JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Paks II – A bevallottan veszteséges projekt

Már ősszel döntés születhet a paksi atomerőmű-bővítés uniós engedélyezése ügyében. A magyar kormányra nehéz napok és súlyos perek várnak.

 

A folyamatban lévő két eljárás közül a tiltott állami támogatás ügyében az eredmény is borítékolható, és a beruházási tender elhagyása miatt indított vizsgálat befejezése is közelebb került. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője azt valószínűsíti, hogy a kormány kénytelen lesz elfogadni azt az uniós érvelést, amely szerint a beruházás jelentős állami támogatást tartalmaz – magyarán nincs esély rá, hogy a piacon megtérüljön, és a kiadások illetve a várható bevételek különbségét az állam fogja kiegyenlíteni –, az Európai Bizottság ugyanakkor tudomásul veszi, hogy projektre (és így a támogatásra is) a magyar energiapiac egyensúlya miatt szükség van. Jávor lapunknak úgy fogalmazott, hogy az évszázad üzletéről és a Paks II-ről, mint az olcsó áram garanciájáról szóló kormányzati állítások átkerülnek a bullshit kategóriába: a bővítés – amennyiben valóban megvalósul – egy bevallottan veszteséges projekt lesz, és minden forint, amit ráköltünk, deficitet termel.

Tovább a Népszabadság cikkére

DPP_103

 

PM – Az EU vizsgálja a paksi hulladék szállítását

Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének beadványa nyomán az Európai Bizottság úgynevezett EU Pilot eljárás keretében vizsgálja a 2003-as paksi súlyos üzemzavar hulladékainak szállítását. A 11 évig az erőmű területén tárolt hulladékot 2014 nyarán, még az EU-t is csak az utolsó pillanatban értesítve szállították végső elhelyezésre Oroszországba vasúton, a polgárháborús Ukrajnán keresztül. Ez több ponton is sértheti az EU-s jogot.

Jávor szerint, aki már a szállítást megelőzően felhívta a figyelmet az ügyre, a transzport súlyos biztonsági kockázatokat hordozott, és növelte annak a veszélyét, hogy illetéktelen csoportok nukleáris anyagok birtokába kerüljenek. Az oroszországi elhelyezésről szóló 2009-es szerződés pedig – bár megkötésekor még jogszerű lehetett – ellenkezik az időközben hatályba lépett, és a szállítás időpontjában hatályos, a nukleáris hulladék kezeléséről szóló EU irányelvvel. Az EP-képviselő szerint a magyar fél ezzel megsértette az uniós jogot, annál is inkább, mert az eredeti szerződés 2013-ban, az új irányelv életbe lépését követően módosult, arról azonban a magyar hatóságok „elfelejtették” tájékoztatni az Európai Bizottságot, és kísérletet sem tettek rá, hogy összhangba hozzák a jogszabályi változásokkal.

Jávor úgy véli, a paksi 2-es blokk 2014-ben esedékes élettartam hosszabbítása is szerepet játszhatott abban, hogy 11 év után hirtelen sürgőssé vált a Paksi Atomerőműnek a hulladékok eltávolítása a blokkból, ez azonban nem eredményezhette volna a súlyosan kockázatos és jogszerűtlen szállítást. Ezzel megsértették a „biztonság minden előtt” elvet, és kétségeket ébresztettek az új paksi erőművön is ügyködő atomerőmű, hatóságok és kormány alkalmasságát illetően a nukleáris biztonság maradéktalan szavatolására.

A képviselő arra is emlékeztetett, hogy hasonló, panasza nyomán indult EU Pilot keretében szorította rá az Európai Bizottság a kormányt a paksi információk megengedhetetlenül széles körét titkosító jogszabály közelmúltbeli megváltoztatására.

Az ügy részleteiről itt olvashat: https://javorbenedek.blog.hu/2016/05/13/az_eu_vizsgalja_a_paksi_hulladek_szallitasat

Eurologus: Lázár János Brüsszelben kilincselt Paks II-ért

Az Európai Bizottság vizsgálatai csak vánszorognak, de az oroszoknak pont az lehet az érdeke, hogy még ne kelljen belefogni az építkezésbe. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről két uniós biztossal, és beugrott Navracsics Tiborhoz is egy kávéra.

