JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Címke: Lázár János

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Közzétéve:

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Akkor is be kell tartanod a törvényeinket, ha Magyarország miniszterelnöke vagy – ez az üzenete Lázár János bejelentésének, hogy a kormány feloldja a mindenre kiterjedő paksi titkosítást. Az önkéntes titokminiszter csupán azt felejtette el hozzátenni, hogy előre megmondtuk: nem lesz jó vége, ha megpróbálják az összes részletet eltitkolni, és hogy a Párbeszéd fellépése nyomán az adatvédelmi hatóság kényszerítette rá őket a visszakozásra.

Kis győzelem a jogállam magyarországi híveinek, és nagy bukás Orbánéknak: ha hihetünk az atom-ügyben elvétve igazmondáson kapott Lázár Jánosnak, a kormány kénytelen feloldani a titokban megkötött paksi paktum megvalósítási megállapodásainak (voltaképpen a minimum 4000 milliárd forintos beruházás kivitelezési, finanszírozási és üzemeltetési szerződéseinek) a titkosságát. A magyar adófizetők pénzével és a következő generációk biztonságával üzletelő Orbán-kabinet természetesen nem magától vált hirtelen az átláthatóság elkötelezett hívévé.

A szokatlan lépésnek hosszú előzménye van: Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője 2014 decemberében titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) a három megállapodás titkosításának felülvizsgálata érdekében. Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője vagy tudatosan, vagy kapacitáshiányát elhallgatva,  gyakorlatilag bárminemű tájékoztatás nélkül kétségek között hagyni bárkit, aki a jogállam eme intézményében még bízott, de választ nem adott. Végül már az ombudsmannak is közbe kellett avatkoznia, de két és fél éves időhúzás után végre megszületett a döntés: a mindenre kiterjedő titkolózás a magyar jog alapján sem tartható.

Péterfalvi minap megérkezett, minden ésszerű időn túli válasza szerint „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Gratulálunk a NAIH elnökének, hogy mintegy 30 hónapnyi munkával sikerült rájönnie arra, amit minden jogtisztelő polgár tudott már a titkosítás pillanatában – és Lázár Jánosnak is az igyekezetéhez, hogy megpróbálja a kormány nagylelkűségének beállítani az információszabadsághoz való jogaink részleges biztosítását – nagyszerű képet festenek a magyar jogállam állapotáról. Egyben felszólítjuk az érintetteket a bővítési dokumentáció teljeskörű nyilvánosságának megteremtésére: bárhogy ügyeskednek is, 4000 milliárd adóforint elköltése nem a magánügyük, előbb-utóbb minden döntésükkel és minden fillérünkkel el fognak számolni. De a jogállam híveinek joguk van megkövetelni, hogy ez inkább előbb következzen be, mint később: jogunk van ugyanis tudni egy olyan szerződés részleteiről, amelyeknek végsősoron a törlesztőrészleteit minden hónapban mi fizetjük ki az energia árán felül.

Éppen ezért, és hogy mindenki láthassa, hogyan működnek a magyarországi jogállami intézmények, Jávor Benedek adatkéréssel fordul Péterfalvi Attilához, hogy kiderüljön mi is történt az elmúlt két és fél évben.

Péterfalvi Attila válasza: NAIH-2017-paks titokfelügyelet válasz

Brüsszel, 2017. április 28.

(Fotó: Botos Tamás)

Közérdek 166 milliárd meglovasítása!

Közzétéve:

A Párbeszéd tudni akarta, miért csak egy OLAF-vizsgálat eredményét hozzák nyilvánosságra, az Orbán-rokonság vagy a Rogán-klán lopásairól szóló jelentéseket miért nem. Lázár János érdemben nem válaszolt, de elszólta magát: szerinte a százmilliárdok szétlopása közérdek. A Párbeszéd börtönben akarja látni a milliárdossá vált közpénz-tolvajokat.

23 témában 50 projektet vizsgált az Unió Csalás Elleni Hivatala Magyarországon; 14 ügyben Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője tett bejelentést.

