Elsöprő többséggel szavazta meg az EP környezetvédelmi bizottsága a környezeti kárfelelősségi irányelvről készített jelentésemet.
A kolontári tragédia kárelhárítása 40 milliárd forintba került – szinte az utolsó fillérig az állami költségvetés (azaz az adófizetők) állták a számlát. És így van ez szinte valamennyi jelentősebb környezetszennyezésnél, katasztrófánál. Pedig az európai környezetpolitika többek közt a „szennyező fizet” elven nyugszik, mégsem sikerül ezt érvényesíteni. Mit kellene tenni annak érdekében, hogy ez ne így legyen? Hogy lehetne biztosítani, hogy a környezetszennyezők fizessenek az általuk okozott károkért? Ne lehessen büntetlenül szennyezni a környezetet!
Cikkem a Népszavában arról, hogy mi a teendő: itt olvasható.
(fotó: KIM)