JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Címke: Orbán Viktor

Törvényt és uniós jogot is sért a kormány Gruevszki ügyében

Közzétéve:

Nikola Gruevszki a Magyarországra érkezését követően a kormányfő úgy nyilatkozott, hogy jogi ügynek tekintik a volt macedón miniszterelnök ügyét. Jogilag azonban világos a helyzet. Egy még mindig hatályban lévő 1968-as megállapodás, és az uniós alapszerződések szerint Gruevszki nem kaphat menekültstátuszt Magyarországon, és azonnali hatállyal vissza kell küldeni Macedóniába. Minden más porhintés és politikai manőverezés a joggal szemben, ha pedig – ahogy a legfrissebb hírek állítják -, a magyar hatóságok szemet hunytak afölött, hogy Gruevszki más országba szökjön, akkor bűnrészesek a magyar és az uniós jog megsértésében.

pic 1
Gruevszki és Orbán egy korábbi találkozójukon

1968-ban a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság megállapodott az egymásnak nyújtott kölcsönös jogsegélyről. A megállapodás jelenleg is hatályos, és érvényes Macedóniára is, hiszen Madecónia a 2001-es békeszerződés alapján jogutódja a volt Jugoszláv Köztársaságnak. Ez a megállapodás rendelkezik a felek közötti bűnügyi jogsegélyről, és azon belül a kiadatásról is. A szerződés 84. cikke szerint az államok egymás kérelmére kölcsönösen kiadják egymásnak azokat a személyeket, akik ellen a megkereső fél területén büntető eljárás van folyamatban, vagy akikkel szemben a megkereső fél bírósága jogerősen büntetést szabott ki. Kiadatásnak több esetben nincsen helye, például, ha a kikért személy a kért ország állampolgára, vagy ha az ügyet a megkeresett ország bírósága már jogerősen elbírálta, de a Gruevszki ügyre legfontosabb kiadatási tilalmat a szerződés 89. cikke határozza meg: ha a megkeresett ország megítélése szerint a bűncselekmény politikai bűncselekménynek tekintendő, akkor kiadatásnak nincsen helye. Ugyanakkor a genfi egyezmény, az EU 2011/95 Irányelve, valamint magyar menedékjogról szóló törvény szerint nem lehet menekültként elismerni azt a személyt, aki az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el.

 

Az ügyben tehát két fontos kérdésként merül fel. Egyrészt, hogy mi tekintendő és mi nem tekintendő politikai bűncselekmények, másrészt pedig hogy a korrupció vajon súlyos bűncselekménynek minősül-e?

Politikai bűncselekménynek az államberendezkedés, az állam biztonsága a kormányzat működése elleni cselekmények számítanak, amelyeknek a célja az államban működő rendszer megbuktatása vagy az ország politikai és gazdasági stabilitásának aláásása. Ilyen például a lázadás, a hazaárulás, bizonyos esetekben a terrorizmus stb. Minden más bűncselekmény nem politikai bűncselekmény.

Egyértelműen nem tartoznak a politikai bűncselekmények körébe ugyanakkor a pénzügyi vagy a közbizalom elleni bűncselekmények, mint például a korrupció. Annak a megítélése ugyanis, hogy a közpénz ellopása bűncselekményként értelmezendő nem függ politikai megítéléstől. Nincsen olyan, hogy ha a haver lop az rendben van, ha a politikai ellenfél, akkor az bűncselekmény.

A súlyos bűncselekmények ügyében pedig világosan eligazít az uniós alapszerződés 83. cikke. Eszerint

83. cikk
(az EUSz. korábbi 31. cikke)
(1) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék.
Ezek a bűncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bűnözés és szervezett bűnözés.

Gruevski Magyarországon politikai menedékjogot kért, pedig az általa elkövetett bűncselekmények semmilyen módon nem értelmezhetőek politikai bűncselekményként. Az uniós alapszerződés alapján ugyanakkor egyértelműen súlyos bűncselekménynek minősül a korrupció.  Az EU 2011/95 Irányelve alapján tehát nem adható menedékjog számára. A hatályban lévő magyar-jugoszláv megállapodás alapján pedig egyértelműen ki kell adnunk Macedónia számára.  A magyar hatóságoknak normális esetben nincsen mérlegelési joguk: Gruevskit azonnal vissza kellene küldenünk a macedón hatóságoknak. Kivéve persze, ha a korrupció Magyarországon a komrányzat szerint védendő értéknek minősül

Kinek jó Paks2?

Közzétéve:

west_hungaria_bau_fit_1200x10000

 

Nem kétséges: amit az elmúlt években műveltek, annak következményei tartósan velünk maradnak.

Mióta a magyar kormány megkötötte az értelmetlen, drága, környezetkárosító, orosz függést okozó paksi bővítésről szóló megállapodást Oroszországgal, azóta feszít a kérdés, hogy vajon kinek a kedvéért erőltetik, kinek jó ez az egész, mert Magyarországnak biztos nem.

Ma két információ is napvilágot látott, ami segít megválaszolni a kérdést. Kiderült egyrészt, hogy egy friss tendert a beruházás egy kulcsfontosságú elemére Mészáros Lőrinc illetve Tiborcz István érdekeltségei nyertek el. A szerződés arra a Tartalék Vezetési Pontra vonatkozik, ahonnan az egész atomerőművet irányítani lehet, amennyiben egy baleset eredményeképpen az eredeti vezérlőterem használhatatlanná vagy elérhetetlenné válik. Alapvető fontosságú, hogy itt semmiféle hiba ne csússzon be, vészhelyzet esetén nagyjából az múlhat ezen, hogy elszáll-e az atomerőmű, nukleáris sivataggá változtatva a Kárpát-medencét. Erre a kulcsfontosságú feladatra Paks2 esetében a legtapasztaltabb, legmegbízhatóbb céget szemelték ki. No, nem az atomerőmű építésben, vagy ilyen stratégiai fontosságú beruházásokban, hanem a közpénzeknek az Orbán-család felé való terelésében tapasztalt és megbízható cégekről beszélünk, a Mészáros és Mészáros Kft.-ről, illetve az Orbán vejéhez köthető West Hungária Bauról.

Mindenki megnyugodhat, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező, kiemelkedő képességű cégekről van szó. A Mészáros és Mészáros Kft. lényegében egy, az utóbbi években politikai utasításra, közpénzekkel mesterségesen felhizlalt Família Kft. A West Hungária Bau nevét pedig olyan feledhetetlen emlékű projektek őrzik, mint a háromszor átadott, de utána is repedező, ázó, porló Várkert Bazár. A WHB tapasztalatait az efféle kiemelt kockázatú nukleáris beruházásokban az is alátámasztja, hogy a fellengzősen Energetikai Divíziónak nevezett egységük panelházak és egyetemi kollégiumok hőszigetelésével is foglalkozott már. Sőt, a Paksi Atomerőmű homlokzatának kifestésébe is bevonták őket, hogy amikor felmerül majd a kérdés, hogy milyen alapon nyeri el a paksi bővítési tendereket a miniszterelnök családja, akkor annyit fel lehessen mutatni a kínos feszengés közepette, hogy legalább jártak már Pakson.

A másik hír szerint újabb, a paksi bővítésbe beszállító magyar cég került orosz ellenőrzés alá. A 444.hu cikke bemutatja azt is, hogy már korábban elkezdtek teret nyerni az oroszok a Paks2 potenciális beszállítójaként felmerülő cégekben.

Ha valakinek eddig kérdéses volt, most már tisztábban látjuk, kinek van szüksége Paks2-re. Mészáros Lőrincnek, a saját lábon gyarapodó Tiborcz Istvánnak, a többi kormányközeli sötét oligarchának, meg az oroszoknak. És ami az ő érdekük, az ma egyenlő a kormámnyzással. Hogy az érdekeik érvényesítése adott esetben nukleáris kockázatot eredményez? Hogy a sokat reklámozott 40 %-os magyar beszállítói részaránynak a töredéke sem fog teljesülni, mert mindenre ráteszik a kezüket az oroszok, a megmaradó morzsákat pedig egy kicsit tágasabb cellára való, a miniszterelnök közvetlen környezetét alkotó oligarchakör fogja felporszívózni? Hogy az egész ország évtizedekre ráfizet az egészre? Ezek a szempontok ma nem részei a kormányzati döntéshozatalnak. Ha definiálni kéne a Bogár László által oly sokat és oly nagy kedvel emlegetett komprádor burzsoázia fogalmát, akkor elég lenne egy Orbán Viktor családját és közvetlen barátait ábrázoló csoportfényképet elővenni. Egy egész ország legalább két generációjának életét emésztik fel, hogy magánjetekkel röpködhessenek Chelsea meccsekre. Amit eddig afrikai diktátoroktól, dél-amerikai államfőktől, párttitkárból örökös vezetővé átalakult közép-ázsiai csinovnyikoktól láttunk, az ma itt történik meg velünk. Mert hagyjuk, hogy megtörténjen.

A zöld energia jövője a villamosenergia-törvény tervezett módosításának tükrében – Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek

Közzétéve:

Orbán Viktor

miniszterelnök

 

Budapest

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Engedje meg, hogy az Európai Parlament magyar képviselőjeként, és az EP által jelenleg tárgyalt Eredményjelentés a megújuló energiáról, valamint a Körkörös gazdaságra való áttérésről című előterjesztések árnyékelőadójaként a kormány egyik legutóbbi törvényjavaslata kapcsán az alábbi észrevételekkel és kérdésekkel forduljak Önhöz.

A kormány a közelmúltban a parlament elé terjesztette „A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot. A módosítás elvben a megújuló energiaforrásból termelt áram működőképes támogatási rendszerét lenne hivatott megteremteni, a valóságban azonban inkább a már jelenleg is torz és a zöldenergiát hátrébb soroló magyar energiapiacot deformálná tovább érthetetlen és diszkriminatív, az uniós előírásokkal is ellentétes szabályaival.
Érthetetlen számomra, miért emeli ki külön is a javaslat a hulladék, mint energiaforrás felhasználásának elősegítését (miután a bevezetőben már rögzítette, hogy megújuló energiának legfeljebb csak a biomassza-hulladékból származó energia számíthat). A megfogalmazás alapján a jövőben lehetőség lenne Magyarországon a hulladékégetőkből származó áram kiemelt kedvezményezésére, ami kifejezetten szembemegy az uniós szabályozással. Amint az ugyanis bizonyára Ön előtt is ismert, az uniós hulladék keretirányelv szerint az ún. hulladékhierarchiát hulladékgazdálkodási prioritási sorrendként kell alkalmazni, vagyis Magyarország nem adhat kiemelt támogatást a hulladékégetésnek, amikor még nem aknázta ki a hulladékmegelőzésben, az újrahasznosításban, a szelektív gyűjtésben és hasznosításban lévő lehetőségeket. Az Európai Parlament által jelenleg is tárgyalt, a körkörös gazdaságra való áttérésről szóló új csomag még egyértelműbbé teszi, hogy az EU célja az anyagáramlás körkörössé tétele a hulladékmegelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás eszközeivel. A hulladékégetés ösztönzése tételesen ellentétes ezekkel a célkitűzésekkel.

Nem látunk magyarázatot arra sem, hogy miért kívánja a kormány a szélerőműveket kiemelni az egyébként egységes szabályozásból. A villamosenergiarendszer kapacitáshiányára vonatkozó hivatkozásokat nem tartjuk reálisnak: én magam is jelen voltam a közelmúltban azon a szakmai konferencián, ahol a MAVIR elnöke nyilvánosan bejelentette, hogy még 400 MW-nyi kapacitás kényelmesen elférne a hálózaton – ez több, mint a jelenleg meglévő összes hazai szélerőmű. Ennél a passzusnál sokkal inkább a szélenergia kormányzati diszkriminációjának újabb jelét észleljük, ami aligha független attól a ténytől, hogy az Önök kormányra kerülése óta egyetlen új szélerőmű építésére sem adtak engedélyt, ami példátlan az Európai Unióban.

Erre a fajta negatív kivételezésre ráadásul semmilyen uniós jogszabály nem ad felhatalmazást. Ráadásul a megújuló energia irányelv konkrét feladatként is előírja a tagállami kormányok számára, hogy teremtsék meg a zöldáram fogadásának hálózati feltételeit („A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a szállítási és elosztási hálózati infrastruktúra, az intelligens hálózatok, a tároló létesítmények és a villamosenergia-rendszer fejlesztésére a villamosenergia-rendszer biztonságos működésének lehetővé tétele érdekében, mivel ez biztosítja a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés – többek között a rendszerek tagállamok közötti, továbbá tagállamok és harmadik országok közötti összekapcsolása révén történő – továbbfejlesztését”) – ezt a kötelezettséget a kormány 2010 óta látványosan szabotálja.
Azt sem tartjuk elfogadható és előremutató intézkedésnek, hogy nem normatív alapon, hanem pályázati úton kívánják biztosítani a zöldáram ártámogatását – a hasonló pályázati rendszerek Magyarországon rendre visszaéléseket szülnek –, az árakat pedig csak rendeletben rögzítenék: a legtöbb uniós tagállamban sok évre előre törvényben szavatolják az átvételi árakat, ez biztosítja ugyanis a zöldenergia-befektetések megtérülésének hosszú távú tervezhetőségét.

Az Európai Parlamentben Magyarországot képviselő politikusként, illetve az Eredményjelentés a megújuló energiáról, valamint a Körkörös gazdaságra való áttérésről szóló előterjesztések árnyékelőadójaként nem csak a készülő szabályozás negatív hatásait érzékelem, hanem azokat a támogatási és gazdaságfejlesztési lehetőségeket is, amelyektől az ország elesik az európai energiapolitikai célok figyelmen kívül hagyása miatt. Ezért kérem, szíveskedjék tájékoztatni róla, hogy mikor számolja föl a kormány a szélerőművek építésének korlátozását, ami egyre inkább elszigeteli országunkat az európai energiapiacon zajló progresszív folyamatoktól.

Kérem továbbá, hogy fontolják meg a törvényjavaslat összhangba hozását a vonatkozó uniós jogszabályokkal – ellenkező esetben a Magyarország szempontjából egyértelműen káros, a lakosságot, a vállalkozásokat és a környezeti tendenciákat hátrányosan érintő törvénnyel szemben minden lehetséges európai fórumon fel fogok lépni egy valóban fenntartható, a környezet és a hazai fogyasztók számára is előnyös energiaszabályozás megteremtése érdekében.

 

Budapest, 2016. április 19.

 

Tisztelettel:

 

Jávor Benedek

európai parlamenti képviselő