Örülünk neki, hogy a 4-es metróval kapcsolatos jelentés nyilvános lett, de ugyanúgy nyilvánossá kéne tenni például az Orbán-vő Tiborcz István féle Elios vagy a Rogán-féle Budapest Szíve botrányairól szóló jelentést is.

A Párbeszéd tudja, hogy a közpénz-milliárdok ellopása a Fidesz-kormányzás legfőbb célja, de ilyen nyíltsággal – vagy talán csak freud-i elszólásként – még egy kormánytag sem beszélt erről, ahogy Lázár: „Meggyőződésem, hogy Képviselőtársam szerint is nyomós közérdeknek minősül 166 milliárd forint meglovasítása.”

Szerintünk nem a milliárdok meglovasításához fűződik nyomós közérdek, hanem a többtucatnyi, fideszes érintettségű projekt során meglovasított milliárdok sorsáról való tájékoztatáshoz.

Mint azt az OLAF egyértelművé tette, a jelentéseik nyilvánosságáról a tagállami hatóságok döntenek. Ha a kormány jogosultságot érzett a 4-es metró jelentés nyilvánosságra hozatalára, akkor nem bújhat ki a felelősség alól a többi esetben sem.

Kép forrása: Wikipedia Commons

A szelet is betiltják?

Közzétéve:

Tovább szigorítja az Orbán-kormány a szélerőmű-létesítés feltételeit: feltett szándékuk, hogy Magyarországon az alacsony árú és tiszta szélenergia ne játsszon érdemi szerepet az áramellátásban. A PM szerint újabb egyértelmű bizonyíték született rá hogy a Fidesz nem érdekelt az olcsó áramban és az energiafüggőség felszámolásában.

Évről évre csökkennek a szélerőművek fajlagos beruházási költségei: a széllel termelt áram ma már az USA-ban és az EU-ban is olcsóbb, mint az atomerőművi áramtermelés, és az ára továbbra is esik, miközben az atomé a 2011-es fukusiami katasztrófa óta meredeken emelkedik. Az Orbán-kormány jó ütemérzékkel ezt a pillanatot választotta ki hogy deklarálja: az atomenergiára teszi a tétjeit, a szélerőművek létesítését pedig tovább lehetetleníti. Maga a gyakorlat fű alatt már régóta létezik – a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követő egyik első lépése éppen a folyamatban lévő szélerőmű tender visszavonása volt, és azóta egyetlen új szélerőművet sem engedélyeztek.  

Most azonban Lázár János törvénymódosító javaslatával a kormány közvetlenül magához vonná az engedélyezést,és tovább szigorítaná annak feltételeit, a gyakorlatban lehetetlenné téve új szélerőművek létesítését, rendszerbiztonsági szempontokra hivatkozva. Az indoklás természetesen hamis: a Jávor Benedek EP-képviselő és az Európai Parlament Zöld frakciójának megrendelésére készült átfogó tanulmány (Zöld Magyarország – energia útiterv) nem csak azt számolta ki, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb szélerőmű-mennyiség is kényelmesen elférne a hazai villamos energia-rendszerben. A Wuppertal Institut és az Energiaklub által készített tanulmány azt is bebizonyítja, hogy 2050-ra akár a harmadával is csökkenhetne az áram ára, ha az atom helyett a zöldenergiába és az energiahatékonyságba fektetnénk az ország erőforrásait.

A PM felhívja a kormány figyelmét: a szél akkor is fújni fog, ha betiltják – a politika mozgástere legfeljebb odáig terjed, hogy lemondunk a környezetkímélő, egyre olcsóbb szélenergiáról, és az újabb eladósodással, az orosz függés bebetonozásával, felmérhetetlen környezeti kockázatokkal, meg jókora áramár-emelkedéssel járó atomenergiához kötjük magunkat. A napelemek megadóztatása és az atompénzek titkosítása után logikus lépés a szélenergia kiirtása a rendszerből, de a magyar emberek érdekeit semmilyen módon nem szolgálná, ráadásul az európai energiapolitikai célkitűzésekkel és folyamatokkal is szembemenne. Az egyeértelmű nemzeti érdek az energiahatékonyság növelésére és az olcsó zöldenergiára épülő új energiapolitika lenne – mostantól nyilvánvaló, hogy Orbánékra ebben sem számíthatunk.

