Forró téma mostanában az EU-s pénzek felhasználása körüli szabálytalanságok miatti pénzbefagyasztás. Több száz milliárd forint kifizetése csúszik, ez pedig már költségvetési egyensúlyi problémákat okoz. Friss információim szerint a legnagyobb csapást egy eddig árnyékban maradt program, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) működésének szabálytalanságai okozzák. Brüsszelben is rájöttek ugyanis, hogy ebben politikai alapon, pofára osztják a pénzeket. Nem vészes, 2020-ig csupán 1200 milliárd forint kifizetése forog kockán.
Tavaly decemberben a Bács-Kiskun megyei karácsonyfa alá érkezett meg a döntés a nyertes megyei TOP-os pályázatokról. Csakhogy az Európai Bizottság szerint aligha szakmai alapon születtek a döntések. (fotó:alfoldiregiomagazin.hu)
A birtokába került kormányzati jelentés alapján a G7 portál írt először arról, hogy az EU ellenőrzései jelentős és rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel az uniós források magyarországi kifizetésénél. Emiatt több operatív program kifizetései állnak, ennek következtében pedig már nyár végére az éves tervet meghaladó mértékű költségvetési hiány halmozódott fel. A tényfeltáró portál szerint leginkább a Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálynál tapasztaltak súlyos szabálytalanságokat és a nagyon rossz (3-as) minősítés miatt leginkáb IKOP és KEHOP programokat érinthetik a pénzügyi korrekciók, kifizetési korlátozások. Kormányzati és bizottsági forrásaim egybehangzó álláspontja szerint azonban a legsúlyosabb helyzet nem ezeken a területeken, hanem a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnál (TOP) alakult ki, és ez valóban százmilliárdokra rúgó kifizetési befagyasztásokat eredményez. Az IKOP programban eddig alapvető szabálytalanságokat nem tártak fel, sőt, ebből a szempontból az egy relatíve jól működő program – hogy milyen rejtélyek övezik mégis, arról majd később.
A KEHOP-ról, azon belül is elsősorban a 2. pillérről már tavaly ősszel nyilvánosságra hoztam, hogy egy postaládámban landoló bizottsági auditjelentés-tervezet szerint rendkívül súlyos szabálytalanságok tapasztalhatók a pályázati rendszerben, és a kérdés tisztázásig felfüggesztik a kifizetéseket, végső soron pedig akár 100 milliárd forintos nagyságrendű forrásvesztéssel is járhat a botrány. Az ügyben tavaly feljelentést tettem a Legfőbb Ügyészségen Az ügyészség a 420 milliárdos visszaélés gyanújának ügyében tett feljelentést példaértékű sebességgel elutasította, megérdemelten osztottak rekordjutalmakat az ügyészségnél. Igazán kemény évet zártak a fideszes korrupció eltussolásában.
A közemúltban a birtokomba került, és több forrásból megerősített információ szerint ennél is kritikusabb ugyanakkor a TOP körül kialakult helyzet. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program hatalmas összegeket mozgat meg, a 2014-2020-as költségvetési időszakban Magyarországra uniós forrás 15,71%-a, 2013-as árakon 3 389 963 001 euróról, azaz – árfolyamtól függően – 1100-1200 milliárd forintról beszélünk.
A gondok ráadásul itt nem csupán egyes tengelyekkel vagy konkrét beruházásokkal, közbeszerzésekkel vannak, hanem a teljes döntéshozatali rendszerrel szemben fogalmazódtak meg kifogások a Bizottság részéről. Kormányzati forrásom állítása szerint a fő kifogást azzal kapcsolatban emelték az EB részéről, hogy a TOP döntéshozatalban kulcsszerepet játszó megyei közgyűlések döntéseinek szakmai indokolhatósága és ellenőrizhetősége erősen kétséges, a magyar irányító hatóság nem gyakorol érdemi felügyeletet. Nincs világos kritériumrendszer, sem pedig indoklás, hogy egyes települések miért élveznek előnyt másokhoz képest, egyes projektek miért kapnak támogatást, másokat pedig miért utasítanak el. Egyszerűen hiányzik a döntéshozatalból a világos szakmai kritériumrendszer. Magyarra fordítva az EU-s bürokrácia diplomatikus megfogalmazásait: a pénzeket pofára osztják, vélhetőleg döntően politikai alapon. A Bizottság auditjelentése már megjárta a magyar hatóságokat, amelyek válaszukban nem tudtak értékelhető érveket felhozni a rendszer mellett. A vizsgálat immár végső szakaszát futja, egy kormányzati forrásom arra utalt, hogy a Bizottság a magyar véleményeket is feldolgozó végleges auditjelentést is elküldte már a magyar kormánynak, amire a kormány válaszolt, és jelenleg a magyar válasz végső értékelése zajlik a Bizottságban. Ennek lezárultával döntés születhet az alkalmazandó szankciókról, pénzügyi korrekciókról, ez azonban nem várható az év végéig, addig pedig nem történnek kifizetések a rendszerben.
