energiapolitika - Jávor Benedek

Paks II.: Ezért hibás az Unió jóváhagyása

Közzétéve: 2018.01.18.2018.01.18.

Különös körülmények között hagyta jóvá a paksi bővítést az Európai Bizottság. A veszteséges beruházáshoz szükséges állami támogatás erősen vitatható jóváhagyásáról szóló döntést tavaly december elején publikálták az Unió hivatalos lapjában. Alaposan körüljártuk a döntést, hogy megvizsgáljuk, pontosan mit is tartalmaz, mit állít róla – megalapozottan vagy megalapozatlanul – a magyar kormány, és mely pontjai, előfeltevései vagy következtetései kérdőjelezhetők meg. Az eredmény, amit az itt olvasható kiadványban foglaltunk össze, elég kemény: valótlan, egymásnak ellentmondó állítások, meg nem vizsgált körülmények, vitatható jogértelmezések és alá nem támasztott feltételezések sokasága teszi támadhatóvá az anyagot.

(Kép: Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa – Forrás: Európai Bizottság)

Párbeszéd: Paks II boríthatja a középtávú költségvetési terveket

Közzétéve: 2017.06.08.2017.06.08.

_{A paksi bővítés pénzügyi hatásai hosszútávon rendkívüli terhet jelentenek a magyar költségvetés és az adófizetők számára. A Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője által most kapott dokumentumok szerint pedig a 10 milliárd eurós orosz hitel már középtávon is az uniós költségvetési előírások megszegéséhez vezethet. A kormány ráadásul ahelyett, hogy megoldást keresne, egyszerűen letagadja a problémát.}

Az EP-képviselő utánajárt annak, hogy pontosan milyen hatása lesz a Paks II atomerőmű beruházásra felveendő 10 milliárd eurós orosz kölcsönnek a magyar költségvetés egyensúlyára, a költségvetés fenntarthatóságára, illetve az államadósság mértékére. Kérdéseivel az NGM-hez és az Európai Bizottsághoz fordult. A kapott válaszok azonban ellentmondanak egymásnak.

Tállai András szerint az eladósodottság mértéke a jövőben sem fog növekedni, ám az Európai Bizottság szerint az eladósodottság mértéke az atomerőmű építési szakaszában körülbelül a GDP 8%-ával fog emelkedni. „A kormány egyszerűen letagad egy problémát, vagy indokolatlanul optimista GDP-növekedési elvárásokkal próbálja elkendőzni azt. A valóság ezzel szemben az, hogy a hitelfelvétel érdemben növelheti nem csak a nominális, hanem a GDP-arányos államadósságot is, ez pedig ellenkezik az uniós előírásokkal, amelyeket a Bizottság szigorúan figyelni fog. Felmerülhet a túlzottdeficit-eljárás újraindítása is Magyarországgal szemben. Tállai András állítása, mely szerint az államadósság mértéke az elmúlt években csökkent, garancia arra nézve is, hogy az eladósodottság a jövőben sem fog növekedni, csak viccnek megy. el” – mondta Jávor Benedek.

A képviselő szerint kétség merül fel a kormány állításainak hitelességével kapcsolatban, különösen azért, mert a Bizottság állításai szerint a projektről sem a magyar kormány, sem pedig a Költségvetési Tanács nem tett közzé középtávú költségvetési hatásvizsgálatot, noha az építkezés a közeljövőben indul.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 8.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az Európai Bizottság válasza itt, Tállai András válasza itt olvasható.

Európa a láthatáron! – 2. szám

Közzétéve: 2017.06.02.

Megkezdte működését a Közérdekvédelmi Központ

Régen dédelgetett álom bejelentése volt a Közérdekvédelmi Központ elindítása. Juhász Péterrel, az Együtt elnökével és Vágó Gáborral, a Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) titkárával jelentettük be május 26-án Budapesten az árnyékügyészség útjára indítását Juhász Péter facebookos közvetítése mellett, sajtónyilvános eseményen. Az intézményt a Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány támogatásával hoztuk létre, de további támogatókat és segítőket is örömmel fogadunk. A korrupció elleni küzdelemben mindenkire szükség van, aki tenni akar közös érdekeink védelméért és a közélet megtisztításáért. A Közérdekvédelmi Központot egyfajta árnyék korrupcióellenes ügyészségnek szánjuk, amely az állami korrupcióüldözés hiányosságai miatt a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megvédeni az állampolgári érdekeket ezen a területen. A bejelentést követően néhány napon belül megkaptuk az első állampolgári bejelentéseket, és saját ügyeken is elkezdtünk dolgozni.

