JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Nem szólalhatott fel Paks ügyében, Strasbourghoz fordult Jávor Benedek

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Jávor Benedek, mert véleménye szerint csorbult a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor Kövér László házelnök nem engedte, hogy EP-képviselőként felszólalhasson a paksi bővítésről szóló parlamenti vitanapon.

Az Együtt-PM-es politikus csütörtökön, Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a szeptember 26-i vitanap előtt egy héttel levélben kért felszólalási lehetőséget a házelnöktől, szerinte ugyanis a bővítés kérdése európai uniós téma. Miután a házbizottság az ügyben nem tudott konszenzusos döntést hozni, Kövér László saját hatáskörben úgy döntött, hogy a téma nem európai uniós, ezért nem tette lehetővé Jávor Benedeknek a felszólalást.

Jávor Benedek úgy értékeli, Kövér László döntésével megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.

Ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy a testület állapítsa meg a határozat jogszerűtlenségét, és írjon elő jogalkotási kötelezettséget Magyarország számára, mert a vonatkozó országgyűlési törvény és a házszabály rendelkezései nem megfelelőek – ismertette Jávor Benedek, aki emellett nem vagyoni jellegű kártérítésre is igényt tart.

 hvg.hu

Nyílt levél Áder Jánoshoz

Tisztelt Elnök Úr!

Az országgyűlés kedden – kizárólag a Fidesz-KDNP támogatásával – megszavazta a paksi hitelmegállapodást kihirdető törvényt, amivel Magyarország egy veszélyes, ismét a devizában történő eladósodás és az Oroszországtól való gazdasági és politikai függés felé vezető útra lépett. Ugyanakkor ezen a ponton még van visszaút, és abban, hogy tovább rohanunk a szakadék felé, vagy időben fékezünk, igen sok múlik az Ön politikai bölcsességén, lelkiismeretén és felelős, a hazaszeretetet a pártszempontok elé helyező köztársasági szerepértelmezésén.

Az Együtt-PM Szövetség szerint a hitelmegállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses. A jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése: immár bírósági ítélet is kimondja: »Egy kormányhatározat 2012-ben a paksi bővítés kapcsán részletes előkészítő munka elvégzését írta elő egy, a jövőben kiírandó, a bővítés kivitelezésére vonatkozó nemzetközi pályázat kiírása céljából. A perben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alperes úgy nyilatkozott, és igazolta is, hogy a vonatkozó kormányhatározatban előírt előkészítő anyagok nem készültek el (…). A kormány nemzetközi szerződést kötött az Oroszországi Föderáció kormányával, amely alapján eldőlt, hogy bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek.« Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.

Súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése alapján »a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne«. Eközben itt egy 10 milliárd eurós hitel felvételéről van szó, amely a kamatokkal együtt több mint 7000 milliárd forintnyi devizaadósságot generál, súlyosan megterhelve a költségvetést és az adófizetők pénztárcáját. Magyarország számára ma senki nem jósol olyan növekedési pályát, amely ennek az adósságnak a »kinövését« lehetővé tenné, vagyis a tartozás minden valószínűség szerint növelni fogja a GDP-arányos államadósságot, ami alkotmányellenes helyzetet teremt.

A most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Ez egyrészt az ország évtizedekre szóló eladósodásával fenyeget, hiszen az adófizetők pénzéből törlesztenék a hitelt, és pótolnák ki a teljes beruházás hitelből nem fedezett részét. Másrészt ezzel a nukleáris ipart hozzák behozhatatlan előnybe, a fenntartható energiatermelési módokkal és az összes többi energiapiaci szereplővel szemben, akik ilyen támogatásban nem részesülnek. Minderről a magyar kormány uniós kötelezettségeit megszegve elfelejtette időben tájékoztatni a Bizottságot, ugyanakkor nemzetközi és hazai zöldszervezetek beadványa nyomán már folyik egy eljárás Brüsszelben – a zöldek jogi álláspontja szerint a magyar kormánynak már azelőtt meg kellett volna keresnie a Bizottságot, mielőtt aláírta volna a szerződéseket, ugyanúgy, ahogyan azt a britek is tették a Hinkley Point atomerőmű-projekt esetében. (A Nagy-Britanniában tervezett atomerőmű-beruházást is csak állami támogatással lehetne megvalósítani. Az ott kidolgozott, garantált átvételi árra épülő konstrukciót a brit kormány előzetesen elküldte a Bizottságnak, amely azt jelenleg is vizsgálja, és az előzetes vélemény alapján jó eséllyel el fogja utasítani). A Bizottság akkor tekint egy finanszírozási megoldást tiltott állami támogatásnak, ha a nagyberuházás állami forrást von be, gazdasági előnyt biztosít , szelektív: (azaz nem terjed ki a többi gazdasági szereplőre), versenytorzító hatású, illetve befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A beadvány alapján az új atomerőmű esetében egyszerre mind az öt kritérium fennáll, ezért a paksi beruházásnak a költségvetés által visszafizetendő hitelből történő finanszírozása olyan állami támogatásnak minősül, amelyet az uniós versenyjog nem engedélyez.