Jóllehet a TOP eddig nem szerepelt a sajtóban, mint rendszerszintű szabálytalanságokkal átszőtt operatív program, mégis ezt támasztják alá azok a konkrét korrupciógyanús esetek, amelyek a TOP keretében valósultak meg, és a médiát is megjárták. Talán a legemlékezetesebb ezek közül a hatvani botrány, ahol nem csak Lázár János keveredett a pénzosztás körül konfliktusba a Heves megyei fideszes kiskirály Szabó Zsolt államtitkárral, de lényegében írásba adva derült ki, hogy a források elosztása átláthatatlan és szubjektív. TOP-os visszaélésekről írt a sajtó ezen túl rakamazi és más Borsod megyei pályázatok kapcsán is. A borsodihoz hasonló típusú visszaélésekre (fillérre egyező pályázatok, vagy azonos címre bejegyzett cégek versenyeznek egymással) derült fény Lázár János bukását követően Hódmezővásárhelyen is, amelyekben többek közt a valami perverz humor keretében Költség Stop Kft. névre keresztelt cég is érintett. Ebben az ügyben felbukkan az a System Service Kft. is amely már Szíjj Lászlóhoz, és egyenesen Mészáros Lőrinchez köti a TOP-os visszaéléseket. Mészáros Lőrinc neve nem csak azért érdekes, mert éppen a szomszédos Békésben állt fejre Brüsszelben az egész 420 milliárdos szennyvíz-program az egyértelműen az ő személyére optimalizált kerettender-rendszer miatt, hanem azért is, mert a TOP pályázatokban is igen jól hasít a miniszterelnök üzleti alteregója. Csak példaképpen néhány közelmúltbeli nyertes pályázata:
Felcsút: (2018.06.25) 2 közbeszerzés, vízrendezés, tározó rekonstrukció: 150 M
Békés: (2018.06.19.) iparterület fejlesztése: 60 M
Telekgerendás: (2018.04.24.) környezetvédelmi infrastruktúra: 82 M
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság: (2018.04.20.) Boros-Dráva revitalizációs projekt, 134 M
Felcsút: (2018.03.27.) Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére Felcsúton (I. és II. ütem), 168 M
Kétsoprony: (2017.07.24.) csapadékvíz elvezetés, 66 M
Felcsút: (2017.05.29.) „Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére Felcsúton (I. és II. ütem), 168 M
A teljesen céltalan, és kizárólag lopási célú EU-s beruházások állatorvosi lova, a rakamazi ökomutyi (fotó: greenfo.hu)
A napvilágot látott korrupciós esetek, illetve a szakmányban nyertes pályázók kiléte elég látványosan támasztják alá a politikai alapú pénzosztás gyanúját, amit a jelek szerint a Bizottság határozottan bizonyítva lát. Az ebből fakadó pénzvisszatartás pedig komoly problémákhoz vezet. Az uniós módszertan szerinti hiányt alapvetően nem befolyásolja, mivel itt a számlák Bizottságnak való benyújtása, és nem a tényleges brüsszeli kifizetés a perdöntő. Mivel azonban horribilis pénzekről van szó (a KEHOP 2. tengely 420 milliárd forintjához hozzáadva a TOP keretében kiosztott vagy már ki is fizetett összegeket, továbbá a más programok szabálytalanságai miatti befagyasztásokat, a pénzvisszatartás összességében eléri az 1000 milliárdos nagyságrendet), ezért ha a hiánycél teljesül is, a költségvetés súlyos cash-flow problémába ütközhet – erre utal az önkormányzatoknak kiutalt, de még el nem költött pénzek gyors visszavétele is.
A költségvetés készpénzállományának hiánya nagyrészt tehát az EU-s kifizetések elmaradásával áll összefüggésben. De nem csupán a Bizottság általi pénzvisszatartás járul ehhez hozzá. Hatalmas pénzmennyiség ragadt eddig bent rejtélyes módon az Integrált Közlekedési Operatív Programnál (IKOP) is. Jóllehet itt a Bizottság ellenőrei eddig nem tártak fel olyan, rendszerszintű szabálytalanságot, ami a keret kifizetéseinek felfüggesztését vonná maga után, Budapestről mégsem érkeznek számlák Brüsszelbe. Márpedig itt nem kis tételről van szó. A BKV jelentős trolibusz- és villamosbeszerzései, vasútfejlesztési, gyorsforgalmi és közútútépítési projektek, elővárosi közlekedési fejlesztések fedezetéül szolgál ez a program, ugyancsak nagyjából 1200 milliárdos nagyságrendben. A számlák elküldésének elmaradása több száz milliárd forint érkezését akadályozza, késlelteti. Hogy mi húzódik meg annak hátterében, hogy a kormány a súlyos cash-flow helyzet ellenére nem hívja le a forrásokat, arra egyelőre nincs magyarázat. Az eredeti projektlista módosításai, számos fejlesztés váratlan kihúzása az operatív programból (http://www.kozlekedesvilag.hu/2018/01/29/modosult-az-ikop-lista/) arra utal, hogy talán még sincs minden annyira rendben ezzel az OP-vel sem, ahogyan azt a Bizottság látja. De mielőtt kiborul a bili, házon belül próbálják rendezni a helyzetet.