A Központ facebookoldala itt, honlapja itt található.

A Közérdekvédelmi Központ elindítása ügyében vendégeskedtem a Hír tévében, valamint az ATV stúdiójában.

Ki fizet a környezeti károkért?

Sikeres volt a május 24-én Budapesten, az Európa Pontban tartott „Ki fizet a környezeti károkért?” Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás konferenciánk. A helyettes ombudsman, politikai döntéshozók, neves külföldi és hazai szakértők, civilek és üzleti szereplők részvételével zajlott eseményen egyetértés volt abban, hogy a szennyező fizet elv érvényesítésén, a hatósági jogalkalmazáson, a szereplők együttműködésén javítani kell. Fontos, hogy a – ritka, megkésett – beavatkozások ne szankciókban merüljenek ki, hanem a megelőzésé legyen a főszerep. A kármegelőzésre jól átgondolt, többlépcsős pénzügyi felelősségi rendszer (kötelező iparági biztosítással) ösztönözné a szereplőket.

Így nem az állam, nem mi, adófizetők állnánk a sokmilliárdos helyreállítási költségeket. A komoly problémák elkerülhetőek lennének, a veszélyes technológiák kiszorulnának a piacról, a lakosság nem lenne súlyos egészségügyi kockázatnak kitéve.

A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.

Az OLAF is kiugrónak látja a korrupciót az uniós pénzek magyarországi felhasználásában

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ma publikálta 2016-os jelentését. A kormány próbálhatja csűrni-csavarni, de a jelentés egyértelművé teszi: máshol is vannak ugyan bajok, de ami Magyarországon történik a korrupció területén, az valami európai léptékben kiemelkedően súlyos és obskúrus tolvajlás. Nem csak a korrupciós kockázatunk emelkedik ki, de az is párját ritkítja, hogy mennyire passzívak a korrupció üldözésére hivatott szervek.

(A fentebbi képre kattintva olvasható Jávor Benedek a témával kapcsolatos részletes blogbejegyzése.)

Kiderült: az energiahatékonyság növelése ellen a magyar kormány az oroszokkal vállvetve lép fel

Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

(Kép forrása: Gazprom)

Európa fordulóponton – elemzésem a Kettős Mércén

„A többsebességes Európa aligha finanszírozza bőkezűen a periféria országait. A kohéziós politikát, strukturális alapokat és más közösségi pénzáramokat elfelejthetjük. De van ennél nagyobb ár is. Az előre haladó integráció perifériájára sodródó és lemorzsolódó országok egy olyan köztes térbe kerülnek, ahol nagymértékben magukra lesznek hagyva (Orbánnak egyébként nagyjából ez is a célja). Ez a magárahagyottság azonban a várakozásokkal szemben nem a szabadságot fogja elhozni a periféria országainak, hanem a jelenleginél is nagyobb kiszolgáltatottságot.”

Megjelent a Kettős Mércén az EU válságáról, és a továbblépés lehetőségeiről szóló cikkem második része is. Az első részben a krízis természetéről, és kialakulásának okairól írtam. Most azt elemzem, hogy milyen forgatókönyvek állnak Európa rendelkezésére, melyiknek mi az esélye és mik a következményei?

Az első rész itt érhető el. Kép forrása: kettosmerce.blog.hu.

Búcsút mondhatunk a 4000 milliárdos paksi költségekről szőtt álomnak

A Népszava interjújában arról beszélek, hogy számos jele van a paksi bővítés csúszásának, akadozásának, ez pedig nem csak azt jelentheti, hogy a beruházás költségei – hasonlóan szinte valamennyi nukleáris projekthez – jelentősen növekedhetnek, hanem azt is, hogy a költségnövekedést az orosz fél rátolhatja Magyarországra. Lépésről lépésre derül ki, hogy mennyire rossz, a magyar fél számára előnytelen szerződéseket kötöttek Orbánék Oroszországgal, legyen szó a finanszírozásról, a megvalósításról, vagy az üzemeltetésről.

