JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Szerző: pmadmin

Európa a láthatáron! – 4. szám

Közzétéve:
Itt a nyár Brüsszelben beáll az uborkaszezon, Magyarországon viszont tombol a plakátkampány. Pénteken megkezdődik a vizes vb, amely az újságok címlapjai szerint nap mint nap produkál visszaélésgyanús eseteket, de a verseny ideje alatt biztos vagyok benne, hogy a szurkolás fogja lekötni a honi közönséget. Remélem, hogy élvezetes versenyek lesznek, a visszaéléseket pedig fel fogjuk tárni, ennek érdekében alapítottuk Juhász Péterrel a Közérdekvédelmi Központot, és ezért dolgozik a magyar sajtó még szabad része és sok politikustársunk. Mielőtt azonban elmerülnénk a habokban, még itt az alkalom, hogy hírlevélben számoljak be az elmúlt két hét újfent színes munkájáról. Ez idő alatt ráerősítettem a közösségi médiára, amennyiben részt vettem egy, a Politico szervezte twitter-chatben és online fogadóórát is tartottam. Foglalkoztam Paks földrengésbiztonságával, és panaszt nyújtottam be a Bizottsághoz a civil-törvény ügyében. A második héten újra Strasbourgban ülésezett a parlament, és két felszólalás és sok találkozó, bizottsági ülés mellett egy magyar látogatócsoportot is tudtam fogadni.

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Második alkalommal tartottam facebookon közvetített online fogadóórát

Trumpról a Magyar Narancsban

A Bizottsághoz fordulok Paks földrengésbiztonságának ügyében

Látogatócsoport

Hivatalos panaszt nyújtottam be az Európai Bizottságnak a civiltörvény miatt

Fenntarthatóságot Európában!

Felszólalásom az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv elfogadása kapcsán

Interjú jelent meg velem a B1 blogon

A Közérdekvédelmi Központtal bejelentést tettem az elhíresült örökmozgó-ügyben

Politico chat

Videóüzenet a budapesti Pride felvonulóihoz

Végül egy kis vidámság Strasbourgból 🙂

Néhány nemzetközi sajtómegjelenésem

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Vonják vissza Paks II. telephelyengedélyét!

Közzétéve:
 
A Párbeszéd sejtése beigazolódott: az Átlátszó által megszerzett dokumentumok alapján komoly problémák lehetnek a paksi telephely földrengésbiztonságát illetően. A hatóságok a helyzet tisztázása helyett az eltussolást választották azzal, hogy 2017. március 30-án kiadták az atomerőmű telephelyengedélyét. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelek szerint a hatóságok a valóságot igazítják a jogszabályokhoz az engedélyezés érdekében, és a helyzet tisztázása érdekében az Európai Bizottsághoz fordul, és felszólítja a hatóságokat a telephelyengedély visszavonására és új eljárás lefolytatására.
Jávor Benedek, az Európai Parlament képviselője már 2015-ben felvetette, hogy gondok lehetnek a paksi bővítés telephelyének földrengésbiztonságával, mivel az általa az Európai Bizottságtól megszerzett dokumentumokból a magyar kormány kérésére minden szeizmológiai eredményt kitöröltek, amit biztosan nem az „üzleti érdekek védelme” indokolt, sokkal inkább az, hogy a kormány titokban kívánta tartani a kedvezőtlen földrengésbiztonsági eredményeket.
Az Átlátszó  által most publikált tanulmányok alátámasztják Jávor Benedek korábbi sejtését: világos, hogy gondok vannak a telephely szeizmológiai veszélyeztetettségével, olyannyira, hogy a hatályos,  fukushimai baleset után megalkotott nemzetközi ajánlásoknak megfelelő magyar előírások alapján a paksi helyszínen nem is szabadna engedélyezni atomerőmű létesítését. A tanulmányok olyan aktív törésvonalakat és felszíni talajelmozdulásokat azonosítottak a térségben, amelyek kizárják a helyszínt. A tanulmányok ráadásul 2016 végén további vizsgálatokat láttak szükségesnek a nyitott kérdések tisztázására. A hatóságok ehelyett az eredeti vizsgálati eredmények módosításával, további kutatások nélkül kiadták a telephelyengedélyt a paksi atomerőmű új blokkjaira.
Mindez nem csak arra világít rá, hogy Paks II. engedélyezésénél évtizedekkel ezelőtti gyakorlatok tértek vissza a nukleáris engedélyezési folyamatokba, és a valóságot igazítják a politikai kívánságokhoz. Az ügy kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban is, hogy mennyire bízhatunk a hatóságok függetlenségében a már kiadott engedélyek (például a környezetvédelmi engedély) tekintetében, illetve a jövőbeli felügyelet és engedélykiadás során, hogy nem a politikai megrendeléseket fogják teljesíteni, hanem valóban a biztonsági szempontokat helyezik minden elé.
A Párbeszéd képviselője az új információkkal az Európai Bizottság Energiapolitikai főigazgatóságához (DG Energy) fordul, illetve felszólítja az Országos Atomenergia Hivatalt a Paks II.-re kiadott telephelyengedély visszavonására, és új eljárás lefolytatására, amelynek keretében tisztázásra kerülnek a nyitott kérdések.
Brüsszel-Budapest, 2017. július 10.
Jávor Benedek
a Párbeszéd EP-képviselője
kép forrása: átlátszó.hu

Párbeszéd:  ÁFA csalások  ellen is ható irányelvet fogadott el az Európai Parlament

Közzétéve:

 

Az Európai Parlament is megszavazta ma az unió pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel védő irányelvet, figyelmet fordítva végre az ÁFA-csalások problémájára is. A parlamenti vitában Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője rámutatott, hogy az irányelv elfogadása fontos, de önmagában nem elégséges feltétele az európai csalás és korrupció elleni hatékony küzdelemnek. Ehhez szükség van a büntetőjogi eszközökkel is rendelkező Európai Ügyészségre is. Aggodalomra ad okot viszont, hogy egyes nagy uniós támogatásokban részesülő országok kimaradnak belőle. A FIDESZ képviselői a szavazáson jelen voltak, de nem nyomtak gombot, jelezve ezzel is, hogy ők az ÁFA-csalások pártján állnak.

Az Európai Parlament ma, a fideszes képviselők nélkül is, nagy többséggel   megszavazta az Európai Unió Tanácsa által elfogadott jogszabály tervezetet, amely ezzel az EU pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel védő irányelvvé vált. Jávor és a Zöldek frakciója sikeresen küzdött az egyeztetések során azért, hogy – a Tanács eredeti szándékával ellentétben – a forgalmi adóval kapcsolatos  bűncselekmények, különösen a határokon átnyúló ÁFA csalások is részét képezzék az irányelvnek.

A zöldpárti képviselő a vitában elmondta, hogy ez az irányelv alapvető fontosságú lépés, de megvalósításához szükség van az Európai Ügyészségre (EPPO) is, hogy az EU a saját pénzügyi érdekeit hatékonyabban megvédhesse, hiszen nélküle a tagországok nyomozó hatóságai saját maguk dönthetik el, hogy a közösségi érdekeket milyen mértékű védelemben részesítik. Az Európai Ügyészség  nélkül nem biztos, hogy a nemzeti hatóságok megfelelő szintű védelmet biztosítanak a közösségi érdekeknek, ha az ellentétes a tagállami politika vagy éppen politikusok érdekeivel. Nem tűnik véletlennek, hogy az uniós pénzek két legnagyobb haszonélvezője, Lengyelország és Magyarország nem kíván részt venni az európai szintű ügyészségi együttműködésből.

Jávor Benedek figyelmeztetett, hogy a kimaradásnak sajnos hosszabb távon lemorzsolódás lehet a következménye: valós veszély ugyanis, hogy az Unió az Európai Ügyészségben való részvételt teszi az uniós pénzek felhasználásának előfeltételévé.  Minden magyar állampolgár  érdeke, hogy nyomást gyakoroljon a kormányra az uniós pénzek szabályos és hatékony elköltése és az uniós ügyészséghez való csatlakozás érdekében.

Strasbourg-Budapest, 2017. július 5.

Levél Timmermansnak a jogállamiság magyarországi helyzetéről

Közzétéve:

Az Európai Uniónak tudni kell, hogy Orbán Viktor rendszerében leépül a demokrácia.

Az Európai Bizottság alelnöke Frans Timmermans a múlt héten fölszólalt az Európai Parlamentben a magyar demokrácia helyzetét illetően. Az Európai Unió alapértékeire és a szerződések szellemére is hivatkozva állt ki a demokráciáért a parlamenti vitában a Bizottság álláspontját képviselve. A határozott föllépés előremutató és régen várt, azonban úgy tűnik, a Bizottság még mindig illúziókat táplál Orbán Viktor rendszerét illetően.

Timmermans néhány hete a CEU törvény kapcsán úgy nyilatkozott, nem látja a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetését Magyarországon. Ezért levélben fordultam a Bizottsághoz és egy elemzésben összegyűjtöttem a magyar kormány demokráciaromboló lépéseit az elmúlt hét évből, amelyekkel a jogállamiságot lépésről lépésre lebontotta. A lista hosszú, és világosan mutatja: nem egyedi botlásokról van szó. A romboló intézkedések, köztük az új Alaptörvény áterőltetése és eseti alapú foltozgatása, a média sokszínűsége elleni állandósult támadások, a bíróságok függetlenségének megnyirbálása vagy a civil szervezetek megbélyegzése a demokrácia alapjait érintik. Az Európai Bizottságnak meg kell értenie, hogy a fölösleges udvariaskodás csak elősegíti a helyzet további romlását, és ezzel nemcsak Magyarországnak, az Európai Unió egészének is rengeteget árt.

Az itt található elemzés remélhetőleg segíti abban a Bizottságot, hogy elismerje a jogállam rendszerszintű veszélyeztetését Magyarországon.

kép forrása: twitter

Közérdek 166 milliárd meglovasítása!

Közzétéve:

A Párbeszéd tudni akarta, miért csak egy OLAF-vizsgálat eredményét hozzák nyilvánosságra, az Orbán-rokonság vagy a Rogán-klán lopásairól szóló jelentéseket miért nem. Lázár János érdemben nem válaszolt, de elszólta magát: szerinte a százmilliárdok szétlopása közérdek. A Párbeszéd börtönben akarja látni a milliárdossá vált közpénz-tolvajokat.

23 témában 50 projektet vizsgált az Unió Csalás Elleni Hivatala Magyarországon; 14 ügyben Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője tett bejelentést.

Örülünk neki, hogy a 4-es metróval kapcsolatos jelentés nyilvános lett, de ugyanúgy nyilvánossá kéne tenni például az Orbán-vő Tiborcz István féle Elios vagy a Rogán-féle Budapest Szíve botrányairól szóló jelentést is.

A Párbeszéd tudja, hogy a közpénz-milliárdok ellopása a Fidesz-kormányzás legfőbb célja, de ilyen nyíltsággal – vagy talán csak freud-i elszólásként – még egy kormánytag sem beszélt erről, ahogy Lázár: „Meggyőződésem, hogy Képviselőtársam szerint is nyomós közérdeknek minősül 166 milliárd forint meglovasítása.”

Szerintünk nem a milliárdok meglovasításához fűződik nyomós közérdek, hanem a többtucatnyi, fideszes érintettségű projekt során meglovasított milliárdok sorsáról való tájékoztatáshoz.

Mint azt az OLAF egyértelművé tette, a jelentéseik nyilvánosságáról a tagállami hatóságok döntenek. Ha a kormány jogosultságot érzett a 4-es metró jelentés nyilvánosságra hozatalára, akkor nem bújhat ki a felelősség alól a többi esetben sem.

Kép forrása: Wikipedia Commons

A megújulók megdrágításával küzd a kormány Paks II megtérüléséért

Közzétéve:

Piszkos trükkel küzd az Orbán-kormány a paksi bővítési beruházás megtérüléséért. Bár a küldetés lehetetlen, új kísérlet szemtanúi vagyunk: adminisztratív eszközökkel igyekszik a kabinet visszaszorítani a megújuló energiaforrásokat a magyar piacon. A 2015-ben világújdonságként bevezetett napelem-termékdíjat most megfejelik az egyelőre nulla forintos „elosztói teljesítménydíjjal”. Az új adónem egyelőre csak adminisztrációs terhet jelent, ám az Energiahivatal döntésével bármikor valódi adóvá tehető, és még fellebbezni sem lehet ellene. A napelem termékdíj bevezetése 5 százalékkal emelte meg a hazai forgalmazású napelemek árát, számos gyártót és kivitelezőt elüldözve a magyar piacról.

A mostani újabb közteher elsősorban azokat sújthatja, akik a zöldenergia kormányzati háttérbe szorítására ellenére a környezetkímélő energiatermelés mellett döntöttek, és beruháztak – sokszor hitelből – a napenergiába, hiszen egy bármikor kivethető és megemelhető adójellegű befizetés az ő beruházásuk megtérülését veszélyezteti. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy Orbánék az EU által kifejezetten a magyar háztartások energiahatékonysági és megújulós beruházásaira szánt 100 milliárdos támogatást is minden eszközzel megpróbálják eltéríteni a lakosságtól, akkor nyugodtan kijelenthetjük: ez a kormány a megújuló energiának és a valódi. fenntartható rezsicsökkentésnek is ellensége.

Hiába mondja tehát Aszódi Attila, a Paksi bővítés kormánybiztosa, hogy szeretik ők a zöldenergiát, és a megújulóknak bőven lesz helyük Paks II mellett, a valóságban minden eszközt megragadnak, hogy az ésszerű alternatívák megdrágításával vagy (mint a szélerőművek esetében) a teljes kiszorításával mesterségesen létrehozzanak egy problémát, amit aztán a drágán termelő, piaci körülmények között soha meg nem térülő atomerőművel kívánnak megoldani. A Párbeszéd szerint az Orbán-kormány energiapolitikája káros a környezetre, az emberi egészségre és az ország jövőjére nézve is: a nemzeti érdek a saját erőből megtermelhető megújuló energia részarányának növelése, az energiafüggetlenség megteremtése lenne, az orosz atomenergia erőltetése csak a függőség tartósítását és a kiszolgáltatottság növelését szolgálja.

A Párbeszéd ezért az új adónem azonnali visszavonására szólítja fel a kormányt, és követeli, hogy az ország jövőbeli versenyképességének biztosítása érdekében tegyenek le a drága nukleáris energiatermelés erőltetésétől, és fejezzék be a megújulók terjedésének akadályozását, és az energiahatékonyságra szánt források lenyúlását.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata

Közzétéve:

A Bizottság három kulcsterületet azonosított, ahol Magyarország súlyos problémákkal küzd az EU környezetvédelmi politikáinak végrehajtása során a friss Végrehatási Jelentésében (EIR). Az egyikben a kormány nem csinál semmit; a másikban csinált valamit, amit reformnak hívott, de bár ne tette volna; a harmadikban pedig konkrétan szembe megy az ajánlásokkal.

A légszennyzés ügyében, amely 13.000 korai halálozásért felelős, és a becslések szerint 1500 milliárd forint kárt okoz, a teljes kormányzati érdektelenség látszik. A főváros meg még azt – például a fővárosi behajtási díj bevezetését – is elszabotálta, amire uniós szerződéses kötelezettsége volt.

A hulladékgazdálkodási rendszer szétbarmolását és központosítását azzal adták el, hogy a piac nem elég hatékony a célok elérésben, majd csináltak egy új szisztémát, ami a piac átrendezésén, az árak eltérítésén, és a korrupciós lehetőségek kiszélesítésén túl másra nem nagyon alkalmas, a célokat meg még annyira sem éri el, mint az előző.

„A Natura 2000 hálózat kiegészítése területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel és azokhoz az árvízkockázat kezelését (az árvízkockázat minimalizálását) is magában foglaló árterületmegóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.” kapcsán meg csak annyit mondok: Római-part.

A Magyarországról szóló fejezet itt olvasható:
http://ec.europa.eu/environment/eir/pdf/report_hu_hu.pdf

 

Brüsszel-Budapest

2017. február

 

(kép: Római-part Budapesten, Wikipédia)

Párbeszéd: Teljes körű tájékoztatást a paksi meghibásodásról!

