JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A szóvivő lebuktatta a kormányt: mégis van állami támogatás Pakson

Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV műsorában bevallotta, amit az Orbán-kabinet eddig vehemensen tagadott: van állami támogatás a tervezett paksi bővítés finanszírozásában. A PM szerint a kormánynak mostantól egy fokkal nehezebb lesz ennek ellenkezőjéről meggyőznie a beruházást vizsgáló Európai Bizottságot, a rutinszerű mellébeszélést azonban addig is hasznos lenne befejezni.

Kovács Zoltán az ATV Rónai Egon vezette reggeli beszélgetős műsorában három állítást tett: Jávor Benedeknek, a Együtt- PM EP-képviselőjének fogalma sincs a paksi bővítés uniós vonatkozásairól, az Európai Bizottság semmilyen vizsgálatot nem folytat a beruházás ügyében, és a projekt állami támogatással fog megvalósulni.

A szóvivő úgy fogalmazott: az EU természetesen tüzetesen szemrevételezi, hogy egy állam hogyan kivitelezi azt a beruházást, amelyet támogat, ez azonban nem vizsgálat, hanem a szokásos ügymenet része. Kovács nyilatkozata az első alkalom, hogy a kormányzat részéről valaki elismerte az állami támogatás tényét: a nyár folyamán a kabinet írásban informálta a bizottságot arról, hogy Paks II finanszírozásában nincs állami támogatás, Aszódi Attila kormánybiztos pedig a napokban tartott előadást Londonban arról, hogy a projekt  állami támogatás nélkül, üzleti alapon valósul meg.

Ami az uniós vizsgálatokat, mindenekelőtt a tiltott állami támogatás gyanújával indult eljárást illeti: júliusban a magyar állami hírügynökség írta meg, hogy a Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal a projekt támogatási és közbeszerzési vonatkozásainak tisztázása érdekében, és az értékelés eredményét nem lehet megelőlegezni. Margrethe Vestager versenyjogi biztos a nyár folyamán hivatalos levélben tájékoztatta Jávor Benedeket: a vizsgálat a dokumentumok bekérésének szakaszában van, és miután megkapta a szükséges dokumentumokat a Bizottságnak két hónapja lesz eldönteni, hogy felveti-e a finanszírozási konstrukció a tiltott állami támogatás gyanúját. Elżbieta Bieńkowska, a belső piac működéséért felelős biztos pedig már februárban arról írt Jávornak, hogy a beruházási tender elmaradása miatt is vizsgálat folyik, és 12 hónapon belül várható döntés a jogsértési eljárás megindításáról, vagy az ügy lezárásáról.

Hogy ki nem mond igazat, és ki nem ért ahhoz, amit csinál, azt a fentiek alapján viszonylag könnyű eldönteni, Kovács Zoltán viszont jelentősen hozzájárult a tisztázó uniós vizsgálat sikeréhez. A kormány mostantól még nehezebben fog tudni kikászálódni a saját maga által emelt hazugsághalom alól.

Miért ez a sietség?

A paksi bővítéssel kapcsolatban – ismereteink szerint – legalább két eljárást is kezdeményeztek az Európai Bizottságban: egy tiltott állami támogatás miatt, egy másik, melyet én indítottam a tender elmaradása miatt. Ezek az eljárások akár úgy is végződhetnek, hogy az Európai Bizottság a bővítési megállapodás módosítására szólítja fel Magyarországot. Addig, amíg az eljárások le nem zárulnak, felelőtlenség aláírni a három megvalósítási megállapodást . A sietős aláírás csak azt sugallja, hogy a kormánynak nem az ország energiabiztonsága, hanem a négyezer milliárd forint közpénz „baráti” elköltése fontos. Nem látjuk a garanciákat arra, hogy a megvalósítási megállapodások egy esetleges elmarasztaló Bizottsági döntés esetén hogyan mondhatóak fel.

Ugyanakkor most, az aláírás után sincs válasz a bővítéssel kapcsolatos alapvető kérdésekre. Nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni a teljes projekt a kapcsolódó beruházásokkal együtt, nem ismerjük, hogy milyen áramár mellett térülhet meg a befektetés, nem világos, hogy a tőkeköltség beépül-e az áramárba, nem tudjuk, hogy  mi lesz az új blokkokban keletkező hulladék sorsa és nem tudjuk, hogy mekkora anyagi kockázatot vállalt a Magyar kormány a megállapodások idő előtti aláírásával.
Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy Oroszországnak a saját szempontjából fontos projektek (pl. a Déli Áramlat) finanszírozására sincs pénze, hogy Putyin megbízhatatlan üzleti partner, és hogy a nyugati világ egyértelmű biztonsági kockázatként tekint minden orosz részvételű energetikai projektre.
Ezen információk mindegyike azt támasztja alá, hogy súlyos hiba volt erőltetett tempóban elhamarkodott megállapodásokat kötni, miközben a paksi törvény benyújtásával a bővítéssel kapcsolatos információk nyilvánosságát az eddigi korlátozott lehetőségekhez képest is tovább kívánják szűkíteni – az viselkedik így, akinek titkolnivalója van.
Annak érdekében, hogy fellebbentsük a fátylat a titokról a mai napon kikértem az aláírt megállapodásokat, mielőtt a kormány jogi eszközökkel ellehetetlenítené, hogy megtudjuk, pontosan mire kötelezte el magát a paksi beruházással kapcsolatban.
Budapest, 2014. december 9.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő