JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Egyéb

Orbánék akár jogellenesen is elveszik a nekünk szánt pénzt

Közzétéve:

Újabb hazugságon kaptuk az Orbán-kormányt. Az már korábban kiderült, hogy – szemben Lázár János állításával – az Európai Bizottságnak semmilyen problémája nincs azzal, ha  a lakossághoz uniós vissza nem térítendő energiahatékonysági támogatások jutnak. A Bizottság illetékes főigazgatója most azonban nem csak ezt erősítette meg írásban is Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője kérdésére, hanem azt is kifejtette, hogy a benyújtott magyar operatív program tartalmaz ilyen elemeket, annak módosítása pedig csak előzetes jóváhagyással lehetséges. Ilyen kérelem azonban nem érkezett Brüsszelbe. A lakosságot az uniós energiahatékonysági támogatásokból kizáró közelmúltbeli kormányhatározat tehát sértheti az EU-val kötött megállapodást. 

Lázár János az ősz folyamán bejelentette, hogy az Orbán-kormány a korábbi ígéreteivel és az Európai Bizottságnak megküldött KEOP-programban foglaltakkal szemben nem akar uniós vissza nem térítendő támogatást biztosítani a lakossági energiahatékonysági pályázatokhoz azzal az indokkal, hogy ezt az EU szabályai úgymond nem teszik lehetővé.

A helyzet tisztázása végett Jávor Benedek levélben fordult a Bizottsághoz. Walter Deffaa regionális fejlesztésért felelős főigazgató válaszában egyértelművé tette: az EB által idén februárban elfogadott Környezet és Energia Operatív Program a lakossági és a közületi szektorban is tartalmaz vissza nem térítendő uniós támogatásokat, a hatályos EU-szabályozással teljes összhangban. Amennyiben a magyar kormány a jóváhagyott KEOP-tól eltér, megszegi a Bizottsággal kötött megállapodást. A kormánynak van lehetősége módosításra, ám ehhez részletes indoklással ellátott kérelmet kell küldenie Brüsszelbe, ilyen kérés azonban nem érkezett (aligha függetlenül attól, hogy az elfogadott program újraírásával a kormány rengeteg pénzt és időt kockáztatna).

 

A PM szerint az államnak fel kell hagynia a magyar emberek átverésével, és sürgősen hozzá kell kezdenie az uniós lakossági energiahatékonysági pályázatok kiírásához, különben a pénz- és időveszteség mellett a magas energiafogyasztás és a túlzott költségek bebetonozásáért is az Orbán-kormány lesz a felelős.

A Bizottság levele itt olvasható.

„Az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a gyermekszegénységre„

Közzétéve:

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az Európai Parlament „Az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a gyermekszegénységre „ című jelentés vitájához

A gyermekszegénység felszámolását célzó európai parlamenti jelentés számos fontos területen sürget európai megoldásokat, melyekből kiemelkedő jelentőségű a megfelelő étkeztetés, valamint az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása. Azonban a tagállamokban meglévő egyedi és komplex problémákra országspecifikus javaslatokat a jelentés nem tud tenni, így nem mutat túl az általánosítás szintjén.

Mindazonáltal ez a kezdeti lépés az elszántság kifejezése, mely fontos tényezővé válhat olyan tagállamokban, ahol a szegénység a gyermekpopulációt nagy mértékben érinti. Magyarországon jelenleg legalább 550 000 gyermek nem jut napi meleg ételhez szünidőben és közel 50 000 gyermek éhezik naponta. Európában ezzel hazánké a harmadik legrosszabb mutató a gyermekszegénységet illetően.

A probléma súlyosságát pedig jelzi, hogy a magyar kormány a gyermekéhezésre, mint egy általa már régen megoldott problémára tekint, ezért nem is támogatta azt a nemrég indult civil kezdeményezést, amely e probléma felszámolását tűzte ki célul, és amely mellett minden más hazai párt kiállt; helyette Magyarország kormánya politikai haszonelvűségre hivatkozva lesöpörte a kezdeményezést az asztalról.

