JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Brüsszelben lassan mondták, hogy a magyar rendőr is értse

Az áldozat nem tehető felelőssé a nemi erőszakért – röviden így foglalható össze az Európai Bizottság véleménye, amelyet a magyar rendőrség bűnmegelőző kampányfilmjeivel kapcsolatos írásbeli kérdésre adott.
Az Európai Bizottság szerint semmi nem igazolhatja a nőkkel szembeni erőszakot, az államnak pedig nem a potenciális áldozatok, hanem az elkövetők magatartásának megváltoztatásáért kell küzdenie.

A kérdést a Zöldek két politikusa, Michele Rivasi és Jávor Benedek tette föl Vera Jurova igazságügyi biztosnak. A politikusok beadványa szerint a magyar rendőrség videókampányt indított, amelyben a nemi erőszakért a nőket hibáztatja, mivel azok úgymond kihívják maguk ellen a sorsot: alkoholt fogyasztanak, kihívóan öltözködnek és táncolnak. Az EP-képviselők azt kérdezték, hogy a „Tehetsz róla, tehetsz ellene” kampány megfelel-e az uniós jognak.

A biztos válaszában leszögezte, hogy a Bizottság a nők elleni erőszak minden formáját, így a nemi erőszakot is határozottan elítéli. Jurova álláspontja szerint az európai szabályozás alapján a sértetteknek nem kell bizonyítaniuk, hogy nem felelősek a nemi erőszakért. A biztos idézi a Tanács egy 2012-es, konszenzussal – vagyis a magyar kormány egyetértésével – elfogadott állásfoglalását, amely megerősíti, hogy sem a szokás, a hagyomány, a kultúra, a magánélet vagy a vallás, sem pedig az úgynevezett „becsület” nem hozható fel a nemi erőszak igazolására, illetve a tagállamok azon kötelezettségének kikerülésére, hogy a nőkkel szembeni erőszak valamennyi formáját megelőzzék és felszámolják.

Jurova szerint a sértettek jogairól szóló irányelv hatálya minden bűncselekmény, így a nemi erőszak sértettjeire is kiterjed. Az irányelv előírásai alapján a sértetteket a sajátos szükségleteiknek megfelelő bánásmódban kell részesíteni: könnyen hozzáférhető, bizalmasan működő segítő szakszolgálatokat kell rendelkezésre bocsátani, ahol tisztelettel és tapintattal kezelik őket. A 2006/54/EK irányelv pedig megtiltja a nemi alapon történő megkülönböztetést, ideértve a szexuális zaklatást is. Az irányelv értelmében szexuális zaklatásnak minősül „a szexuális természetű, nemkívánatos magatartás minden formája, amely szóbeli, nonverbális vagy fizikai módon valósul meg, olyan céllal vagy hatással, amely sérti az adott személy méltóságát, és különösen, amennyiben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő környezetet teremt”.

A biztos arra is emlékeztet az írásbeli válaszban, hogy a Bizottság a nők elleni erőszakkal szembeni zéró tolerancia és a bűnelkövetők megbüntetésére irányuló tagállami felelősség hatékony tudatosítása érdekében nemzeti figyelemfelhívó kampányokat finanszíroz, és abban is segítséget nyújt, hogy a tagállamok megismerhessék egymás sikeres szakpolitikai megoldásait.

A mostani már a második határozott válasz, amiben az EB a magyar kormány diszkriminációs és emberi jogi gyakorlatára reagál. A múlt héten a hazai iskolai szegregációs politikát ítélték el egy írásbeli kérdésre adott, hasonlóan egyértelmű reakcióban.

nol.hu

Kép forrása: A TASZ Facebook-oldala

Magyar EP-képviselők: szükség van az EU-ra

Az Európai Unió (EU) fenntartása, ugyanakkor az intézmények reformja mellett érveltek magyar európai parlamenti (EP-) képviselők azon a csütörtöki budapesti nemzetközi konferencián, amelyen az EU jövőjét vitatták meg.

(…) Jávor Benedek (PM), a Zöldek frakciójának tagja arról beszélt, hogy a választók, a magyar társadalom és az uniós intézmények között áthidalhatatlannak tűnő szakadék tátong, mert nem kerülnek terítékre a valódi kérdések, amelyekkel az EU küzd és érintik a társadalmat is. Az EU most nagyon összetett válság-együttessel néz szembe, amelyben túl sok figyelem jut a gazdasági problémákra, és kevesebb energia marad a társadalmi, szociális szempontok vizsgálatára, és ennek következménye a jelenlegi görög helyzet is – emelte ki.

