Az áldozat nem tehető felelőssé a nemi erőszakért – röviden így foglalható össze az Európai Bizottság véleménye, amelyet a magyar..
Monthly Archives: február 2015
A “magyar áfacsalási ügy” miatt petícióval fordul az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságához Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, valamint az..
Az Európai Unió (EU) fenntartása, ugyanakkor az intézmények reformja mellett érveltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők azon a csütörtöki budapesti..
A hatékony bejelentővédelmet hiányolta Horváth András volt adóhivatali tisztviselő szerdán az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában azon a konferencián, amelyet..
Az államadósság és a munkanélküliség elleni, bukással végződött csaták után az Orbán-kormány most az energiahatékonyság ellen indított harcot: hamarosan uniós..
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint egyértelműen kiderült, hogy a német kancellár és a magyar miniszterelnök hétfőn nem tudta rendezni a..
Másfél évtizede, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, ahonnan körülbelül százezer köbméternyi ciános szennyvíz zúdult..
“Az uniós jog az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést – ezt az egyértelmű választ adta..
2000. február elsején érkezett Magyarországra a romániai Aurul bányavállalat két nappal korábbi gátszakadása nyomán a Lápos folyóba, a Szamosba, majd..
Az Európai Bíróság egy belga ügyben hozott friss döntése szerint az atomerőművek üzemidő-hosszabításai során kötelezően környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, a felmerülő környezeti hatások felmérésére, és a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételét is biztosítandó. Ez Paks I. négy blokkjának 2012-2017 között engedélyezett élettartam hosszabbításainál teljes mértékben elmaradt, jóllehet jómagam és civil szervezetek erre többször is felhívták a figyelmet. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a négy paksi egység az uniós jogot sértve kapott 20 évnyi üzemidő-hosszabbítást, és ez a jogellenes állapot most is fennáll. Az Európai Bíróság döntése szerint a jogellenes állapotot mindenképpen meg kell szüntetni, tehát a környezeti hatásvizsgálati eljárást utólag is le kell folytatni.
A helyzet pikantériája, hogy Paks I. ügyében ma már nem olyan egyszerű az Európai Bírósághoz fordulni, tekintettel arra, hogy ahhoz előbb a hazai jogorvoslati fórumokat meg kell járni. Az üzemidő-hosszabbítási eljárások azonban már lezárultak, és a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő is elmúlt, így nem lehet egyszerűen hazai bírósághoz fordulni az ügyben, hogy azt követően, az esetleges negatív döntést követően Luxembourgba lehessen vinni az esetet. Elvben az ilyen jogszerűtlen állapotok feloldásához az ügyészségnek van hatásköre, és én akár fel is szólíthatom Polt Pétert, hogy az EB döntése nyomán hivatalból vizsgálja felül a paksi blokkok üzemidő-hosszabbításáról szóló döntéseket, és a törvényesség helyreállítása érdekében írja elő legalább utólag környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. De arról nyilván van elképzelésünk, hogy Polt Péter vajon mikor fog bármilyen, a kormány számára kellemetlen következményekkel járó, és a törvénytelen működésüket bizonyító eljárást lefolytatni.
Az eset mindenesetre tökéletes bizonyítéka annak, hogy Paks, a nukleáris hatóságok és a kormányzat vállt vállnak vetve mesterkednek a jogszabályok megkerülésén, olyan esetekben is, amikor szakértők, civil szervezetek vagy ellenzéki politikusok világosan rámutatnak arra, hogy jogszerűtlen ami történik. Ilyen intézményi környezetben bővítjük Paksot, ezért ural mindent a susmus, a simliskedés, a megoldjuk okosba, és ezért halmoznak hibát hibára, mert nincs tere a korrekciónak. És ez nagyon sokba fog még kerülni nekünk.
(A képen az EB döntése által érintett belga Doel atomerőmű látható)
Franciaországban a hőség és az alacsony vízállás miatt le kellett állítani két atomerőművet a Garonne-folyó mentén, hogy elkerüljék a folyó túlmelegítését. Nem példátlan az eset, sőt, egyre inkább rendszerszintűnek bizonyul a probléma. A tavaly nyári nyugat-európai hőhullám idején is be kellet zárni több atomerőművet, akkor a Rhône és az Elzász- csatorna mentén, sőt, már az emlékezetes, több ezer halálesettel járó 2003-as hőség is a Loire-mente több atomerőművének kényszerű leállításával járt. Ezekre a leállásokra mindig éppen akkor kerül sor, amikor a légkondícionálók csúcsra járatása miatt amúgy áramfogyasztási csúcsok vannak, amikor a legnagyobb a terhelés a hálózatokon. Az atomerőművek Achilles-sarkává szemmel láthatólag a hűtés vált, és ehhez nem kellenek meghibásodások, mulasztások, az üzemszerű működés velejárója ez a probléma a klímaváltozás korában. Ideje belátni, hogy az atomerőművek jelenlegi hűtési méretezései nem "klímaváltozás-állók", teljesen új feltételekkel, új hőmérsékleti és vízállás-adatokkal kell újraértelmezni az alkalmazott technológiák megfelelőségét.
Minderről mi is megbizonyosodhattunk, amikor az alacsony dunai vízállással párosuló magas vízhőmérséklet miatt tavaly nyáron csak trükközéssel lehetett elkerülni Paks1 leállítását.
Paks2-vel csak még súlyosabbá fog válni a probléma, ahogy azt már 4 éve bizonyítottuk, az elkerülhetetlen kiegészítő hűtési megoldások súlyos többletköltségei pedig tovább növelik majd Paks2 veszteségeit.
A klímaváltozás korában az atomerőművek nem a megoldás, hanem a probléma részei.
Felperzselt földek, aszály, rekord áramfogyasztás - A hőhullám kikészíti Európát
És még csak most fog tetőzni.