Miért jön megint?

A lengyel Elżbieta Bieńkowskával azért kért találkozót Lázár, hogy megbeszéljék, miért az orosz energiavállalat, a Roszatom volt az egyetlen építtető, aki szóba jöhetett az erőmű kibővítésére, és miért nem írt ki a kormány nyílt pályázatot, ahogy azt az uniós versenyszabályok megkívánták volna.

kötelezettségszegési eljárás tavaly novemberben indult, az Európai Bizottság akkor azt írta: „A magyar kormány közvetlenül odaítélte két új reaktor építését és két reaktor felújítását, átlátható eljárás nélkül.”

Nem lehetett top prioritás a miniszter látogatása, mert amikor egy bizottsági forrásunkról érdeklődtünk róla, azt a választ kaptuk:

„Nem vagyok benne biztos, hogy miért jön ide megint, de utánanézek.”

A Bizottság és a magyar kormány közötti levelezés egyelőre ott akadt meg, hogy a brüsszeli testület várja az írásbeli kifejtését azoknak a technikai okoknak, amelyek miatt csak az oroszoknak lehetett odaadni a projektet. Amíg ez nem érkezik meg, beszélgetések és találkozók nem fogják érdemben előrelendíteni az ügyet, tippel egy másik bizottsági szakértőnk.

Éveket is késhet az orosz hitel, de lehet, hogy ez pont jól jön

Gyanús, hogy Paks II-be kell majd adófizetői forintokat lapátolni, hogy működhessen, legalábbis ezt feszegette az uniós biztos egy hivatalos levélben januárban. Azóta folyik a vizsgálat, amiről a Bizottság hivatalos közlése szerint annyit tudunk, hogy „nincsen megszabott időkerete, akármeddig, évekig is eltarthat”.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos áprilisban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az Európai Bizottsággal régóta folyamatosan egyeztetnek az állami támogatás ügyében, minden kérdésükre válaszoltak. Hangsúlyozta, hogy nem tiltott állami támogatás miatt folyik a vizsgálat, és jelezte: remélik, hogy az év közepéig kialakítja a Bizottság az álláspontját.

Lázár János április végén azt közölte Széll Bernadett LMP-s képviselő kérdésére, hogy amíg nem zárul le a versenyjogi vizsgálat, a kormány nem nyúl hozzá az orosz hitelhez, azt majd csak az Európai Bizottság jóváhagyása után kezdi lehívni Magyarország.

„2018-ra tervezték elkezdeni az építkezést. A környezetvédelmi engedélyek kiadását pedig 2015. novemberre várták – ehhez képest máris csúszásban vannak” – mondta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. De lehet, hogy a kormánynak, és az alacsony olajárakkal küszködő, költségvetési gondokkal birkózó Oroszországnak éppenhogy jól jön a késés. „Az oroszok már mondanak le aktív hitelszerződéseket: januárban fújtak le egy öt vízerőműves csomagot Kirgizisztánban, ahol pedig komoly orosz-kínai befektetési verseny folyik.” Jávor szerint az, hogy Putyin nem fújja le a paksi projektet, annak a jele, hogy Oroszosrszágnak iszonyú fontos stratégiai cél, hogy magukhoz kössenek európai uniós tagállamokat. Ha az uniós vizsgálat miatt csak később hívja le a magyar kormány a hitelt, megvan rá az esély, hogy Oroszország világgazdasági helyzete helyrebillen, és nem kell lemondaniuk a kelet-európai piacról.

A szerződésben azonban az áll, hogy a magyar fél 2026-ban elkezdi visszafizetni a hitelt, és az ilyen beruházásoknál a legdurvább költségnövelő faktor mindig a csúszás, emlékeztetett a PM képviselője.

