Irányított szerencse

duna-folyam-paks_151664_2_0x0A Duna Paksnál

Kevésen múlt, hogy a nagy meleg és az alacsony dunai vízállás miatt nem kellett leállítani a Paksi Atomerőművet – írja szinte a teljes független sajtó a G7 cikkére hivatkozva (a kormánypárti propagandatermékekben még ezt az óvatos problémamegközelítést se keressük: a paksi szent tehén számukra teljes mértékben érinthetetlen, ha súlyos baleset volna, azt sem írnák meg).

Micsoda szerencse! -gondolhatnánk, tized fokokon múlt, de megúsztuk, hogy a magyar áramtermelés 40 százalékát biztosító erőmű kiessen az üzemből. De vajon mennyi volt ebben a szerencse, és mennyi az a kreativitás, ahogyan a teljes magyar jogalkotási, hatósági és intézményi rendszer kezeli Paks kérdését?

Kezdjük azzal, hogy a magyar szabályozás már eleve relatíve nagyvonalú, amikor az erőmű hűtővizének visszaeresztési pontjától számított 500 méteres távolságban írja elő a 30 Celsius-fokos vízhőmérsékleti korlátot. Franciaországban, ahol a használt hűtővizet befogadó folyók magas hőmérséklete miatt augusztus elején ténylegesen le is állítottak néhány atomerőművet, ugyanez a határérték 28 fok. Ha Magyarországon is a 28 fokos érték lenne hatályban, mint a nem lényegesen hűvösebb klímával rendelkező dél-franciaországi Rhone folyón, akkor Paksot már rég le kellett volna állítani. De persze jogszabályokkal is lehet “szerencsét” csinálni.

Másodsorban, ahogy a cikkből kiderült az automata vízhőmérséklet-mérő berendezés az alacsony vízállás miatt nem működött jól, így kézi mérésre kellett áttérni. Ezt pedig – micsoda véletlen szerencse! – reggel hétkor végezték el, amikor a vízhőmérséklet a legalacsonyabb. A G7 cikke is részletesen leírja, hogy ha az így mért 26,8 fokhoz hozzáadjuk azt az 1,2-1,5 fokot, amit napközben melegszik a Duna, és az a 3-4 fokot, amit a mérőponthoz képest az erőmű hűtővize még hozzáad, akkor 31-32,3 fokos vízhőmérséklet adódik az 500 méteres pontnál. Azaz ha a mérőműszer nem hibásodik meg, ha nem hajnalban mérnek ezt követően vízhőmérsékletet, és ha a méréseket a tényleges 500 méteres ponton végezték volna, akkor az atomerőművet le kellett volna állítani. Mint ahogy a hivatalos adatok szerint nem hogy az 500 méteres ponton, de sok kilométerrel lejjebb, Domborinál is visszatérően 30 fokot elérő vagy meghaladó vízhőmérsékletet mértek. Ha nem olyan méréseket végeznek, amelyek célja épp az, hogy 30 fok alatti eredményeket produkáljanak, akkor Paksot le kellett volna kapcsolni. De persze “mérésekkel” is lehet szerencsét csinálni.

hutoviz

 

 

 

 

 

 

A paksi hűtővíz-csatorna

Végezetül nézzünk kicsit előre. Mi történik majd, ha az erősödő klímaváltozás hatására növekvő hőmérsékletű, és csökkenő vízhozamú folyóba a jelenlegi hűtővízmennyiség több, mint kétszeresét engedik vissza Paks2 megépülte után? Ahogy korábbitanulmányunkban bizonyítottuk: visszatérően, jelentős időtartamban várható a határértékek túllépése. A hatóságok szerint persze nem lesz itt semmi látnivaló. Szerintük az a környezeti hatás, amelyet már most csak kreatív eszközökkel tudtak eltussolni, az nem fog jelentkezni. Én is biztos vagyok benne. Ahogy most is sikerült megengedő jogszabályokkal, irányított mérésekkel elkerülni, hogy meglépjék a nyilvánvalóan szükséges leállítást, a jövőben is megtalálják majd a módját, hogy papíron minden rendben legyen. Ha meg nem, legfeljebb kiszabnak valami névleges bírságot, az erőmű meg vígan zakatol tovább.

Csak a Dunának annyi. A dunai élővilágot ugyanis kevéssé hatja meg a jogszabályi trükközés, a mérési kreativitás, a környezeti hatástanulmányok manipulálása, a kommunikációs süketelés. A dunai élővilág számára a klímaváltozás önmagában súlyos stresszhelyzetet okoz, az ehhez való alkalmazkodás következményei nem láthatók pontosan előre, de várható, hogy a hűvösebb, oxigénigényesebb, nagyobb folyókra jellemző fajok vissza fognak szorulni, vagy el is tűnhetnek. A víz oxigéntartalma nyaranta jelentősen csökkenni fog, az általános vízminőség is romlik (egyszerűen kisebb víztömegnek kell majd felvennie mindazt a szennyezést, amit beleöntünk). Nem, nem szép mediterrán folyóvá alakul át a Duna. Ilyenkor az igénytelen, sokszor invazív fajok tömeges elszaporodása, algavirágzás, az értékes természeti területek, közösségek eltűnése történik. Ennek fog még egy jó nagy rúgást adni Paks2. A magyar kormányzat és hatóságok pedig majd megoldják okosba’, hogy papíron ne legyen gond. Majd megemelik a határértéket 32 fokra, vagy akár följebb. Majd megkeresik a Duna leghűvösebb pontját, és ott mérnek a hajnal jótékony leple alatt. Majd nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánítják a dunai vízhőmérsékletek publikálását. Majd hazudnak, manipulálnak, titkolóznak, hiszen az a normál ügymenet amúgy is.

Ha be tudják csapni mindezzel az országot, és nem állunk az útjukba. Mert a Magyar Idők bármit megír, amit a pártközpontból átküldenek. De a Dunát, azt nem lehet becsapni.