Brüsszel-Budapest, 2016. szeptember 6.

Kapcsolódó médiamegjelenések:

http://hirtv.hu/ahirtvhirei/javor-csak-a-paksi-bovites-feleslegesseget-akarja-palastolni-a-kormany-1360283

 

 

PM: most szálljunk ki Paks 2-ből, mielőtt úgy járunk, mint Bulgária

Közzétéve:

Egy múlt heti bírósági ítélet alapján immár több mint 1 milliárd eurójába kerül Bulgáriának, hogy végül mégsem építhet Oroszország atomerőművet Belenében. Az ítélet figyelmeztető jel Magyarország számára is. Az egyre reménytelenebb helyzetben lévő paksi bővítés forint százmilliárdokba kerülhet az országnak, még akkor is, ha nem épül meg. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért levélben fordult Lázár Jánoshoz, követelve a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseinek nyilvánosságra hozatalát, egyben felszólítva a minisztert, hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről. Jávor szerint minél hamarabb kiszállunk az értelmetlen beruházásból, annál kisebbek lesznek az ezzel kapcsolatos kiadások.

 

A múlt héten a párizsi székhelyű Nemzetközi Választott Bíróság kimondta, hogy a bolgár állami energetikai cég, a Natsionalna Elektricheska Kompania (NEK) közel 550 millió euró kompenzációt köteles fizetni az orosz Atomstroyexportnak a belenei atomerőműprojekttől való visszalépése miatt. A NEK 2006-ban két 1000 megawattos reaktorra kötött szerződést, melyeket a Duna mentén Belenében szerettek volna megépíteni. Ezzel immár az 1 milliárd eurót is meghaladják a meg nem valósult beruházással összefüggő bolgár kiadások.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője levélben fordult Lázár Jánoshoz az ítélettel összefüggésben. A képviselő szerint a mostani döntés figyelmeztetés Magyarországnak is: Paks 2 kapcsán ugyanazokkal a szereplőkkel szerződtünk, mint a bolgárok, akik aligha lesznek megengedőbbek velünk, mint Bulgáriával a paksi projekt bukása esetén.

Márpedig a bővítés egyre reménytelenebb helyzetben van, az uniós vizsgálatok sora mellett immáron a finanszírozást biztosító Vnyesekonombank csődközeli helyzete is növeli a kilátástalanságot. Arról azonban a kormány mindmáig nem tájékoztatta a közvéleményt, hogy a projekt bukása esetén milyen feltételekkel bonthatunk szerződést az oroszokkal, és ennek milyen pénzügyi következményei lehetnek. Jávor ezért felszólította Lázár Jánost hogy nyújtson tájékoztatást egy esetleges szerződésbontás várható költségeiről, továbbá hozza nyilvánosságra a megvalósítási szerződések felmondási feltételekre vonatkozó rendelkezéseit. Ez a minimum, amivel a számlát végső soron álló magyar adófizetőknek a kormány tartozik. A képviselő szerint a Paks 2 beruházás törlésének költségei annál alacsonyabbak, minél hamarabb meglépjük, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul bontsa fel a két új blokkra vonatkozó szerződéseket Oroszországgal.

 

A Lázár Jánosnak írt levél itt olvasható.

 

fotó: EPA/BGNES

Eurologus: Lázár János Brüsszelben kilincselt Paks II-ért

Közzétéve:
Az Európai Bizottság vizsgálatai csak vánszorognak, de az oroszoknak pont az lehet az érdeke, hogy még ne kelljen belefogni az építkezésbe. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Brüsszelben tárgyalt a paksi atomerőmű bővítéséről két uniós biztossal, és beugrott Navracsics Tiborhoz is egy kávéra.

Miért jön megint?

