JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Megszüntették a feljelentésemet a paksi hűtővíz-túlmelegedés ügyében

Megszüntette a rendőrség a feljelentésem nyomán környezetkárosítás gyanújával indított nyomozását a paksi atomerőmű hűtóvizének a Duna túlmelegedését okozó hatása ügyében.

Emlékszünk: tavaly augusztusban – minden korábbi hivatalos kommunikációra rácáfolva – a hőség és az alacsony vízállás miatt olyan helyzet állt elő, hogy a paksi hűtővíz miatt a Duna vízhőmérséklete megközelítette, vagy akár át is léphette az engedélyezett 30 fokos határértéket. Hivatalosan is csak 0,12 fok választott el az erőmű részleges leállítását kikényszerítő helyzettől. Feljelentésemben arra mutattam rá, hogy a hivatalos mérés nem tekinthető megbízhatónak. Videófelvételek alapján bizonyítható, hogy az automata mérő a kérdéses időpontokban nem működött, a helyette alkalmazott kézi mérést pedig nem az előírt időszakban, hanem a hűvösebb reggeli-délelőtti órákban végezték el. A Duna napközbeni melegedése (2-3 fok) alapján okkal feltételezhető, hogy a mérésre előírt idószakig több mint 0,12 fokkal nőtt a vízhőmérséklet, azaz a Duna vize melegebb kellett, hogy legyen, mint 30 fok

A rendőrség az elutasító határozatban részletesen kifejti, hogy 30 fok a környezeti határérték, és hogy a Paksi Atomerőmű által végzett mérés 29,88 fokot mutatott, tehát nem volt határértéktúllépés. Nagyszerű. Épp csak a feljelentés lényegét nem vizsgálták ezek szerint az elmúlt fél évben, azaz azt, hogy a hivatalos mérés nem mérvadó, mert nem a megfelelő időszakban végezték el. Amit a rendőrség kiderített 6 hónap alatt, azt bárki elolvashatja a Paksi Atomerőmű Zrt. honlapján. Hogy ami oda van írva, az nem a valóság, arról a benyújtott bizonyítékok dacára sem állapítottak meg semmit. Még csak azt sem, hogy milyen adatok, információk alapján nincsen szerintük igazam. Így mondjuk könnyű. Az atomerőmű igazat mond, mert igazat mond. Kérdés van pajtások, kérdés nincs pajtások, köszönöm pajtások!

A képen a következők lehetnek: szövegA képen a következők lehetnek: szöveg

Párbeszéd – Paks II.: vitatható döntés, további várható jogvitákkal

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottság mai döntése a Paks II építésével kapcsolatos, a közbeszerzés elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárásáról nem meglepetés, rossz hír ugyanakkor a magyar adófizetőknek és további jogvitákat vetít előre.

Jávor már nyáron arról beszélt, hogy hamarosan megszülethet a megállapodás az EB és a magyar kormány között. Ugyanakkor a Bizottság által panaszosként neki még augusztusban megküldött levél alapján úgy véli, hogy a döntés valótlanságokon és téves jogértelmezésen alapul, megszületését követően pedig további jogi viták valószínűsíthetőek. Azaz a döntéssel korántsem zárult le a Paks II. ügyében folyó vita – már csak azért sem, mert a projekt állami támogatásáról szóló vizsgálat még mindig folyamatban van.

A kötelezettségszegési eljárás lezárásáról szóló döntés részletesebb elemzéséhez annak részleteit is látni kell majd, várom, hogy a Bizottság, mint panaszos félnek megküldje a részletes indoklással ellátott határozatot, és az nyilvánosságra is hozza – mondta a Párbeszéd EP-képviselője. Szerinte ugyanakkor, ha a Bizottság azt az érvelést használta, hogy a közbeszerzés szabályainak kikerülésére azért kerülhetett sor, mert az oroszokon kívül senki nem volt képes a magyar technikai és biztonsági szabályozás elvárásainak megfelelni, akkor a Bizottság jelenlegi döntése várhatóan még több jogi kihívás elé állítja a paksi projektet, illetve a magyar kormányt és az Európai Bizottságot. Amennyiben ugyanis a döntés indokolása a fentieken alapul, akkor a magyar szabályozás az unió alapjainak tekinthető belső piac szabadságának elveivel ellentétes lehet, melynek ugyanúgy komoly következményei lehetnek.

Jávor Benedek szerint Paks II. energetikailag, pénzügyileg és külpolitikailag is súlyosan káros Magyarország számára, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ország feje fölül elhárítsa ezt a fenyegető veszélyt. Lázár János szavaira reagálva elmondta, köszöni a miniszter tanácsait, megfontolta azokat, de az a rossz híre van Lázár  Jánosnak, hogy változatlan erőfeszítéssel folytatja a munkát. Tudja, hogy a miniszternek – ahogy eddig is – ez nehéz lesz, de őszintén bízik benne, hogy elbírja a terheket.

Brüsszel, 2016. november 17.

PM: most szálljunk ki Paks 2-ből, mielőtt úgy járunk, mint Bulgária

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is. Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

 

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

 

A Lázár Jánosnak írt levél itt olvasható.

 

fotó: EPA/BGNES

PM – Az EU vizsgálja a paksi hulladék szállítását

Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének beadványa nyomán az Európai Bizottság úgynevezett EU Pilot eljárás keretében vizsgálja a 2003-as paksi súlyos üzemzavar hulladékainak szállítását. A 11 évig az erőmű területén tárolt hulladékot 2014 nyarán, még az EU-t is csak az utolsó pillanatban értesítve szállították végső elhelyezésre Oroszországba vasúton, a polgárháborús Ukrajnán keresztül. Ez több ponton is sértheti az EU-s jogot.

Jávor szerint, aki már a szállítást megelőzően felhívta a figyelmet az ügyre, a transzport súlyos biztonsági kockázatokat hordozott, és növelte annak a veszélyét, hogy illetéktelen csoportok nukleáris anyagok birtokába kerüljenek. Az oroszországi elhelyezésről szóló 2009-es szerződés pedig – bár megkötésekor még jogszerű lehetett – ellenkezik az időközben hatályba lépett, és a szállítás időpontjában hatályos, a nukleáris hulladék kezeléséről szóló EU irányelvvel. Az EP-képviselő szerint a magyar fél ezzel megsértette az uniós jogot, annál is inkább, mert az eredeti szerződés 2013-ban, az új irányelv életbe lépését követően módosult, arról azonban a magyar hatóságok „elfelejtették” tájékoztatni az Európai Bizottságot, és kísérletet sem tettek rá, hogy összhangba hozzák a jogszabályi változásokkal.

Jávor úgy véli, a paksi 2-es blokk 2014-ben esedékes élettartam hosszabbítása is szerepet játszhatott abban, hogy 11 év után hirtelen sürgőssé vált a Paksi Atomerőműnek a hulladékok eltávolítása a blokkból, ez azonban nem eredményezhette volna a súlyosan kockázatos és jogszerűtlen szállítást. Ezzel megsértették a „biztonság minden előtt” elvet, és kétségeket ébresztettek az új paksi erőművön is ügyködő atomerőmű, hatóságok és kormány alkalmasságát illetően a nukleáris biztonság maradéktalan szavatolására.

A képviselő arra is emlékeztetett, hogy hasonló, panasza nyomán indult EU Pilot keretében szorította rá az Európai Bizottság a kormányt a paksi információk megengedhetetlenül széles körét titkosító jogszabály közelmúltbeli megváltoztatására.

Az ügy részleteiről itt olvashat: https://javorbenedek.blog.hu/2016/05/13/az_eu_vizsgalja_a_paksi_hulladek_szallitasat

Paksi bővítés: komoly baj van a referenciákkal

A szentpétervári Leningrád atomerőmű után súlyos műszaki hiányosságokra derült fény a paksi bővítés másik referenciaprojektjének szánt beruházás, az asztraveci reaktor építésénél is. A PM szerint az ijesztő orosz technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett paksi bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát.

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője néhány hónapja az épülő Leningrád 2 atomerőműről hozta nyilvánosságra (https://javorbenedek.hu/orosz-leleplezes-sulyos-kockazatok-paks-ii-prototipusanal/), hogy a beruházáson dolgozó szakemberek képesítése és a felhasznált anyagok, berendezések minősége még az orosz előírásoknak sem felel meg (a mindezt nyilvánosságra hozó erőművi alkalmazottnak pedig el kellett menekülnie Oroszországból), Jávor most a paksi bővítés másik referenciaprojektjénél, az asztraveci (Belarusz) reaktorépítésről is aggasztó információk tár a nyilvánosság elé.