Kép forrása: nepszava.hu

Európai védelmet a közérdekű bejelentőknek!

A tübingeni (Németország) European Anti Corruption Youth Conference keretében számoltam be kezdeményezésünk állásáról, hogy egy uniós irányelv segítségével egységes minimum-szabályokat alkossunk a közérdekű bejelentők védelmére. Az általunk elkészített irányelv-tervezet nyomán az Európai Bizottságon belül is elkezdődött az érdemi munka. Az ennek a keretében tartott nyilvános konzultáció május 30-án zárult le. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottsággal, hogy hozzájárulásunkkal egy valóban hatékony és eredményes szabályozási javaslat születhessen.A konferencián a zöld frakció tanácsadójával, Pam Bartlett Quintanillával beszéltünk arról, hogy mik a kulcselemei egy valóban jó szabályozásnak, hol tart jelenleg a folyamat, és mit tudnak tenni a fiatalok annak érdekében, hogy mielőbb megvalósuljon a közérdekű bejelentők védelme az EU szintjén.

https://www.greens-efa.eu/en/article/news/time-to-respond-to-the-public-consultation-on-whistleblower-protection/

Perre megyünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA)

Több int egy éve próbáljuk meg kikényszeríteni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra mindazokat a tanulmányokat, amelyekre alapozva a WHO erre hivatott szervezetével, az IARC-vel szemben nem rákkeltőnek nyilvánította napjaink egyik legszélesebb körben használt, és legvitatottabb növényvédőszerét, a glifozátot. Többszöri igénylésünk dacára megtagadták a kérdéses tanulmányok egy részének teljes körű publikálását. Meggyőződésünk, hogy az Aarhusi Egyezmény alapján ezt nem tehetik meg, az európai tudományos közvéleménynek és polgároknak pedig joguk van tudni, hogy milyen bizonyítékok alapján tesz javaslatot az EFSA a glifozát akár évtizedekre való újraengedélyezésére. A zöld frakció három tagjával (Bart Staes, Heidi Hautala, és Michèle Rivasi) az Európai Unió Bíróságához fordultunk, hogy biztosítsuk az információk nyilvánosságát. A per reményeink szerint precedensértékű lehet a környezeti információk nyilvánosságra hozatalának korlátozásával szemben.

https://www.greens-efa.eu/en/article/press/gruenen-efa-fraktion-zieht-fuer-zugang-zu-glyphosat-studien-vor-gericht/

(Kép forrása: agroforum.hu)

Az energiahatékonyság versenyképességet jelent

A Dán Királyság brüsszeli Állandó Képviseletének meghívására az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő módosításának kulcskérdéseiről beszéltem egy kerekasztalbeszélgetés keretében, cégek, civil szervezetek és néppárti EP-képviselők társaságában. Az energiahatékonyságot immár az ipari szereplők is jelentős gazdasági lehetőségeket és költségmegtakarítást jelentő területnek tekintik, a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználásához azonban ambíciózus és kiszámítható európai és tagállami szabályokra van szükség. Félő, hogy azok a főleg keleti tagállamok, élen Magyarországgal, amelyek ma elutasítóak az energiahatékonysági célkitűzések növelésével és a beruházások fokozásával szemben, hosszú távon a lakosság és a gazdaság számára magasabb energiaköltségekkel kell hogy számoljanak. Ami jelentősen csökkentheti ezen országok versenyképességét, tovább növelve az EU-n belül meglévő versenyképességi különbségeket.
(Kép forrása: energiainfo.hu)

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Párbeszéd: orosz érdekképviselet helyett Magyarországnak kedvező energiapolitikát!

Közzétéve: 2017.05.29.

Vlagyimir Putyin május 13-án rendeletben hirdette ki Oroszország 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. A dokumentum – egyebek mellett – azt fogalmazza meg, hogy az orosz gazdaságot veszélyeztető egyik legfontosabb fenyegetés az energiahatékonysági technológiák fejlődése és az energiafogyasztási struktúrák átalakulása világszerte. Világos, hogy immár Oroszország is tényként kezeli azokat az energiapiaci átalakulásokat, amelyeket a magyar kormányzati energiapolitika még mindig nem hajlandó tudomásul venni.

