5379550_97fe93e92208b47fc3939349117927c3_wm

Eurologus: Lázár János Brüsszelben kilincselt Paks II-ért

Az Európai Bizottság vizsgálatai csak vánszorognak, de az oroszoknak pont az lehet az érdeke, hogy még ne kelljen belefogni az építkezésbe. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről két uniós biztossal, és beugrott Navracsics Tiborhoz is egy kávéra.

Miért jön megint?

A lengyel Elżbieta Bieńkowskával azért kért találkozót Lázár, hogy megbeszéljék, miért az orosz energiavállalat, a Roszatom volt az egyetlen építtető, aki szóba jöhetett az erőmű kibővítésére, és miért nem írt ki a kormány nyílt pályázatot, ahogy azt az uniós versenyszabályok megkívánták volna.

kötelezettségszegési eljárás tavaly novemberben indult, az Európai Bizottság akkor azt írta: „A magyar kormány közvetlenül odaítélte két új reaktor építését és két reaktor felújítását, átlátható eljárás nélkül.”

Nem lehetett top prioritás a miniszter látogatása, mert amikor egy bizottsági forrásunkról érdeklődtünk róla, azt a választ kaptuk:

“Nem vagyok benne biztos, hogy miért jön ide megint, de utánanézek.”

A Bizottság és a magyar kormány közötti levelezés egyelőre ott akadt meg, hogy a brüsszeli testület várja az írásbeli kifejtését azoknak a technikai okoknak, amelyek miatt csak az oroszoknak lehetett odaadni a projektet. Amíg ez nem érkezik meg, beszélgetések és találkozók nem fogják érdemben előrelendíteni az ügyet, tippel egy másik bizottsági szakértőnk.

Éveket is késhet az orosz hitel, de lehet, hogy ez pont jól jön

Gyanús, hogy Paks II-be kell majd adófizetői forintokat lapátolni, hogy működhessen, legalábbis ezt feszegette az uniós biztos egy hivatalos levélben januárban. Azóta folyik a vizsgálat, amiről a Bizottság hivatalos közlése szerint annyit tudunk, hogy „nincsen megszabott időkerete, akármeddig, évekig is eltarthat”.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos áprilisban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az Európai Bizottsággal régóta folyamatosan egyeztetnek az állami támogatás ügyében, minden kérdésükre válaszoltak. Hangsúlyozta, hogy nem tiltott állami támogatás miatt folyik a vizsgálat, és jelezte: remélik, hogy az év közepéig kialakítja a Bizottság az álláspontját.

Lázár János április végén azt közölte Széll Bernadett LMP-s képviselő kérdésére, hogy amíg nem zárul le a versenyjogi vizsgálat, a kormány nem nyúl hozzá az orosz hitelhez, azt majd csak az Európai Bizottság jóváhagyása után kezdi lehívni Magyarország.

„2018-ra tervezték elkezdeni az építkezést. A környezetvédelmi engedélyek kiadását pedig 2015. novemberre várták – ehhez képest máris csúszásban vannak” – mondta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. De lehet, hogy a kormánynak, és az alacsony olajárakkal küszködő, költségvetési gondokkal birkózó Oroszországnak éppenhogy jól jön a késés. „Az oroszok már mondanak le aktív hitelszerződéseket: januárban fújtak le egy öt vízerőműves csomagot Kirgizisztánban, ahol pedig komoly orosz-kínai befektetési verseny folyik.” Jávor szerint az, hogy Putyin nem fújja le a paksi projektet, annak a jele, hogy Oroszosrszágnak iszonyú fontos stratégiai cél, hogy magukhoz kössenek európai uniós tagállamokat. Ha az uniós vizsgálat miatt csak később hívja le a magyar kormány a hitelt, megvan rá az esély, hogy Oroszország világgazdasági helyzete helyrebillen, és nem kell lemondaniuk a kelet-európai piacról.

A szerződésben azonban az áll, hogy a magyar fél 2026-ban elkezdi visszafizetni a hitelt, és az ilyen beruházásoknál a legdurvább költségnövelő faktor mindig a csúszás, emlékeztetett a PM képviselője.

Az állami támogatás-vizsgálat a jogi játék része

Egy atomerőmű elfogadtatása pontosan így zajlik le az Európai Bizottság és az építettő között, magyarázta az EUrologusnak Lubomir Mitev, az atomenergia-ipar brüsszeli érdekképviseletétől, a FORATOMtól. A brit Hinkley-point erőműnél ugyanezt a jogi játékot játszották el: a britek először amellett érveltek, hogy nincs benne állami támogatás, majd amikor ez tarthatatlanná vált, stratégiát váltottak.

Szükség van állami támogatásra, hogy felépülhessen az erőmű, mondták, mert nincs rá magánberuházó, pedig így elégíthetik ki a leghatékonyabban az ország energiakeresletét. Ezután már csak azt kellett bizonyítaniuk, hogy a projekt nem részesül aránytalanul sok állami támogatásban. Egy évig tartott ennek a vizsgálata, ezután 2014 októberében zöld utat a beruházás. Akármilyen stratégiát követ is a magyar kormány, úgy látszik, egy évbe biztosan beletelik, mire az Európai Bizottság jóváhagyja a Paks II-t.

 

Van, aki így számol, van, aki úgy

Az Európai Bizottság kiszámolta, hogy Paks II ki tudja-e termelni a saját költségeit, és arra jutottak, hogy nem: a kormány pedig rosszul számolt, amikor az ellenkezőjét állította. Az elmúlt hetekben kikérték egy rakás érdekelt fél véleményét az ügyben, 2000 hozzászólás érkezett, ezeknek nagy részét a Párbeszéd Magyarországért (PM) gyűjtötte össze, és szép számmal adtak be kritikus véleményeket Ausztriából is. Az osztrák kormány „szigorúan elutasítja a nukleáris energia minden közvetlen vagy közvetett támogatását” – mondta Ernst Zimmerl, a budapesti Osztrák Nagykövetség attaséja április közepén az Energiaklub rendezvényén.

Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy Paks II-nél nincs szükség ártámogatásra vagy fix átvételi árra, hogy a projekt megtérüljön. A 2020-as évek közepére várható piaci villamosenergia-árnál a projekt az összes költségét ki tudja termelni – jelentette ki.

Jávor Benedek szerint azonban olyan plusz beruházásokra is szükség lesz a paksi bővítéshez, amelyeket a kormány lehet, hogy nem vett be a költségszámításába:

  • építeni kell egy szivattyús-tározós erőművet a Paks II esetenként fölöslegben előállított áramának tárolására
  • a meglevő mellé még 700 megawattnyi tartalékkapacitás kiépítése, arra az esetre, ha valamiért le kellene állítani az új reaktorokat
  • rá kell őket csatlakoztatni az országos villamosenergia-hálózatra is
  • a legnagyobb tétel a beruházást terhelő adók és vámok. Ha ugyanis áfamentességet kap a projekt, az könnyen tiltott állami támogatásnak minősülhet Brüsszelben. Ezek összesen körülbelül tízmilliárd euróba kerülnek.

 

(Az eredeti cikk az Index Eurologus blogján elérhető).

(Kép forrása: index.hu)