unnamed

Európa a láthatáron! – 2. szám

unnamed

Megkezdte működését a Közérdekvédelmi Központ

Régen dédelgetett álom bejelentése volt a Közérdekvédelmi Központ elindítása. Juhász Péterrel, az Együtt elnökével és Vágó Gáborral, a Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) titkárával jelentettük be május 26-án Budapesten az árnyékügyészség útjára indítását Juhász Péter facebookos közvetítése mellett, sajtónyilvános eseményen. Az intézményt a Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány támogatásával hoztuk létre, de további támogatókat és segítőket is örömmel fogadunk. A korrupció elleni küzdelemben mindenkire szükség van, aki tenni akar közös érdekeink védelméért és a közélet megtisztításáért. A Közérdekvédelmi Központot egyfajta árnyék korrupcióellenes ügyészségnek szánjuk, amely az állami korrupcióüldözés hiányosságai miatt a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megvédeni az állampolgári érdekeket ezen a területen.  A bejelentést követően néhány napon belül megkaptuk az első állampolgári bejelentéseket, és saját ügyeken is elkezdtünk dolgozni.

A Központ facebookoldala itt, honlapja itt található.

A Közérdekvédelmi Központ elindítása ügyében vendégeskedtem a Hír tévében, valamint az ATV stúdiójában.

 

unnamed-2

Ki fizet a környezeti károkért?

Sikeres volt a május 24-én Budapesten, az Európa Pontban tartott “Ki fizet a környezeti károkért?” Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás konferenciánk. A helyettes ombudsman, politikai döntéshozók, neves külföldi és hazai szakértők, civilek és üzleti szereplők részvételével zajlott eseményen egyetértés volt abban, hogy a szennyező fizet elv érvényesítésén, a hatósági jogalkalmazáson, a szereplők együttműködésén javítani kell. Fontos, hogy a – ritka, megkésett – beavatkozások ne szankciókban merüljenek ki, hanem a megelőzésé legyen a főszerep.  A kármegelőzésre jól átgondolt, többlépcsős pénzügyi felelősségi rendszer (kötelező iparági biztosítással) ösztönözné a szereplőket.

Így nem az állam, nem mi, adófizetők állnánk a sokmilliárdos helyreállítási költségeket. A komoly problémák elkerülhetőek lennének, a veszélyes technológiák kiszorulnának a piacról, a lakosság nem lenne súlyos egészségügyi kockázatnak kitéve.

A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.

epa04779739 A general view of the of the European Anti-Fraud Office (OLAF) logo at the OLAF headquarters in Brussels, Belgium, 02 June 2015. A press conference was held to present the 2014 results and key activities of OLAF.  EPA/JULIEN WARNAND

Az OLAF is kiugrónak látja a korrupciót az uniós pénzek magyarországi felhasználásában

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ma publikálta 2016-os jelentését. A kormány próbálhatja csűrni-csavarni, de a jelentés egyértelművé teszi: máshol is vannak ugyan bajok, de ami Magyarországon történik a korrupció területén, az valami európai léptékben kiemelkedően súlyos és obskúrus tolvajlás. Nem csak a korrupciós kockázatunk emelkedik ki, de az is párját ritkítja, hogy mennyire passzívak a korrupció üldözésére hivatott szervek.

(A fentebbi képre kattintva olvasható Jávor Benedek a témával kapcsolatos részletes blogbejegyzése.)

c028a190f98025eaa23181b11225fe96

Kiderült: az energiahatékonyság növelése ellen a magyar kormány az oroszokkal vállvetve lép fel

Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

(Kép forrása: Gazprom)

 

SSUCv3H4sIAAAAAAAEAJ2Qy27DIBBF95X6DxZrW+KRxHF/JepiDBMXlZgIcKIo8r+Xhy2x7o57Zu4wd96fH01DtCJfDeFDfxB4Ft3Ir6o7UA4d9OLaMcVoz88C5BFJmw0jeC2j551UGmDM4oODoO0cMW03jkoH6zSYBBNbi98HCItHn0ZsSELAKfYWuPn3fy5FN3shF6MjrU3aivllzGxHa/tvZ3l871Fgwlm+8sJVEIcGoQS5lFby+wzobnW0h1ZoKw2L0rZK+bASTDKIavLdaannqbLZ8IOuvlg8ub1VYLYhb7IFIyqeNEkmGDsKQU/DSdCB80HElOsf/k432fsBAAA=

Európa fordulóponton – elemzésem a Kettős Mércén

„A többsebességes Európa aligha finanszírozza bőkezűen a periféria országait. A kohéziós politikát, strukturális alapokat és más közösségi pénzáramokat elfelejthetjük. De van ennél nagyobb ár is. Az előre haladó integráció perifériájára sodródó és lemorzsolódó országok egy olyan köztes térbe kerülnek, ahol nagymértékben magukra lesznek hagyva (Orbánnak egyébként nagyjából ez is a célja). Ez a magárahagyottság azonban a várakozásokkal szemben nem a szabadságot fogja elhozni a periféria országainak, hanem a jelenleginél is nagyobb kiszolgáltatottságot.”

Megjelent a Kettős Mércén az EU válságáról, és a továbblépés lehetőségeiről szóló cikkem második része is. Az első részben a krízis természetéről, és kialakulásának okairól írtam. Most azt elemzem, hogy milyen forgatókönyvek állnak Európa rendelkezésére, melyiknek mi az esélye és mik a következményei?

Az első rész itt érhető el. Kép forrása: kettosmerce.blog.hu.

 

Nuclear power plant construction site

Búcsút mondhatunk a 4000 milliárdos paksi költségekről szőtt álomnak

Népszava interjújában arról beszélek, hogy számos jele van a paksi bővítés csúszásának, akadozásának, ez pedig nem csak azt jelentheti, hogy a beruházás költségei – hasonlóan szinte valamennyi nukleáris projekthez – jelentősen növekedhetnek, hanem azt is, hogy a költségnövekedést az orosz fél rátolhatja Magyarországra. Lépésről lépésre derül ki, hogy mennyire rossz, a magyar fél számára előnytelen szerződéseket kötöttek Orbánék Oroszországgal, legyen szó a finanszírozásról, a megvalósításról, vagy az üzemeltetésről.

Kép forrása: nepszava.hu

 

unnamed-7

Európai védelmet a közérdekű bejelentőknek!

A tübingeni (Németország) European Anti Corruption Youth Conference keretében számoltam be kezdeményezésünk állásáról, hogy egy uniós irányelv segítségével egységes minimum-szabályokat alkossunk a közérdekű bejelentők védelmére. Az általunk elkészített irányelv-tervezet nyomán az Európai Bizottságon belül is elkezdődött az érdemi munka. Az ennek a keretében tartott nyilvános konzultáció május 30-án zárult le. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottsággal, hogy hozzájárulásunkkal egy valóban hatékony és eredményes szabályozási javaslat születhessen.A konferencián a zöld frakció tanácsadójával, Pam Bartlett Quintanillával beszéltünk arról, hogy mik a kulcselemei egy valóban jó szabályozásnak, hol tart jelenleg a folyamat, és mit tudnak tenni a fiatalok annak érdekében, hogy mielőbb megvalósuljon a közérdekű bejelentők védelme az EU szintjén.

https://www.greens-efa.eu/en/article/news/time-to-respond-to-the-public-consultation-on-whistleblower-protection/

 

unnamed-8

Perre megyünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA)

Több int egy éve próbáljuk meg kikényszeríteni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra mindazokat a tanulmányokat, amelyekre alapozva a WHO erre hivatott szervezetével, az IARC-vel szemben nem rákkeltőnek nyilvánította napjaink egyik legszélesebb körben használt, és legvitatottabb növényvédőszerét, a glifozátot. Többszöri igénylésünk dacára megtagadták a kérdéses tanulmányok egy részének teljes körű publikálását. Meggyőződésünk, hogy az Aarhusi Egyezmény alapján ezt nem tehetik meg, az európai tudományos közvéleménynek és polgároknak pedig joguk van tudni, hogy milyen bizonyítékok alapján tesz javaslatot az EFSA a glifozát akár évtizedekre való újraengedélyezésére. A zöld frakció három tagjával (Bart Staes, Heidi Hautala, és Michèle Rivasi) az Európai Unió Bíróságához fordultunk, hogy biztosítsuk az információk nyilvánosságát. A per reményeink szerint precedensértékű lehet a környezeti információk nyilvánosságra hozatalának korlátozásával szemben.

https://www.greens-efa.eu/en/article/press/gruenen-efa-fraktion-zieht-fuer-zugang-zu-glyphosat-studien-vor-gericht/

(Kép forrása: agroforum.hu)

 

unnamed-9

Az energiahatékonyság versenyképességet jelent

A Dán Királyság brüsszeli Állandó Képviseletének meghívására az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő módosításának kulcskérdéseiről beszéltem egy kerekasztalbeszélgetés keretében, cégek, civil szervezetek és néppárti EP-képviselők társaságában. Az energiahatékonyságot immár az ipari szereplők is jelentős gazdasági lehetőségeket és költségmegtakarítást jelentő területnek tekintik, a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználásához azonban ambíciózus és kiszámítható európai és tagállami szabályokra van szükség. Félő, hogy azok a főleg keleti tagállamok, élen Magyarországgal, amelyek ma elutasítóak az energiahatékonysági célkitűzések növelésével és a beruházások fokozásával szemben, hosszú távon a lakosság és a gazdaság számára magasabb energiaköltségekkel kell hogy számoljanak. Ami jelentősen csökkentheti ezen országok versenyképességét, tovább növelve az EU-n belül meglévő versenyképességi különbségeket.
(Kép forrása: energiainfo.hu)

 

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.