JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Címke: titkosítás

Csatát nyertünk a paksi titkosítás ügyében

Közzétéve:

A paksi megvalósítási szerződések tudvalevőleg évtizedekre titkosítva vannak, én képviselőként is csak rövid betekintésre kaptam lehetőséget anélkül, hogy akár csak jegyzetelhettem volna, és persze a látottakat nem hozhatom nyilvánosságra. Elhúzódó levelezésben voltam emiatt Péterfalvi NAIH vezetővel a paksi titkosítás törvényességét illetően. A 2014 decemberében kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás tárgyában csak most, két és fél évvel később kaptam választ. Ebben

Péterfalvi úgy fogalmaz: „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Lázár János a következő kormányinfón nagyvonalúnak akarta beállítani, hogy a kormány csökkenti a beruházás körüli titkolózást, de inkább látszik úgy, hogy előre menekültek a NAIH véleménynének megszületése után. Péterfalvi Attilától megpróbálom megtudakolni, mi történt az ügyön kérődzés két és fél éve alatt.

A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.

(Fotó: Botos Tamás)

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Közzétéve:

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Akkor is be kell tartanod a törvényeinket, ha Magyarország miniszterelnöke vagy – ez az üzenete Lázár János bejelentésének, hogy a kormány feloldja a mindenre kiterjedő paksi titkosítást. Az önkéntes titokminiszter csupán azt felejtette el hozzátenni, hogy előre megmondtuk: nem lesz jó vége, ha megpróbálják az összes részletet eltitkolni, és hogy a Párbeszéd fellépése nyomán az adatvédelmi hatóság kényszerítette rá őket a visszakozásra.

Kis győzelem a jogállam magyarországi híveinek, és nagy bukás Orbánéknak: ha hihetünk az atom-ügyben elvétve igazmondáson kapott Lázár Jánosnak, a kormány kénytelen feloldani a titokban megkötött paksi paktum megvalósítási megállapodásainak (voltaképpen a minimum 4000 milliárd forintos beruházás kivitelezési, finanszírozási és üzemeltetési szerződéseinek) a titkosságát. A magyar adófizetők pénzével és a következő generációk biztonságával üzletelő Orbán-kabinet természetesen nem magától vált hirtelen az átláthatóság elkötelezett hívévé.

A szokatlan lépésnek hosszú előzménye van: Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője 2014 decemberében titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) a három megállapodás titkosításának felülvizsgálata érdekében. Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője vagy tudatosan, vagy kapacitáshiányát elhallgatva,  gyakorlatilag bárminemű tájékoztatás nélkül kétségek között hagyni bárkit, aki a jogállam eme intézményében még bízott, de választ nem adott. Végül már az ombudsmannak is közbe kellett avatkoznia, de két és fél éves időhúzás után végre megszületett a döntés: a mindenre kiterjedő titkolózás a magyar jog alapján sem tartható.

Péterfalvi minap megérkezett, minden ésszerű időn túli válasza szerint „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Gratulálunk a NAIH elnökének, hogy mintegy 30 hónapnyi munkával sikerült rájönnie arra, amit minden jogtisztelő polgár tudott már a titkosítás pillanatában – és Lázár Jánosnak is az igyekezetéhez, hogy megpróbálja a kormány nagylelkűségének beállítani az információszabadsághoz való jogaink részleges biztosítását – nagyszerű képet festenek a magyar jogállam állapotáról. Egyben felszólítjuk az érintetteket a bővítési dokumentáció teljeskörű nyilvánosságának megteremtésére: bárhogy ügyeskednek is, 4000 milliárd adóforint elköltése nem a magánügyük, előbb-utóbb minden döntésükkel és minden fillérünkkel el fognak számolni. De a jogállam híveinek joguk van megkövetelni, hogy ez inkább előbb következzen be, mint később: jogunk van ugyanis tudni egy olyan szerződés részleteiről, amelyeknek végsősoron a törlesztőrészleteit minden hónapban mi fizetjük ki az energia árán felül.

Éppen ezért, és hogy mindenki láthassa, hogyan működnek a magyarországi jogállami intézmények, Jávor Benedek adatkéréssel fordul Péterfalvi Attilához, hogy kiderüljön mi is történt az elmúlt két és fél évben.

Péterfalvi Attila válasza: NAIH-2017-paks titokfelügyelet válasz

Brüsszel, 2017. április 28.

(Fotó: Botos Tamás)

Paks:most ki hazudik?

Közzétéve:

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője adatkéréssel fordult az MVM Paks II. projektcéghez, kikérve azokat – a BM szerint nem titkos – adatokat, amelyeket még márciusban loptak el a cég egyik munkatársának autójából. A cég mostani válasza alapján feltételezhető, hogy nem tudják pontosan, mi volt az adathordozókon. Viszont álláspontjuk szerint a kért adatok nem adhatók ki, mivel titkosak – amivel határozottan megcáfolják a BM állítását. Az EP-képviselő válaszlevelében a követhetetlen ellentmondások tisztázása mellett a kért adatok kiadásához is ragaszkodik.

Jávor Benedek blogbejegyzésben hozta nyilvánosságra az adatkérésére a cég által küldött választ. Eszerint a képviselő által kikért adatok köre túlságosan tág, nincs konkrétan meghatározva. Ez arra utal, hogy az MVM Paks II Zrt. nincs pontosan tisztában az eltűnt dokumentumok körével, ellenkező esetben ugyanis az adatkérés rendkívül pontosan meghatározott, az ellopott adatok körére irányul.

A cég válasza szerint továbbá azért sem teljesíthető a képviselő kérése, mert a kért adatok az infotörvény és a paksi titkosítási törvény rendelkezései alapján közérdekből nem hozhatók nyilvánosságra – azaz titkosak. Ez élesen ellenkezik a Belügyminisztérium korábbi állításával, miszerint az ellopott adathordozókon nem szerepeltek titkos adatok.

Jávor szerint az illetékeseknek vagy fogalmuk sincs, mi szerepelt az adathordozókon, vagy tudják, de dokumentumok között titkos adatok is szerepelnek – ebben az esetben a BM korábban hazudott az ügyben -, vagy ki kell adniuk a kért információkat.

A PM képviselője szerint elfogadhatatlan az a szintű felelőtlenség, hazudozás és mellébeszélés, ami nem csak ezt az ügyet, hanem az egész paksi bővítési folyamatot jellemzi.

Budapest, 2015. július 8.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő