A kormány úgy tesz, mintha meglepetésként érné az Európai Bizottság döntése az uniós források letiltásáról. Pedig meglepetésre semmi ok: hosszú ideje rendelkezésre álltak azok az adatok, amelyek már megelőlegezték ezt a fejleményt. Ez idő alatt akár tenni is lehetett volna a döntés elkerülése érdekében, ám a kormánynak fontosabb volt a velejéig korrupt közbeszerzési rendszer fenntartása, mint az uniós források megmentése. A mostani döntést ráadásul továbbiak követhetik: a most érintett operatív programok mellet további fél tucat program hasonló értékelést kapott a Bizottságtól. A rendszer radikális átalakítása híján pedig a jövőbeni programok is veszélybe kerülhetnek. El kéne végre döntenie Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak, hogy az oligarchák kistafírozása, vagy az ország sorsa fontosabb-e nekik.
Tavaly decemberben a blogomban hívtam fel a figyelmet azokra az adatokra, amelyeket az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága az uniós fejlesztési forrásokat használó operatív programok ellenőrzéséről küldött az az Európai Parlamentnek. Ezek az adatok az összes tagország összes operatív programjának menedzsmentjét minősítették. Ahogy a blogban jeleztem, Magyarország gyakorlatilag az összes vizsgált szempont szerint a legrosszabbak között szerepelt. Az adatokból ráadásul az is látszott, hogy a Bizottság nem csak a programokat kritizálta, de nem találta megbízhatónak a magyar hatóságok információszolgáltatását sem.
Ezekből az adatokból látható volt, hogy küszöbön áll a források kifizetésének felfüggesztése. Ami várható volt, most bekövetkezett. Az Orbán-rezsim ötödik évének végén teljesen hiteltelen az a kormányzati kommunikáció, ami korábbi kormányoktól örökölt pályázat-elbírálási rendszerre próbál mutogatni. Már csak azért is, mert az uniós fejlesztési rendszer magyarországi menedzsmentjét 2014 január elsejei hatállyal gyökeresen átszervezték, beolvasztották részint a szaktárcákba, részint a miniszterelnökségbe. Az általam már decemberben bemutatott adatok alapján pedig az is látszik, hogy a Bizottság éves szintű auditálási eredmények és a néhány hetente frissülő folyamatos monitoring adatai alapján hozhat meg egy ilyen döntést. Ebben az esetben a döntést valószínűleg a 2013-as és 2014-es auditálási eredmények alapján hozták. Nincs kétség afelől, hogy hol a felelősség. A mostani döntést ráadásul továbbiak követhetik: a most érintett operatív programok mellet további fél tucat program hasonló értékelést kapott a Bizottságtól – ezek felfüggesztése szintén bekövetkezhet, tovább növelve az elvesző pénz összegét. A rendszer radikális átalakítása híján pedig a jövőbeni programok is veszélybe kerülhetnek.
Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy megengedhetné magának, hogy ilyen nagyságrendű forrást veszni hagyjon a nyertes pályázók szabálytalan kiválasztása miatt. A letiltás 700 milliárd forintnyi kifizetést érint, becslések szerint egy ennek körülbelül tíz százalékára rúgó büntetés megfizetése után válnak majd ezek a források újra hozzáférhetővé. Ha ehhez hozzáadjuk azt a fejlesztési forrást, amit a civil társadalom ellen indított kormányzati háború miatt buktunk el a Norvég Alap felfüggesztése miatt, bőven százmilliárd felett jár a veszteség. El kéne végre döntenie Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak, hogy az oligarchák kistafírozása, vagy az ország sorsa fontosabb-e nekik.
Brüsszel- Budapest, 2015. április 16.
Jávor Benedek EP képviselő