Pedig az energiarendszerek átalakulása, köztük az energiahatékonysági intézkedések erősítése Magyarország elemi érdeke volna: csökkenti az ország energiaimport-számláját, gyengíti külső energiafüggőségét, a rezsicsökkentéssel szemben jelentős és tartós megtakarítást hoz az egyes háztartásoknak, a beruházások révén munkahelyeket teremt Magyarországon és pörgeti a hazai gazdaságot.

A magyar kormányt mindez nem hatja meg. Alig egy héttel az orosz gazdaságstratégia kihirdetését követően az NFM közleményben tudatja, hogy hazánk érdekeivel éles ellentétben Magyarország Oroszország segítségére siet a „fenyegetés” elhárításában. A kormány a május közepi valettai energia tanácsülésen bejelentette, hogy ellenzi az európai energiahatékonysági célkitűzések emelését. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és energiapolitikusa szerint a kormány eddig is gyalázatos teljesítményt mutatott az energiahatékonyság területén, még az EU által a magyar lakosságnak erre a célra szánt összegeket is megpróbálják eltéríteni. Az európai energiahatékonysági célok aláásása azonban már nyíltan a magyarral szemben az orosz érdekek szolgálata, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

Az orosz gazdaságstratégia, melynek 12. pont 6) bekezdése tartalmazza a fentieket, itt érhető el.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Brüsszel – Budapest, 2017. május 29.

(Kép forrása: Gazprom)

Az Európai Bizottság politikai okokból mutatott zöld jelzést a paksi gigaprojektnek

Közzétéve: 2017.05.16.2017.05.16.

Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultam a Paks II-vel kapcsolatos, a közbeszerzés mellőzése miatt indított kötelezettségszegési eljárás 2016 novemberi lezárása miatt. Olyan információk birtokába jutottam, amelyek valószínűsítik, hogy politikai nyomás alatt született a döntés, és különös gyanúra adott okot, hogy panaszosként sem sikerült részletes indoklást kivasalni a Bizottságból. A rövid indok szerint „technikai kizárólagosság” miatt volt lehetséges a Roszatomnak adni a beruházást pályáztatás nélkül.

Minthogy nem tudtam azonosítani olyan elemét a paksi projektnek, amit technikailag csak az oroszok tudnak megvalósítani, végigkérdeztem minden magyar érintett minisztériumot, szervet és vállalatot, amely Paks II tervezésében, építésében érintett lehet, de az elmúlt 5 hónapban senki nem tudott magyarázatot adni rá, vajon mik azok a technikai paraméterek, amelyek a Roszatomon kívül mindenki mást kizártak a Paks II. projektből.

Elképesztő módon Magyarországon nem készült egyetlen olyan szakvélemény vagy tanulmány sem, amely szerint csak a Roszatom felel meg a magyar előírásoknak, sőt a második Orbán-kormány komoly tárgyalásokat folytatott más erőműépítő céggel is, mielőtt az orosz félnek adták a megbízást. A Miniszterelnökség cinikus válasza szerint a magyar kormány nem is tudja, hogy milyen érvek miatt zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást

Részletek (és a különböző intézmények válaszai!): Itt olvashatóak, a témában készült Klubrádiós interjú itt meghallgatható.

(Kép forrása: greenfo.hu)

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Közzétéve: 2017.04.28.2017.04.28.

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Akkor is be kell tartanod a törvényeinket, ha Magyarország miniszterelnöke vagy – ez az üzenete Lázár János bejelentésének, hogy a kormány feloldja a mindenre kiterjedő paksi titkosítást. Az önkéntes titokminiszter csupán azt felejtette el hozzátenni, hogy előre megmondtuk: nem lesz jó vége, ha megpróbálják az összes részletet eltitkolni, és hogy a Párbeszéd fellépése nyomán az adatvédelmi hatóság kényszerítette rá őket a visszakozásra.

Kis győzelem a jogállam magyarországi híveinek, és nagy bukás Orbánéknak: ha hihetünk az atom-ügyben elvétve igazmondáson kapott Lázár Jánosnak, a kormány kénytelen feloldani a titokban megkötött paksi paktum megvalósítási megállapodásainak (voltaképpen a minimum 4000 milliárd forintos beruházás kivitelezési, finanszírozási és üzemeltetési szerződéseinek) a titkosságát. A magyar adófizetők pénzével és a következő generációk biztonságával üzletelő Orbán-kabinet természetesen nem magától vált hirtelen az átláthatóság elkötelezett hívévé.