A lengyel Elżbieta Bieńkowskával azért kért találkozót Lázár, hogy megbeszéljék, miért az orosz energiavállalat, a Roszatom volt az egyetlen építtető, aki szóba jöhetett az erőmű kibővítésére, és miért nem írt ki a kormány nyílt pályázatot, ahogy azt az uniós versenyszabályok megkívánták volna.

A kötelezettségszegési eljárás tavaly novemberben indult, az Európai Bizottság akkor azt írta: „A magyar kormány közvetlenül odaítélte két új reaktor építését és két reaktor felújítását, átlátható eljárás nélkül.”

Nem lehetett top prioritás a miniszter látogatása, mert amikor egy bizottsági forrásunkról érdeklődtünk róla, azt a választ kaptuk:

„Nem vagyok benne biztos, hogy miért jön ide megint, de utánanézek.”

A Bizottság és a magyar kormány közötti levelezés egyelőre ott akadt meg, hogy a brüsszeli testület várja az írásbeli kifejtését azoknak a technikai okoknak, amelyek miatt csak az oroszoknak lehetett odaadni a projektet. Amíg ez nem érkezik meg, beszélgetések és találkozók nem fogják érdemben előrelendíteni az ügyet, tippel egy másik bizottsági szakértőnk.

Éveket is késhet az orosz hitel, de lehet, hogy ez pont jól jön

Gyanús, hogy Paks II-be kell majd adófizetői forintokat lapátolni, hogy működhessen, legalábbis ezt feszegette az uniós biztos egy hivatalos levélben januárban. Azóta folyik a vizsgálat, amiről a Bizottság hivatalos közlése szerint annyit tudunk, hogy „nincsen megszabott időkerete, akármeddig, évekig is eltarthat”.

Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos áprilisban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy az Európai Bizottsággal régóta folyamatosan egyeztetnek az állami támogatás ügyében, minden kérdésükre válaszoltak. Hangsúlyozta, hogy nem tiltott állami támogatás miatt folyik a vizsgálat, és jelezte: remélik, hogy az év közepéig kialakítja a Bizottság az álláspontját.

Lázár János április végén azt közölte Széll Bernadett LMP-s képviselő kérdésére, hogy amíg nem zárul le a versenyjogi vizsgálat, a kormány nem nyúl hozzá az orosz hitelhez, azt majd csak az Európai Bizottság jóváhagyása után kezdi lehívni Magyarország.

„2018-ra tervezték elkezdeni az építkezést. A környezetvédelmi engedélyek kiadását pedig 2015. novemberre várták – ehhez képest máris csúszásban vannak” – mondta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. De lehet, hogy a kormánynak, és az alacsony olajárakkal küszködő, költségvetési gondokkal birkózó Oroszországnak éppenhogy jól jön a késés. „Az oroszok már mondanak le aktív hitelszerződéseket: januárban fújtak le egy öt vízerőműves csomagot Kirgizisztánban, ahol pedig komoly orosz-kínai befektetési verseny folyik.” Jávor szerint az, hogy Putyin nem fújja le a paksi projektet, annak a jele, hogy Oroszosrszágnak iszonyú fontos stratégiai cél, hogy magukhoz kössenek európai uniós tagállamokat. Ha az uniós vizsgálat miatt csak később hívja le a magyar kormány a hitelt, megvan rá az esély, hogy Oroszország világgazdasági helyzete helyrebillen, és nem kell lemondaniuk a kelet-európai piacról.

A szerződésben azonban az áll, hogy a magyar fél 2026-ban elkezdi visszafizetni a hitelt, és az ilyen beruházásoknál a legdurvább költségnövelő faktor mindig a csúszás, emlékeztetett a PM képviselője.

Az állami támogatás-vizsgálat a jogi játék része

Egy atomerőmű elfogadtatása pontosan így zajlik le az Európai Bizottság és az építettő között, magyarázta az EUrologusnak Lubomir Mitev, az atomenergia-ipar brüsszeli érdekképviseletétől, a FORATOMtól. A brit Hinkley-point erőműnél ugyanezt a jogi játékot játszották el: a britek először amellett érveltek, hogy nincs benne állami támogatás, majd amikor ez tarthatatlanná vált, stratégiát váltottak.