Közzétéve:

Tegnap műszaki okokból a paksi atomerőmű egyes blokkjának mindkét generátorát le kellett állítani, és a blokk átmenetileg kiesett a termelésből. Az eseményről a nyilvánosság nem a Paksi Atomerőmű Zrt.-től, a tulajdonos magyar államtól vagy a hatóságtól szerzett tudomást, hanem sajtóértesülések alapján. Ez megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyek az erőmű kommunikációs gyakorlatával és a nukleáris energia magyarországi felhasználásának nyilvánosságával kapcsolatosak.

 

A Párbeszéd ismételten felhívja a figyelmet, hogy az atomerőmű iránti társadalmi bizalom megteremtésének legalapvetőbb kritériuma az információkhoz való széles körű és naprakész hozzáférés. Az Orbán-kormány jogalkotása sorozatosan éppen ennek az ellenkezőjét valósítja meg. Felszólítjuk a Paksi Atomerőművet, hogy haladéktalanul részletekbe menően tájékoztassa a nyilvánosságot a meghibásodással kapcsolatos valamennyi releváns információról, amelynek érdekében a mai napon közérdekű adatigényléssel fordultunk az atomerőműhöz. Ha a magyar kormány nem képes vagy nem akarja megteremteni az elvárható nyilvánosságot és adathozzáférést, jobban teszi, ha lemond a nukleáris energia fejlesztésével kapcsolatos valamennyi tervéről.

 

Budapest-Brüsszel, 2017. január 19.

Párbeszéd: A korrupció a kormányváltás után is zavartalan

Közzétéve:

A kormányokon és fővárosi vezetéseken átívelő korrupció miatt a magyar adófizetők számára jó eséllyel további tízmilliárdokba kerül majd az így is rekord-drágán modernizált 2-es metró. A Párbeszéd szerint ugyanakkor nincs rá magyarázat, hogy ha valóban visszaélés történt, akkor annak feltárása miért tartott hat évig: erős a gyanúnk, hogy a sokasodó jelenkori metróbotrányokról próbálják elterelni figyelmet a felmelegített történettel.

Testre szabott, megbundázott közbeszerzési pályázattal nyert a francia Alstom a 2-es metró szerelvény-beszerzési pályázatán – állítja egy ifjú fideszes a híradóban, Tarlós István pedig szomorúan bólogat, mint aki most hall ilyesmiről először. Könnyen lehet, hogy a jó tíz éves sztori valós (a beszerzésről 2006-ban döntöttek), ám egyrészt a névre szóló közbeszerzésekből azóta a Fidesz egész rendszert épített, másrészt 2010 óta ők kormányoznak, náluk van az ügy összes dokumentuma – kevéssé hihető, hogy hat év kellett a papírok elolvasásához. Sokkal valószínűbb, hogy a habonyi kommunikációs iskolát követve a naponta lerobbanó, kigyulladó, eltévedő metrók botrányait igyekeznek elszürkíteni a régi históriával.

A Párbeszéd szerint üdvözlendő, ha mostantól főbenjáró bűn lesz a Fidesz-központban kiválasztott nyertesekre szabni a közbeszerzési pályázatokat. Ettől azonban még tény, hogy Magyarországon és a fővárosban változatlanul rendszerszintű a korrupció, ami most újabb tízmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek. Ha valóban korrupt volt az Alstom-szerződés, akkor azt már 2010-ben föl lehetett volna bontani – ehelyett sikerült az egész szisztémát az Orbán-kormány alatt lekopírozni a 4-es metrónál, amelynek a brüsszeli vizsgálódás nyomán ugyancsak tízmilliárdos nagyságrendű támogatásvesztés lehet a következménye.

A korrupciómentesítéssel maximálisan egyetértünk, de azt javasoljuk a kormány és a főváros jelenlegi irányítóinak: ha igazán sokat akarnak spórolni az országnak, kezdjék inkább magukon.

 

Brüsszel-Budapest, 2017. január 10.

 

(kép forrása: wikipedia)