A szokatlan lépésnek hosszú előzménye van: Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője 2014 decemberében titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) a három megállapodás titkosításának felülvizsgálata érdekében. Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője vagy tudatosan, vagy kapacitáshiányát elhallgatva, gyakorlatilag bárminemű tájékoztatás nélkül kétségek között hagyni bárkit, aki a jogállam eme intézményében még bízott, de választ nem adott. Végül már az ombudsmannak is közbe kellett avatkoznia, de két és fél éves időhúzás után végre megszületett a döntés: a mindenre kiterjedő titkolózás a magyar jog alapján sem tartható.

Péterfalvi minap megérkezett, minden ésszerű időn túli válasza szerint „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Gratulálunk a NAIH elnökének, hogy mintegy 30 hónapnyi munkával sikerült rájönnie arra, amit minden jogtisztelő polgár tudott már a titkosítás pillanatában – és Lázár Jánosnak is az igyekezetéhez, hogy megpróbálja a kormány nagylelkűségének beállítani az információszabadsághoz való jogaink részleges biztosítását – nagyszerű képet festenek a magyar jogállam állapotáról. Egyben felszólítjuk az érintetteket a bővítési dokumentáció teljeskörű nyilvánosságának megteremtésére: bárhogy ügyeskednek is, 4000 milliárd adóforint elköltése nem a magánügyük, előbb-utóbb minden döntésükkel és minden fillérünkkel el fognak számolni. De a jogállam híveinek joguk van megkövetelni, hogy ez inkább előbb következzen be, mint később: jogunk van ugyanis tudni egy olyan szerződés részleteiről, amelyeknek végsősoron a törlesztőrészleteit minden hónapban mi fizetjük ki az energia árán felül.

Éppen ezért, és hogy mindenki láthassa, hogyan működnek a magyarországi jogállami intézmények, Jávor Benedek adatkéréssel fordul Péterfalvi Attilához, hogy kiderüljön mi is történt az elmúlt két és fél évben.

Péterfalvi Attila válasza: NAIH-2017-paks titokfelügyelet válasz

Brüsszel, 2017. április 28.

(Fotó: Botos Tamás)

Párbeszéd: Paksi hitel- orosz érdekhálóban Magyarország

Közzétéve: 2017.04.22.

A tervezett paksi bővítésért felelős kormánytag, Lázár János szerint Magyarország néhány héten belül megkezdi a paksi orosz hitel lehívását, majd a fölvett hitelrészt azonnal vissza is fizetjük. A Párbeszéd szerint az abszurd eset világosan mutatja, hogy az elkapkodott bővítési ügyletben a rosszul megkötött paksi szerződésekkel az Orbán-kormánynak nincs mozgástere: követnie kell az orosz diktátumot, akkor is, ha az ellentétes a magyar érdekkel.

Lázár szerint a valószínűleg lehívjuk az aktuális hitelrészt, majd 60 napon belül törlesztjük. Ennek természetesen nincs semmi értelme, mégis jelzésértékű: Magyarország szeretne kihátrálni az elkapkodva, előkészítés nélkül, Orbán és Putyin 2014-es váratlan megállapodása nyomán megkötött hitelszerződésből, de nem tud szabadulni. Bár Lázár János az elmúllt egy évben számtalanszor elmondta, hogy nem fogjuk igénybe venni az orosz kölcsönt, inkább a piaci finanszírozást választjuk, Vlagyimir Putyin februári látogatásakor az orosz elnök világossá tette, hogy nincs kibúvó. Így nem csak a máig közel egymillió euróba kerülő rendelkezésre tartási jutalékot kell folyamatosan fizetni, hanem a további hitelterheket is – egy olyan hitelért, amelyre nincs szükségünk.

Az eset egyértelművé megmutatja, hogy a hitelszerződés milyen rendkívül erős garanciákkal védi az orosz fél érdekeit, miközben Magyarország nem rendelkezik eszközökkel saját érdekeinek érvényesítésére. A helyzet ráadásul az, hogy nem csupán a hitelszerződés, hanem az egész paksi szerződéscsomag hasonló szellemben fogant, és végső soron sokkal inkább orosz tollbamondásnak, mint egyenlő felek szerződésének tekinthető. A kivitelezés kapcsán sokat emlegetett „turn key” szerződés például, amely kormány szerint garantálja, hogy a beruházás esetleges költségemelkedése az orosz fél kockázata, és Magyarország a szerződött összegért kész erőművet kell, hogy kapjon, valójában szintén tele van kiskapukkal, és nem garantálja, hogy nem tud drágulni a projekt. A kölcsönszerződéshez hasonlóan ez is rendkívül rugalmas az orosz fél szempontjából, arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények mentik fel a Roszatomot a szerződött ár betartása alól.

A megvalósítási szerződés egyértelművé teszi például, hogy ha a költségtúllépés a magyarországi engedélyezési eljárás elhúzódása miatt következik be, akkor az a magyar fél kizárólagos felelőssége. Az engedélyezési eljárások viszont az eredeti tervekhez képest már most is körülbelül egy év csúszásban vannak. Hogy ez a csúszás költségnövekedést okozó határidőtúllépés-e, az csupán a két fél alkujától függ. A két fél közül a magyar kormány pedig szemmel láthatólag semmilyen mozgástérrel nem rendelkezik, az orosz fél által diktáltak végrehajtásán túl.

A Párbeszéd szerint immár egyértelmű, hogy a tender nélkül a Roszatomnak adott a paksi projektről súlyosan hátrányos szerződéseket sikerült kötnie a magyar kormánynak. A döntés egyik okaként hivatkozott orosz finanszírozásról ma már látszik, hogy előny helyett inkább súlyos teher, és könnyen lehet, hogy az ajánlatok megversenyeztetése esetén nem csak a finanszírozásra, hanem a beruházás megvalósítására is lett volna jobb ajánlat. Az is látszik azonban, hogy az orosz érdekhálóból a kormány immár nem tud szabadulni: a szerződésekből szinte lehetetlen kihátrálni, pedig már a kormány számára is nyilvánvaló, hogy vállalhatatlanul rossz üzletet kötött. A magyar érdekeket súlyosan sértő megállapodás Orbán Viktort vétke: a miniszterelnöknek kell korrigálnia a saját hibáját, vállalva természetesen a politikai felelősséget is azért, hogy a magyar gazdaságot kiszolgáltatta a putyini Oroszországnak.

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy magyar adófizetők csúnyán megfizessenek Paks II-ért

Közzétéve: 2017.03.06.2017.03.06.

Az Európai Bizottság mai döntése egyértelművé tette, hogy a magyar kormány minden korábbi hazug állításával szemben igenis van az új paksi atomerőmű finanszírozásában állami támogatás. Az Európai Bizottság ezzel elismerte, hogy a Paks II beruházás nem egy gazdasági alapon megtérülő befektetés, ahogy azt a Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a kezdettől fogva állította.

A Bizottság végül jóváhagyta az állami támogatást a projektben, de ezzel nem tett többet, mint elismerte, hogy a hülyeséghez való jog tagállami alapjog – hangsúlyozta a zöld párti képviselő. Sajnálatosan azonban ez a kormányzati hülyeséghez való jog azt eredményezi, hogy a magyar adófizetők pénzéből a kormány több ezer milliárdot egy a környezte káros és az emberi életre veszélyes, letűnőben lévő technológiába fektet, ahelyett, hogy a környezettel harmonizáló, hosszútávon olcsóbb megújuló energiaforrásokba fektetne be.

A meg nem térülést mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Bizottság szigorú feltételeket támasztott a magyar adófizetők pénzügyi veszteségének korlátozására: az Európai Bizottság egyrészt kötelezte a kormányt, hogy Paks II-t külön gazdasági társaságként kezelje, nehogy Paks I bevételéből kozmetikázzák az új atomerőmű veszteségeit, továbbá a Bizottság megtiltotta, hogy a cég bevételeit bármilyen formában újra befektessék, sőt a bármikor felmerülő profitot a magyar költségvetésbe kell visszafizetni. Ezen felül kötelezte a kormányzatot, hogy az áramot átlátható, diszkriminációmentes árveréseken, illetve a nyílt energiatőzsdén adják el.

Jávor szerint az Európai Bizottság is hibát követett el, mert ahogy azt az Egyesült Királyságbeli Hinkley Point C építendő új atomerőmű esetén is tette – az EURATOM Szerződésre hivatkozva bármilyen kormányzati érvet elfogad kivételes indokként, mind az egyébként tiltott állami támogatás jóváhagyására, mind pedig az uniós jog által megkívánt közbeszerzési eljárás kikerülésére, egyszerűen azért, mert nukleáris létesítményekről van szó. A képviselő emlékeztet, hogy az uniós szerződések együttes értelmezése alapján a Bizottságnak egyértelműen a megújuló energiaforrásoknak kellene prioritást adnia a nukleáris energia helyett.

A Párbeszéd képviselője arra is emlékeztetett, hogy az eljárás során Günther Oettinger és Klaus Mangold gyanús utazásai révén egy átláthatatlan és ellenőrizhetetlen lobbitevékenység is részévé vált az eljárásnak, ami különösen kétségessé teszi annak kimenetelét. Jávor szerint ugyanakkor további jogvitákra lehet számítani az ügyben az Európai Bíróság előtt, és ahogy korábban is, mindent meg fog tenni, hogy a bővítésről végül a számlát álló magyar adófizetők beleszólása nélkül ne lehessen döntést hozni, és véleményüket népszavazáson kérjék ki. A magyar energiapolitika és az azt megalapozó dokumentumok – így az Energiastratégia – súlyosan elavultak, és az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Magyarország a helyes irányba forduljon a megújulók és az energiahatékonyság fejlesztésével, és ne fusson energetikai zsákutcába a XXI. században

Az európai parlamenti képviselő csalódásának adott hangot a Bizottság eljárását illetően is: Jávor Benedek szerint komolyan aggályos, és elszomorító, hogy ilyen súlyú, Európa egyik precedens értékű nukleáris erőmű építésével kapcsolatos döntését a Bizottság az ügy szóbeli megvitatása nélkül, írásbeli eljárásban hozta meg.

Brüsszel-Budapest, 2017. március 06.

Jávor Benedek

a Párbeszéd európai parlamenti képviselője

(Fotó: Kisbenedek Attila)

Jávor Benedek nyílt levele Dr. Seszták Miklós miniszterhez

Közzétéve: 2017.01.12.2017.01.12.

Dr. Seszták Miklós

Miniszter

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

2016 októberében Ön a kormány nevében benyújtott egy törvényjavaslatot energetikai törvények módosításáról címmel, melyet az Országgyűlés elfogadott, és amelyet 2016. évi CXLII. törvényként cikkelyeztek be. A törvény kiegészítette az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt egy olyan passzussal (67.§ dh pont), amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben elvonja a Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatásköreit létesítés alatt álló nukleáris létesítményekkel kapcsolatban.

Nemcsak én, hanem több civil szervezet is már a törvény benyújtásakor előre jelezte a kormánynak, hogy a jogszabály elfogadása uniós jogot sért, mi több kollégám, Szabó Tímea képviselő módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, az uniós jogsértés elkerülése érdekében. Sajnos minden erőfeszítés hasztalan volt, a kormány a javaslatot nem vonta vissza és a törvényt az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadta.

Figyelembe véve, hogy a módosítás nem pusztán az európai jogot, hanem a nukleáris biztonság legfontosabb garanciájának tekinthető hatósági függetlenséget is sérti, és így Magyarország és Európa polgárainak biztonságát veszélyezteti, panasszal fordultam az Európai Bizottsághoz. Álláspontom szerint az elfogadott jogszabály több ponton megsértette az „acquis communautaire”-t és e jogsértés felszámolása szolgálja Magyarország környezetbiztonságának érdekét.

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány nemcsak Magyarországon nem egyeztetett senkivel a jogszabály változtatásáról, beleértve az Országos Atomenergia Hatóságot, de nem tájékoztatta az Európai Bizottságot sem (nem végezte el a jogszabály előzetes notfikációját), megsértette a tagállamok vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét.

Tartalmilag pedig az atomenergia törvény 67.§ dh pontja sérti a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló irányelvet, amely előírja a nukleáris szabályozó hatóságok függetlenségét és ellenőrzési és engedélyezési jogát.

