A paksi megvalósítási szerződések tudvalevőleg évtizedekre titkosítva vannak, én képviselőként is csak rövid betekintésre kaptam lehetőséget anélkül, hogy akár csak jegyzetelhettem volna, és persze a látottakat nem hozhatom nyilvánosságra. Elhúzódó levelezésben voltam emiatt Péterfalvi NAIH vezetővel a paksi titkosítás törvényességét illetően. A 2014 decemberében kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás tárgyában csak most, két és fél évvel később kaptam választ. Ebben
Péterfalvi úgy fogalmaz: „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.
Lázár János a következő kormányinfón nagyvonalúnak akarta beállítani, hogy a kormány csökkenti a beruházás körüli titkolózást, de inkább látszik úgy, hogy előre menekültek a NAIH véleménynének megszületése után. Péterfalvi Attilától megpróbálom megtudakolni, mi történt az ügyön kérődzés két és fél éve alatt.
A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.
(Fotó: Botos Tamás)