Noha az európai intézmények döntései és intézkedései nem helyettesítik a tagországok kormányainak aktív fellépését a gyermekszegénység elleni küzdelemben, ennek ellenére fontos, hogy az európai intézmények átfogóan, előremutatóan és példamutatóan reflektáljanak a tagországokban fennálló komplex és egyedi problémákra.

Strasbourg, 2015. november 24.

Jávor: Ideiglenesen szükség lehet a határellenőrzés visszaállítására

Közzétéve:

A menekültkrízisre, illetve az ezzel járó biztonságpolitikai problémákra olyan megoldásokat kell találni, amelyek nem vezetnek az uniós alapértékek elvesztéséhez – ezt Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő mondta az ATV Start című műsorában.

Jávor szerint a menekülthullámot kihasználva rossz szándékkal érkezők kiszűrése céljából szigorításokra, és ideiglenesen akár a belső határok ellenőrzésének visszaállítására is szükség lehet, közös érdekünk azonban, hogy a schengeni rendszer fennmaradjon.

A képviselővel készült videó elérhető itt.

Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot a kibocsátási csalások alapos kivizsgálására

Közzétéve:

 

A botrány kivizsgálására egy mindenre kiterjedő és átlátható vizsgálatra kérték fel a Bizottságot, melynek eredményeit 2016. március végéig kell bemutatni. A képviselők felszólították a Bizottságot arra is, hogy haladéktalanul vezessen be egy új tesztet, amely valós vezetési feltételek mellett – minden mentesség nélkül – vizsgálja a szennyezőanyag-kibocsátást. Az állásfoglalás gyenge pontja az, hogy az Európai Néppárt által támogatott, dízel technológiát továbbra is támogató módosítást is elfogadták.

 

A képviselők javasolták, hogy a vizsgálat terjedjen ki a Bizottság és a tagállamok felelősségére is, hogy miért reagáltak olyan lassan a csalásra, amikor évek óta ismeretes volt számukra a kibocsátási tesztek valamint a valóság között tátongó szakadék. Az új tesztciklus kapcsán a Parlament felszólította a nemzeti hatóságokat is, hogy ne nézzék el többé az olyan trükköket, mint a gumiabroncsok túlfújása, vagy a visszapillantó tükrök és az extrák eltávolítása. Ezen kívül felvetették egy uniós felügyeleti szerv létrehozását is. A Parlament tehát átlátható és engedmények nélkül lépéseket szorgalmaz, ami azért is lenne nagyon időszerű, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság és számos tagállam már évek óta tudatában volt a csalásoknak. Itt az ideje komolyan venni és betartatni a 2007-ben elfogadott légszennyezésre vonatkozó EU-s jogszabályokat, mert elfogadhatatlan hogy az európai környezetet és az európai állampolgárok egészségét megóvni hivatott szabályokat eddig büntetlenül át lehetett hágni. Véget kell vetni a szabályokban megengedettnél több káros anyagot kibocsátó autók forgalmazásának. Ebben a kontextusban akár hungarikumnak számíthat az hogy, miközben számos tagállamban vizsgálatok folynak a tesztek manipulálásával kapcsolatban addig Magyarországon a Volkswagen csoportba tartozó Audi épp a napokban kapott 6 milliárd forintnyi állami támogatást a győri motorgyárának fejlesztésére. Ennek fényében alig valószínű, hogy a magyar hatóságok az EP állásfoglalásának megfelelően bármilyen hatékony lépést tegyenek a polgárok egészségének és a környezet védelmének érdekében. Ezek a kérdések a magyar kormányt – szemmel láthatóan – hidegen hagyják.

 

 

 

Photo: CC Licence – Ruben de Rijcke

A vörösiszap-katasztrófa tanulságai: a Parlament szigorúbb ellenőrzést kér

Közzétéve:

Szigorítani kell a veszélyes hulladékot kezelő telepek ellenőrzését, meg kell alkotni a környezetvédelmi felelősséget megállapító uniós jogszabályt, és átláthatóságot kell teremteni a kártalanítás terén: ezek a főbb üzenetei az öt évvel ezelőtti magyarországi vörösiszap-katasztrófa kapcsán csütörtökön megszavazott parlamenti állásfoglalásnak.

