Ambiciózus megegyezést szorgalmaz az Európai Parlament az ENSZ klímakonferencián
Tegnap este az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a párizsi klímakonferenciával kapcsolatos saját álláspontját. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság álláspontjaihoz képest előremutató jelentés, melynek a zöld frakció részéről Jávor Benedek volt az árnyékelőadója, a gazdaság 2050-ig történő, teljes dekarbonizációját tűzi ki célul, a globális felmelegedés 2℃alatti korlátozása érdekében.
Nagy siker, hogy a képviselők a 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés mellett javasoltak egy európai szinten kötelező érvényű, 40%-os energiahatékonysági, és egy legalább 30%-os megújuló energia célkitűzést is, ami hozzájárul majd – az amúgy nem túl előremutató- kibocsátáscsökkentési cél megerősítéséhez.
A Parlament a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos, 2020-ig történő felszámolására is felszólított. Hangsúlyozták azt is, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek egy részét el kellene különíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására.
A Párizsi egyezménynek az EP szerint jogilag kötelezőnek kell lennie, – az emberi méltóság és jogok középpontba állításával – ki kell terjednie minden ágazatra és minden ENSZ tagállamra kötelező célokat kell meghatároznia. Emellett elengedhetetlen, hogy öt évente felülvizsgáljuk az elért eredményeket, hogy a célok kellően ambiciózusak és akár a későbbiekben tovább erősíthetők legyenek.
A képviselők szerint a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó nemzeti hozzájárulások jelenlegi formájukban legalább 3℃-os hőmérsékletemelkedéshez vezetnek majd, ezért a jelentés szorgalmazza, hogy azokat – a legújabb tudományos eredmények alapján – vizsgálják felül.
Az EP felhívta a figyelmet arra is, hogy el kell érni azt, hogy Párizsban megkötendő egyezményt ne lehessen megkérdőjelezni semmilyen – az ipar által kezdeményezett – jogi eljárással, mint amilyen például a TTIP egyezmény tervezetében szereplő állam-befektető vitarendezési eljárás.
Brüsszel-Budapest, 2015.október 15.