Klíma- és energiapolitika

1158745_81272028Egy olyan országot képviselek az Európai Parlamentben, amelyben 2006 óta nem engedélyeztek új szélerőmű-építést, amely az egyik legalacsonyabb, mindössze 14,6 százalékos megújulós célkitűzéssel rendelkezik az EU-tagállamok mezőnyében, és ahol új nukleáris- illetve szénerőművek építésével, a vájárképzés újraindításával, esetleg a lignitbázisú energiatermelés megteremtésével és persze a változatlan mértékű orosz olaj- és gázimporttal kívánja a saját energiaellátását hosszú távon biztosítani. Az energiabiztonsági terület árnyék-raportőreként egyszerre küzdhetek az orosz energiaszállításoknak különösen kitett közép-európai térség ellátásbiztonságáért, valamint az energiahatékonyság és a megújulók szerepének erősítéséért egy olyan területen, ahol a magyar és az európai érdekek tökéletesen egybeesnek.

Mindehhez speciális közép-kelet-európai problémaként hozzáadódik a széleskörű energiaszegénység, amely a gyakorlatban kizárja, hogy a létező energetikai korszerűsítési támogatási források a lakosság kevésbé tehetős rétegeihez is eljussanak. Itt az önrész nélküli, a majdani megtakarítást megelőlegező támogatási formák, illetve a legszegényebbeket célzó alacsony költségvetésű megújulós, hőszigetelési és fűtéskorszerűsítési mikroprojektek bevezetése jelentheti a megoldást. Komoly kockázatként érzékelem ugyanakkor, hogy a jelenlegi kihívásokra – amelyeket jelentős részben az orosz-ukrán konfliktus mélyülése határozhat meg – nem csak egy energiahatékonyság/megújulók típusú válasz adható: nyilván erősödni fog majd a nyomás a palagáz-hasznosítás és a cseppfolyós földgázszállítási infrastruktúra kiépítése érdekében.

Ezekre a súlyos dilemmákra valóban fenntartható, a környezeti szempontokat is szem előtt tartó válaszokat kell találni. Ne az történjen, hogy az egyik fosszilis forrást egy másik, ugyanannyi széndioxid-termeléssel járó és előbb-utóbb szintén kimerülő fosszilis forrással helyettesítjük! Ehelyett egyre inkább törekednünk kell a megújuló energiaforrások bővítésére és az energiahasználat csökkentésére.

Legfőbb törekvésünk, hogy az újabb külső függéseket magával hozó atomenergiának minél kisebb szerepe legyen az új európai energiarendszer kialakításában és semmilyen állami, vagy uniós támogatásban ne részesülhessen.

Legfrissebb bejegyzések a témában

A szelet is betiltják?

A szelet is betiltják?

Tovább szigorítja az Orbán-kormány a szélerőmű-létesítés feltételeit: feltett szándékuk, hogy Magyarországon az alacsony árú és tiszta szélenergia ne játsszon érdemi szerepet az..