fenntartásukban álló köznevelési intézmények feletti irányítói és felügyeleti módszerek és eljárások felülvizsgálatával, kiterjesztésével, illetve irányítási, módszertani, minőségbiztosítási kompetenciáinak fejlesztésével.

Ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésemre válaszul a Bizottság nevében Navracsics Tibor oktatási biztos jelezte, hogy vizsgálja, hogy a szóban forgó pályázati kiírás megfelel-e az operatív program szabályainak és célkitűzéseinek, valamint az Alapjogi Chartának. Kérdéses, hogy összeegyeztethető-e az előírásokkal, hogy uniós közpénzt célzottan csak egyházi fenntartású intézmények vehessenek igénybe, kizárva a támogatottak köréből mind az állami, mind például az alapítványi iskolákat. Ez különösen fontos, mivel az elmúlt időszakban tapasztalható szegregációs oktatáspolitikai fordulatban kiemelt szerepet vállaltak egyes egyházi fenntartású oktatási intézmények és elfogadhatatlannak tartom, hogy a Bizottság az Alapszabály esélyegyenlőségi cikkelyének érvényesülését kifejezetten hátráltató intézkedéseket vagy iskolafenntartókat európai közpénzből finanszírozzunk.

Az Európai Roma Stratégia hangsúlyozza a tagállamok felelősségét a minőségi valamint a szegregációmentes oktatáshoz való hozzáférés biztosításában és  Magyar Kormány által elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia is úgy fogalmaz, hogy a szegregáció csökkentése kiemelt terület kell legyen, elfogadhatatlan, hogy EU-s forrásokat költsünk erre.

 

A kérdés: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+WQ+E-2015-001480+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu

A biztos válasza: http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2015-001480&language=HU

 

Photo: Francis Bourgouin/Flickr/Creative Commons License

Az Európai Parlament ma határozott az Európai Roma Holokauszt emléknapjáról

A szavazás után Jávor Benedek, a határozat egyik beterjesztője az alábbiakat mondta:

„A határozat a cigányok második világháborús szenvedéseinek állít emléket. A roma holokausztnak mintegy félmillió európai roma esett áldozatul. Az emléknap augusztus 2-ára esik, mivel 1944. augusztus 2-án több ezer cigány nőt és gyermeket öltek meg, többek között honfitársainkat.

Az emléknap felhívja a figyelmet arra is, hogy az egyre erősödő cigányellenességgel – mint a rasszizmus egyik speciális fajtájával – szemben sürgős, határozott és közös európai fellépésre van szükség. A határozat elfogadása fontos lépés a romák és a többségi társadalom közös múltjának rendezése és a megbékélés felé.”

Brüsszel-Budapest, 2015. április 15.

Nemzetközi Roma Nap – Írásbeli felszólalás

Az 1971-es első Nemzetközi Roma Világkongresszus óta ünnepeljük a Nemzetközi Roma Napot. Alkalom ez arra, hogy megálljunk egy pillanatra, és áttekintsük a romák helyzetét. Én, ha körülnézek, sajnos azt látom, hogy a romák továbbra sem teljes jogú állampolgárai hazámnak.

A romák várható élettartama hazámban 10-15 évvel rövidebb, mint többségi társaiké. Lakhatási körülményeik sok gettóban a harmadik világban élőkéhez hasonlíthatóak, körükben szegénység folyamatosan növekszik, kitörési lehetőségeik pedig csökkennek.

A rendszerváltás óta növekszik az elsődleges munkaerőpiacról kiszoruló romák száma, az évek óta munkanélküliek pedig hiába könyörögnek még valódi megélhetést nem biztosító, megalázó közmunkáért is, gyakran ahhoz sem férnek hozzá. Magyarországon a roma gyerekek majd 2/3-a szegregált oktatási intézményben tanul. A felelős miniszter pedig egy, a bíróság által is diszkriminálónak ítélt iskolafenntartó mellett száll síkra, a bírósági ítéletre pedig jogszabály-módosítás volt a válasza. Miközben a fejlesztésekre szánt EU-s és nemzeti forrásokat egy olyan politikai testület osztja, amelynek kormánypárti vezetője most közel 2 millió euró elköltéséről nem tud számot adni.

Mindennek kapcsán felmerül az Unió felelőssége is a helyzet kialakulásában: rengeteg kiváló terv és elköltött forrás ellenére érzékelhető változás nem történt. Pedig bizton állíthatjuk, hogy a legrosszabb érdekérvényesítő képességgel bíró csoportok helyzete a legjobb indikátor, hogy megfigyeljük, mit hoz Európa jövője.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az unió tiltja Balog Zoltán nagy ötletét

„Az uniós jog az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést – ezt az egyértelmű választ adta az Európai Bizottság Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének kérdésére, amelyet a politikus a Balog Zoltán humánminiszter által preferált iskolai szegregációs gyakorlattal kapcsolatban tett föl. A Népszabadság cikke

Jávor Benedek az írásbeli kérdésben emlékeztetett: Magyarország 2003-ban honosította a faji egyenlőségről szóló irányelvet, azóta ez a magyar jog része. Balog Zoltán humánminiszter tárcájának javaslatára ugyanakkor nemrégiben a parlament módosította az oktatási törvényt, s ennek értelmében a kabinet rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésnek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos kritériumokat” – vagyis azokat a tényezőket, amelyek alapján a jogszabály kivételeket enged az egyenlő bánásmód alkalmazása alól.