Az Együtt-PM Szövetség a fentiek miatt kéri, hogy az államrend demokratikus működése felett őrködve forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezve, amennyiben pedig az AB esetleg átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, lehetőséget biztosítva arra, hogy az uniós eljárás(ok) lezárultáig a kormány ne eszközöljön olyan kiadásokat a tervezett paksi beruházással kapcsolatban, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának.

Szabó Tímea és Jávor Bendek

a PM társelnökei

Paks: európai ügy az atomerőmű-bővítése

A kormánypárti frakciók a házbizottságban úgy döntöttek, hogy a paksi bővítés témája nem európai integrációs napirend, így az országgyűlés pénteki vitanapján a magyar EP-képviselők nem szólalhatnak fel. Az Együtt-PM szerint a paksi, orosz részvételű bővítés olyan projekt, amelyet észérvekkel képtelenség megvédeni, ezért a kormány mindenfajta vitától elzárkózik. 

Az Együtt-PM szerint temérdek bizonyítéka van annak, hogy az atomerőmű-bővítés miért érinti az Európai Uniót.
Az EU külön szerződésben szabályozza a nukleáris energia használatát, az Euratom Szerződés az uniós alapszerződés része.
Napról napra egyértelműbb: nem Moszkvában, hanem Brüsszelben fog eldőlni, hogy a beruházás a tervezett formában megvalósulhat-e. Az eddig megfogalmazott kifogások – a magyar kormány uniós jogszabályt sérthetett a tender elhagyásával, tiltott állami támogatásnak minősülhet, ha az építés költsége nem jelenik meg a paksi áram árában, az orosz gigahitel miatt veszélybe kerül az uniós deficitkorlát – mind az EU hatáskörébe tartoznak, és ezekben az ügyekben a Bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat.
Az új Bizottság következő öt éves ciklusra szóló egyik fontos céljának az egységes európai energiapiac („energiaunió”) megteremtését tekinti. Ezt mutatja az energiaunióért felelős biztottsági alenöki pozíció megteremtése is. Az Európai Unió idei energiabiztonsági stratégiáját is több ponton sérti az orosz pénzből, orosz technológiával, orosz részvétellel megvalósuló bővítés, hiszen a közös stratégia központi eleme Európa orosz energetikai és gazdasági függésének leépítése. Ráadásul az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt bevezetett illetve bevezetendő uniós szankciók önmagukban is kérdésessé tehetik a beruházást, hiszen megakadályozhatják, hogy az orosz pénzintézetek forráshoz jussanak, vagy megtilthatják, hogy EU-tagállamok startégiai ágazatokban orosz technológiát importáljanak.
Mindössze ennyi köze van az EU-nak a magyar atomerőmű-bővítéshez. A kormány bűntudta miatt ezekről nem eshet szó pénteken a parlamentben. Az Együtt-PM álláspontja ugyanakkor világos: Magyarország az energiarendszerek összekapcsolására, a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére épülő európai energiapolitikával sokkal jobban járna, mint az orosz függést bebetonozó, az országot eladósító atomerőművel.
Mint EP-képviselő külön kezdeményeztem, hogy a fentiek miatt felszólalhassak a vitanapon. Ezt a kormánytöbbség leszavazta: a jelek szerint tragikusnak tartanák, ha az európai érvrendszer is megjelenne a vitában.

Budapest, 2014. szeptember 26.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője