sr15_cover_placeholder

Utolsó utáni pillanat

Csekély esély van rá, de nem lehetetlen a Párizsi Egyezményben kitűzött 1,5 fokos szinten tartani a globális éghajlatváltozást a század végéig, de  ehhez az eddigiekkel összehasonlítva radikálisan nagyobb szabású, határozottabb, gyorsabb lépésekre van szükség. A jelenlegi vállalások, célkitűzések és politikák eredménye a Párizsi Egyezmény célkitűzését kétszeresen meghaladó, 3 fokos hőmérsékletemelkedés lesz 2100-ig. Pedig érdemes lenne megtenni az erőfeszítéseket: nem hogy a 3 fokos, de még a 2 fokos klímaváltozáshoz képest is elképesztő különbségek vannak a természeti rendszerekben tapasztalható, a közegészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásokban, ha sikerül tartani a 1,5 fokos célkitűzést. Nagy vonalakban ez a következtetése az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének ma publikált különjelentésének.

sr15_cover_placeholder

 

 

 

 

 

 

 

 

A jelentés különösen fontos jelzés a Párizsi Egyezmény végrehajtására koncentráló, év végi katowicei klímacsúcs előtt. Világossá teszi, hogy minden célszámot, nemzeti vállalást, kötelezettséget, amikről eddig tárgyaltunk sutba kell dobni, és a politikai patikamérlegelések, napi érdekek vezérelte óvatoskodás helyett egyértelműen a másik végéről kell megfogni a dolgot. Nem az a kérdés, hogy mekkora kibocstáscsökkentést lehet kialkudni, hanem hogy mekkorára van szükség ahhoz, hogy 1,5 fokon tartsuk a klímaváltozást, és csupán arról érdemes egyeztetni, hogy ezt a csökkentést pontosan hogyan érjük el. És ebben Európának, illetve Magyarországnak is határozott szerepet kell játszania. Az eddigi vállalásaink messze  vannak a szükségestől 2050-ig nem csak hogy egy ténylegesen dekarbonizált gazdaságot kell megteremtenünk az EU-ban, de jelentős “negatív kibocsátásokra”, azaz nettó CO2-megkötésre is szükség lesz, hogy tartani tudjuk a 1,5 fokot. Ez komoly tájhasználatváltást, a mezőgazdasági gyakorlat teljes átalakítását, CO2-megkötésre optimalizált erdőpolitikát fog igényelni. Ennek fényében ma Európában még a tarkólebbenyében sem lehet senkinek olyasmi, ami a magyar energiastartégiában nyíltan szerepel, hogy a szénbányászat újraindításával próbálna bármit is elérni. Az ilyen dokumentumok egyszerűen a pusztulásba vezető út részletes leírásai.

Nagyon fotnos, hogy ennek tudatában készüljenek az államok a katowicei COP24-re, mert itt tudjuk most hozzáigazítani a vállalásokat a Párizsi Egyezmény célkitűzéseihez. A következő átfogó IPCC-jelentés az AR6 2022-ben esedékes, ha akkor kezdünk el cselekedni, akkor valószínűleg lekéstük a csatlakozást a klíamváltozás megfékezéséhez.

mna_2_5_page_3_jo

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Márpedig elképesztően sok múlik akár fél fokon is, és talán ez a másik fontos tanulsága a jelentésnek. Az egyre pontosabb klímamodellek alapján ma már sokkal világosabban látjuk, hogy komplett ökoszisztéma-típusok, negyed kontinensek sorsa, a klímamenekültek számában százmilliókban mérhető különbségek, munkahelyek milliói múlnak azon, hogy sikerül az a 1,5 fok, vagy kicsit megcsúszunk, és 2 lesz belőle. Óriási különbségek vannak, a levegőminőséget, az egészségügyi hatásokat, a sarki jégtakaró és a biológia sokféleség csökkenését, a tengerszintemelkedést, a vízhiányt, az extrém időjárási jelenségek gyakoriságát vagy akár a munkahelyek számát tekintve is. 1,5C= 68%-kal több zöld munkahely 2030-ra (6 millió fosszilis üzemanyag alapú munkahely eltűnik, de a helyébe 24 millió plusz munkahely képződik az új iparágakban). 40 év alatt világszerte akár 196 millió korai halálozás megelőzhető a 1,5 fokos cél elérésével a 2 fokhoz képest. Tulajdonképpen ez sokak (egész városok, térségek) számára élet vagy halál kérdése.

Magyarországon különösen nem mindegy, hogy mennyire leszünk sikeresek. A Kárpát-medence különösen sérülékeny a klímaváltozás hatásaival szemben. A közelmúltban megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza is rámutat a arra, hogy milyen különbségeket tapasztalhatunk meg attól függően, hogy mennyivel változik a globális klíma. Még a 1,5 fokos globális érték is könnyen 2-3 fokos itthoni átlaghőmérséklet-emelkedést okozhat 2100-ig, ha ugyanez 2 fok globálisan, itthon akár a 3,5 fokot is meghaladhatja a melegedés. Hogy ennek milyen hatása lehet, azt jól bemutatja ugyanezen atlasz ábrája, ami az éghajlati körzetek eltolódását mutatja az elmúlt 100 évben, ami alatt Magyarországon kb. 1,5 fokos hőmérsékletemelkedés volt tapasztalható. Életünk, élővizeink, mezőgazdaságunk, erdőink, munkahelyeink, egészségünk sorsa múlhat azon, hogy az a kis 0,5 fok sikerül-e, vagy sem. De az a kis 0,5 fok biztosan nem sikerül, ha a kormányunk mindent megtesz, hogy az Unió – amúgy elégtelen – klíma- és energiacéljai helyett a német autógyártók profitját védelmezze minden eszközzel, ahogyan azt Szíjjártó Péter külügyminiszter nyíltan bevallotta. Az új IPCC-jelentés fényében az ilyen megnyilatkozások, különösen pedig az ilyen politikák egyszerűen az emberiség elleni bűnöknek számítanak. Így is kell fellépni ellenük.

mna_2_5_page_5_jo