Szükség van állami támogatásra, hogy felépülhessen az erőmű, mondták, mert nincs rá magánberuházó, pedig így elégíthetik ki a leghatékonyabban az ország energiakeresletét. Ezután már csak azt kellett bizonyítaniuk, hogy a projekt nem részesül aránytalanul sok állami támogatásban. Egy évig tartott ennek a vizsgálata, ezután 2014 októberében zöld utat a beruházás. Akármilyen stratégiát követ is a magyar kormány, úgy látszik, egy évbe biztosan beletelik, mire az Európai Bizottság jóváhagyja a Paks II-t.

 

Van, aki így számol, van, aki úgy

Az Európai Bizottság kiszámolta, hogy Paks II ki tudja-e termelni a saját költségeit, és arra jutottak, hogy nem: a kormány pedig rosszul számolt, amikor az ellenkezőjét állította. Az elmúlt hetekben kikérték egy rakás érdekelt fél véleményét az ügyben, 2000 hozzászólás érkezett, ezeknek nagy részét a Párbeszéd Magyarországért (PM) gyűjtötte össze, és szép számmal adtak be kritikus véleményeket Ausztriából is. Az osztrák kormány „szigorúan elutasítja a nukleáris energia minden közvetlen vagy közvetett támogatását” – mondta Ernst Zimmerl, a budapesti Osztrák Nagykövetség attaséja április közepén az Energiaklub rendezvényén.

Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy Paks II-nél nincs szükség ártámogatásra vagy fix átvételi árra, hogy a projekt megtérüljön. A 2020-as évek közepére várható piaci villamosenergia-árnál a projekt az összes költségét ki tudja termelni – jelentette ki.

Jávor Benedek szerint azonban olyan plusz beruházásokra is szükség lesz a paksi bővítéshez, amelyeket a kormány lehet, hogy nem vett be a költségszámításába:

  • építeni kell egy szivattyús-tározós erőművet a Paks II esetenként fölöslegben előállított áramának tárolására
  • a meglevő mellé még 700 megawattnyi tartalékkapacitás kiépítése, arra az esetre, ha valamiért le kellene állítani az új reaktorokat
  • rá kell őket csatlakoztatni az országos villamosenergia-hálózatra is
  • a legnagyobb tétel a beruházást terhelő adók és vámok. Ha ugyanis áfamentességet kap a projekt, az könnyen tiltott állami támogatásnak minősülhet Brüsszelben. Ezek összesen körülbelül tízmilliárd euróba kerülnek.

 

(Az eredeti cikk az Index Eurologus blogján elérhető).

(Kép forrása: index.hu)

Jávor Benedek: Csak uniós jóváhagyás után hívják majd le a paksi hitelt

Közzétéve:

Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat. Ez áll abban a levélben, amelyet Jávor Benedek, a PM EP-képviselője kapott Lázár Jánostól. Jávor szerint a döntés helyes, de csúszást jelenthet a projekt megvalósítása során. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami támogatással kapcsolatos mélyreható vizsgálat mellett egy kötelezettségszegési eljárás is folyik a paksi bővítés ügyében az európai közbeszerzési szabályok megsértése miatt.

A hitel lehívása a képviselő szerint felelőtlen lépés, amíg valamennyi, az Európai Bizottság által indított vizsgálat le nem zárul, és ki nem derül, hogy egyáltalán lehetséges-e megépíteni az új blokkokat.

Lázár János kancelláriaminiszter a Párbeszéd Magyarországért brüsszeli képviselőjének január eleji levelére válaszolt. Ebben Jávor rákérdezett, hogy mi az oka annak, hogy több, a bővítéssel összefüggő közbeszerzést is „a körülmények megváltozása miatt” lefújtak pár nappal korábban. Lázár szerint az Unió nem írta elő kötelezően a közbeszerzések leállítását, azt a magyar kormány saját maga látta szükségesnek.

Jávor Benedek emlékeztetett, hogy nem kötelező jelleggel, de a Bizottság erősen javasolta valamennyi előkészület leállítását a vizsgálatok leállításáig. Megítélése szerint ebbe nem csupán az állami támogatással kapcsolatos eljárás, hanem a bővítés közbeszerzésének elmaradása miatti kötelezettségszegési eljárás is beletartozik. Helyes tehát a kormány döntése, hogy nem dönti a pénzt egy esetleg meg sem valósítható beruházásba, az előkészületek folytatására, vagy az orosz hitelkeret lehívására azonban nem kerülhet sor addig, amíg valamennyi vizsgálat le nem zárul. Jávor szerint ez egyébként azt is jelenti, hogy mára a kormány is belátta, az eddigi „előbb cselekszünk, azután gondolkozunk” hozzáállás nem tartható. A bővítési projektnél az elejétől kezdve szoros együttműködésre lett volna szükség az uniós testületekkel, és csak akkor és úgy lehetett volna belevágni a projektbe, ha annak az európai joggal való összeegyeztethetőségéről már meggyőződtek.

Lázár levele egyben véget vet azoknak a találgatásoknak is, amelyek arról szóltak, hogy vajon megkezdtük-e már az orosz hitel lehívását, vagy ha nem, akkor mikor indulhat el a pénzkeret igénybevétele.

Brüsszel-Budapest, 2016. március 21.

 

Orbánék és az uniós pénzek: a KÖZOP is bebukhat

Közzétéve:

A kormányzati kapkodás, dilettantizmus és korrupció újabb csúcsteljesítménye következtében egy belső levél szerint – a KÖZOP-os forráslehívás is komoly veszélybe került.  A PM szerint az eset azt bizonyítja, hogy az uniós támogatások kezelésében Lázár János még az elődeinél is nagyobb lúzer – az ellenzéki párt azonnali vizsgálatot és rendteremtést sürget, mivel a káosz már az ország legalapvetőbb gazdasági érdekeit veszélyezteti.

A Jávor Benedekhez eljutott irat szerint: a Közlekedés Operatív Program Irányító Hatósága (IH) (amely az elmúlt éveket a folytonos átszervezés, illetve az aktuális fideszes oligarchák igényeinek kiszolgálása miatt nagyrészt átaludta) időzavarba került, így komoly esély van rá, hogy több százmilliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást nem fog tudni lehívni. A botrányt elkerülendő most sorozatban nyújtanak be olyan projekteket Brüsszelnek, amelyek nem uniós beruházásként indultak – vagyis utólag próbálnak pénzt szerezni már zajló építkezésekre. 

Ezt az EU szabályai elvileg nem tiltják, ám a retrospektív finanszírozásnak nevezett ügyleteket minden esetben alapos vizsgálat előzi meg, amit csak nagyon ritkán követ tényleges folyósítás, ha az adott program valóban illeszkedik az EU fejlesztési célrendszerébe. Ilyen apróságokra azonban a magyar kormány – mint az M4-es esetében bebizonyosodott – már az „igazi” KÖZOP-os projektek esetében sem tudott odafigyelni.

Ráadásul az IH általában még meg is próbálja eltitkolni a szóban forgó ügyletek retrospektív, visszamenőleges jellegét. Ezt a trükköt azonban az EU nem fogja bevenni: a Bizottság auditorai a következő hónapokban az összes ilyen gyanús projektet kiszúrják majd, és hatalmas összegű büntetéssel sújtják az országot (az adott támogatások elvesztésén túl).

A PM szerint bebizonyosodott, hogy az uniós támogatásokat kezelő kormányzati intézményrendszer Lázár János alatt még nagyobb disznóól, mint amilyennek Orbán Viktor nevezte öt évvel ezelőtti hatalomra kerülésekor. A takarításnak tehát elodázhatatlanul eljött az ideje, mielőtt a késlekedés kára tényleg százmilliárdokban lesz mérhető.

Brüsszel-Budapest, 2015. június 4.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az eredeti levél: (a magyar fordítás ide kattintva érhető el)

Eredeti levél 1
Eredeti levél 2

 

Atomvita 2.0: Lázár János megfutamodott

Közzétéve:

Immár két hete adós a válasszal Lázár János, hogy hajlandó-e kiállni egy nyílt vitára a tervezett atomerőmű-bővítéssel kapcsolatban. A némaság – ami annak fényében, hogy az eszmecsere lehetőségét eredetileg maga Lázár ajánlotta föl, inkább megfutamodásnak tűnik – a PM szerint egyértelmű üzenetet hordoz: a kormánynak nincsenek a nyilvánosság előtt vállalható érvei a legalább négyezer milliárd forintos beruházás mellett.

Brüsszelbe szaladgálás helyett itthon is meg tudjuk beszélni a bővítés ügyét, „állunk minden vita elé” – Lázár János, a miniszterelnökség vezetője tette a fenti kijelentést április 30-án, azokra az uniós eljárásokra utalva, amelyeket Jávor Benedek, az Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője indított az Európai Bizottságnál, a tervezett paksi atomerőmű-bővítés uniós jogba ütköző részleteivel kapcsolatban. Túl azon, hogy egy európai parlamenti képviselő esetében talán nem indokolatlan a brüsszeli jelenlét és föllépés, Jávor Benedek nyitott az itthoni vitákra is:  ezért haladéktalanul nyilvános vitára hívta Lázárt, hogy a bővítési eddig homályban maradt részleteit végre a nagyközönség is megismerhesse.

A miniszter részéről azonban láthatóan üres kommunikációs fogás volt a vita emlegetése, hiszen már két hete nem válaszol a május elején elküldött levélre. Természetesen a válasz elmaradása is értelmezhető válaszként: Lázár János ezzel beismerte, hogy nincsenek a nyilvánosság előtt vállalható érvei a Fidesz-közeli szűk elit számára bizonyára hasznos, de az ország szempontjából katasztrofális beruházás mellett. Amit pedig egy ilyen alkalommal esetleg elmondhatna, azt jobbnak látja inkább titokban tartani.

A PM szerint ugyanakkor a saját maga által fölajánlott vita előli megfutamodás végképp romba dönti Lázár János és az Orbán-kormány szavahihetőségét: nyilvánvalóvá teszi, hogy ők is tisztában vannak a bővítési projekt tarthatatlanságával.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 18.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

A HírTV-ben az energiahatékonyságról szóló törvény elfogadásával kapcsolatban

Közzétéve:

A törvénnyel az a baj, hogy bár a megfogalmazott célkitűzés szép, de „nem rendel hozzá olyan eszközöket, amelyek révén ezt a célt ténylegesen el lehetne érni”. – Jávor Benedek

Az energiahatékonyságon kívül természetesen szóba kerül a Paksot övező titkolózás is.

A videó a képre kattintva tekinthető meg:

 

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az M4-es autópályáról és Paksról

Közzétéve:

„Itt egy alapjaiban elhibázott projektről van szó. Az egész M4-es autópálya ügye szakmailag nem volt kellőképpen kitalálva és előkészítve, és lehetett sejteni, hiszen láttuk azokat a belső jelentéseket, amelyek bizonyították, hogy a kormányzati döntéshozatalon belül is világos volt, hogy egy óriási rizikót vállalnak azzal, hogy nekiállnak ennek az építkezésnek, ami szakmailag is nehezen indokolható. A pénzügyi előkészítettsége pedig tragikus volt. Ennek az amatőr előkészítésnek a következményeit isszuk meg most. Ez biztos, hogy nagyon komoly pénzveszteség, és nagyon komoly pénzkivonást fog jelenteni.” – Jávor Benedek.

Az interjúban szó esik az M4-es autópályáról, a Pakssal kapcsolatos további titkolózásról, valamint a bevándorlás-ügyi kérdőív és a halálbüntetés Európai Uniós fogadtatásáról.

A videó a képre kattintva tekinthető meg:

(Az interjú az ápolók nemzetközi napjára szervezett egészségügyi tüntetésről szóló beszámoló után 2:20-kor kezdődik.)