Az állami támogatás-vizsgálat a jogi játék része

Egy atomerőmű elfogadtatása pontosan így zajlik le az Európai Bizottság és az építettő között, magyarázta az EUrologusnak Lubomir Mitev, az atomenergia-ipar brüsszeli érdekképviseletétől, a FORATOMtól. A brit Hinkley-point erőműnél ugyanezt a jogi játékot játszották el: a britek először amellett érveltek, hogy nincs benne állami támogatás, majd amikor ez tarthatatlanná vált, stratégiát váltottak.

Szükség van állami támogatásra, hogy felépülhessen az erőmű, mondták, mert nincs rá magánberuházó, pedig így elégíthetik ki a leghatékonyabban az ország energiakeresletét. Ezután már csak azt kellett bizonyítaniuk, hogy a projekt nem részesül aránytalanul sok állami támogatásban. Egy évig tartott ennek a vizsgálata, ezután 2014 októberében zöld utat a beruházás. Akármilyen stratégiát követ is a magyar kormány, úgy látszik, egy évbe biztosan beletelik, mire az Európai Bizottság jóváhagyja a Paks II-t.

 

Van, aki így számol, van, aki úgy

Az Európai Bizottság kiszámolta, hogy Paks II ki tudja-e termelni a saját költségeit, és arra jutottak, hogy nem: a kormány pedig rosszul számolt, amikor az ellenkezőjét állította. Az elmúlt hetekben kikérték egy rakás érdekelt fél véleményét az ügyben, 2000 hozzászólás érkezett, ezeknek nagy részét a Párbeszéd Magyarországért (PM) gyűjtötte össze, és szép számmal adtak be kritikus véleményeket Ausztriából is. Az osztrák kormány „szigorúan elutasítja a nukleáris energia minden közvetlen vagy közvetett támogatását” – mondta Ernst Zimmerl, a budapesti Osztrák Nagykövetség attaséja április közepén az Energiaklub rendezvényén.

Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy Paks II-nél nincs szükség ártámogatásra vagy fix átvételi árra, hogy a projekt megtérüljön. A 2020-as évek közepére várható piaci villamosenergia-árnál a projekt az összes költségét ki tudja termelni – jelentette ki.

Jávor Benedek szerint azonban olyan plusz beruházásokra is szükség lesz a paksi bővítéshez, amelyeket a kormány lehet, hogy nem vett be a költségszámításába:

  • építeni kell egy szivattyús-tározós erőművet a Paks II esetenként fölöslegben előállított áramának tárolására
  • a meglevő mellé még 700 megawattnyi tartalékkapacitás kiépítése, arra az esetre, ha valamiért le kellene állítani az új reaktorokat
  • rá kell őket csatlakoztatni az országos villamosenergia-hálózatra is
  • a legnagyobb tétel a beruházást terhelő adók és vámok. Ha ugyanis áfamentességet kap a projekt, az könnyen tiltott állami támogatásnak minősülhet Brüsszelben. Ezek összesen körülbelül tízmilliárd euróba kerülnek.

 

(Az eredeti cikk az Index Eurologus blogján elérhető).

(Kép forrása: index.hu)

Halállistás intézmények – a PM az Európai Bizottsághoz fordul

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyaországért európai parlamenti képviselője levélben fordult az Európai Biztottsághoz a felszámolásra és beszántásra váró közigazgatási intézmények ügyében, melyek közül több is az Unió által finanszírozott projekteket indított el az előző programozási időszakban. A képviselő az Unió regionális politikáért felelős főigazgatójánál érdeklődik, hogy adott-e a tájékoztatást a magyar kormány az Európai Bizottságnak a tervezett változtatásokról. Egyben felteszi a kérdést, hogy az átszervezések nyomán veszélybe kerülhetnek uniós pénzek?

A tavaly bejelentett bürokráciacsökkentő csomag értelmében a kormány számos közigazgatási intézményt ítélt teljes, jogutód nélküli felszámolásra, míg másokat különböző minisztériumokba és tárcákba tervez beolvasztani. Jávor Benedek, a PM EP-képviselője azonban aggályosnak tartja, hogy ezen intézmények közül nem egy olyan van, amely a 2007-13-as programozási időszakban EU-s finanszírozású pályázatot nyert el. 