Tisztelt Miniszter Úr,

Az uniós jogsérelem az ügyben olyannyira nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság minden valószínűség szerint kötelezettségszegési eljárást fog indítani. Annak érdekében, hogy egy újabb európai „megfeddést” elkerüljünk, kérem Önt, hogy a kormány nevében a legsürgősebben terjesszen elő az Országgyűlés számára olyan javaslatot, amely a kérdéses rendelkezéseket törli.

Tájékoztatását, és együttműködő segítségét előre is köszönöm!

Brüsszel, 2017. január 12.

Tisztelettel:

Jávor Benedek

európai parlamenti képviselő

Párbeszéd: a nukleáris biztonság fontosabb az oligarchák gazdagodásánál!

Közzétéve: 2016.12.07.

Az atomtörvény példátlanul kockázatos és felelőtlen módosítását fogadta el tegnap a kormánytöbbség: mostantól a törvényben előírt engedélyezési eljárások elképesztően rugalmassá válnak, a nukleáris hatóság szerepe pedig sok esetben jelképessé zsugorodik Magyarországon. A Párbeszéd az uniós hatáskörök folytán illetékes európai szervekhez fordul az EU-jogot is megsértő lépés miatt, a jogszabályváltozás ugyanis egész Európa nukleáris biztonságát súlyosan veszélyezteti.

A nukleáris létesítmények tulajdonosváltásához ezentúl nem kell az Országos Atomenrgia Hivatal (OAH) engedélye, a nukleáris hatóságnak az érdemi engedélyezés helyett ezentúl csak a bejelentés tudomásulvétele lesz a szerepköre, az OAH hatósági döntéseitől miniszteri rendelettel, vagyis fellebbezés lehetősége nélküli politikai döntéssel is el lehet térni, az építési engedély a létesítési engedély előtt is kiadható (vagyis előállhat az az abszurd helyzet, hogy olyan helyen kap engedélyt az atomerőmű-építkezés, ahol a szakhatóságok szerint nem létesülhetne atomerőmű), a reaktortartályok vagy a generátorok gyártását pedig a létesítési engedély kiadása előtt is jóváhagyják – ilyen és hasonló jogi képtelenségek szerepelnek mostantól az országgyűlés fideszes többsége által megszavazott új atomtörvényben.

Az Orbán-kormány láthatóan képtelen kivárni, amíg az illetékes hatóságok az összes releváns körülményt mérlegelve eldöntik, megvalósítható-e a tervezett paksi bővítés: annak érdekében, hogy mihamarabb hozzákezdhessenek az orosz gigahitel lehívásához és elköltéséhez, kockára tennék akár a biztonságunkat is. A Párbeszéd haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordul, a nukleáris létesítmények engedélyezésében ugyanis a hatáskörök egy része az uniós szerveknél van: megengedhetetlennek tartjuk, hogy a fideszes mohóság veszélybe sororja Magyarország és egész Európa nukleáris biztonságát. A hatósági szigornak itt különösen komoly szerepe lenne, hiszen a Paksra szánt orosz reaktortípus rövid történetét máris fatális balesetek és műszaki meghibásodások színesítik.

Értjük, hogy hatalmas a 3-4000 milliárd forintos bővítés vonzereje, az Orbán-klientúra pedig képtelen várni a lopással, ez azonban aligha lehet szempont az ország legdrágább és legveszélyesebb beruházásának engedélyezésénél: ha a jogszabályokat nyíltan a kormányzati holdudvar pénzügyi igényeihez igazítják, abból akár egy Csernobilhoz hasonló újabb nukleáris katasztrófa is következhet.

Brüsszel-Budapest, 2016. december 7.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

JÁVORT Az EU-BA!

Címke: energiapolitika

Paks II.: Ezért hibás az Unió jóváhagyása

Párbeszéd: Paks II boríthatja a középtávú költségvetési terveket

Európa a láthatáron! – 2. szám

Párbeszéd: orosz érdekképviselet helyett Magyarországnak kedvező energiapolitikát!

Az Európai Bizottság politikai okokból mutatott zöld jelzést a paksi gigaprojektnek

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Párbeszéd: Paksi hitel- orosz érdekhálóban Magyarország

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy magyar adófizetők csúnyán megfizessenek Paks II-ért

Jávor Benedek nyílt levele Dr. Seszták Miklós miniszterhez

Párbeszéd: a nukleáris biztonság fontosabb az oligarchák gazdagodásánál!

JÁVORT Az EU-BA!