A magyar képviselő ezzel kapcsolatban azt kérdezte a bizottságtól: az említett uniós irányelv lehetőséget teremt-e bármilyen, a nemzeti jogban szereplő kivétel engedélyezésére, ez a kivétel megvalósíthat-e jogszerűen diszkriminációt, és elfogadható-e olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben.

A válasz szerint a faji egyenlőségről szóló irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.

Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé

– márpedig az uniós jogszabály az oktatás területén nem engedélyezi a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

– A bizottság jelenleg elemzést végez, amelynek keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek – olvasható az írásbeli kérdésre adott válaszban. Jávor Benedek szerint Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás. Az EP-képviselő ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ez irányú – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta.

A Párbeszéd Magyarországért képviselője decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a bizottsághoz, a törvénymódosítás európai jogba ütközésének vizsgálatát kérve. Vera Jourová, a bizottság jogérvényesülésért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a mostani válaszban azt is rögzítette: a testület az értékelést követően indokolt esetben felveszi a kapcsolatot a hazai hatóságokkal.

Elfogadhatónak tartja-e a Bizottság az iskolai szegregációt?

Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért Európa parlamenti képviselője tavaly december folyamán írásbeli kérdést intézett a Bizottsághoz. Ebben a Közoktatási törvény legutóbbi módosítása kapcsán arra volt kíváncsi, hogy elfogadhatónak tartja-e a Bizottság, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönített módon tanuljanak magyar oktatási intézményekben?

A válasz a Bizottság gyakorlatától kissé eltérően – szokatlanul pontosan és világosan fogalmaz: Věra Jourová a Bizottság Jogérvényesülésért, Fogyasztópolitikáért és a Nemek Közötti Esélyegyenlőségért Felelős Biztosa leszögezte, hogy egy ilyen jogszabály a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelvvel ellentétes.

A PM képviselője ugyancsak decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a Bizottsághoz, a törvénymódosítás európai joggal való ellentmondásának vizsgálatát kérve. Jourová biztos mostani válaszából az is kiderül, hogy a Bizottság vizsgálja a törvénymódosítást, és az értékelést követően – adott esetben – felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Jávor Benedek elmondta, hogy Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás; és külön ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ezirányú – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta. A PM mindent megtesz annak érdekében, hogy semmissé tegye ezt a szabályozást, és a Kormány minden ezzel kapcsolatos lépését továbbra is figyelemmel kíséri.

Az írásbeli kérdés és a válasz szövegét változtatás nélkül mellékeljük:

  

Írásbeli választ igénylő kérdés: P-010072/2014

a Bizottság számára

az eljárási szabályzat 130. cikke

Benedek Jávor (Verts/ALE)

 

Tárgy:        Elfogadható-e, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönített módon tanuljanak oktatási intézményeikben?

 

Magyarország az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel implementálta a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelvet. A magyar kormány nemrégiben az oktatási törvény módosítására egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amelynek értelmében a kormány rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28.§ (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit”. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

1.    A faji egyenlőségről szóló irányelv teremt-e lehetőséget bármilyen kivétel nemzeti jogban történő szabályozására?

2.    Az ilyen kivétel eredményezhet-e bármilyen módon diszkriminációt?

3.    Az irányelv megfelelő alkalmazása során a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?

HU

P-010072/2014

Věra Jourová biztos válasza

a Bizottság nevében

(29.1.2015)

 

A faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelv számos területen, beleértve az oktatást is, tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé. Az irányelv az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

 

A Bizottság jelenleg elemzést végez, amely keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek. Amennyiben a Bizottság az értékelést követően a módosítást aggályosnak tartja, felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Iskolai szegregáció

Jávor Benedek a köznevelési törvény módosításával kapcsolatban beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, kérdezve: a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan jogszabály, melynek eredményeként lehetőség nyílik, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból”  a diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni. A képviselő arra is választ vár, hogy elfogadható-e, hogy a magyar kormány mindezt törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban tehesse meg.

 

2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben  Balog Zoltán  a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen –  az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint a törvény megteremti a lehetőségét a szegregált oktatásnak, így ellentétes nemcsak az Európai Unió és az Európa Tanács alapértékeivel, de az Alaptörvénnyel is.

Elfogadható-e Európában a szegregált oktatás?

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az, hogy a kormány rendeletben kívánja szabályozni az oktatás feltételeit, megteremti a szegregáció lehetőségét. Ez szembemegy az az Európai Unió és az Európa Tanács alapértékeivel, valamint a magyar elnökség alatt elfogadott Európai Roma Keretstratégiával. A képviselő az ügyben sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai bizottsághoz.

Source: thelandscapeoflearning.com
Source: thelandscapeoflearning.com

 Balogh Zoltán miniszter a kormány nevében november 18-án egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amely értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatná a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól. Ezzel a kormány a szegregációt erősítő választ adott a bíróság szegregációt tiltó legutóbbi ítéletére.

Az EP zöld  képviselője ezért sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy lehetőleg még a szabályozás elfogadása előtt megtudjuk: a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?

 Az európai parlamenti képviselő, ha a törvény elfogadásra kerül, mindent meg fog tenni, hogy a Bizottság minél előbb vizsgálja az ügyet, és amennyiben szükségét látja, indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen.