JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

„Létezik egy másik Magyarország”

A cikk eredetileg Frankfurter Rundschau-ban jelent meg, 2015. szept. 9., 4. o.

Jávor Benedek EP-képviselő szolidaritásról, Orbán politikájáról és az Unió mulasztásairól

Az interjút készítette: Peter Riesbeck

A menekültválságban a budapesti kormány az elzárkózást és a keménykedést választja. Október végéig a szerb határon egy akár 4-méter magas kerítéssel akarja megerősíteni a szögesdrót-kerítést. A menekültek embertelen állapotokról panaszkodnak a röszkei tranzitzónában – már csak egyet akarnak: továbbmenni. Hétfő este 200 elkeseredett ember tört át egy rendőrkordont: az M5-ös autópályán Budapest felé gyalogoltak, de végül, kimerülve, feladták. A tiltakozókkal szemben a túlterhelt rendőrség könnygázt vetett be.

  • Benedek úr (sic!), Ön épp most érkezett Magyarországról Strassburgba, mivel töltötte a hétvégét?

Legyek őszinte? Az osztrák határhoz szállítottam menekülteket – a saját gépkocsimmal.

  • Noha az tulajdonképpen tilos, és jövő héttől tovább szigorodnak a törvények?

Vannak helyzetek, amikben cselekedni kell. Időközben már a rendőrség sem tudja pontosan, milyen szabályok is vannak érvényben. És vannak rendőrök is, akik segítenek. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy sok ember van Magyarországon, aki a menekülteket segíti: vízzel, pénzzel és mással. Egész nyáron át. Létezik egy másik Magyarország, a civiltársadalomé. De létezik a hivatalos Magyarország is, az állami szerveké… Hadd szúrjak itt közbe valamit! Két dolgot különböztessünk meg, mert az utóbbi időben sok félreértés volt. Egyfelől az európai menekültpolitikáról és az ún. dublini rendszerről van szó.  Ennek bukását figyelhetjük meg jelenleg Magyarországon – de ez az összes EU-tagország kormányának közös kudarca. Magyarországon uralkodóvá vált az a nézet, hogy a menekültproblémával magunkra hagytak bennünket. A budapesti Keleti pályaudvaron készült képek mutatják: egy humanitárius válság humánus választ követel.

  • Ez elsősorban nem egy kerítésből áll…

Nem, de a többi kormány hosszú ideig csak tétlenül figyelt. A Bizottság is. Túlságosan is Olaszországra és Görögországra koncentrált. Holott mindenki tudta, hogy a Nyugat-Balkánon át vezető útvonal lesz az új, Közép-Európába vezető út. És Magyarországon sem csak a szerb határon épülő kerítéssel eszkalálódott a helyzet. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya már azelőtt óriásplakátokkal hangolta a közvéleményt a menekültek ellen. És Európa hagyta, hogy mindez a szemei előtt megtörténjen.

  • Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy előre meghatározott menekültkvóta-rendszert javasol. A magyar kormány az ódzkodásával nincs egyedül: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a balti államok is nagyon visszafogottan nyilatkoznak erről. Mik ennek a kelet-európai elutasító magatartásnak az okai?

Még egyszer: van egy másik Magyarország. És van egy másik Csehország. És Lengyelország. Európában is megvan ugyanez.

  • De a többségi vélemény más, és a hivatalos politika is. Jacques Rupnik francia történész ennek az okát a vasfüggöny mögött elzárva eltöltött hosszú években látja. A szocialista időszak zárt társadalma kétségtelenül hozzájárult ehhez. Nincsenek multietnikus társadalmi tapasztalatok, mint például Franciaországban és Nagy-Britanniában; a posztkoloniális társadalmak más tapasztalati tőkével rendelkeznek az integrációt illetően. De az integráció problémáit illetően is. Ez is a történtek egyik oka. De hol látja a menekültekkel és migránsokkal szembeni kelet-európai elutasítás történelmi okait?

Minden bizonnyal szerepet játszik a szocialista időszak öröksége. De döntő az is, hogy ezek a társadalmak magukat mindig áldozatnak látják. Vegyük Magyarországot! A magyarok a nemzetiszocializmusnak és a szocializmusnak is az áldozataiként tekintenek magukra. Aki csak áldozatként látja magát, abban nem fejlődik ki a mások iránti felelősségérzet. Ez mutatkozik meg most.

  • A történész Rupnik is a kelet-európai országok többnemzetiségű múltjára utal, például a cári Oroszországban vagy a Habsburg Monarchiában, amely szerinte túlzó nacionalizmushoz vezetett. Eszerint „megkésett nemzetekről” is beszélhetünk, ahogyan azt Helmuth Plessner is kifejtette?

Minden tiszteletem a történeti magyarázati modelleké: van egyfajta társadalmi „jetlag” Kelet-Európában, ezzel egyetértek. Történelmi erőhatások is. De számomra ez túlságosan figyelmen kívül hagyja a politika folyamatokat alakító erejét. Milyen modellt hirdetett az EU Kelet-Európában 1989 után? A neoliberalizmust! Ennek nagyszerűen utána lehet olvasni a bécsi történész, Philipp Ther „Öreg kontinens, új rend” című könyvében. Aki kizárólag az egyéni teljesítményt hirdeti, az ne csodálkozzon, ha hiányzik a szolidaritás.

Mit tehet most Európa? A Bizottság hosszan hallgatott. Későn cselekszik, de a megfelelő irányban. Most egy elosztási kvóta-rendszert kell beindítania. De azt is meg kell mondania, hogy érvényben van-e még a dublini rendszer vagy sem.

 

 

A szóvivő lebuktatta a kormányt: mégis van állami támogatás Pakson

Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV műsorában bevallotta, amit az Orbán-kabinet eddig vehemensen tagadott: van állami támogatás a tervezett paksi bővítés finanszírozásában. A PM szerint a kormánynak mostantól egy fokkal nehezebb lesz ennek ellenkezőjéről meggyőznie a beruházást vizsgáló Európai Bizottságot, a rutinszerű mellébeszélést azonban addig is hasznos lenne befejezni.

Kovács Zoltán az ATV Rónai Egon vezette reggeli beszélgetős műsorában három állítást tett: Jávor Benedeknek, a Együtt- PM EP-képviselőjének fogalma sincs a paksi bővítés uniós vonatkozásairól, az Európai Bizottság semmilyen vizsgálatot nem folytat a beruházás ügyében, és a projekt állami támogatással fog megvalósulni.

A szóvivő úgy fogalmazott: az EU természetesen tüzetesen szemrevételezi, hogy egy állam hogyan kivitelezi azt a beruházást, amelyet támogat, ez azonban nem vizsgálat, hanem a szokásos ügymenet része. Kovács nyilatkozata az első alkalom, hogy a kormányzat részéről valaki elismerte az állami támogatás tényét: a nyár folyamán a kabinet írásban informálta a bizottságot arról, hogy Paks II finanszírozásában nincs állami támogatás, Aszódi Attila kormánybiztos pedig a napokban tartott előadást Londonban arról, hogy a projekt  állami támogatás nélkül, üzleti alapon valósul meg.

Ami az uniós vizsgálatokat, mindenekelőtt a tiltott állami támogatás gyanújával indult eljárást illeti: júliusban a magyar állami hírügynökség írta meg, hogy a Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal a projekt támogatási és közbeszerzési vonatkozásainak tisztázása érdekében, és az értékelés eredményét nem lehet megelőlegezni. Margrethe Vestager versenyjogi biztos a nyár folyamán hivatalos levélben tájékoztatta Jávor Benedeket: a vizsgálat a dokumentumok bekérésének szakaszában van, és miután megkapta a szükséges dokumentumokat a Bizottságnak két hónapja lesz eldönteni, hogy felveti-e a finanszírozási konstrukció a tiltott állami támogatás gyanúját. Elżbieta Bieńkowska, a belső piac működéséért felelős biztos pedig már februárban arról írt Jávornak, hogy a beruházási tender elmaradása miatt is vizsgálat folyik, és 12 hónapon belül várható döntés a jogsértési eljárás megindításáról, vagy az ügy lezárásáról.

Hogy ki nem mond igazat, és ki nem ért ahhoz, amit csinál, azt a fentiek alapján viszonylag könnyű eldönteni, Kovács Zoltán viszont jelentősen hozzájárult a tisztázó uniós vizsgálat sikeréhez. A kormány mostantól még nehezebben fog tudni kikászálódni a saját maga által emelt hazugsághalom alól.

Menekültügyi közös állásfoglalás – közlemény

Az Orbán kormánynak nem embertelen különutas megoldásokat kell keresni, nem kell tovább szítani a feszültségeket, táplálni az ellenséges érzéseket, hanem az unióval szorosan együttműködve kell megtalálni a rövid- és hosszú távú megoldásokat a menekültválság megoldására.

 

Az Európai Parlament ma megerősítette, hogy a jelenlegi  helyzetben gyors, összehangolt és emberséges cselekvésre van szükség. Minden tagállamnak részt kell venni a közös Európai menekült-politika kialakításában, sürgősen meg kell teremteni a legális és biztonságos utat a menekülteknek A Parlament határozottan kiállt amellett is, hogy a kerítés nem megoldás a jelenlegi helyzetre, az kizárólag további menekülteket kerget az embercsempészek karjaiba.

 

A magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak is ideje lenne belátnia, hogy a magyarországi helyzetet csak úgy lehet megoldani, hogy szolidáris és együttműködő az unióval. Ez az alapja minden méltányos eljárásnak és a közös fellépésnek. Most itt van a lehetőség, hogy a kormány belássa, eddigi álláspontja és tevékenysége eredménytelen volt. Nem kizárni kell magunkat az európai közösségből, hanem szorosan együttműködve segíteni.

 

Mint a most elfogadott  „Közös állásfoglalásra irányuló indítvány ” egyik előterjesztője

remélem, hogy a kormány végre belátja, hogy a gyűlöletkeltés, a megosztás politikája nem vezet sehova. Tarthatatlan az a humanitárius válsághelyzet, ami ma Magyarországon van. Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam helyett a menekülteknek a legalapvetőbb ellátását kizárólag elkötelezett állampolgárok biztosítják.

Írásbeli hozzászólás: Migráció és menekültek Európában

Humanitárius válság van Európában: emberek, akik a háború elől életüket féltve menekülnek,  fáznak és éheznek,  többek között Magyarországon is. Nem csak hosszú távú és működőképes megoldásra, hanem gyors, emberséges cselekvésre is szükség van.  Meg kell adni minden lehetséges erkölcsi és anyagi támogatást a befogadóknak, az ellátást végző szervezeteknek, anélkül, hogy politikai és egyéb elkötelezettségüket firtatnánk. Egyben fel kell lépni minden uszítás és kirekesztés ellen, amely már a történelemben számos emberi katasztrófa okozója volt.

 

Szeretném megköszönni a magyar és európai polgároknak az önzetlen segítséget, amit a bajban nyújtottak sokszor az erre hívatott szervezetek mellett és néha, mint hazámban, helyettük is.

 

A jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan, hogy egyes kormányok tehetetlenek vagy ellenségesek és nem akarnak részt venni a közös európai megoldásban.

 

Közös Európai menekültpolitikára és átfogó integrációs rendszerre van szükség. A tagállamok között a menedékkérők igényeit messzemenőkig figyelembevevő automatikus elosztási rendszert kell létrehozni. Hosszú távon pedig meg kell teremtetni a legális és biztonságok utat, hogy a háború elől menekülők elérhessék Európát.

 

Most van az a pillanat, amikor Európának félre kell tenni egoizmusát, politikai nézetkülönbségeit és egységesen kell fellépni a menekültek érdekében, mielőtt a közelgő tél még sanyarúbb helyzetbe hozza az európai értékekben bízó, életüket joggal féltő menekülteket.

A kolontári katasztrófa tanulságai – vita az Európai Parlamentben

Kezdeményezésem alapján a vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulója alkalmából az eset tanulságait vitatta meg tegnap az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága. Az egybehangzó vélemények szerint a hasonló esetek megelőzése érdekében nem történtek meg a szükséges lépések sem tagállami, sem európai szinten.

A parlamenti bizottság egyöntetűen támogatta egy határozat elfogadását, ami előrelépést hozhat több területen, így a hatósági ellenőrzések javítását, a szennyező fizet elvének jobb érvényesítését, továbbá egy kötelező kárfelelősségi rendszer kialakítását illetően.

Az illetékes szakbizottság alelnökeként kezdeményeztem, hogy az Európai Parlament szóbeli kérdést intézzen az Európai Bizottság és a Tanács felé, és határozatot fogadjon el a vörösiszap-katasztrófa tagállami és európai szintű tanulságairól. A végül hétpárti együttműködéssel beterjesztett kérdést a szakbizottság tegnap vitatta meg. A határozattervezet megállapításaival összhangban a vita hozzászólói leszögezték, hogy a tragédia részben a meglévő jogszabályok nem megfelelő végrehajtására, a hatósági engedélyezés és ellenőrzés hiányosságaira vezethető vissza. A képviselők hangsúlyozták, hogy a kármentesítés és helyreállítás költségei az ipari létesítmény tulajdonosa helyett az államot, azaz az adófizetőket terhelte.

A hasonló esetek megelőzése, valamint a károk minimalizálása érdekében számos lépést kell még tenni: a tagállamok feladata a jogszabályok, környezeti előírások betartatása és a hatósági munka feltételeinek javítása a megfelelő kapacitások biztosítása, a felelősségi körök lehatárolása és az együttműködések erősítése útján.

Az Európai Uniónak is vannak teendői, részben a jogalkotás, részben iránymutatások, ajánlások kidolgozása és a hatósági munka európai szintű támogatása terén. A javaslat – az EU 7. Környezetvédelmi Akciótervével összhangban – felszólítaná az Európai Bizottságot a jelenlegi gyakorlat javítására, a veszélyes technológiák hathatós és gyors kiküszöbölésére.

A határozattervezet többet között egy ipari balesetekre vonatkozó kötelező kárfelelősségi rendszer kialakítását is sürgeti, és a szolidaritás elvére építve további biztosítékokat építene a rendszerbe.

Az Európai Parlament plenáris tanácskozásán október első hetében szerepel a javaslat, elfogadása esetén a Bizottság – és a tagállamok – a szükséges lépéseket nem halogathatják tovább.

Budapest, 2015. szeptember 4.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője

(kép forrása: hu.wikipedia.org)

Illegális bevándorlás – Európai Zöldek: ami Budapesten történik, a magyar kormány és EU szégyene

Budapest, 2015. szeptember 4., péntek (MTI) – A Budapesten kialakult menekülthelyzet a magyar kormány szégyene, de az Európai Unióé is egyben – jelentette ki az Európai Parlament Zöldek frakciójának társelnöke pénteken Budapesten, a Keleti pályaudvar főbejárata előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A német Rebecca Harms szerint ebben a helyzetben véget kell vetni annak, hogy Orbán Viktor belpolitikai, illetve az Európai Unióban folytatott játszma részeként használja fel a menekülteket.
Most a legfontosabb feladat, hogy a Magyarországra érkező fáradt, sokszor beteg emberek megfelelő ellátást kapjanak, illetve a felelősen gondolkodóknak egyet kell érteniük abban, hogy ezeknek az embereknek minél előbb el kell hagyniuk Magyarországot – tette hozzá a politikus.
Mint elmondta: sok nyomorúságos menekülthelyzetet tapasztalt már Európában, de arra amit Budapesten, vagyis egy európai főváros közepén látott, arra nem talál szavakat.
Mindennek alapján az a véleménye, hogy Orbán Viktor új fejezetet nyitott az európai értékek elleni harcában – fogalmazott.
Ebben a helyzetben, az európai parlamenti Zöldek frakciójának politikusaként meggyőződése, hogy gyökeresen újra kell gondolni az EU menekültstratégiáját – hangsúlyozta a politikus.
A továbbiakban hiányolta a nemzetközi segélyszervezetek és az ENSZ segítségét is, miközben úgy vélekedett, hogy a menekülteket segítő magyar önkéntesek, civil szervezetek csodálatos munkát végeznek és megmutatják Európának Magyarország másik arcát.
Végül hangsúlyozta: támogatja annak a kezdeményezésnek a megvalósítását, amelynek keretében az Európa-szerte szerveződő civilek konvojban szállítanák Bécsbe a Magyarországon rekedt menekülteket.
Terry Reintke, a frakció képviselője úgy vélekedett, hogy a Keleti pályaudvarnál történtek a dublini rendszer, vagyis az európai menekültügyi rendszer csődjét szimbolizálják. Felszóltotta Orbán Viktor kormányfőt, személyesen győződjön meg arról, hogy hova vezetett a politikája. Annál is inkább, mert szerinte ha Orbán Viktor kereszténynek gondolja magát, akkor segítenie kell.
Jávor Benedek (PM), a frakció magyar képviselője azt mondta, hogy a kormány a helyzet kezelése helyett humanitárius válságot idézett elő és a megoldás keresése helyett folyamatosan hergelte a társadalmat és szabotálta az európai erőfeszítéseket.
Végül felhívta a figyelmet arra: fennáll a veszélye annak, hogy a pénteki magyar-román válogatott mérkőzést követően a futbalultrák a menekültekre támadnak. Ha ezt nem tudják megakadályozni a magyar hatóságok, az a magyar kormány súlyos felelőssége – mondta Jávor Benedek.

Tiltólistára tették Putyin paksi embereit

Egy magyar EP-képviselő kiszúrta, az unió pedig megerősítette, hogy az orosz Vnyesekonombank és a Roszatom vezetői is szerepelnek az Oroszország ellen

bevezetett uniós szankciók alanyait felsoroló tiltólistán.A magyar kormány vitatja, hogy ez a tény akadályozná a paksi bővítést.

Forrás: http://nol.hu

2014 tavaszán az Európai Tanács intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, a többi között vízumtilalmat alkalmazott bizonyos orosz polgárokra vonatkozóan. Az Europa.eu oldalon közzétett lista szerint a vízumtilalom Borisz Grizlovra, a Roszatom állami atomipari cég felügyelőbizottságának elnökére, valamint Dmitrij Kozakra, a beruházáshoz hiteleket nyújtó Vnyesekonombank felügyelőbizottságának tagjára is vonatkozik.

Egy magyar EP-képviselő kiszúrta, az unió pedig megerősítette, hogy az orosz Vnyesekonombank és a Roszatom vezetői is szerepelnek az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók alanyait felsoroló tiltólistán. A magyar kormány vitatja, hogy ez a tény akadályozná a paksi bővítést.

„Két olyan vezető tisztségviselőt is érint tehát a vízumtilalom, aki közvetlenül részt vesz egy nagy korrupciós kockázatú projektben, amelyet az állami támogatásokkal való visszaélés és a versenyszabályok megsértésének gyanúja miatt vizsgál a bizottság” – írta az Európai Tanácsnak küldött írásbeli kérdésében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője.

Jávor azt próbálta megtudni, hogy pontosan miért került fel a két említett név a vízumtilalommal sújtottak listájára, és hogyan érintik a gyakorlatban a szankciók a szóban forgó vállalatok tagállamokbeli tevékenységét és beruházásait. A tanács válasza alapján a listára felkerülő személyek nem léphetnek a tagállamok területére.

Dmitrij Kozak azért szerepel rajta, mert miniszterelnök-helyettesként felügyelte az annektált Krími Autonóm Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba való integrálását, Borisz Grizlov pedig az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának tagjaként részt vett az orosz kormány azon döntéseinek kialakításában, amelyek veszélyeztetik Ukrajna szuverenitását és függetlenségét.

A tanács szerint maga a Roszatom nem áll uniós korlátozó intézkedések hatálya alatt, a Vnyesekonombank viszont ténylegesen szerepel „a tőkepiaci hozzáférést szabályozó intézkedések hatálya alá tartozó azon oroszországi székhelyű meghatározó hitelintézetek vagy fejlesztésfinanszírozási intézmények között, amelyek esetében az állami tulajdon aránya 50 százaléknál magasabb, vagy állami ellenőrzés alatt állnak”.

Jávor Benedek a válasz nyomán újabb kérdést intézett a tanácshoz. A szöveg utal rá, hogy a magyar külügyminisztérium álláspontja szerint az uniós szankciók ténye nem tesz indokolttá magyar részről további lépéseket, annak ellenére sem, hogy a paksi atomerőmű tervezett bővítéséhez az orosz állami hitelt a Vnyesekonombank nyújtaná.

Az EP-képviselő ezért azt kérdezte, hogy kiterjednek-e az uniós szankciók a Vnyesekonombank és a tagállamok közötti hitelügyletekre is. „Ha a válasz nemleges, milyen érdemi korlátozást jelentenek az említett határozatban szereplő előírások a Vnyesekonombank és egy uniós tagállam viszonylatában?” – tette fel a kérdést a politikus, azzal a kiegészítéssel, hogy amennyiben a tilalom a hitelnyújtásra is vonatkozik, akkor azt is tudni szeretné, milyen lépéseket tervez a tanács a szankciók betartatására.

Ez az írásbeli kérdés május 27-i keltezésű, és immár több mint három hónapja nem érkezett rá válasz, amire alig akad példa az Európai Tanács és az Európai Parlament viszonylatában. Úgy tudjuk, hogy Jávor most az Európai Bizottsághoz kíván fordulni az uniós korlátozások jellegének tisztázása végett. Az EP-képviselő szerint ugyanis az a szankció, amely egy tiltólistás bankot nem akadályoz meg abban, hogy egy sok milliárd eurós ügylet keretében növelje az orosz befolyást az európai energiapiacon, a vicc kategóriájába tartozik.

Forrás: http://nol.hu/belfold/tiltolistan-putyin-paksi-emberei-1560131