 

„Kockázat mindig lesz, de az a cél, hogy javuljon a veszélyes hulladékok kezelésének biztonsága, hogy ne történhessen meg még egyszer a magyarországi vörösiszap-katasztrófa. Ehhez szigorítani kell a monitoring-rendszert, és garantálni kell, hogy a vörösiszapot a tagállami hatóságok a megfelelő, veszélyes hulladék kategóriába sorolják és eszerint szabályozzák” – mondta a jelentésért felelős olasz néppárti képviselő, Giovanni La Via.

Az 572 szavazattal, 34 ellenszavazat és 59 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás többek között az alábbi tanulságokat vonta le a vörösiszap-katasztrófa kapcsán:

  • továbbra sem hajtják végre a tagállamok a veszélyes hulladékok kezelésére, a környezet védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat, amelyek ráadásul helyenként – például az ellenőrzések terén – fogyatékosak;
  • a vörösiszapot több tagállamban nem veszélyes hulladékként sorolják be, így a kezelésére kiadott engedélyek elégtelenek;
  • a Bizottságnak uniós stressztesztet kellene előírnia a zagytározók állapotának felmérésére;
  • a tagállamoknak garantálnia kell a környezetvédelmi hatóságok függetlenségét;
  • a tagállamoknak átlátható módon kell elvégeznie a károsultak kártalanítását; és
  • a Bizottságnak javaslatot kellene tennie a balesetek esetén igénybe vehető harmonizált pénzügyi biztosítékra vonatkozóan, és fel kellene mérnie, hogy a különösen nagy kárt okozó ipari katasztrófák esetében a ‘szennyező fizet’ elven túl hogyan lehet megosztani az anyagi felelősséget.

 

Magyar képviselők hozzászólásai

Hölvényi György néppárti képviselő szerint a vörösiszap-katasztrófa „igazi tanulsága a szennyező elvének kudarca. Hiába rendelkezik ugyanis uniós szabály a felelősségről, kötelező pénzügyi garanciák nélkül a szennyező nem lesz képes az általa okozott károkat megtéríteni.” Ezért az Uniónak ki kellene dolgoznia egy uniós katasztrófabiztosítási rendszert a nagy ipari katasztrófák esetére. „Itt az ideje, hogy az Unió elvégezze a Kolontártól kapott házi feladatot.”

Szanyi Tibor szociáldemokrata képviselő a katasztrófa két tanulságaként az ellenőrző hatóságok viselte felelősségére és az összegyűjtött támogatás elosztásának átláthatóságára fókuszált. „Megmozdult az egész ország, mindenki próbált segíteni, de az állam által gondozott úton (…) nem volt egyértelmű, hova jutnak a támogatások.”

Az uniós hulladék irányelv rossz magyar átültetése, a veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályok végre nem hajtása, és az ellenőrző hatóságok gyenge teljesítménye is szerepet játszott az öt évvel ezelőtti katasztrófában a zöldek képviselője, Jávor Benedek szerint. „Fontos tapasztalat, hogy ‘a szennyező fizet’ elvét ma az Unióban nem tudjuk hatékonyan alkalmazni”, így kerülhetett sor arra, hogy „a 120 millió eurós kárt a magyar adófizetőknek kellett fedezni, a károkozó egyetlen fillérrel sem járult ehhez hozzá.” Jávor felszólította a Bizottságot, hogy álljon elő olyan jogszabályjavaslattal, amely megakadályozza, hogy a károkozó kivonja magát a felelősség alól.

Balczó Zoltán független képviselő a bírósági eljárások lassúságára hívta fel a figyelmet. „A katasztrófa után a büntetőperben még első fokú ítélet sem született, vagyis nincs személyes felelős. Milyen példát mutat ez?”

 

Háttér

2010. október 4-én az ajkai zagytározó beomlása miatt csaknem egymillió köbméter erősen lúgos vörösiszap ömlött ki a környezetbe, elárasztva Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely településeket. A szerencsétlenségben tízen meghaltak, több mint 150-en megsérültek; a helyreállítás a Bizottság szerint 35 milliárd forintba került.

 

További információ

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2015.10.8.)

A plenáris vita felvételről (2015.10.7.)

 

VW- botrány: Vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az európai zöldek

Közzétéve:

A hét elején kirobbant Volkswagen, majd a tegnapi BMW, Audi, Skoda botrány újfent bebizonyította, hogy a multinacionális vállalatok a végletekig képesek elmenni bevételük maximalizálása érdekében. A német autógyártók nem csak a fogyasztókat verték át szánt szándékkal a károsanyag-kibocsátását manipuláló szoftvere segítségével, hanem a környezetet és az emberi egészséget is súlyosan károsították, melynek az egész társadalomra nézve vannak számszerűsíthető költségei.

A német autógyártók csalására az Amerikai Egyesült Államokban derült fény, ami megkérdőjelezi az európai környezetvédelmi szabályozások és azok végrehajtásának hatékonyságát is. Amerikával ellentétben az Európában a forgalomba kerülő autók tesztelését a gyártók által finanszírozott mérnökök végzik, így véleményük semlegessége legalábbis megkérdőjelezhető. A témában jártas civil szervezetek tanulmányai alapján egy átlagos autóvezető esetében legalább 40%-os a különbség van az autók valódi és a gyártók által kommunikált kibocsátásai között.

A napvilágra került bizonyítékok után mennyi bizalmunk lehet fogyasztóként a Volkswagenben, vagy bármelyik másik autógyártóban? Mit tesz ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság, amikor évente félmillió európai polgár hal meg idő előtt a légszennyezés következményeként?

Az EP zöld frakciója vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni, hogy késedelem nélkül vizsgálják ki az ügyet. Fel fogjuk szólítani az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát, mert sürgősen új, független szakértők által végzendő tesztelési folyamatra van szükség.

Legalább ilyen fontos, hogy az új szabályok bevezetéséig a tagállamok hatékonyabban tartassák be az érvényben lévő szabályokat és vessenek véget a fogyasztók hamis adatokkal történő rendszeres és tudatos átverésének.

 

Budapest – Brüsszel 2015. szeptember 25.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Illegális bevándorlás – PM: Orbán Viktor marginális szerepet játszott az uniós csúcson

Közzétéve:

Budapest, 2015. szeptember 24., csütörtök (MTI) – A magyar miniszterelnök „meglehetősen marginális szerepet játszott” a szerdai brüsszeli csúcson, ott nem Orbán Viktor hat pontjáról tárgyaltak, hanem Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének két héttel korábbi javaslatairól – mondta a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Jávor Benedek rossz hírnek nevezte, hogy Magyarország úgy döntött, nem kívánja igénybe venni azt a segítséget, amelyet az EU a frontországoknak akar nyújtani, ezért Magyarországon nem lesz olyan uniós hotspot, amelyik levenné a terheket a magyar menekültügyi rendszerről.  Kimaradtunk a kvótarendszerből is, az EU más tagállamai nem vesznek majd át tőlünk menekültügyeket elbírálásra – tette hozzá.
Az európai közösség úgy értékelte a magyar álláspontot, hogy „ha nem tudunk más kitalálni, mint az (…) embertelen bánásmód és a kerítés, akkor inkább hagyjuk az egészet és engedjük át a menekülteket Ausztriába” – jelentette ki. Ez viszont azt mutatja, hogy Magyarországra senki nem számít együttműködő partnerként – tette hozzá.
A politikus a sajtótájékoztatón a paksi atomerőmű bővítéséről is beszélt és azt mondta, hogy az Európai Bizottság kérésére kiadott egy dokumentumot, amelynek alapján valószínűsíthető, hogy a módosított paksi üzemanyagellátási megállapodás nem tartalmazza azt a korábbi tételt, amelyik szerint a kiégett fűtőelemeket újrafeldolgozásra visszaszállítanák Oroszországba. Ennek alapján a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolását – a végleges elhelyezés előtt – Magyarországon kell tárolni, erre pedig alkalmatlan a jelenlegi infrastruktúra – hívta fel a figyelmet.

bnd \ bdó

 

Menekültügyi közös állásfoglalás – közlemény

Közzétéve:

Az Orbán kormánynak nem embertelen különutas megoldásokat kell keresni, nem kell tovább szítani a feszültségeket, táplálni az ellenséges érzéseket, hanem az unióval szorosan együttműködve kell megtalálni a rövid- és hosszú távú megoldásokat a menekültválság megoldására.

 

Az Európai Parlament ma megerősítette, hogy a jelenlegi  helyzetben gyors, összehangolt és emberséges cselekvésre van szükség. Minden tagállamnak részt kell venni a közös Európai menekült-politika kialakításában, sürgősen meg kell teremteni a legális és biztonságos utat a menekülteknek A Parlament határozottan kiállt amellett is, hogy a kerítés nem megoldás a jelenlegi helyzetre, az kizárólag további menekülteket kerget az embercsempészek karjaiba.

 

A magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak is ideje lenne belátnia, hogy a magyarországi helyzetet csak úgy lehet megoldani, hogy szolidáris és együttműködő az unióval. Ez az alapja minden méltányos eljárásnak és a közös fellépésnek. Most itt van a lehetőség, hogy a kormány belássa, eddigi álláspontja és tevékenysége eredménytelen volt. Nem kizárni kell magunkat az európai közösségből, hanem szorosan együttműködve segíteni.

 

Mint a most elfogadott  „Közös állásfoglalásra irányuló indítvány ” egyik előterjesztője

remélem, hogy a kormány végre belátja, hogy a gyűlöletkeltés, a megosztás politikája nem vezet sehova. Tarthatatlan az a humanitárius válsághelyzet, ami ma Magyarországon van. Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam helyett a menekülteknek a legalapvetőbb ellátását kizárólag elkötelezett állampolgárok biztosítják.

Az OLAF jelentés szerint is gondok vannak Magyarországon

Közzétéve:

Az Európai Parlament Költségvetés-ellenőrzési Bizottsága az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) 2014 évről készített jelentése kapcsán meghallgatta Giovanni Kesslert. A főigazgató beszámolójában kiemelte, hogy az OLAF szabálytalanságok miatt 901 millió euró rekordösszegű EU forrás visszavételét javasolta.

Jávor Benedek az EU saját forrásainak védelméről szóló jelentés jelentéstevője kritizálta az OLAF-ot elsősorban átláthatatlan működése miatt, valamint amiatt, hogy az OLAF nem követi rendszerszerűen nyomon az általa elfogadott ajánlások végrehajtását. Elmondta továbbá, hogy „a jelentés túlságosan rózsaszín képet fest az OLAF működésével, és az EU-s pénzek felhasználásával kapcsolatosan”. Jávor szerint például sajnálatos, hogy sem a jelentés sem az OLAF egyáltalán nem foglalkozik a határokon átnyúló áfacsalások kérdéskörével, noha az az EU bevételeit komolyan érinti, továbbá nem vizsgálja a különböző EU és tagállami intézmények együttműködési hajlandóságát sem.

Jávor Benedek példaként felhozta, hogy az uniós források felhasználását illetően az OLAF 2014-ben Magyarországgal kapcsolatosan a második legtöbb vizsgálatot zárta le az Unióban, ugyanakkor érdekes módon a magyar hatóságoktól semmilyen korrupciós gyanúval kapcsolatos jelzés nem érkezett. A képviselő szerint miközben az OLAF a legtöbb tagország intézményeivel együttműködési megállapodásokat kötött, közben Magyarországon sem az ügyészséggel, sem más nyomozó hatósággal nem tudott megállapodni meg hasonló együttműködésben.