Kifejtette: az uniós intézmények gyakorlatilag folyamatos válságban vannak, amióta létrejöttek, mert az integráció halad, és az intézményeknek át kell alakulniuk, sosem felelhetnek meg teljesen az adott integrációs szintnek. Egy tanulási folyamatról van szó, az intézményeknek tudniuk kell válaszolni az aktuális kihívásokra – mutatott rá.

(…)

Forrás: http://www.stop.hu/kulfold/magyar-ep-kepviselok-szukseg-van-az-eu-ra/1298647/

Az EP Energiabiztonsági Stratégiája – Zugló TV (videó)

Új Energiabiztonsági Stratégiát dolgoz ki az Európai Parlament a Bizottság felkérésére.

Hogyan lehet Európa külső energiaforrásoktól való függőségét csökkenteni? – Többek között erre adott választ Jávor Benedek, az Együtt-PM Európai Parlamenti képviselője és egyben a Stratégia árnyékjelentés-tevője, a Zugló TV-nek.

A videó a képre kattintva megtekinthető.

JB_HunioTV

Orbán fejezze be a hazudozást az M0-ás ügyében!

Figyelemre méltó teljesítmény, ha valaki olyan nyilatkozatot tud tenni, aminek egyetlen állítása, még csak véletlenül sem igaz. Orbán Viktor reggeli rádiószereplése az M0-ás fizetőssé tételéről teljesítette a már-már lehetetlent.

A budapesti körgyűrű bevonása a fizetős rendszerbe, a miniszterelnök állításával szemben, rossz a magyaroknak, ez az agglomeráció megadóztatása, súlyos károkat okoz a budapestieknek és a környékbeli településeken élőknek. A miniszterelnök mondataival ellentétben nem hogy nem uniós kötelezettségekből fakad, de éppen hogy ellentétes az európai elvárásokkal. Egyetlen célja a pénzszerzés.
Európában a településeket elkerülő útszakaszok  ingyenesek,  hogy a városok helyett azokra terhelődjön az átmenő forgalom, ennek eredményeként pedig javuljon a levegő minősége.
Magyarországgal szemben az EU jelenleg is kötelezettségszegési eljárást folytat,  mert,  a főváros levegőminősége évek óta rosszabb az uniós elvárásoknál –  évente több ezren halnak meg idő előtt. A helyzet javítását célozná a már megígért belvárosi behajtási díj,  amit a városvezetés évek óta szabotál. Ehelyett vezetik be a káros, értelmetlen, a budapestieket és az agglomerációt sarcoló útdíjat.
Az emberek egészségét veszélyeztető,  felesleges,  pusztán a rémült pénzszerzést célzó vergődés helyett átgondolt, felelős kormányzásra lenne szükség.
Ez Orbán Viktornak szemmel láthatólag  nem megy,  ideje abbahagyni az egészet. (Kép forrása: life.hu)

Jávor Benedek lesz a házigazda az idei antikorrupciós kerekasztal-beszélgetésen

A Korrupcióellenes világnapot minden év december 9-én ünnepeljük, amióta 2005-ben az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye hatályba lépett.

Azon túl, hogy Magyarországon ma már egymást érik a korrupciós botrányok és az állami szintre emelt korrupció gyakorlatilag lebénítja a magyar társadalmat, a jelenség már a régiót is egyre inkább veszélyezteti.

Éppen ezért rendkívüli jelentőségű, hogy a Korrupcióellenes világnapon Jávor Benedek, zöld EP-képviselő lesz a házigazda az Európai Zöldek által is szervezett antikorrupciós kerekasztal-beszélgetésen.

Az átláthatóság jegyében a konferencia megtalálható a honlap Eseménynaptárában is.

A meghívó itt található: Anti-corruption Day Invitation

 Jávor Benedek beszéde itt olvasható:

Ladies and Gentleman,

Let me greet you with the warmest welcome, and with great respect for your interest in defending the public interest against corruption, and for the work you do for it in your respective fields, as scholars, activists, lawmakers or otherwise. This day, December the ninth, has been international anti-corruption day for more than a decade, since the United Nations Convention against Corruption has been passed in 2003. The Convention is the first legal instrument that is global, adopts a fairly comprehensive approach to corruption, and is binding to its parties at least in some of its provisions. Sadly, the protection of whistleblowers, the brave people who risk their jobs, careers, often the peaceful and normal operation of their personal lives, and sometimes their safety and possibly even their lives, to uncover corrupt deeds, usually of powerful people, is not among the Convention’s binding provisions. The Convention only suggests to its parties that they consider adopting provisions to protect whistleblowers in their respective national legal systems. Similar is the situation at the European level. There are EU policies, including binding legislation, on several aspects of corruption, but not on whistleblower protection. In October 2013, the last Parliament clearly expressed its intention to change this, in its resolution in which it adopted the final report of the CRIM Committee, and called on the Commission to draft a directive on the subject. The last Commission, however, declined. This is part of the reason we are here now.

Democracy is in crisis, at least in some of the EU member states. I, for one, come from country which is currently taking an authoritarian turn, partly because the decay has reached the moral foundations of democracy. Corruption contributed greatly to this situation. At the core of the democratic ideal there are ideas about equality, fairness, the accountability of power, and the rule of law. Corruption is not just a criminal activity causing material loss to the economy and to public revenues. Corruption, especially if it is widespread in the power-structure, hollows out these core ideals and undermines the credibility of democracy.

Corrupt dealings are done in secrecy. So corruption is not just a matter for law-enforcement, because in many cases it is invisible to law-enforcement authorities until somebody decides to break the secrecy. The secrecy is maintained by the powerful people involved in corruption in great part by the potential threat they might mean to those who, in possession of inside information, would uncover their secrets. The ability of powerful people to crush the lives of those who might want to uncover their wrongdoings is at the heart of corruption. So whistleblower-protection is not just a policy area among many others related to corruption, it is a tool without which effective anti-corruption policy is impossible.

Yet, the legal provisions for whistleblower-protection are surprisingly scarce in many EU countries. Very few EU countries have a comprehensive legislation providing for safe and accessible procedures available for whistleblowers, and effective guaranties that would safeguard them against the retaliation and vengeance of those whose corrupt deeds they reported. About half of the member states have some partial legislation on the subject providing legal protection to employees who come forward to report wrongdoings they witnessed. In some EU countries the legal protection of whistleblowers is next to none.

Whistleblowers speak out, because they feel it is their moral obligation. They do so at great personal cost. As it is reflected in a collection of really heart-breaking stories of the lives of whistleblowers who followed their moral instincts published in Guardian just about two weeks ago, even in countries like the UK, which is among the few EU countries where the legal framework for whistleblower protection can be regarded as well-developed, whistleblowing might have devastating consequences on both the professional careers and personal lives of those who undertake it. Whistleblowers are seldom given credit for what they have done for the public good. By blowing the whistle they usually unleash an enemy that is powerful and has every resources to use the law against them. They do so, because they care for what is right and what is wrong. It should be clear that the law and the society stands by their side.

If there was a progress in some member states in this respect, it was, to a large extent, because of the activism and endurance of NGOs that are active in this field. I am proud that I can be a partner in your work, and I hand over the floor to experts and representatives in the hope of a fruitful cooperation towards our shared objectives.

Ferenc pápa felszólalt az Európai Parlamentben

Ne csak a gazdaság körül forogjon Európa, hanem tekintsen az emberre is, védje és oltalmazza az emberi méltóságot – hangoztatta Ferenc pápa kedden Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén mondott beszédében.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője az MTI-nek nyilatkozva az oktatás és a környezetvédelem ügyében hangsúlyozott pápai gondolatokra hívta fel a figyelmet. Az egyházfő egyfelől nagyon határozottan kiállt amellett, hogy az emberi méltóság csak akkor érvényesülhet, ha a fiatalok olyan lehetőséghez jutnak az oktatás révén, ami segíti őket képességeik kibontakoztatásában – mondta.
Másfelől Ferenc pápa kiemelte, hogy a teremtett világ védelme minden ember feladata – mondta Jávor Benedek, és hozzátette: az egyházfő külön is megemlítette a megújuló energiaforrások fejlesztésének fontosságát.

