JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Atomvita 2.0: Lázár János megfutamodott

Immár két hete adós a válasszal Lázár János, hogy hajlandó-e kiállni egy nyílt vitára a tervezett atomerőmű-bővítéssel kapcsolatban. A némaság – ami annak fényében, hogy az eszmecsere lehetőségét eredetileg maga Lázár ajánlotta föl, inkább megfutamodásnak tűnik – a PM szerint egyértelmű üzenetet hordoz: a kormánynak nincsenek a nyilvánosság előtt vállalható érvei a legalább négyezer milliárd forintos beruházás mellett.

Brüsszelbe szaladgálás helyett itthon is meg tudjuk beszélni a bővítés ügyét, „állunk minden vita elé” – Lázár János, a miniszterelnökség vezetője tette a fenti kijelentést április 30-án, azokra az uniós eljárásokra utalva, amelyeket Jávor Benedek, az Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője indított az Európai Bizottságnál, a tervezett paksi atomerőmű-bővítés uniós jogba ütköző részleteivel kapcsolatban. Túl azon, hogy egy európai parlamenti képviselő esetében talán nem indokolatlan a brüsszeli jelenlét és föllépés, Jávor Benedek nyitott az itthoni vitákra is:  ezért haladéktalanul nyilvános vitára hívta Lázárt, hogy a bővítési eddig homályban maradt részleteit végre a nagyközönség is megismerhesse.

A miniszter részéről azonban láthatóan üres kommunikációs fogás volt a vita emlegetése, hiszen már két hete nem válaszol a május elején elküldött levélre. Természetesen a válasz elmaradása is értelmezhető válaszként: Lázár János ezzel beismerte, hogy nincsenek a nyilvánosság előtt vállalható érvei a Fidesz-közeli szűk elit számára bizonyára hasznos, de az ország szempontjából katasztrofális beruházás mellett. Amit pedig egy ilyen alkalommal esetleg elmondhatna, azt jobbnak látja inkább titokban tartani.

A PM szerint ugyanakkor a saját maga által fölajánlott vita előli megfutamodás végképp romba dönti Lázár János és az Orbán-kormány szavahihetőségét: nyilvánvalóvá teszi, hogy ők is tisztában vannak a bővítési projekt tarthatatlanságával.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 18.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Törékeny üvegzsebek – Gyévai Zoltán írása

Az Európai Parlament (EP) tagjai gyakran leckéztetnek más intézményeket a költségvetési pénzek szabályos és átlátható elköltéséről.Saját magukkal szemben azonban hajlamosak más mércét alkalmazni.

Ritka puccsra volt példa néhány napja az EP-ben. A parlament 2013-as gazdálkodásának zárszámadásáról szóló jelentés szavazása során a képviselők lesöpörtek az asztalról egy módosító indítványt, amely növelte volna a nekik folyósított költségvetési pénzek elszámoltathatóságát. A jelentés szocialista (S&D) és európai néppárti (EPP) gondozói a plenáris voksolásra a három bekezdést egy sokkal általánosabb s puhább másikkal helyettesítették. Amit aztán annak rendje és módja szerint meg is szavazott a tisztelt Ház. Azt viszont már csak kevesen vették észre, hogy a szóban forgó bekezdés elfogadása automatikusan törölt másik két módosítót. Ezeket elvben külön is fel kellett volna tenni voksolásra. Amikor a szavazást megszakítva előbb a zöldpárti frakció magyar tagja, Jávor Benedek, majd egy holland liberális képviselő felhívta erre a levezető elnök, a néppárti Antonio Tajani figyelmét, az nem volt hajlandó megismételni a voksolást.

A Jávorék szerint kilúgozott végleges szöveg így csak azt hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá kell tenni a képviselők általános kiadásaira vonatkozó költségtérítést. Felhívja továbbá az EP elnökségét, hogy „határozzon meg pontosabb szabályokat anélkül, hogy ez külön költségekkel járna a parlament számára”. Utóbbinak azért van jelentősége, mert a legnagyobb frakciók azzal indokolták a tételes elszámolás elvetését, hogy több pénzbe kerülne kontrollálni a 751 képviselő irodafenntartással kapcsolatos, 24 különböző nyelven kiállított számláit, mint amennyi a kérdéses összeg.

Azt ugyanakkor Jávor Benedek is elismeri, hogy még az általuk preferált módosító indítványok megszavazása sem váltotta volna meg a világot. „Az sem hozott volna létre egy nagyon szigorú rezsimet, de egy lépés lett volna a nagyobb átláthatóság irányába” – mutatott rá. Társaival azt szeretnék, hogy év végén minden képviselő kötelezően nyilvános jelentést készítsen az ilyen jellegű kiadásairól. De ha ez nem sikerülne, legalább létrejöjjön egy a számlák önkéntes alapon történő ellenőrzésére szolgáló eljárás.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Európai Parlament az elmúlt években több olyan kiskaput is bezárt, amely megfelelő ellenőrzés hiányában lehetőséget adott a pénzügyi visszaélésekre. A képviselői bérkeretet szigorúan ellenőrzik, az útiköltségeket csak jegy és számla ellenében s meghatározott összegig térítik. 2009 óta az is tiltott, hogy munkatársként közeli rokont foglalkoztassanak. Időről időre ugyanakkor felröppen a gyanú, hogy egyes honatyák a fizetési listájukon hivatalosan brüsszeli vagy helyi asszisztensként bújtatott személyeket is alkalmaznak, akiknek semmi közük a képviselői munkához. Az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF hírek szerint jelenleg is több ilyen, a francia Nemzeti Front és a Jobbik bizonyos jelenlegi és volt képviselőit érintő ügyben nyomoz. Folyosói híresztelések szerint a kémkedéssel is vádolt Kovács Béláról és a Jobbikból azóta kilépett Szegedi Csanádról van szó.

AZ EP-KÉPVISELŐK JUTTATÁSAI

Fizetések: A havi egységes bruttó bér 8020 euró (a közösségi adó levonása nettó 6252), az Európai Bíróság bírái alapfizetésének a 38,5 százaléka.

Nyugdíj: Ennek összege a minden teljes, mandátumban letöltött évben keresett fizetés 3,5 százaléka, de összesen nem több, mint a képviselői havi bér 70 százaléka.

Útiköltségek: A plenáris ülésekre való utazás tényleges összegét térítik (business osztályú repülőjegy, első osztályú vonatjegy vagy autóhasználat esetén kilométerenként 0,50 euró). A további költségekre (autópályadíj, túlsúly) átalányjuttatás jár. Heti egy repülőjegyet térítenek a küldő ország és Brüsszel között, ezenkívül évente maximum 4320 eurós keret van a tagállamukon kívüli munkavégzés céljára szolgáló utazásokra.

Napidíj: 306 euró átalány minden munkanapra, ha a képviselő aláírta a jelenléti ívet. Ez a hotelszámlák, az étkezések és más felmerülő kiadások fedezésére szolgál.

Általános költségtérítés: Irodabérlésre, ügyintézési kiadásokra, telefonra, postai díjakra havi 4320 eurós keret áll rendelkezésre.

Orvosi költségek: Ezen kiadások kétharmadát térítik meg a képviselőknek.

A mandátum végével járó juttatás: A megbízatás lejártával a fizetésükkel egyenértékű, átmeneti juttatásban részesülhetnek annyi hónapon át, ahány évig hivatalban voltak. Ez azonban maximum két évig járhat.

Képviselői asszisztensek: A honatyák maguk választják ki a munkatársaikat, de költségeiket az előre meghatározott kereten belül az EP fizeti. 2014-ben a havi összeg képviselőnként maximum 21 379 euró volt

A cikk a Figyelőben jelent meg

Szerző: Gyévai Zoltán

A saját kiadások ide kattintva tekinthetőek meg

Az illusztráció forrása.

A HírTV-ben az energiahatékonyságról szóló törvény elfogadásával kapcsolatban

A törvénnyel az a baj, hogy bár a megfogalmazott célkitűzés szép, de „nem rendel hozzá olyan eszközöket, amelyek révén ezt a célt ténylegesen el lehetne érni”. – Jávor Benedek

Az energiahatékonyságon kívül természetesen szóba kerül a Paksot övező titkolózás is.

A videó a képre kattintva tekinthető meg:

 

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az M4-es autópályáról és Paksról

„Itt egy alapjaiban elhibázott projektről van szó. Az egész M4-es autópálya ügye szakmailag nem volt kellőképpen kitalálva és előkészítve, és lehetett sejteni, hiszen láttuk azokat a belső jelentéseket, amelyek bizonyították, hogy a kormányzati döntéshozatalon belül is világos volt, hogy egy óriási rizikót vállalnak azzal, hogy nekiállnak ennek az építkezésnek, ami szakmailag is nehezen indokolható. A pénzügyi előkészítettsége pedig tragikus volt. Ennek az amatőr előkészítésnek a következményeit isszuk meg most. Ez biztos, hogy nagyon komoly pénzveszteség, és nagyon komoly pénzkivonást fog jelenteni.” – Jávor Benedek.

Az interjúban szó esik az M4-es autópályáról, a Pakssal kapcsolatos további titkolózásról, valamint a bevándorlás-ügyi kérdőív és a halálbüntetés Európai Uniós fogadtatásáról.

A videó a képre kattintva tekinthető meg:

(Az interjú az ápolók nemzetközi napjára szervezett egészségügyi tüntetésről szóló beszámoló után 2:20-kor kezdődik.)

Paksi nyilvánosság: még a megsemmisített szerződés is titkos

Lázár János ezúttal a paksi üzemanyag-szállítási szerződésről nem mondott igazat: hiába ígérte a miniszterelnökség vezetője a titkosítás feloldását, az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) által elkaszált kontraktus tartalmát a közvélemény továbbra sem ismerheti meg. A PM szerint nem sokáig lehet már titkos dokumentumok és hazugságok mögé rejteni az atommutyit: a folyamatban lévő uniós eljárások nyomán egyre kevésbé valószínű, hogy az értelmetlen bővítési beruházás az eredeti tervek szerint megvalósul.

Amikor az ESA március közepén blokkolta az üzemanyag-szállításra a Roszatomnak 20 éves monopóliumot adó szerződést, a miniszterelnökséget vezető Lázár két ígéretet tett: bejelentette, hogy megkeresik azt a megoldást, amelyik az EU-nak is megfelel, és jelezte, hogy nyilvánossá teszik az ESA határozatát, amelyből kiderül majd, hogy az ügynökség mit kifogásolt, illetve milyen módosításokat igényelt. Ez utóbbi ígéret teljesítésével azonban a kormány máig adós.

Lázár János nyilatkozata után Jávor Benedek, a PM EP-képviselője kikérte az ESA-tól a szóban forgó határozatot. A napokban Stamatios Tsalas, az ügynökség igazgatója írásbeli válaszában azt közölte, hogy a határozat nem kiadható, mert az Orbán-kormány „egyértelműen jelezte azon szándékát, hogy a szerződés tartalmát nem kívánja a nyilvánosság elé tárni” és emiatt „az ESA-nak nem áll módjában eleget tenni a hozzáférési kérelemnek”.

A PM követeli, hogy a kormány fejezze be ezt a szánalmas hazudozást, és azonnal hozza nyilvánosságra a határozatot – ennek érdekében nyílt levelet küldtünk Lázár Jánosnak. Emellett felhívjuk az Orbán-kabinet szíves figyelmét, hogy az évszázad legnagyobb beruházása esetében olykor akár igazat is mondhatnának az adófizetőknek – különösen most, hogy már a hazugságok sem tudják eltakarni, mennyire összeegyeztethetetlen az uniós joggal és a józan ésszel a csőd felé tartó atomprojekt.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 12.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Zsák Ferenc jelölése az Európai Polgári Díjra

Zsák Ferenc a Tiszántúli Természetvédők Társaságának volt elnöke a természetvédelem következetes harcosa, aki hónapokat töltött börtönben azért, mert kiállt a természeti értékek védelméért a nagy hatalmú cégekkel és a hatalmasságokkal szemben: az Audi NATURA 2000 területen való bővítése ellen. Zsák Ferenc egész élete példamutatás a civileknek az állhatatosságról és a kitartásról.

Zsák Ferencet a bíróság két hónapja első fokon 3 év börtönre ítélte, mert meg akart védelmezni valamit, ami mindannyiunké, ma élő, és jövő generációké. Aki elsőként tapasztalta meg a saját bőrén, hogy mit gondol a hatalom a civilségről, a környezet védelméről. Akit már azelőtt megpróbáltak eltaposni, hogy az egész környezetvédelemmel megtették volna. És akinek nem volt olyan szerencséje, hogy a norvég kormány álljon ki érte, mint amikor gyomorforgató praktikáit a hatalom az Ökotárs ellen vetette be.

Zsák Ferenc szembeszállt a hatalommal a jövő generációkért, a környezet védelméért, saját és a  civilség becsületének helyreállításáért.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 6.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
 
A blogbejegyzés itt érhető el.

Nyílt levél Lázár János részére

Dr. Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter részére

Tisztelt Miniszter Úr!

Április 30-án tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a paksi bővítés kapcsán nem folyik semmilyen eljárás Brüsszelben, „leszámítva Jávor Benedek EP-képviselő bejelentéseit, valamint néhány más magyar bejelentést. Ha megtisztel a képviselő, itthon is meg tudjuk beszélni ezt az ügyet”. Miniszter úr azt is hozzátette, hogy „állunk minden vita elé”.

Örömmel hallottam miniszter úr kijelentéseit, hiszen évek óta a nyilvános vita szükségességét hangsúlyozom, és ennek hiányát a paksi bővítés egyik legsúlyosabb hiányosságának tekintem. Ennél fogva természetesen örömmel állok miniszter úr rendelkezésére, hiszen már korábban is számtalanszor kezdeményeztük a nyílt vitát, de ezt a kormány mindannyiszor elutasította!
Miniszter úr kijelentései reményeim szerint megteremtik a lehetőséget arra, hogy a sajtó nyilvánossága előtt tisztázzuk azokat a kérdéseket a paksi bővítés kapcsán, melyekről az ország közvéleményét elmulasztották tájékoztatni! Milyen háttérszámításokra alapozva kötöttek megállapodást Oroszországgal? Miért maradt el a nemzetközi tender? Miért akadályozták meg, hogy a magyarok népszavazáson nyilváníthassanak véleményt a beruházásról?

Megannyi kérdés, amikre eddig nem kaptunk választ. Bízva abban, hogy a kormány képviseletében ön immár hajlandó lesz konkrétumokat elárulni, örömmel elfogadom kedves invitálását, és kész vagyok egy sajtónyilvános vitán megvitatni ezeket a kérdéseket.

Brüsszel, 2015. május 5.
Üdvözlettel,Jávor Benedek

Levél Lázár Jánoshoz