JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Párbeszéd – Jávor Benedek átfogó vizsgálatot kezdeményez az azeri pénzmosoda ügyében az Európai Unióban – az Átlátszó pedig Magyarországon

Az EP képviselő és a tényfeltáró portál összehangoltan lép fel  az azerbajdzsáni pénzmosoda ügyének teljes felderítése érdekében, és azért, hogy  ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.  Az Átlátszó az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében, most pedig feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint nonszensz, hogy az ügyészség nem vizsgálja az azeri miniszterelnök-helyetteshez, Orbán Viktor tárgyalópartneréhez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait, mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”. Ezért feljelentést teszünk a legfőbb ügyészségnél, hogy erre ne hivatkozhassanak.

Európai színtéren pedig Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő– négy további brüsszeli képviselővel közösen – bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve. A Párbeszéd uniós képviselője szerint elképesztő, hogy Európában, a 21. században lehetséges, hogy egy diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán Egyesült Királyságban bejegyzett, offshore hátterű álcégek segítségével, egy nagy dán bank észt leányvállalatán keresztülmosva juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra. Az így „átöblített” pénzt aztán vesztegetésre és befolyás megvásárlására használják fel, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit sem.

Jávor Benedek szerint egyértelmű, hogy ez az európai bankrendszer rendszerszintű problémája, melynek kivizsgálására és hatékony fellépésre van szükség. „Nem engedhetjük meg a rendszerszintű korrupciót az EU-n belül sem, de azt meg pláne nem, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.

Bodoky Tamás feljelentése ide kattintva olvasható.

Jávor Bendek az Európai Bankhatóságnak írt angol nyelvű levele pedig itt olvasható: EBA_letter_final

További információ az azeri tranzakciókról:

 Így dőlt a pénz Magyarországra a bakui feketekasszából – Alijevék szerint Soros rátámadt Azerbajdzsánra

Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején

Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim

Párbeszéd – A kormány a következő iszapkatasztrófára vár

Nem tudjuk mire vélni a kormányzati tétlenséget a környezeti katasztrófák megelőzésével kapcsolatban: a hét éve történt vörösiszap-baleset óta  keveset tettek, ami a hasonló krízisek kockázatát csökkentené. A Párbeszéd szerint a vétkes tétlenség miatt a kormányra hárul a felelősség a jövőben esetlegesen bekövetkező környezeti haváriákért.

2010 október negyedikén szakadt át az ajkai vörösiszap-tároló gátja. A tíz emberéletet követelő, példátlan szennyezéssel járó baleset óta nem csak azt tudjuk, hogy a hazai hatósági és szabályozási rendszer most se nagyon lenne képes megvédeni az embereket a hasonló katasztrófáktól, amelyek költségei ismét az adófizetőket terhelnék, hanem azt is, hogy az Orbán-kormány-szerint ez így van rendjén. Annak idején a kabinet alighanem maga is hozzájárult a balesethez, hiszen nem sokkal előtte szervezték át az ellenőrző hatóságokat, pártkatonákat ültetve a szakértők helyére – azóta pedig gyakorlatilag fel is számolták a környezetvédelmi hatóságokat.

Ennél is súlyosabb vétek azonban, hogy semmilyen következtetést nem vontak le az esetből. Az eltelt hét év során többször is leszavazták a Párbeszédnek a nemzetközi jó gyakorlatok alapján összeállított, a kötelező környezeti felelősségbiztosítás és biztosítékadás bevezetését célzó törvényjavaslatát (amely a nagy környezeti kockázatú cégek tulajdonosait érdekeltté tenné a megelőzésben, baj esetén pedig levenné a pénzügyi terheket az adófizetők válláról), mindenfajta érdemi magyarázat nélkül. Még a folyosói beszélgetésekben is csak annyi hangzott el, hogy Orbán Viktor a gazdasági fejlődést félti a környezetvédelmi szabályoktól – mintha létezne fenntartható gazdaság a környezeti értékek megóvása nélkül.

A Párbeszéd szerint itt az ideje, hogy a magyar környezeti szabályozás is elérkezzen a XXI. századba: a törvényeknek és a hatóságoknak nem az egyre inkább Fidesz-közelbe sodródó nagy környezetszennyezők anyagi érdekeit, hanem a társadalom és az egészséges környezet szempontjait kell szolgálniuk. Hiba az is, hogy a vörösiszap-baleset valódi felelőseit futni hagyták – az viszont megengedhetetlen, hogy semmit sem hajlandók tenni az Illatos úttól a Hortobágyig sokfelé megtapasztalt katasztrófaveszély mérsékléséért. A magyar kormány tétlensége miatt az európai szabályozás szigorítása az egyetlen esély a kockázatok mérséklésére, ezért minden eszközzel folytatom az erőfeszítéseket, amelyeket a vonatkozó uniós környezeti felelősség irányelv megújításáért eddig is kifejtettem.

Brüsszel-Budapest, 2017 október 4.

                               Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

(Kép forrása: kettosmerce.blog.hu)

Folytatjuk az ellenőrzést ! – Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselőjének közleménye

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja ellenőrző látogatása során információkat gyűjtött az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, és a bizottság tagja fontosnak és tanulságosnak nevezte a látogatást. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez csupán a munka első lépése, a bizottság a következő hónapokban, bekért dokumentumok feldolgozása nyomán alakítja ki végső álláspontját a megvizsgált projektekről, és az uniós pénzek hazai elköltéséről.

Az ellenőrzés nem csupán a tényleges szabálytalanságok feltárását célozta, ugyanolyan fontos volt a forrásfelhasználás észszerűségének, a finanszírozott projektek hasznosságának értékelése, és a szabálytalanságok, illetve a korrupció feltárását és szankcionálását célzó intézmények működésének feltérképezése.

Jávor szerint ezen szempontok alapján erősen kétséges például a felkeresett felcsúti kisvasút hasznossága, és a 4-es metrónál sem csupán a korrupció, hanem az egész projekt alacsony kihasználtsága érdemel figyelmet. Kiemelkedően fontosnak nevezte azt a kérdést, hogy a magyar ellenőrző intézmények, mindenekelőtt az ügyészség miért nem lépnek fel hatékonyabban számos, a kormányhoz közeli korrupciógyanús ügy kapcsán. Hozzátette: a 2020 utáni időszak EU-s költségvetésének tervezésekor elemi érdeke lenne Magyarországnak, hogy meggyőzze az Unió donorországait, hogy helyes célokra, helyesen költik el itthon a pénzüket. A gyanús esetek sokasága, a magyar intézmények tétlensége és a kormány ellenállása a független Európai Ügyészséghez való csatlakozással szemben éppen az ellenkező üzenetet testesíti meg a rövidesen elkezdődő vitában. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a rendelkezésre álló uniós források tekintetében.

Az EP-képviselő azt mondta, a kormány az alapvető nemzeti érdeket sérti, amikor a megbízható, átlátható és célszerű rendszer kialakítása helyett a jogi kiskapuk keresésére, a gyanús projektek erőltetésére, és a baráti üzleti körök támogatására használt döntési jogköreik foggal-körömmel való védelmezésre összpontosít. Az Unió kohéziós politikája ilyen feltételek mellett nem tudja az ország gazdasági felzárkózását eredményezni, ahogy Magyarországon az elmúlt 13 évben tapasztaltuk.

Budapest, 2017. szeptember 20.

Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője

 

(Kép forrása: fejervar.hu)

Párbeszéd: Törvénytisztelő európai uniós tagállamként a bírósági döntéseket végre kell hajtani!

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. A testület mai döntésében nem fogadta el a magyar kormány érveit, amellyel megtámadta azt a tanácsi határozatot, amely szerint Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.

A Párbeszéd szerint egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat világos :  az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A Párbeszéd úgy gondolja, hogy az Európai Bíróság döntését végre kell hajtani, annak elutasítása végső soron az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené, így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak, az ország képes a feladatok ellátására és a kis számú menekült befogadására.

A Párbeszéd korábban ismertette konkrét megoldási javaslatait. A letelepedési kötvénybizniszt kell véglegesen megszüntetni, mert az valódi kockázatokat és korrupciót jelent. A párt felszólítja a kormányt: viselkedjen végre teljes jogú tagként és a hisztériakeltés vagy elterelés helyett aktívan vegyen részt a közös ügyek megoldásában.

Brüsszel-Budapest, 2017. szeptember 6.

Jávor Benedek

(Kép forrása: wikipedia.org)

Párbeszéd: közbelépésünk nyomán meghátrált a kormány az atomtörvény ügyében

A héten a Magyar Közlönyben publikált atomtörvény-módosítás véget vet a kormány kísérletének az új nukleáris létesítmények engedélyezésének közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonására. Az Európai Bizottság követelésére elfogadott módosítás fontos győzelem. Aggodalomra ad ugyanakkor okot az, hogy a nyilvánvalóan uniós jogot és a nukleáris hatóság függetlenségét sértő eredeti javaslat akadály nélkül keresztül tudott menni Magyarországon, amely ellen az érintett szakhatóság nemcsak nem tiltakozott kézzel-lábbal, hanem azt állította, hogy saját maga kezdeményezte. Ez kételyeket ébreszt az OAH kormányzati szándékoktól való függetlenségét illetően, és így komoly kockázatok forrása lehet Paks2 engedélyezési eljárása során.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője már  tavaly decemberben, az eredeti törvénymódosítás benyújtásának pillanatában hangsúlyozta, hogy az sérti az atomenergiára vonatkozó uniós jogot, amelynek sarokpontja a nukleáris hatóság függetlensége. Az akkori módosítás lehetővé tette a kormány számára, hogy az Országos Atomenergia Ügynökség (OAH) feje felett átnyúlva, közvetlenül avatkozhasson bele az új nukleáris létesítmények és a nukleáris hulladék tárolására vonatkozó engedélyezési eljárásába.

A cél nyilvánvalóan a Paks2 engedélyezési folyamata során esetlegesen felmerülő problémák és a már meglévő időveszteség kreatív, politikai alapú „orvoslása” volt, és az engedélyezések felgyorsítása, a biztonság rovására. Ezért Jávor az Európai Bizottsághoz fordult panasszal. Az EB pedig arra a következtetésre jutott, hogy az EP-képviselő aggodalmai megalapozottak, és hónapok óta tárgyalt a kormánnyal annak módosításáról, és a korábbi jogszabályi állapot helyreállításáról.

A most elfogadott és publikált újabb módosítás ennek megfelelően gyakorlatilag visszaállítja az eredeti helyzetet, illetve ellehetetleníti az engedélyek kiadása körüli  kormányzati „buherálásokat”. Ez mindenképpen fontos győzelem, és reményt ad arra, hogy a paksi bővítés engedélyezése során a biztonság szerepel majd első helyen a politikai célokkal, például a csúszásban lévő projekt felgyorsításával szemben. A mostani módosítás ugyan nyitva hagy néhány kérdést, de alapvetően megfelelő garanciának tűnik. Az Európai Bizottságnak azonban a törvény végrehajtását és a kapcsolódó kormányrendeleteket is szorosan nyomon kell majd követnie ahhoz, hogy a kormány ne nyithasson új kiskapukat magának a nukleáris engedélyezés befolyásolására.

Jávor ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy az első pillanattól kezdve nyilvánvalóan EU-jogot sértő, az OAH függetlenségét aláásó, és így a nukleáris biztonságot veszélyeztető javaslat csont nélkül eljutott a parlamenti elfogadásig, anélkül, hogy az érintett hatóság, vagy más szakmai szervezetek tiltakoztak volna ellene. Ez kételyeket ébreszt a hatóság kormányzati szándékokkal való szembeszegülési képességeivel kapcsolatban, és kérdésessé teszi, hogy Paks2 engedélyezése során, ha a kormány akarata és a nukleáris biztonság konfliktusba kerül egymással, akkor vajon melyik iránt lesz elkötelezettebb a hatóság.

 

(Kép forrása: hvg.hu)

Párbeszéd: a civil törvény uniós alapértékeket sért, az Európai Bizottsághoz fordulunk

Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője szerint a jogszabály nem csupán az alkotmányos szabadságjogok szempontjából aggályos, de súlyosan sérti az unió alapvető alapszabadságait, többek között a tőke szabad áramlását. A”külföldről származó forrás” tisztázatlan definíciója pedig a törvény alkalmazása során súlyos jogbizonytalanságot eredményez.

A Párbeszéd EP képviselője felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a civiltörvényt. “Az államfőnek is tudnia kell, hiszen élt liberális demokráciában, hogy ez a jogszabály hányféleképpen sérti a demokratikus alapértékeket, és hogy mekkora arculcsapás ez nem csak a civil szervezeteknek, de az általuk képviselt állampolgároknak is.”- mondta Jávor.

Az európai parlamenti képviselő szerint éppen az EU-s források felhasználásánál mutatja meg a Fidesz-kormány az új törvény lényegét: ha a kormány költ vagy oszt el külföldi pénz (az uniós forrásokat), akkor az nem minősül külföldinek, de ha bárki más dönt ugyanezekről a forrásokról, akkor az már külföldinek minősül és megbélyegez. Valójában az igazi cél minden, a kormánytól független kezdeményezés, gondolat és szervezet megfojtása.

A képviselő bejelentette, hogy amennyiben az államfő a szokásos módon az alkotmányosságtól nagyvonalúan eltekintve, a Fidesz érdekeire tekintettel aláírja a jogszabályt, akkor azonnali hatállyal az Európai Bizottsághoz fordul az uniós alapértékek megsértése miatt.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 14.

(Kép forrása: népszava.hu)

Párbeszéd: a magyar korrupció az uniós forrásokat veszélyezteti

A magyar közigazgatás és a bűnüldöző szervek korrupcióval kapcsolatos gyenge teljesítménye és a magyarországi korrupció magas szintje aláássa az üzleti és gazdasági környezetet és akadályozza a gazdasági növekedést – állapította meg az Európai Bizottság az EU tagállamainak gazdaságpolitikáját és pénzügyi helyzetét vizsgáló európai szemeszter 2017-es tavaszi-nyári csomagjában. A Bizottság május végén kiadott értékelésében a tagországok hatékonyságát és elkötelezettségét is vizsgálta korrupció elleni harcban a szokásos gazdasági értékelés mellett.

Jávor Benedek, a költségvetési ellenőrző bizottság tagja  üdvözölte, hogy végre az Európai Bizottság is eljutott oda, hogy megállapítsa, a magyarországi politikai-közigazgatási korrupció az egeket ostromolja, különösen ami az európai pénzek lenyúlását illeti. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor kifogásolta, hogy miközben az Európai Bizottság nem publikálja antikorrupciós jelentését, az európai szemeszterhez kötődő specifikus ajánlások, különösen az intézményi korrupciót érintő részek túlságosan általánosak, nem tartalmaznak konkrét javaslatokat, és a Bizottságnak nincs hatásköre a számonkérésükre. 

A korrupciós helyzet körüli meddő viták ugyanakkor kettészakíthatják az uniót. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztet, hogy a korrupció elleni fellépés hiányosságai, és az ellenőrzésre hivatott Európai Ügyészség elutasítása után többségi állásponttá válhat az az Európai Parlamentben, a Bizottságban a tagállami kormányok, így Németország részéről is felmerült gondolat, hogy az uniós források kifizetését feltételekhez, többek között a korrupció hatékony ellenőrzéséhez kellene kötni. 

A magyar korrupciós rendszer fenntartásával és a korrupció elleni intézmények elutasításával a magyar kormány az országnak járó uniós forrásokat veszélyezteti, ami nem csupán az unió  perifériájára helyezne minket, hanem súlyos gazdasági nehézségeket is hozna.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 12.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Párbeszéd: Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, kockáztatva az uniós támogatásokat

Az EU mai Bel-és Igazságügyi Tanácsülésén döntés született az Európai Ügyészség (EPPO) felállításáról. Magyarország, amely az egyik legnagyobb kedvezményezettje az uniós támogatásoknak, és ahol kiemelkedően magas az azokat övező korrupció, nem csatlakozott az intézményhez. A kormány döntése az EPPO-ból való kimaradásról nem csak az uniós pénzek körüli korrupció visszaszorítását lehetetleníti el, de azt is kockáztatja, hogy hazánk a következő uniós költségvetési időszakban nem jut uniós forrásokhoz.

A mai Tanácsülésen részt vevő tagállamok megerősített együttműködés formájában fogadták el az Európai Ügyészségről szóló javaslatot, ami azt jelenti, hogy elkötelezett tagállamok a többiek beleegyezése nélkül,  szűkebb körében hozzák létre az intézményt. Az EP jóváhagyását követően az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében létrejövő intézmény végre hatékony eszköz lesz az unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a visszaélések eredményes feltárására és az elkövetők megbüntetésére.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint  nagyon jelentős lépést jelent a mai döntés.  Az EU tagállamainak nagy többsége végre belátta, hogy szükség van egy, az uniós pénzek elköltését közvetlenül ellenőrizni képes szervezet felállítására, amelynek hatáskörei a határokon átnyúló áfa-csalási ügyekre is kiterjednek.

Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy az uniós támogatásból részesülő két legnagyobb tagállam, Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Jávor szerint az OLAF közelmúltban publikált 2016-os jelentése is alátámasztja, hogy Magyarországon az európai uniós pénzek felhasználását kiemelkedően magas szintű korrupció jellemzi.

Jávor szerint Orbán Viktor és köre szempontjából érthető a magyar kimaradás, ugyanakkor ez  rossz hír a magyar és az európai adófizetők szempontjából. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy hamarosan valósággá válhat az a javaslat, amely szerint az EPPO-ból kimaradó tagállamok nem részesülhetnek majd az uniós forrásokból.  A javaslat korábban már az Európai Parlamentben is felmerült, de pont az EPPO elfogadása kapcsán ma már az intézményért felelős Vera Jourová igazságügyi biztos nyilatkozata is utalt erre  a lehetőségre. Teljesen érthető, ha az Európai Unió nem akar a jövőben olyan tagállamokra uniós forrásokat bízni, ahol a pénzek helyes elköltésére nincsen garancia.

Magyarországnak választania kell: az uniós pénzeket szemérmetlenül dézsmáló kormányát és oligarcháit támogatja, de akkor várhatóan búcsút mondhat az EU-s támogatásoknak, vagy megszabadul a saját gazdagodásának mindent alárendelő kormányától, és az Unióval tart az integráció elmélyítésében, amelynek során továbbra is számíthat a többi tagállam szolidaritására.

(Kép forrása: socialplatform.org)

Párbeszéd: Paks II boríthatja a középtávú költségvetési terveket

A paksi bővítés pénzügyi hatásai hosszútávon rendkívüli terhet jelentenek a magyar költségvetés és az adófizetők számára. A Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője által most kapott dokumentumok szerint pedig a 10 milliárd eurós orosz hitel már középtávon is az uniós költségvetési előírások megszegéséhez vezethet. A kormány ráadásul ahelyett, hogy megoldást keresne, egyszerűen letagadja a problémát.  

Az EP-képviselő utánajárt annak, hogy pontosan milyen hatása lesz a Paks II atomerőmű beruházásra felveendő 10 milliárd eurós orosz kölcsönnek a magyar költségvetés egyensúlyára, a költségvetés fenntarthatóságára, illetve az államadósság mértékére. Kérdéseivel az NGM-hez és az Európai Bizottsághoz fordult. A kapott válaszok azonban ellentmondanak egymásnak.

Tállai András szerint az eladósodottság mértéke a jövőben sem fog növekedni, ám az Európai Bizottság szerint az eladósodottság mértéke az atomerőmű építési szakaszában körülbelül a GDP  8%-ával fog emelkedni. „A kormány egyszerűen letagad egy problémát, vagy indokolatlanul optimista GDP-növekedési elvárásokkal próbálja elkendőzni azt. A valóság ezzel szemben az, hogy a hitelfelvétel érdemben növelheti nem csak a nominális, hanem a GDP-arányos államadósságot is, ez pedig ellenkezik az uniós előírásokkal, amelyeket a Bizottság szigorúan figyelni fog. Felmerülhet a túlzottdeficit-eljárás újraindítása is Magyarországgal szemben.  Tállai András állítása, mely szerint az államadósság mértéke az elmúlt években csökkent, garancia arra nézve is, hogy az eladósodottság a jövőben sem fog növekedni, csak viccnek megy. el” – mondta Jávor Benedek.

A képviselő szerint kétség merül fel a kormány állításainak hitelességével kapcsolatban, különösen azért, mert a Bizottság állításai szerint a projektről sem a magyar kormány, sem pedig a Költségvetési Tanács nem tett közzé középtávú költségvetési hatásvizsgálatot, noha az építkezés a közeljövőben indul.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 8.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az Európai Bizottság válasza itt, Tállai András válasza itt olvasható.

Párbeszéd: orosz érdekképviselet helyett Magyarországnak kedvező energiapolitikát!

Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

Vlagyimir Putyin május 13-án rendeletben hirdette ki Oroszország 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. A dokumentum – egyebek mellett – azt fogalmazza meg, hogy az orosz gazdaságot veszélyeztető egyik legfontosabb fenyegetés az energiahatékonysági technológiák fejlődése és az energiafogyasztási struktúrák átalakulása világszerte. Világos, hogy immár Oroszország is tényként kezeli azokat az energiapiaci átalakulásokat, amelyeket a magyar kormányzati energiapolitika még mindig nem hajlandó tudomásul venni.

Pedig az energiarendszerek átalakulása, köztük az energiahatékonysági intézkedések erősítése Magyarország elemi érdeke volna: csökkenti az ország energiaimport-számláját, gyengíti külső energiafüggőségét, a rezsicsökkentéssel szemben jelentős és tartós megtakarítást hoz az egyes háztartásoknak, a beruházások révén munkahelyeket teremt Magyarországon és pörgeti a hazai gazdaságot.

A magyar kormányt mindez nem hatja meg. Alig egy héttel az orosz gazdaságstratégia kihirdetését követően az NFM közleményben tudatja, hogy hazánk érdekeivel éles ellentétben Magyarország Oroszország segítségére siet a „fenyegetés” elhárításában. A kormány a május közepi valettai energia tanácsülésen bejelentette, hogy ellenzi az európai energiahatékonysági célkitűzések emelését. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és energiapolitikusa szerint a kormány eddig is gyalázatos teljesítményt mutatott az energiahatékonyság területén, még az EU által a magyar lakosságnak erre a célra szánt összegeket is megpróbálják eltéríteni. Az európai energiahatékonysági célok aláásása azonban már nyíltan a magyarral szemben az orosz érdekek szolgálata, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

Az orosz gazdaságstratégia, melynek 12. pont 6) bekezdése tartalmazza a fentieket, itt érhető el.

 

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Brüsszel – Budapest, 2017. május 29.

 

(Kép forrása: Gazprom)