A római katolikus egyházfő szólt arról, hogy Európát megviselte, „öregessé tette” a válság, pedig a kontinens népeiben hatalmas alkotó energia lakozik.
A válság – állapította meg a pápa – növelte a fiatalok és az idősek magányosságát, ezzel párhuzamosan pedig csökkent az uniós intézményekbe vetett bizalom. Az egyházfő bírálta a fogyasztásközpontú életfelfogást, és úgy vélekedett, hogy a nagy európai ideálok elvesztették vonzerejüket.
„Európának sürgősen újra fel kell fedeznie önmaga arculatát, lelkiségét” – mondta az EP-képviselőknek.
Ferenc hangsúlyozta, hogy az egyéni szabadság kiteljesedését összhangba kell hozni a közjóért való munkálkodás szempontjaival. „El kell mélyíteni az emberi jogok kultúráját” – fogalmazott, és elítélően szólt arról, hogy még ma is előállnak olyan helyzetek, amikor emberekkel úgy bánnak, mint tárgyakkal.
Az egyházfő szerint Európa a népek olyan családja, amelyet az egység és a sokszínűség köt össze, és a kontinensnek a szolidaritáson, valamint a szubszidiaritás – az ügyekhez közeli döntéshozatal – elvén kell nyugodnia. Kiemelte, hogy a társadalom alapját a család jelenti.
Ferenc pápa beszélt arról is, hogy helyre kell állítani a munka becsületét, és méltó munkakörülményeket kell biztosítani, el kell kerülni emberek kizsákmányolását. Hangsúlyozottan szólt a környezet megvédésének felelősségéről. Síkra szállt a jobb élet reményében Európába menekülők befogadása mellett, hangsúlyozva: nem engedhető meg, hogy a Földközi-tenger a menekültek tömegeinek hullámsírja legyen, és az is tűrhetetlen, hogy emberek milliói haljanak éhhalált, miközben nap mint nap több tonnányi élelem kerül a szemétbe.
Martin Schulz EP-elnök a pápa mintegy háromnegyed órás beszédéről azt mondta, hogy az útmutatást nyújt az irányt tévesztett és irányt kereső világban.

 

Kárpáti János,  MTI

Milliárdos vagyona van a legsikeresebb magyar gázszerelőnek

Jávor Benedek szerint nem az a hír, hogy már nyilvános, hanem az, hogy eddig miért nem volt az Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata. Az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője szerint a Felcsút polgármesterének vagyona már nem meglepő. (A video a képre kattintva megtekinthető. Jávor Benedek 2:05 perctől látható)

Bence hirado jó

„Eddig is tudtuk, hogy Mészáros Lőrinc a legsikeresebb magyar gázszerelőként négy év alatt beverekedte magát a 100 leggazdagabb ember közé, úgy tűnik, hogy a nemzeti gázszerelő vállalkozások ideje jött el, akik egész megkülönböztetett lehetőséghez jutnak a magyar gázszerelési piacon”- nyilatkozta Jávor Benedek, aki szerint Mészáros Lőrinc példája összefoglalja az egész Orbán-rendszer természetét.

Régóta próbálta megszerezni Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármesterének vagyonnyilatkozatát a 444.hu. A portál beszámolója szerint Mészáros több mint 900 milliós osztalékot vett fel cégeiből. Egyik saját cége például több mint másfél millió forintot fizet neki havonta tanácsadásért. Takarékbetétben tart 400 milliót, készpénzben pedig 20 milliót. Emellett rengeteg földje is van.

Tóbiás József szerint, miközben a kormány bevezeti a reklámadót, aközben vannak olyan cégek, amelyek – bár extraprofitra tesznek szert – az általános szabályok szerint adóznak. Az MSZP megbízott frakcióvezetője a Mészáros Lőrinchez és a Simicska Lajoshoz köthető társaságokat tartja ilyennek. Az MSZP ezért tőlük is több adót szedne be. „Az igazság azt követeli meg, hogy minden olyan cég, amely közösségi forrásból tisztességtelen haszonra tesz szert, annak osztaléka után 75 százalék adót fizessen. Higgyék el képviselőtársaim, van miből”- magyarázta.

Tóbiás hozzátette: a nagyobb cégcsoportok egy év alatt csaknem 80 milliárd forint osztalékot fizettek ki. Tállai András szerint 2010 előtt olyan gazdaságpolitikát folytattak, ami a külföldi multiknak kedvezett. Az államtitkár szerint most más a helyzet. „Az ön által felsorolt közbeszerzésen nyert cégek közül én nem hallottam külföldit, csak magyar neveket. Ezek a magyar cégek, ezek a magyar emberek, akiket ön negatív színben tüntet fel, magyar embereket alkalmaznak, magyar embereknek adnak munkát”- mondta Tállai.

Jávor Benedek szerint nem az a hír, hogy már nyilvános, hanem az, hogy eddig miért nem volt az Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozata. Az Együtt-PM megválasztott EP-képviselője szerint a Felcsút polgármesterének vagyona már nem meglepő.

„Eddig is tudtuk, hogy Mészáros Lőrinc a legsikeresebb magyar gázszerelőként négy év alatt beverekedte magát a 100 leggazdagabb ember közé, úgy tűnik, hogy a nemzeti gázszerelő vállalkozások ideje jött el, akik egész megkülönböztetett lehetőséghez jutnak a magyar gázszerelési piacon”- nyilatkozta Jávor Benedek, aki szerint Mészáros Lőrinc példája összefoglalja az egész Orbán-rendszer természetét.

(ATV Híradó)