A helyi sajtó értesülései szerint április közepén baleset történt az épülő atomerőműben, amelynek során súlyosan megrongálódott a majdani vezérlőterem. Az incidenst nagy valószínűséggel az okozta, hogy a késésben lévő beruházás miatt a munkálatok irányítói és a munkások nem tartják be a technológiai előírásokat, az alulfizetett dolgozók 12 órás műszakokban sokszor éjszaka is dolgoznak. A kiszivárgott hírek alapján ráadásul ez már a sokadik hasonló eset volt a 2013-ban megkezdett, eredetileg öt éves hosszúságúra tervezett építkezés során.

Korábban ismertté vált, hogy az első fehérorosz atomerőmű-beruházás előkészítésénél nem tartották be az espoo-i egyezmény előírásait, nem történt meg a kötelező egyeztetés a szomszédos országokkal – miközben a létesítmény a Neris folyó mellett fekszik, amely keresztülfolyik Vilniuson, Litvánia fővárosán, így egy esetleges baleset közvetlen veszélyt jelentene a szomszédos balti ország számára.

A PM szerint a paksi referenciaprojekteknél sorozatosan ismétlődő technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett magyarországi atomerőmű-bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát, ellenben rendszeresen demonstrálja, hogy miért és hogyan nem szabad Európába újabb orosz nukleáris üzemeket telepíteni. Magyarország számára a megoldást nem az orosz technikára, tőkére és üzemanyagra épülő atomerőmű, hanem az energiahatékonyság és a megújulók előtérbe helyezése jelenti: aki a paksi bővítéshez ragaszkodik, az az ország biztonságát teszi kockára.

Háttérinformáció angol nyelven itt és itt elérhető.

 

(Kép forrása: wikipedia.org)

Jávor Benedek új népszavazási kérdést nyújtott be

Budapest, 2016. március 30., szerda (MTI) – Új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi atomerőművi blokkok építése ügyében a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerdán Budapesten.

A politikus, miután benyújtotta a szükséges iratokat, elmondta: kezdeményezésük arra irányul, hogy Magyarország mondja fel az Oroszországgal kötött megállapodást. Véleménye szerint ez az ügy „minden magyar állampolgárt húsbavágóan érint”, hiszen évtizedeken keresztül évi sok száz milliárd forintos kötelezettséget jelent a magyar költségvetésnek.

A magyar embereknek alapvető joguk és érdekük, hogy véleményt nyilvánítsanak erről a „teljesen eszement” beruházásról, amely Magyarországot évtizedekre eladósítja, Oroszországhoz köti, ellentmond az unió számos előírásának és jogszabályának, ellenkezik az unió energiapolitikai célkitűzéseivel, „de mindenekelőtt a józan ésszel, az ország érdekeivel, és meggyőződésem szerint a magyar állampolgárok többségének akaratával is” – mondta Jávor Benedek.

Utalva arra, hogy két éve már nyújtott be népszavazási kérdést az ügyben, a politikus elmondta: miután az NVB hitelesítette a kormány kvótareferendum-kérdését, kíváncsian várja, kettős mércét alkalmaznak-e a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ha ugyanis a kormány kérdése megállt ebből a szempontból is, akkor ennek is meg kell állnia – jelentette ki.

Úgy folytatta: kifejezetten ezért fogalmazták át a kérdést is a kormányéhoz nagyon hasonlóra. Kérdésük így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt a Magyarország kormánya és az Orosz Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény megszüntetésének a kezdeményezésére?”.

Budapest, 2016. március 30. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselõje (j) és Szilágyi Péter, a PM politikusa 2016. március 30-án a Nemzeti Választási Iroda elõtt, ahol Jávor Benedek új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi bõvítésrõl. MTI Fotó: Kallos Bea
Budapest, 2016. március 30.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselõje és Szilágyi Péter, a PM politikusa 2016. március 30-án a Nemzeti Választási Iroda elõtt, ahol Jávor Benedek új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi bõvítésrõl.
MTI Fotó: Kallos Bea

Ha az NVB mégis kettős mércét alkalmaz majd, akkor a Kúriához fordul – mondta a PM politikusa.
Jávor Benedek először – Szigetvári Viktorral, az Együtt – a Korszakváltók Pártja társelnökével közösen – 2014 januárjában nyújtott be népszavazási kérdést ebben a témában. Akkor előbb eljárási és formai szabálytalanságok miatt, az újbóli benyújtás után pedig az alaptörvényre hivatkozva utasították el a kérdés („Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”) hitelesítését.

A paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvény 2014. január 12-én lépett hatályba.

(MTI)

(Kiemelt kép forrása: Kallos Bea, MTI)