JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

TTIP vita – íráseli hozzászólás

Kétségeket ébreszt az EU átlátható működésével kapcsoltban, ami az utóbbi hónapokban a TTIP kapcsán az uniós intézményekben zajlik. Pedig a történet biztatóan indult: a Bizottság tavaly társadalmi vitát indított a szabadkereskedelmi egyezmény vitarendezési mechanizmusról, ahol a részt vevő több mint 150 ezer ember 97%-a nemet mondott az ISDS-re, támogatva, hogy az EU ne biztosítson a külföldi befektetők számára előjogokat a nemzeti kormányokkal illetve hatóságokkal szemben. Néhány hónap alatt 14 tagállamban több mint kétmillió aláírást gyűjtött a „Stop TTIP” Európai Civil Kezdeményezés, ami a Bizottságot kötelezi, hogy hivatalos választ adjon a TTIP-tárgyalások leállítását és az ISDS elvetését követelő indítványra, amelyről az Európai Parlamentnek is meghallgatást kell tartania.

De úgy tűnik, túlságosan nagy üzleti érdekek forognak kockán ahhoz, hogy az uniós polgárok véleménye dönthessen. Az EP két legnagyobb frakciója, az EPP és az S&D olyan jelentést fogadtatott el a Parlamenttel, amely az eredeti javaslatot átírva nem vetette el egyértelműen az ISDS-t, sőt a szocialisták egy kompromisszumnak beállított átcsomagolási trükkel valójában a Bizottság ISDS-párti álláspontját készülnek támogatni.

 

foto forrása: http://frackfreegtrmanchester.org.uk/blog-stop-ttip-or-were-fracked/

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában az M4-es autópályáról és Paksról

„Itt egy alapjaiban elhibázott projektről van szó. Az egész M4-es autópálya ügye szakmailag nem volt kellőképpen kitalálva és előkészítve, és lehetett sejteni, hiszen láttuk azokat a belső jelentéseket, amelyek bizonyították, hogy a kormányzati döntéshozatalon belül is világos volt, hogy egy óriási rizikót vállalnak azzal, hogy nekiállnak ennek az építkezésnek, ami szakmailag is nehezen indokolható. A pénzügyi előkészítettsége pedig tragikus volt. Ennek az amatőr előkészítésnek a következményeit isszuk meg most. Ez biztos, hogy nagyon komoly pénzveszteség, és nagyon komoly pénzkivonást fog jelenteni.” – Jávor Benedek.

Az interjúban szó esik az M4-es autópályáról, a Pakssal kapcsolatos további titkolózásról, valamint a bevándorlás-ügyi kérdőív és a halálbüntetés Európai Uniós fogadtatásáról.

A videó a képre kattintva tekinthető meg:

(Az interjú az ápolók nemzetközi napjára szervezett egészségügyi tüntetésről szóló beszámoló után 2:20-kor kezdődik.)

Hozzászólás a nők és férfiak közötti egyenlőség terén elért haladásról tartott vitához

Az Alapjogi Ügynökség 2014-es jelentése szerint a nők egyharmada szenved el erőszakot az EU-ban, becslések szerint Magyarországon 3-400 ezer nő és a velük élő gyermekeik élnek a családon belüli erőszak poklában.

Felszólalásomnak szomorú aktualitást ad a magyar parlament múlt hét keddi döntése, mely szerint a Fidesz-Jobbik koalíció elvetette az Isztambuli Egyezmény ratifikációját sürgető, Szelényi Zsuzsanna képviselőasszony által jegyzett határozati javaslatot. Bár hazám már 2014 elején aláírta az egyezményt, annak ratifikációja, vagyis valódi átültetése nem volt sürgős a jobboldal számára! Az elvetés indoklására olyan arcpirító, bornírt érveléseket ismerhettünk meg egy jobbikos képviselőasszony szájából, hogy az Egyezmény hibája, hogy nem tér ki az abortuszra, holott – szerinte – az is a családon belüli erőszak egyik formája. A Fidesz pedig sunnyog, láthatóan kínos még a téma is a vak komondorok pártjának. Őszintén remélem, hogy Pelczné Gáll Ildikó képviselőtársam, mint a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság póttagja a jövőben sikeresebben lesz képes ismertetni és elfogadtatni hazai párttársaival azokat az európai értékeket, melyekbe az Egyezmény elutasítása, a nők elleni erőszak kérdésének elsunnyogása nem fér bele.

Tisztelt Kollegák,

Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az Isztambuli Egyezményt mihamarabb ratifikálják a tagországok,léphessenek a tettek mezejére az Egyezményben lévő új lehetőségek a nők elleni erőszakkal szembeni harcban!

Photo: Christopher Michel (CC)

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése – Európa környezete 2015 (SOER2015)

Az Európai Parlamentben ma rendezték az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európa környezete 2015 (SOER2015) c. jelentésének bemutatóját magas rangú uniós döntéshozók és neves szakértők részvételével. A nagy érdeklődésre számot tartó esemény házigazdája Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője volt, aki a SOER2015 jelentés megállapításaival összhangban a szakpolitikák újragondolása, fenntarthatóbbá tétele mellett foglalt állást.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ötévente jelenteti meg átfogó, számszerűen megalapozott jelentését Európa környezetállapotáról. A jelentés témakörönként és országonként értékeli az előrehaladást és kitekintést ad a globális mozgatórugókra, illetve a jövőre nézve.

A legfrissebb jelentés az EU hetedik környezetvédelmi cselekvési programja mentén ad értékelést, megállapítva, hogy néhány kedvező rövid távú trend ellenére Európa még messze jár attól, hogy a cselekvési programban megfogalmazott 2050-es jövőképet, azaz a bolygónk felélése nélküli jólétet elérje. Különösen aggasztóak a biológiai sokféleségre és a különböző erőforrások használatára vonatkozó hosszú távú előrejelzések. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi környezetpolitikai és hatékonysági erőfeszítések nem lesznek elegendőek az emberi egészséget, jólétet illetve a természeti tőkét és az ökoszisztémákat fenyegető kockázatok kezeléséhez.

A SOER2015 jelentés egy 39 országra kiterjedő szakértői hálózat bevonásával készült, széles tudásanyagra, pontos, összehasonlítható adatokra épít. A tematikus jelentések részletes megállapításai, indikátor alapú elemzései mellett az összefoglaló, ún. Szintézis Jelentésből tömör információk, a leglényegesebb megállapítások, üzenetek olvashatók ki.A helyzetértékelés mellett a jelentés a termelési és fogyasztási rendszereket érintő alapvető átalakuláshoz, a zöld gazdaság irányában való elmozduláshoz konkrét megoldási javaslatokat is kínál, a meglévő szakpolitikák maradéktalan végrehajtása mellett azok újragondolását és megerősítését szorgalmazza. Hangsúlyozza, hogy új egyensúlyt kell találnunk a környezeti károk megelőzését, kezelését, helyreállítását és az alkalmazkodást illetően.

Jávor Benedek ezzel összhangban elmondta, hogy a megfelelő döntésekhez egyértelmű jelzésekre, politikai akaratra, tájékozott és cselekvő állampolgárokra, koherens, hatásos és ambiciózus szakpolitikákra, lépésekre, a végrehajtás erősítésére, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló intézményekre, alapvető szemléletváltásra van szükség.  Az Európai Bizottságnak sem szabadna visszatartani elemi fontosságú jogszabályokat, így pl. a körkörös gazdaságra vonatkozó csomagot. Az Európai Uniónak a már említett 2050-es jövőkép elérését és az állampolgárok érdekét kell néznie, amikor a jogszabályok között fontossági sorrendet állít.

A képviselő hangsúlyozta a kulcsüzeneteket, szakpolitikai elemzést és cselekvési módokat is kínáló SOER jelentés kiemelkedő jelentőségét, melynek ismerete és alkalmazása minden felelős döntéshozó kötelessége.

SOER 2015 magyar összefoglaló

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program (angol)

Kötelezettségszegési eljárás: vége a MET arany éveinek

Kötelezettségszegési eljárás indul a magyar kormány ellen az uniós energiaszabályozás sorozatos megsértéséért. Ezzel az Orbán-kabinetnek immár papírja lesz róla, hogy amit az energiapiacon művel, az nem csak a józan ésszel és a magyar fogyasztók érdekeivel, de az EU előírásaival is ellentétes. Bár a hírekben ez nem szerepel, de az eljárás véget vethet a Fidesz-közeli MET kivételezett helyzetéből fakadó harácsolásának is. 
              
 A Fidesz máris beindította a mantrát arról, hogy Brüsszel a rezsicsökkentést támadja, ezért fontos tisztázni néhány kérdést.
  • 1.Az eljárás a 2011-es harmadik energiacsomag átvételének elmulasztásáért indult, amikor még szó sem volt rezsicsökkentésről.
  • 2.Ahol a harmadik energiacsomagot következetesen végrehajtották (mint például Csehországban), ott az energiaárak az elmúlt években a magyarországiaknál kedvezőbben alakultak, méghozzá piaci alapon.
  • 3.Az EU és Magyarország között az egyik vitapont a tarifaszerkezet: Magyarországon rakódik a legtöbb adó és díj az energiaárakra, ami egyértelműen fölfelé nyomja az árakat, miközben ellehetetleníti az elengedhetetlenül szükséges beruházásokat az energiaszektorban.
  • 4.A fő konfliktusforrás, hogy a szolgáltatók egyenlő feltételekkel férnek-e hozzá az ausztriai Baumgartent Magyarországgal összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásaihoz. A szabadpiacon ugyanis jelenleg olcsóbb a gáz, mint Magyarországon, ám ehhez csak két szereplő fér hozzá,az MVM és az E.On, ami az Európai Bizottság  szerint a versenyjogi szabályokkal ellentétes. Amit ehhez a hozzátehetünk, hogy a kormány által létrehozott helyzet még korruptabb, mint amilyennek látszik. A hozzáféréshez jutott E.On gázüzletágat a kormány azóta felvásárolta, az MVM pedig arcpirító korrupciós akció keretében a rendelkezésre álló kapacitást azonnal továbbszerződte egy offshore hátterű oligarcha-cégnek, a MET-nek, amely a simlis üzlet eredményeként 2012-ben 50 milliárd forint osztalékot juttatott titokzatos tulajdonosainak – köztük Garancsi Istvánnak, Orbán egyik legfontosabb strómanjának.  Ennek az óriásmutyinak tehet be az EB eljárása – nem csoda, hogy a kormány idegeskedni látszik.
Sokadszorra derül ki, hogy a Brüsszel ellen vívott „szabadságharc” mekkora átverés: megint az EU-nak kell megvédenie a magyar embereket – ezúttal a kormányzati segítséggel az energiapiacon kalózkodó, Orbán-közeli oligarchákkal szemben. A PM elvárja, hogy az Orbán-kormány vonja le a konzekvenciákat, és ne a magyar adózókkal fizettesse meg az energiapiaci mutyi utáni büntetést.
      
Budapest, 2015. március 2.
Jávor Benedek, EP képviselő

Jávor Benedek a legaktívabb magyar EP képviselő

Az EP-képviselők munkáját értékelő mepranking.eu oldal friss összeállítása szerint Jávor Benedek a legaktívabb képviselő a 21 fős magyar delegációban, a 751 fős parlamentben pedig a 101. helyen áll.

Bővebb információ az európai parlamenti képviselők aktivitását figyelő MEPRanking.eu oldalon találhatnak: http://mepranking.eu/state.php?st=HU&order=ALL#ranking

A sztrájkjoggal kapcsolatos ILO-vita keretében tett kezdeményezések -írásbeli hozzászólás

Sajnos az egész világon, nemcsak Európában, a munkavállalói és munkaadói oldal egyensúlya megbillent: a munkaadók folyamatosan növekvő, a munkavállalók pedig egyre csökkenő befolyással bírnak a munkafeltételekre.  Ebben a környezetben a munkavállalók egyik  leghatékonyabb eszköze a sztrájk. A  sztrájk joga a huszadik század óta megilleti Európában a munkavállalókat és szakszervezeteiket, az ILO 87. számú egyezménye az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jogról pedig melynek tagja minden uniós tagország, ha nem is expressis verbis mondta ki, de gyakorlatilag elismerte ezt a jogot. 2012 óta a munkaadói oldal az ILO-n belül vitatni kezdte a munkavállalókat megillető sztrájkjogot, és ezt a törekvést csendben támogatják  ázsiai, afrikai kormányok, sőt néhány európai kormány is. Ez tökéletesen elfogadhatatlan.  Európa kormányai és az Európai Bizottság számára nem az üzleti érdekek vak kiszolgálása, hanem a társadalmi párbeszéd feltételeinek biztosítása és a felek kiegyensúlyozott párbeszédének elősegítése a feladata.

Az kormányok valódi szerepfelfogásával leginkább ellentétes magatartásra „a legjobb példa” saját hazám. Magyarországon a 2010-es sztrájktörvény módosítása óta a sztrájkolás előfeltételeként a feleknek meg kell állapodni az elégséges feltételekről. Ez a gyakorlatban lehetetlenné tette a magyar munkavállalók számára a sztrájkjog gyakorlását. Pedig egyértelmű, hogy a méló  munkaviszonyok megteremtése nem lehetséges kiegyensúlyozott erőviszonyok és párbeszéd fenntartása nélkül melynek alapja a sztrájkjog.

 

kép forrása: http://hallgatoihalozat.blog.hu/2012/12/26/_hogyan_keszult_a_forradalom