A beszántásra váró intézmények között  ráadásul – a sajtóhírek szerint – sok olyan is található, amely az Államreform Operatív Porgram (ÁROP) keretein belül nyert pályázatot. Mivel az uniós pályázati szerződések számos esetben intézményfenntartási, illetve a programok hosszú távú folytatásával kapcsolatos kötelezettségeket is tartalmaznak, felmerül a gyanú, hogy a magyar közigazgatást minden szakmaiságot nélkülözően megtizedelő átszervezés egyben uniós kötelezettségvállalásokat is sérthet. Mindez felveti annak a kérdését, vajon nem forog-e kockán ezeknek a projekteknek a sikeres lezárása, és nem eredményezhet-e az átszervezés olyan uniós eljárásokat, amelyeknek a végén Magyarországnak jelentős összegű EU-s támogatást kell majd visszafizetnie? 

 

 

Jávor Benedek az EU regionális politikájáért felelős főigazgatójának címzett levele alább olvasható:

 

Tisztelt Főigazgató Úr,

A magyar kormány tavaly jelentett be egy bürokráciacsökkentő csomagot, mely a közszféra számos területét érintő lépéseket tartalmaz. A változtatások keretében a kormány úgy döntött, hogy bizonyos közigazgatási intézményeket jogutód nélkül teljesen felszámol, míg másokat minisztériumokba vagy tárcákba olvaszt be. 

A felszámolásra, illetve beolvasztásra szánt intézmények tervezett listájának áttanulmányozása után, úgy találtuk, hogy számos teljes felszámolásra ítélt intézmény EU-s finanszírozású operatív programokban vett részt a 2007-13-as programozási időszak alatt. Ezen túlmenően számos beolvasztásra tervezett intézmény ÁROP-támogatásban is részesült ugyanebben az időszakban.

Aggályosnak tartjuk, hogy az intézmények által vállalt bizonyos projektek befejezése és sikeressége most bizonytalanná vált, különös tekintettel azokra az intézményekre, melyek várhatóan teljes felszámolás alá kerülnek. Kérdéses számunkra az is, hogy az uniós támogatási szerződésekben vállalt intézményfenntartási kötelezettségek, illetve a programok folytatásával kapcsolatos vállalások teljesülnek-e az átszervezések során?

Mindezek miatt az alábbi kérdések szíve megválaszolását kérem: 

  • Tájékoztatta-e a Bizottságot a magyar kormány a tervezett változtatásokról? 
  • Amennyiben igen, vizsgálta-e a Bizottság, hogy az átszervezések során teljesülnek-e az intézményfenntartással és a programok folytatásával kapcsolatos kötelezettségek?
  • Aggályosnak találta-e a Bizottság ezeket a fejleményeket? 
  • Elképzelhető-e a Bizottság szerint, hogy a programfenntartási kötelezettségek elmaradása esetén a korábbi projektek uniós finanszírozása vitaponttá válhat a magyar fél és az Európai Bizottság között? i
  • Veszélybe kerülhet-e a 2007-13-as programozási időszakban az érintett intézmények által megvalósított EU-s projektek lezárása? 

 

(Kép forrása: filmintezet.hu)

Oszlik a paksi homály

A PM panasza és az Európai Bizottság közbelépése nyomán a parlament megszavazta a paksi bővítéssel kapcsolatos általános titkosításnak korlátokat szabó törvénymódosítást. A döntés csupán egy apró lépés az évszázad legsötétebb beruházása körüli átláthatóság megteremtésében, de nagy győzelem mindazoknak, akik továbbra is hisznek a jogállamiságban, és abban hogy az Európai Unió határain belül előbb-utóbb minden kormány rákényszeríthető legalább a minimális jogtiszteletre.

Az Európai Bizottság Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének panasza nyomán írta elő a paksi titkosítási törvény módosítását, ezért kellett módosítani a bővítési beruházás összes szerződését és előkészítő dokumentumát titkosító atomtörvényt. A ma elfogadott módosítás megszünteti az általános érvényű titkosítást, vagyis alapszabállyá válik a közérdekű információk nyilvánossága – igaz, a minősített adatok köre továbbra is indokolatlanul széles marad. A közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kizárólag akkor lesz lehetséges, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért, és ezekben az esetekben is külön eljárás kell hozzá, aminek eredménye ellen bírói úton jogorvoslatot lehet kérni.

Az évszázad legköltségesebb és egyben legátláthatatlanabb, teljes egészében közpénzből finanszírozott beruházása körül így is túl sok marad a homály, a PM ugyanakkor fontos fordulópontnak tartja a mostani döntést: kiderült, hogy az Orbán-kabinet által vizionált korlátlan pénzköltési szabadságnak határt szab az uniós jog, egy nukleáris beruházás nem kezelhető néhány kormánytag magánügyeként, és – amíg az EU tagjai vagyunk – a kormány rákényszeríthető legalább a jogtisztelet minimumára. Győzött a közérdek a Fidesz-közeli gazdasági csoportok magánérdekeivel szemben, ami a jogállam magyarországi hívei számára mindenképpen jelentős siker.

A PM tovább küzd az értelmetlen paksi bővítés megakadályozásáért és a beruházási előkészületeket övező köd eloszlatásáért: ki fogunk kérni minden olyan adatot és dokumentumot, amelynek átadását eddig a most elbukott törvényre hivatkozva tagadták meg. A PM  szerint szégyen – elsősorban a kormány számára –, hogy megint Brüsszelnek kellett megvédenie a magyar érdekeket a hazai hatalommal szemben, megnyugtató ugyanakkor, hogy az európai jogrend működését a nemzeti együttműködésnek nevezett jogtipró rezsim sem tudja tartósan megakasztani.

Brüsszel-Budapest, 2016. március 30.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Jávor Benedek: Csak uniós jóváhagyás után hívják majd le a paksi hitelt

Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat. Ez áll abban a levélben, amelyet Jávor Benedek, a PM EP-képviselője kapott Lázár Jánostól. Jávor szerint a döntés helyes, de csúszást jelenthet a projekt megvalósítása során. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami támogatással kapcsolatos mélyreható vizsgálat mellett egy kötelezettségszegési eljárás is folyik a paksi bővítés ügyében az európai közbeszerzési szabályok megsértése miatt.

A hitel lehívása a képviselő szerint felelőtlen lépés, amíg valamennyi, az Európai Bizottság által indított vizsgálat le nem zárul, és ki nem derül, hogy egyáltalán lehetséges-e megépíteni az új blokkokat.

Lázár János kancelláriaminiszter a Párbeszéd Magyarországért brüsszeli képviselőjének január eleji levelére válaszolt. Ebben Jávor rákérdezett, hogy mi az oka annak, hogy több, a bővítéssel összefüggő közbeszerzést is „a körülmények megváltozása miatt” lefújtak pár nappal korábban. Lázár szerint az Unió nem írta elő kötelezően a közbeszerzések leállítását, azt a magyar kormány saját maga látta szükségesnek.

Jávor Benedek emlékeztetett, hogy nem kötelező jelleggel, de a Bizottság erősen javasolta valamennyi előkészület leállítását a vizsgálatok leállításáig. Megítélése szerint ebbe nem csupán az állami támogatással kapcsolatos eljárás, hanem a bővítés közbeszerzésének elmaradása miatti kötelezettségszegési eljárás is beletartozik. Helyes tehát a kormány döntése, hogy nem dönti a pénzt egy esetleg meg sem valósítható beruházásba, az előkészületek folytatására, vagy az orosz hitelkeret lehívására azonban nem kerülhet sor addig, amíg valamennyi vizsgálat le nem zárul. Jávor szerint ez egyébként azt is jelenti, hogy mára a kormány is belátta, az eddigi „előbb cselekszünk, azután gondolkozunk” hozzáállás nem tartható. A bővítési projektnél az elejétől kezdve szoros együttműködésre lett volna szükség az uniós testületekkel, és csak akkor és úgy lehetett volna belevágni a projektbe, ha annak az európai joggal való összeegyeztethetőségéről már meggyőződtek.

Lázár levele egyben véget vet azoknak a találgatásoknak is, amelyek arról szóltak, hogy vajon megkezdtük-e már az orosz hitel lehívását, vagy ha nem, akkor mikor indulhat el a pénzkeret igénybevétele.

Brüsszel-Budapest, 2016. március 21.

 

Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot a kibocsátási csalások alapos kivizsgálására

 

A botrány kivizsgálására egy mindenre kiterjedő és átlátható vizsgálatra kérték fel a Bizottságot, melynek eredményeit 2016. március végéig kell bemutatni. A képviselők felszólították a Bizottságot arra is, hogy haladéktalanul vezessen be egy új tesztet, amely valós vezetési feltételek mellett – minden mentesség nélkül – vizsgálja a szennyezőanyag-kibocsátást. Az állásfoglalás gyenge pontja az, hogy az Európai Néppárt által támogatott, dízel technológiát továbbra is támogató módosítást is elfogadták.

 

A képviselők javasolták, hogy a vizsgálat terjedjen ki a Bizottság és a tagállamok felelősségére is, hogy miért reagáltak olyan lassan a csalásra, amikor évek óta ismeretes volt számukra a kibocsátási tesztek valamint a valóság között tátongó szakadék. Az új tesztciklus kapcsán a Parlament felszólította a nemzeti hatóságokat is, hogy ne nézzék el többé az olyan trükköket, mint a gumiabroncsok túlfújása, vagy a visszapillantó tükrök és az extrák eltávolítása. Ezen kívül felvetették egy uniós felügyeleti szerv létrehozását is. A Parlament tehát átlátható és engedmények nélkül lépéseket szorgalmaz, ami azért is lenne nagyon időszerű, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság és számos tagállam már évek óta tudatában volt a csalásoknak. Itt az ideje komolyan venni és betartatni a 2007-ben elfogadott légszennyezésre vonatkozó EU-s jogszabályokat, mert elfogadhatatlan hogy az európai környezetet és az európai állampolgárok egészségét megóvni hivatott szabályokat eddig büntetlenül át lehetett hágni. Véget kell vetni a szabályokban megengedettnél több káros anyagot kibocsátó autók forgalmazásának. Ebben a kontextusban akár hungarikumnak számíthat az hogy, miközben számos tagállamban vizsgálatok folynak a tesztek manipulálásával kapcsolatban addig Magyarországon a Volkswagen csoportba tartozó Audi épp a napokban kapott 6 milliárd forintnyi állami támogatást a győri motorgyárának fejlesztésére. Ennek fényében alig valószínű, hogy a magyar hatóságok az EP állásfoglalásának megfelelően bármilyen hatékony lépést tegyenek a polgárok egészségének és a környezet védelmének érdekében. Ezek a kérdések a magyar kormányt – szemmel láthatóan – hidegen hagyják.

 

 

 

Photo: CC Licence – Ruben de Rijcke

Európai Parlamenti jelentés készül a körkörös gazdaságról – fontos lépés a fenntarthatóság irányába

A körkörös gazdaság az erőforrás pazarló kitermelni-felhasználni-kidobni logikával szöges ellentétben zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok optimalizálásán, illetve a hulladékok visszaforgatásán alapuló elképzelés, aminek többszörös haszna van az Európai Unió országaiban: jelentősen kisebb lesz a külső erőforrásigényünk, rengeteg kiadást lehet megtakarítani, egyúttal munkahelyeket teremteni és nem utolsó sorban a környezeti terhelésünket csökkenteni.

Az Európai Bizottság idén év végéig egy új körkörös gazdaság javaslatcsomagot ígér, s ezzel összefüggésben az Európai Parlamentben jelentés készül. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban én voltam felelőse a jelentéshez tartozó vélemény elkészítésének. A bizottság nagy többséggel (53 igen és 8 nem szavazattal) megszavazta a véleményt, és ez a siker reményeim szerint hozzájárul ahhoz, hogy a Parlament erős jelzést küldjön a Bizottság felé, miszerint egy átfogó, ambiciózus, számszerű célokkal bíró javaslatcsomagra van szükség.

A vélemény számos alapelvet, illetve cselekvési területet lefed. Az alapelvek közül kiemelném az erőforrás-használat gazdasági növekedéstől való abszolút szétválasztását, a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok létrehozását, az erőforrások többszörös, kaszkádszerű használatát, illetve a hulladékhierarchiában való elmozdulást, ami a hulladékok megelőzését és minél teljesebb hasznosítását, a hulladéklerakás és –égetés visszaszorítását eredményezi.

A cselekvési irányok közül fontosnak tartom megemlíteni a különböző hulladékáramok (pl. építési/bontási hulladék, elektronikai hulladék, élelmiszer-hulladék) megfelelő kezelését, a nagyobb arányú újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés számszerű célokkal való elősegítését. Emellett a termelési, gazdasági folyamatok újragondolása, fenntarthatóbbá tétele is kulcskérdés, ezért fontos például a tartós, könnyen javítható termékeket – és minimális, újrahasznosítható csomagolást – biztosító terméktervezés, a tervezett elavulás ellen ható jótállási és javítási kötelezettségek bővítése, a kiterjesztett gyártói felelősség kereteinek javítása. Aktívan kell segíteni a fenntartható anyaggazdálkodást, a másodnyersanyagok kereskedelmét, az ipari szimbiózisok, együttműködések létrejöttét. Mindehhez megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell társítani, többek között az erőforráspazarló tevékenységek díjait megemelni, a környezetileg káros támogatásokat pedig kivezetni.

Bízom az Európai Bizottság és minden érintett belátásában – egy új, átfogó, jogilag is kötelező elemekkel és megfelelő finanszírozással bíró körkörös gazdaság javaslatcsomagot sürgetek, ami mind a térség versenyképességét, mind az élhető környezetet szolgálja.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Igazság az M4 körül

Az M4-es autópálya ügye még az Orbán-kormány viszonylatában is párját ritkítóan zavaros és átláthatatlan folyamat eredményeképpen jutott el oda, hogy a kormány leállította az építkezést. Korrupciógyanú, kartellvád, Brüsszel visszavonta a támogatást, a magyar kormány visszavonta a pályázatot – sorra kerülnek elő a különböző, sokszor egymásnak ellentmondó állítások. A napokban választ kaptam az Európai Bizottság Regionális politikai főigazgatóságától arra a levelemre, amelyben a helyzet tisztázását kértem.

A válasz sokkoló.

Az már nyilván nem lep meg, hogy kiderült: mióta ezt az ügyet feszegetem, azaz másfél éve, vélhetőleg egyetlen igaz állítás sem hagyta el a kormányzati szereplők száját a beruházással kapcsolatban. Légből kapott vádak és magyarázkodások helyettesítették a tájékoztatást, és ahelyett, hogy beismerték volna, hogy egy szánalmasan rosszul előkészített, a belső értékelések szerint is bukásra ítélt projekt súlyosan amatőr kivitelezése fulladt kudarcba, megpróbálták rákenni a fejreállást mindenkire, aki valaha felbukkant a beruházás környékén. A Bizottság által megfogalmazott kartellvádtól a cégek összeesküvéséig számos verziót hallottunk Lázár Jánostól és Csepreghy Nándortól. Csak sajnos ebből semmi nem volt igaz.

Az igazság ugyanis a következő:

A 2013 októberében benyújtott projekttel kapcsolatban a Bizottságnál a szakmai kifogások hosszú sora merült fel:

  •  Silánynak találták a stratégiai indoklást – egy helyi közlekedési fejlesztésekre szánt keretre benyújtottak egy transzeurópai közlekedési hálózatba illeszkedéssel indokolt tervet. Amely szerintük Budapest elkerülését célozta volna, a nyomvonala azonban egyenesen Budapestre vezetett rá;
  • Kifogásolták a párhuzamos kapacitások fejlesztését uniós forrásokból, a vasúti beruházások eredményeit (forgalom átterelése) tönkreteszi a párhuzamos útfejlesztés;
  • Súlyos környezetvédelmi aggályok merültek fel. A tervezett nyomvonal Natura 2000 területeket is érint, miközben az új autópálya helyett a meglevő út nyomvonalán megvalósuló útfejlesztés (pl. autóút) lényegesen olcsóbb lett volna, és a kedvezőtlen környezeti hatásai is lényegesen alacsonyabbak lehetnének;
  • Rendkívül silány a benyújtott költség-haszon elemzés, a becsült forgalmi adatok vélhetően jelentősen túlzóak, így a remélt haszon a valóságban várhatóan jelentősen elmarad a tervezettől;
  • És végül valóban felvetették, hogy teljesen indokolatlan a beruházás árszintje – ezt azonban nem kartellel magyarázták, hanem azzal, hogy a kormány nem hagyott időt arra, hogy indokolatlanul magas árajánlatok esetén új közbeszerzést írjon ki (sőt, mint később látjuk, még meg is emelte a beruházás költségkeretét, tehát semmit nem tett a költségek leszorítása érdekében).

Mindezt 2014 tavaszán elmondták a kormánynak, kérve, hogy adjanak választ ezekre a kifogásokra, és módosítsák a tervet ezek alapján, vagy vonják vissza a pályázatot. A kormány tehát egy éve tudja, hogy baj van az M4-essel. A válaszlépésük pedig az, hogy – módosítás helyett – 2014 szeptemberében(!) visszavonták a támogatási igényt! Majd, miután lemondtak az uniós támogatásról, 2014 decemberében egy egyedi kormánydöntéssel 20 százalékkal, 160 milliárdra  emelték a költségkeretet, és csökkentették a műszaki tartalmat! Végül 2015 januárjában, az akkor már közel féléve hivatalosan, a kormány által bebuktatott projektről elkezdték terjeszteni, hogy Brüsszel kartellvádja miatt áll le a beruházás, mert a cégek összejátszottak! (Ne bonyolódjunk bele, hogy ha ez a helyzet, akkor a kormánnyal is össze kellett játszaniuk, hogy decemberben még megemeljék a költségkeretet.)

Egy tragikusan rosszul, amatőr módon  előkészített, indokolatlan projektet gyalázatosan túláraztak, majd a viharfelhők gyülekezése közben erőszakosan továbbnyomták, hogy aztán a színdarab egy követhetetlen, önellentmondásokba gabalyodó hazudozásba fulladjon. A környéken lakók és arra közlekedők gondjait nem oldották meg, viszont elpazaroltak 60 milliárd forintot, miközben lejáratták Magyarországot Brüsszelben is. Nagyjából ez a foglalata a történetnek. Ami az egész Orbán-féle kormányzás tömör összefoglalása is.

Budapest, 2015. május 26.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
 
Az Európai Bizottság Regionális politikai főigazgatóságának levele:
angolul
magyarul

Frans Timmermans aggódik a magyar civil szervezetek miatt

A Bizottság osztozik Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének aggályaiban a magyar civil szervezetek, különösen az Ökotárs Alapítvány elleni kormányzati akciók kapcsán. Ez olvasható abban a válaszban, amelyet Jávor Benedek – Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőnővel közösen – írt levelére kapott az Európai Bizottság alelnökétől.

Frans Timmermans szerint „A civil társadalomnak elengedhetetlen szerepe van az alapvető jogok védelmében és terjesztésében”, ezt a szerepet pedig támogatnunk és védelmeznünk kell. A Bizottságot „különösen aggasztja a Magyarország és Norvégia között feszülő ellentét”-  folytatódik a levél, amelyben  a vita mihamarabbi lezárását sürgeti.

Az EB alelnöke szerint a Bizottság szoros figyelemmel követi az eseményeket és mérlegeli, hogy szükség van-e további lépésekre.

A magyar civil szervezetek elleni törvénytelen megfélemlítési kampány Jávor Benedek szerint aláássa a demokrácia működését, és ellentétes az EU alapértékeivel, ami szemmel láthatólag Brüsszelben is komoly aggodalmakat szül. Az Orbán-kormány gyomorforgató kampányai pedig egyetlen itthoni problémát sem oldanak meg, viszont jó néhányat létrehoznak, miközben Magyarország nemzetközi megítélését is súlyosan aláássak.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 21.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
 
A képviselőknek írt levél eredeti verziója itt érhető el.
A képviselőknek írt levél magyar fordítása itt érhető el.